Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
Magaz i ';t!'?:':??:'^^^^’'s;'w'miM,:'™K':~>>™Mí^:1^ ^^^S-i-i-íiS-^^^i^^S^SS^HííiSííííííiíí-SS-SSSSr^í-iil^Sí-Sií^^^^^SSS^-SS^^^SS-i-iSííS^SSS&íySS iííiííS m m vi vXvAvlvIvö A tanácsok gazdasági és hatósági feladatai Interjú dr. Papp Lajos államtitkárral, a Tanácsi Hivatal elnökével Tejipari Vállalat kontra GALGATEJ Együtt és nem egymás ellen Az MSZMP Központi Bizottsága március 28-i ülésén áttekintette belpolitikai életünk főbb jellem, zőit is, s ennek kapcsán az állam- apparátus, illetve a tanácsok munkájával is foglalkozott. Az ülésről kiadott közlemény megállapítja, hogy állami életünk egészségesen fejlődik, az össztársadalmi és helyi célok megvalósítását segíti a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. Ez az összegezés tette időszerűvé, hogy felkeressük dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, akivel a tanácsi munka aktuális kérdéseiről beszélgettünk. • A fejlett szocialista társadalom épí- tésével összefüggő tanácsi feladatok közöl melyiket tartja különösen fontosnak ebben az időszakban? . — Mindenekelőtt a tanácsok gazdasági tevékenységét. Köztudott, hogy folyamatosan növekszik a tanácsi testületek irányító szerepe a város- és községfejlesztési tervek megfogalmazásában és végrehajtásában, a nem tanácsi szervekkel való együttműködés szélesítésében, a kulturális nevelő munkában és a lakossági szükségletek kielégítésének szervezésében. Ezért különösen fontos, s egyben örvendetes, hogy évről évre fejlődik a tanácsok gazdasági tevékenysége, általában jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel, terveik megfelelően igazodnak a népgazdasági tervhez. Az V. ötéves tervidőszak első három évének tapasztalatai szerint időarányosan teljesítik legfontosabb fejlesztési céljaikat. Igaz, az első két esztendőben még a tervezettnél több pénzt használtak fel a beruházásokra, tavaly azonban már nem lépték túl a fejlesztési keret határát. Mindebből persze az a leglényegesebb, hogy az átadott, illetve üzembe helyezett létesítmények számottevően javították az életkörülményeket. Különösen a lakásprogram ütemes végrehajtása érintette kedvezően a lakosságot: három év alatt a tervezettnél mintegy 15 ezerrel több, kereken 275 ezer lakás került tető alá, ezen belül megépültek a számításba vett állami lakások is. Ugyanakkor lényegesen javult a -lakások felszereltsége, komfortja. A tanácsok körültekintő munkájának köszönhető, hogy az általános iskolai tantermek és a kórházi ágvak száma is a tervezettnek megfelelően, a bölcsődei helyek száma pedig azt megközelítően gyarapodott, s a társadalmi összefogás eredményeképpen az óvodai fejlesztés is szinte teljesen megvalóisult három év alatt. A tanácsok több figyelmet fordítottak bevételi tervük teljesítésére. Az elmúlt három évben elért mintegy kétmilliárd forint többletbevétel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 16 ezer tanácsi intézmény zavartalanul működhessék. Itt kell megemlíteni, hogy a nem tanácsi szervekkel való. közös érdekeken alapuló beruházási együttműködésük is fejlődik. A tanácsok 11 milliárd forintot vettek át lakás-, közműépítés, valamint a gyermek- intézmények bővítése céliára, ők pedig 10,5 milliárd forinttal támogatták a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a he’vi lakosság érdekeit. igényeit szolgáló fejlesztéseit. • Milyen követelményeket támasztanak a tanácsokkal szemben a népgazdasági egyensúly helyreállításával kapcsolatos idei szigorúbb gazdasági-pénzügyi feltételek? — Mindenekelőtt arra van szükség, hogy emeljék gazdasági munkájuk színvonalát és ügyeljenek a tervszerűségre, a végrehajtás hatékonyságára. Gazdasági gondjaink ugyanis semmiképpen nem jelenthetik, hogy lemondanak a lakosság megfelelő ellátásáról. Növeli felelősségüket, hogy fejlesztéseik értéke megközelíti a népgazdasági beruházások 20, ezen belül a kommunális beruházások jóval nagvobb százalékát. költségvetési ‘kiadásaik pedig az állam társadalmi kiadásainak 45 százalékát teszik ki. Éppen a szigorúbb követelmények, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és a gyorsan növekvő igények közötti feszültségek teszik elengedhetetlenné, hogy a tanácsok mindenkor gondosat! mérlegeljék az igényeket és feltétlenül alkalmazkodjanak lehetőségeikhez. Más szóval, idei tervük és költségvetésük maradéktalan végrehajtásával saját területükön is segítsék elő a népgazdasági érdekek érvényre jutását, ami nem mond ellent a helyi célkitűzések megvalósításának. Céljaink közül továbbra is a lakás- és közműépítés, a gyermekintézmények és az egészségügyi hálózat fejlesztése, az alapellátást nyújtó intézmények színvonalának fenntartása, illetve kisebb mérvű növelése áll előtérben. Fontos követelmény; hogy a lakásokkal egy- időben épüljenek meg a kereskedelmi, egészségügyi és kulturális létesítmények, s a tervciklus végéig meg kell szüntetni a szakmunkásképző és szakközépiskolai tantermek, a bölcsődék, a szociális otthonok és a telepszerű lakásépítéshez elengedhetetlen szennyvíztisztító müvek körüli elmaradást. Nem kisebb feladat a közintézmények és az állami lakások felújítása és karbantartása. Mindez a beruházások és felújítások körültekintőbb előkészítését, az építőkapacitás fejlesztését, valamint az erőknek és az eszközöknek a folyamatban lévő építkezésekre váló összpontosítását igényli. A Központi Bizottság közleménye is hangsúlyozza, hogy a tanácsok az eddigieknél jobban tárják fel a helyi anyagi és szellemi erőforrásokat, még inkább építsenek a helyi tenniakarásra, a népfront szerveinek aktív közreműködésével. Rájuk vár olyan tevékenységek összehangolása, amelyek a terület- és település- fejlesztéssel, s a lakosság ellátásával kapcsolatosak. Természetesen továbbra is nékülözhetetlen a lakosság közreműködése a településfejlesztésben; a tanácsok fejlesztési alapjának országosan közel tíz százalékát tette ki az a mintegy kilenc- milliárd forint értékű társadalmi munka, amit a lakosság az- elmúlt három évben végzett. Az egészséges lokálpatriotizmusra a jövőben is építeni lehet, aminthogy az ésszerű takarékosságra is nagy gondot kell fordítani. • A KB-közIemény az állampolgárok közérzetére kiható, fontos politikai kérdésként említi az ügyintézés korszerű- sítését, egyszerűsítését. Mi a helyzet ezen a területen? — A tanácsapparátus évente közel hárommillió hatósági határozatét hoz, és az emberek több mint 20 miliiószor fordulnak a tanácsi szervekhez ügyes-bajos dolgaikkal. Érthető hát, hogy a tanácsoknak ebből a feladatból is ki kell venni a részüket. Túlzás nélkül állítható ,hogy a helyi tanácsok dolgozói sikeresen birkóztak meg a sok új hatáskörrel, ügyintéző munkájuk törvényes, fejlődött szakszerűsége, és javult az ügyfelekkel való kapcsolatuk. A lakosság érdekeit szolgálja az új ügyfélfogadási rend, a városokban valamennyi munkanapon igénybe vehető ügyfélszolgálat, a hatékonyabb jogpropaganda és a szakszervezeti jogsegélyszolgálatoknak nyújtott tanácsi segítség. Kétségtelen azonban, hogy még mindig fellelhető bürokratizmus a hatósági munkában, az állampolgárok gyakran és jogosan kifogásolják a hosszadalmas, olykor lélektelen ügyintézést. Ezért szükséges a tanács- igazgatás korszerűsítése, egyszerűsítése. Számos lehetőség kínálkozik a saját hatáskörben (történő egyszerűsítésre. Az alapos ügymenetvizsgálatok módot adnak a felesleges munkamozzanatok elhagyására, a nyomtatványok, nyilvántartások korszerűsítésére. Már több városban — elsőként Törökszentmiklóson — kialakították az ügyfelek egyetlen nagy, megfelelő ügyviteltechnikai eszközökkel, irodabútorokkal felszerelt munkateremben történő fogadásának módszerét. Igaz. a gépesítés még a kezdet kezdetén tart a tanácsi igazgatásban, a jövőben azonban’ehhez központilag is 'nagyobb segítségét kívánunk nyújtani. Végül meg kell jegyeznem: a tanácsi munka egyszerűsítése csak akkor lehet valóban eredményes, ha ezzel a kérdéssel a vezetők tevékenységük elválaszthatatlan részeként foglalkoznék, idejében jelzik a gyakorlat által túlhaladott jogszabályokat, s mielőbb megteremtik a korszerű eszközök, módszerek bevezetésének feltételeit — fejezte be a beszélgetést dr. Papp Lajos államtitkár. NÉMETH GÉZA Sok a tej, de kevés tejtermék fogy a boltokban. A bőség szülte ellentmondás hosszú ideje nem csituló vihart kavart a Középmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzeme és a vácszentlászlói GALGATEJ egyszerű gazdasági együttműködés között. Természetes versengés — Minden gondunk forrása az, hogy ellátási területünkön jelenleg hárman: a GALGATEJ, a Budapesti Tejipari Vállalat és mi vagyunk jelen szállítóként — mondja t'ülöp Ákos, a váci üzem vezetője — A másik két gyártót még akkor kérték fel a kisegítésre, amikor a régi váci üzem korszerűtlensége miatt nem tudta ellátni a környéket. Az új üzem átadásával azonban megváltozott a helyzet, a GALGATEJ mégis ragaszkodik kialakult kapcsolataihoz. s azzal a jelszóval szállít tejet, tejfölt, túrót és tejszínt, hogy választékot bővít. Ez pedig nem igaz, mert ezek a termékek mindenütt szabvány szerint készülnek! S ráadásul az ellátási felelősség csak a miénk! — Van valamilyen kapcsolatuk a GALGATEJ-jel? — Igen, egyebek között megegyeztünk, hogy ők látják 'el a Gal- gavidéke ÁFÉSZ területéhez tartozó községeket. Ezenkívül már többször voltunk náluk/ megbeszélésen, hogy rendezzük ezt az áldatlan helyzetet, de nem sikerült dűlőre jutnunk. — S ön szerint nincs semmilyen lehetőség a felvásárlás és az ellátás koordinálására? — A G ALGATEJ-ne k kellene engednie, hiszen nekünk annyi tejünk van, hogy bőségesen el tudjuk látni a boltokat. A vácszentlászlói üzemben a tejipari ismereteit jelenleg iskolán gyarapító üzemvezető helyett Gádor József termelés technológiai vezetőjével és Sára Ferencné vezetőkönyvelővel beszélgettünk. — Mi természetesnek tartjuk a versengést a váciakkal — mondta Gódor József. — Tapasztalataink szerint a vásárlóik is keresik a TSZ TEJ. .feliratú termékeinket, sőt', előnyben is részesítik az állami vállalat tejtermékeivel szemben. A váci tejüzem ellátási területére napi 15 ezer liter tejet szállítunk. De nem Valamiféle partizánkodásról van szó! Szerződésünk van az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal és a helyi ÁFÉSZ-szel is, így gyakorlatilag mi felelősséget vállaltunk a rendszeres és pontos kiszolgálásra. — Termékeik szabvány szerint készülnek. Miért hivatkoznak mégis választékbővítésre? — Az általunk csomagolt tej, tejfel, túró és tejszín valóban az előírásoknak megfelelő beltartalmi értékekkel rendelkezik, de más gyártási eljárás szerint készülnek. Tejfölünk például nem homogenizált, s túrónkat is kézi munkával készítjük. Ám véleményünk szerint nem is annyira ezért kedvelik a vásárlók ezeket, hanem elsősorban a frissességük és egyenletes minőségük miatt: amíg a tejiparnál a nagymennyiségű tejtye gyengébb minőségű is kerül, s a fejestől a boltokba szállításig olykor 2—3 nap telik el, addig nálunk a gazdaságok szinte mindig azonos jó minőségű alapanyagot szállítanak, s az átfutási idő ritkán több 12 óránál. Az üzletek gyenge hűtőkapacitása miatt a fogyasztók hamarabb észreveszik ezeket a különbségeket. Nyereségesebb vállalkozás — A GALGATEJ új, korszerű üzemet akar építeni V ácszentlász- lón. A kínálat azonban továbbra is jóval nagyobb, mint a kereslet. Mi indokolja mégis a beruházást? — Aki ismeri üzemünket, az tudja, hogy az elmúlt évek alatt gyakorlatilag minden talpalatnyi területet már beépítettünk, s tovább terjeszkedni nem tudunk — veszi át a szót Sára Ferencné. — A társult szövetkezetek úgy ítélték meg, hogy megéri egy modem üzem létesítése a fáradozást és a befektetést. Más választásunk egyébként sincs: e mostani üzemnek 1980-ig van működési engedélye, azután pedig be kell zárni, ezt követelik a megszigorított egészségügyi előírások is. Mert nézzen csak körül: a munkatermektől alig húsz-harminc méterre tehénistállók vannak. — Mennyibe kerül a beruházás? — Százhetvenhárom millió forintba. Ennek egy részét a gazdaságok adnák, a többi állami támogatás és hitel lenne. Bár a tervek már elkészültek, a beruházások állami szintű átmeneti letiltása miatt még nem kezdtünk hozzá az építkezéshez. önerőbúi ugyanis nem boldogulunk. — Látnak-e lehetőséget a felvásárlás és az ellátás koordinálására a Középmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzemével? — Mi hajlandók vagyunk leülni és megbeszelni a dolgokat, de azt a kívánságukat, hogy ne szállítsunk tejtermékeket az ellátási körzetükbe, nem tudjuk teljesíteni. A vitatkozók tehát nem akarnak engedni, s ezért a köztük lévő ellentmondás — úgy tűnik — nem oldható fel. De csak látszólag! Mert nem többről, mint egy régebbi keletű, de már homályba vesző sértődésről van szó, amelyről Lukács László, a' Pest in agyéi tanács élelmezésügyi szakfelügyelője a következőket mondta: — Egyetértünk a GALGATEJ-nek azzal a törekvésével, hogy választékbővítésként — mert itt valóban erről beszélhetünk — tejtermékeket szállítson a váci üzem ellátási te* rületére. Támogatjuk a termelőszövetkezeteknek az új üzem létesítésére beadott kérelmét is. — De a váci tejüzem kis befektetéssel 200 ezer liter tej feldolgozását is el tudná végezni, érdemes hát egy nagy csomó pénzt elkölteni másik, új gyártómű építésére? — A GALGATEJ léte, vagy nemléte nem lehet kérdés, hiszen ez a vállalkozás sokkal nyereségesebben dolgozik, mint az állami tejipar. S éppen ez az ellentmondások egyik mozgatórugója: a társult téeszek a termelést, a feldolgozást és az értékesítést egy kézben tartva átlagosan ötven fillérrel nagyobb nyereségre tehetnek szert literenként, mintha például a tejet bármelyik tejipari vállalatnak eladnák. Ez a többlet aztán a gazdaságok a tehenészetek korszerűsítésére tudják fordítani. — A kínálat azonban nagyobb, mint a kereslet, s az új üzem ka-, pacitását nem tudják majd kihasználni. — A tervek szerint 60 ezer liter tejet dolgoznak fel a létesítmény elkészülte után Vácszentlászlón. ßz a mennyiség csupán 10—15 ezer literrel nagyobb, mint amennyi jelenleg beérkezik a téeszekből. S adataink szerint Pest megyében tavaly a tejtermelés 4,2 százalékkal, a tejfogyasztás viszont több mint 7 százalékkal növekedett. Tehát hosszabb távon várható a kereslet és a kínálat kiegyenlítődése. Állam- és csoportérdek — Az új üzem építése azonban nem kezdődhet meg, hiszen az állam nem ad pénzt a GALGATEJ- nek, 1980-ban pedig lejár a régi üzem működési engedélye. Mi lesz azután? — Erre nehéz válaszolni. A 6/1972- tes Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint Egészségügyi minisztériumi közös rendelet értelmében ugyan valóban be kellene csukni jövőre a vácszentlászlói üzemet, de várhatóan erre nem kerül sor, s a működési engedélyt néhány évre meghosszabbítják. — A két tejfeldolgozó közötti vitában rendre visszatér egy kérdés: ebben az esetben vajon hogyan érvényesül az államérdek elsőbbsége a csoportérdeknél? — Az államérdek látszólag azt kívánná, hogy a váci üzemet bővítsék és a GALGATEJ-et szüntessék meg. De tudni kell azt is, hogy az állam csaknem 5 forinttal támogatja minden liternyi tej előállítását, így egy-egy liter tej valójában 9—10 forintba kerül. Mivel a téeszek ' vállalkozása nyereségesebb, ezért mindenképpen hasznos a működésük. Meggyorsul a népgazdasági szempontból is nagyon fontos állattenyésztés fejlődése. — Milyen lehetőséget lát a vita megoldására? — A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a váci és a vácszentlászlói üzem vezetői között nincs megfelelő kapcsolat. Az áldatlan acsarkodás helyett hatásosabb lenne tárgyalásokon rendezni az ellentéteket. Sőt a megyei tanácsnak az a véleménye, hogy jó lenne ha a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat is támogatná a GALGATEJ-et az üj üzem építésében. L A Középmagyarországi Tejipari Vállalat váci üzeme és a GALGATEJ közötti vitának tehát van megoldása. Jó lenne, ha a jövőben mind. két üzem vezetői azon gondolkodnának: hogyan lehetne együtt, s nem egymás ellen, egymás rovására növelni a tejfogyasztást. FUBUCZ ZOLTÄN Leány kalappal Borsos Miklós szobra
