Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
1979. Április 8., vasárnap SSn jfr jf x/untm 5 Sok száz méter magasba is Sárkánnyal az erdők felett Két óra a szelek szárnyán Az átlagosnál több bejelentés Fejlődés a munkában Megerősödött a ráckevei járási népi ellenőri hálózat A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1976 szeptemberében úgy határozott, hogy meg kell erősíteni a ráckevei járási NEB szervezetét. A folyamat lezajlott; mint a megyei NEB legutóbbi ülésén megállapították: a ráckevei járásban sikerült jól mozgósítható, megfelelő szakmai ösz- szetételű társadalmi bázist kialakítani. Erősödött és eredményesebb lett a járási NEB kapcsolata a járási hivatallal, ezt így látják a hivatal vezetői is. Előre lépett a NEB a tájékoztatási munkában; e tevékenység ki- szélesítése érdekében felhasználták a községi tanácsülések fórumait is, számot adva vizsgálati tapasztalataikról. Míg a korábbi években ezzel a lehetőséggel alig éltek, az utóbbi időben 10 alkalommal tartottak tájékoztatót. A ráckevei járás egyike azoknak a megyében, amelyeknek lakosaitól az átlagosnál több panasz és bejelentés érkezik évek óta. Egy-egy bejelentés vagy panasz kivizsgálása gyakran egy nagyobb vizsgálatnak is megfelelő időt köt le; a járás megerősített népi ellenőr hálózata ma már a több munkával is sikeresen birkózik meg. A Pest megyei NEB javasolja a járási NEB vezetőinek, hogy továbbra is törekedjenek kapcsolataik erősítésére a he~ lyi párt-, állami és társadalmi szervekkel, és a vizsgálatok után fokozottabban kérjék számon a javasolt változtatások, illetve megígért intézkedések végrehajtását. Munkairányító automatikával Központból, mellékállomásokból és az utóbbiakat a központtal összekötő vezetékhálózatból áll, neve: elkiston. Funkciója: munkairányító berendezés. Ez az Elektronika Ipari Szövetkezet most elkészült új prototípusa, amely integrált áramkörrel működik. Szélesebb körű közönség előtt még nem szerepelt — erre várhatóan majd az őszi BNV-n kerül sor. Azok a szakemberek, akik már ismerik, úgy tartják; az új diszpécserberendezésnek nagy jövője van a gyártásszervezésüket modernizáló üzemekben. Tervezése és kialakítása során messzemenően figyelembe vették a diszpécsermunka különleges hírközlési követelményeit. Így ez az új munkairányító berendezés megbízhatóan segíti elő a gyors tájékoztatásai lehetőséget ad azonnali intézkedésre, megkönnyíti az adatgyűjtést. ■ ■ ■ ■ - ■ ■ " . . i .1..— ii I.— - ij>- $ Marad a sárga burkolat Nyárelőn nyit a budaiak tábora Társadalmi munkások készítik az úttörőknek Bukfenc a célban Légi oktatás A hegy legmagasabb csúcsáról 'szaladunk, ötven méternyi siklás után annyira lemerültünk, hogy egy pillanatra úgy éreztem, a fenyőfák lótején fogunk kikötni. — Hozzad! Magad felé! Hasra a kormányt!! — kiáll ázak. Derékig meztelenre vetkőzött fiatalemberek etették a betonkeverőt. Kiss Gyula, Kővári Antal és Molnár Sándor a katonai ICISZ-szer- vezet küldötteiként érkeztek az építkezésre. — Azt hittük, csip-csup munkánk lesz, s igencsak meglepődtünk, milyen komoly feladat vár ránk. Régen volt részem ilyen összehangolt munkában — mondja Kővári Antal, aztán hozzáteszi: — Ügy döntöttünk, ha lehet, újra visszajövünk még 10 napra. — Nos kolléga, elégedett * kisdiákokkal? — érdeklődik Lajos bácsi Tandi Ferenc kő-, művestől. — Derék gyerekek ezek! Itt falaz mellettem például Bar- tos Olivér és ahogy elnézem, elsőosztályúan. Szőke Józsi és Dabas Pista két nap alatt legalább négyezer forint értékű munkát teljesített. Jól dolgoznak — És mit szól Tóth András, a 206. számú Szakmunkásképző Intézet oktatója? — Meglepően jól dolgoznak a fiúk, pedig a klinkerfalazást csak most tanulják. Dudaszóval érkezik Fáth János. A látrányi homokbányából hordja napok óta a sódert. A pilisvörösvári költség- vetési üzemből jött 1—2 napra ... és hetekre maradt Fenyvesen. Szükség van a fuvarjaira. Nemrég szállította a helyszínre az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári 1. számú gépjavító műhelyéből az áthidaló vasgerendákat, az acéllépcsőt, meg az erkélykorlátot. Sok minden belefér egy 8—• 10 órás látogatásba. — Menjünk a Tüzépbe, Attila, nézd meg a műanyag falburkolatot — invitálja vendégét az építésvezető. — Négyzetmétere 323 forint, de ne azt nézd, hogy drága, hanem arra gondolj, hogy így megtakaríthatjuk a gyakori mennyezet- festés költségeit — győzködi a mester Németh Attilát Végül megegyeznek, marad a sárga burkolat. Délután öt órakor megérkezik a biciklis kordéval Péter József, Balatonfenyves nyugalmazott tanácselnöke. Megirigyelte a fiatalos kedvet, munkát és részt kért belőle. Ételhordást, tereprendezést vállalt. A nap hátralevő részében a fiúk fociztak, bolondoztak, moziba mentek. Kora este pedig nyugovóra tért a tábor. Zömmel mégiscsak tizenévesek, es a munka viszont komoly férfiembernek yaló. Udvardi Gyöngyi Viszi a sárkányt dr. Ordódi Márton. Tóth György felvételei Mi a rogalló? Magyarul sár_ hány repülésnek nevezik. A földről nagy szitakötőknek látszanak. A Hármashatárhegy- ről vagy az Űjlaki csúcsról szoktak startolni a pilóták. Egyik vasárnap felkerestem a vezető oktatót, dr. Ordódi Mártont, engedje meg kipróbálnom, milyen érzés sárkánynyal repülni. — Döntő az indítás — magyarázza. — Az ember vállára kapja a huszonöt kilós szerkezetet, és elkezd vele futni lefelé a csúcsról. Addig szalad, míg a vitorlán akkora felhajtóerő termelődik, ami megegyezik a pilóta súlyával. A fennmaradáshoz az kell, hogy a környező levegő gyorsabban emelkedjen, mint ahogy mi merülünk. Van egy láthatatlan ellenség — ha bújik előlünk — vagy barát — ha megtaláljuk — ez a feláramlás. Ezt felismerni évek hosszú tapasztalata kell. Láthatatlan, de a meteorológiai ismeretek birtokában az ember már tudja hol keresse, és így órákon át repülve, több kilométer távolságot megtéve, sok száz méter magasba is felemelkedhetünk. Sikeres volt a start, már a levegő emeU a pilótát. Belebújunk a hevederbe. Olyan a testhelyzet, mintha egy hintát akarnék elindítani. Tizenöt lépésnyi futás után már csak a, levegőt ..tapintja, a lábam! "Ä fák felett siklunk la a völgy felé. Igyekszem kissé előre tartott zárt lábbal földet érni, ahogy hajdanán az ejtőernyős kiképzésen tanultam. Nagyot bukfenceztem, magammal rántva Ordódi Mártont is, aki ijedten nézte, nem történt-e bajom. — Elfelejtettem mondani, hogy ez nem ejtőernyő. Itt lábról kell indulni, és lábra földet érni. Már a levegőben kell elkezdeni a futó mozgást, hogy a szaladó láb érje a talajt. Szégyenlem magam a bukfenc miatt, nem is zavarom egy darabig az oktatókat, inkább figyelem őket. — Hogyan lehetnék sárkányrepülő? — kérdezi tőlük egy fiatalember. Vörösmarty László szívesen ad felvilágosítást, hiszen korábban ő is így kezdett rogallózni. Lök- hajtásos repülőgépvezető volt egészen 1953-ig, jelenleg a szomszédos Rozmaring Tsz- ben dolgozik. — Tagja lehetsz a klubnak, de eszedbe ne jusson, hogy csak úgy barkácsolsz egy gépe1; — kapcsolódik a beszélgetésbe Hlács Ferenc műszerész, aki építi, szerkeszti a sárkányokat. Két éve repül, eddig 63 órát töltött levegőben, és ugrott már ejtőernyővel is. Az 1977-ben rendezett Eger bajnokságon a rogalló távolságverseny győzteseként vitte haza a kupát. Kedvező az időjárás, egyre több pilótának sikerül fennmaradnia. Hiába, nem bírom megállni, és ismét Ordódi Márton körül forgolódom: van még hitelem egy startra? Most remélem, ügyesebb leszek. Uralkodni az elemeken és önmagunkon. bálja mellettem ülve Ordódi. Ilyen helyzetben már nincs üdva'MásRödas, áttért* a tege- ződésre. Magázva nem lehet gyors utasításokkal irányítani. Szerencsére sikerült felemelkednünk. Átrepültünk a fenyőerdő fölött, Solymár felé haladunk. Özek futottak át egy tisztáson. Lábunk alatt egy ember kertészkedik, gyomlálgat. — Ügy tudom tizenhét éves korod óta vitorlázórepülő vagy. Hogyan váltottál át mégis a rogallőra? — folytatom én is a tegeződést. — Egyszer súlyos figyelmetlenséget követtem el, amiért egy évre eltiltottak a repüléstől. Volt időm gondolkodni. Rabul ejtett ugyan a szenvedély, de úgy éreztem, ne csak a versenyzésért repüljünk. Jobban szeretek önmagáért az örömért szárnyalni, mint feladatokat hajszolni. Nekem senki ne mondja, hogy a madarak 2000—2500 méter magasban táplálék után kutatnak. Nem. Azok is a magasság mámorát keresik. Ez a gondolat vezetett, amikor Nagy Jánossal, Lonkai Tamással, Gausz Jánossal, Kiss Ferenccel, Fábián Zoltánnal és Czudor Attilával meghonosítottuk ezt a sportot Magyar- országon. Világélvonal — Milyen eredményeket értek el a magyar versenyzők? — A világ élvonalában vagyunk. A Zakopane-kupa versenyen három éven át valamennyi számot mi nyertük meg. — Hogyan lehet valaki sárkányrepülő? — Az Orvosegyetem Sportklubjának van egy rogalló szakosztálya. Sikeres elméleti és gyakorlati vizsga után öt méter alatt 20—30 másodpercig repülhet a növendék. Még egy fél órát repültünk így beszélgetve. — Földet érés előtt már a levegőben fusson a lábad! — figyelmeztet Ordódi. Két és fél órát töltöttünk el a levegőben. Erdős Ágnes A MÜLT: 1919. március 21-r én győzött a Magyar Tanács- köztársaság, amelynek egyik forradalmi vívmánya volt, hogy a munkásgyerekek számára is megközelíthetővé vált a Margitsziget és a Balaton. A kizsákmányoló osztály kas_ télyait és villáit szanatóriumokká, üdülőkké alakították. A JELEN: 1979 tavaszán az MSZMP és a KISZ budai járási bizottsága, úttörőelnöksége, valamint a járási hivatal felhívást intézett a lakossághoz, csatlakozzék a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára, illetve a Rozmaring Kertészeti Termelőszövetkezet kezdeményezéséhez, járuljanak hozzá társadalmi munkával a bala- tonfenyvesi és pusztamaróti úttörőtáborok felépítéséhez, korszerűsítéséhez. A TERV: 107 nap alatt akarnak végezni a március 1-én megkezdett építkezéssel és június 15-én adják át a gyerekeknek a 220 tanulót befogadó táborokat. — Mi történt egy hónap alatt — kérdeztem Németh Attilától a budai járási hivatal tervcsoportjának vezetőjétől, aki társadalmi munkában készítette a balatonfenyvesi tábor 80 személyes lakóépületének tervét. — Tartson velem, győződjék meg személyesen, hová kerül a járási kommunista műszakokból összegyűlt 700 ezer forint és a még várt egymillió forint A vezető Á fenyvesi tábor felett jelenleg a pilisvörösvári tanács bábáskodik. Sikerült megnyerni az ügynek Varga Lajost, a költségvetési üzem nyugdíjas vezetőjét, a Kossuth-díjas építőmestert, aki feleségével, Erzsi asszonnyal együtt leköltözött a helyszínre. Több mint 4 hete tart az önkéntes száműzetés. A feladatok megszervezése, a 16—20 éves tanulók, sorkatonák munkájának ellenőrzése — nem kis gondot okoz a 65 éves építésvezetőnek. Jól jön az asszony segítsége. Ö írja be a nagykönyvbe, a munkára jelentkezőket, anyagot vételez és ad ki, könyvel, adminisztrál. A helyszín A korhadó, régi házikók közül már csak néhány maradt hírmondónak a vízparti telken. A többit lebontották, helyükön már emeletnyi magas falak állnak. Míg előkerül az építésvezető, bepillanthatok a szinte közszemlére tett naprakész tervbe. Március végén 15 napos előnyük volt az építőknek a határidőhöz képest. Ez igen — jegyzem meg a közben betoppanó Varga Lajosnak, aki természetesnek tartja a gyors ütemet. — Nem akarok az utolsó héten kapkodni. Arra is számítani keli, hogy esősre fordul az idő és akkor kimossa a fugából a habarcsot. A saját tervem szerint nincs előny! Pontosan annyit végeztünk, amennyit kell! Az idős mester örül a terv- csoport-vezető érkezésének, nyomban átadja neki az egy hét alatt lejegyzett igénylistát: építőanyag, daru, szakember... Jegyzőkönyvet mutat: Szombat-vasárnapra nem érkeztek meg a budaörsi KISZ- ■ssek. Csurai László gondnok nekik is megrendelte napi fejadagot az étteremből. Most kitől vasaljam be a 944 forintos kárt? A csöppnyi irodában rengeteg az indigós füzet. A másolatok leveleket, jellemzéseket őriznek. Eddig a legtöbb levelet Faragó Ottónak, a költségvetési üzem vezetőjének vitte a postás. Ottókám, küldj szakembert! Antal Pál alezredest arról értesítette a mester, hogy katonái 15 napon át nagyszerűen helytálltak az építkezésen. Víg Antal szakmunkástanulóintézeti igazgatónak Dobai István, Sző József, Hagen József tanulók munkáját, magaviseletét dicsérte. Kopognak az iroda ajtaján. Tandi Ferenc érkezett munkára az ISG-ből. — Szereljen fel kollega, azonnal megmutatom magának a munkahelyét. Aztán hajrázzon ám a hét végéig, nehogy lepipálják a gyerekek-. Az építők Ottj áriunkkor napfényes volt a Balaton, a túlparton jól kivehetők voltak a badacsonyi