Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

1979. Április 8., vasárnap SSn jfr jf ­x/untm 5 Sok száz méter magasba is Sárkánnyal az erdők felett Két óra a szelek szárnyán Az átlagosnál több bejelentés Fejlődés a munkában Megerősödött a ráckevei járási népi ellenőri hálózat A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1976 szeptem­berében úgy határozott, hogy meg kell erősíteni a ráckevei járási NEB szervezetét. A fo­lyamat lezajlott; mint a me­gyei NEB legutóbbi ülésén megállapították: a ráckevei já­rásban sikerült jól mozgósít­ható, megfelelő szakmai ösz- szetételű társadalmi bázist ki­alakítani. Erősödött és eredményesebb lett a járási NEB kapcsolata a járási hivatallal, ezt így lát­ják a hivatal vezetői is. Előre lépett a NEB a tájékoztatási munkában; e tevékenység ki- szélesítése érdekében felhasz­nálták a községi tanácsülések fórumait is, számot adva vizsgálati tapasztalataikról. Míg a korábbi években ezzel a lehetőséggel alig éltek, az utóbbi időben 10 alkalommal tartottak tájékoztatót. A ráckevei járás egyike azoknak a megyében, amelyek­nek lakosaitól az átlagosnál több panasz és bejelentés ér­kezik évek óta. Egy-egy beje­lentés vagy panasz kivizsgálá­sa gyakran egy nagyobb vizs­gálatnak is megfelelő időt köt le; a járás megerősített népi ellenőr hálózata ma már a több munkával is sikeresen birkózik meg. A Pest megyei NEB javasol­ja a járási NEB vezetőinek, hogy továbbra is törekedjenek kapcsolataik erősítésére a he~ lyi párt-, állami és társadal­mi szervekkel, és a vizsgála­tok után fokozottabban kér­jék számon a javasolt változ­tatások, illetve megígért intéz­kedések végrehajtását. Munkairányító automatikával Központból, mellékállomá­sokból és az utóbbiakat a köz­ponttal összekötő vezetékháló­zatból áll, neve: elkiston. Funkciója: munkairányító be­rendezés. Ez az Elektronika Ipari Szövetkezet most elké­szült új prototípusa, amely in­tegrált áramkörrel működik. Szélesebb körű közönség előtt még nem szerepelt — erre vár­hatóan majd az őszi BNV-n kerül sor. Azok a szakembe­rek, akik már ismerik, úgy tartják; az új diszpécserbe­rendezésnek nagy jövője van a gyártásszervezésüket moder­nizáló üzemekben. Tervezése és kialakítása so­rán messzemenően figyelembe vették a diszpécsermunka kü­lönleges hírközlési követelmé­nyeit. Így ez az új munkairá­nyító berendezés megbízhatóan segíti elő a gyors tájékoztatásai lehetőséget ad azonnali intéz­kedésre, megkönnyíti az adat­gyűjtést. ■ ■ ■ ■ - ■ ■ " . . i .1..— ii I.— - ij>- $ Marad a sárga burkolat Nyárelőn nyit a budaiak tábora Társadalmi munkások készítik az úttörőknek Bukfenc a célban Légi oktatás A hegy legmagasabb csúcsá­ról 'szaladunk, ötven méter­nyi siklás után annyira le­merültünk, hogy egy pillanat­ra úgy éreztem, a fenyőfák lótején fogunk kikötni. — Hozzad! Magad felé! Hasra a kormányt!! — kiá­ll ázak. Derékig meztelenre vetkőzött fiatalemberek etet­ték a betonkeverőt. Kiss Gyu­la, Kővári Antal és Molnár Sándor a katonai ICISZ-szer- vezet küldötteiként érkeztek az építkezésre. — Azt hittük, csip-csup mun­kánk lesz, s igencsak megle­pődtünk, milyen komoly fel­adat vár ránk. Régen volt ré­szem ilyen összehangolt mun­kában — mondja Kővári An­tal, aztán hozzáteszi: — Ügy döntöttünk, ha lehet, újra visszajövünk még 10 napra. — Nos kolléga, elégedett * kisdiákokkal? — érdeklődik Lajos bácsi Tandi Ferenc kő-, művestől. — Derék gyerekek ezek! Itt falaz mellettem például Bar- tos Olivér és ahogy elnézem, elsőosztályúan. Szőke Józsi és Dabas Pista két nap alatt leg­alább négyezer forint értékű munkát teljesített. Jól dolgoznak — És mit szól Tóth András, a 206. számú Szakmunkáskép­ző Intézet oktatója? — Meglepően jól dolgoznak a fiúk, pedig a klinkerfalazást csak most tanulják. Dudaszóval érkezik Fáth Já­nos. A látrányi homokbányá­ból hordja napok óta a só­dert. A pilisvörösvári költség- vetési üzemből jött 1—2 nap­ra ... és hetekre maradt Feny­vesen. Szükség van a fuvar­jaira. Nemrég szállította a helyszínre az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári 1. számú gépjavító műhelyéből az áthidaló vasgerendákat, az acéllépcsőt, meg az erkélykor­látot. Sok minden belefér egy 8—• 10 órás látogatásba. — Menjünk a Tüzépbe, At­tila, nézd meg a műanyag fal­burkolatot — invitálja vendé­gét az építésvezető. — Négy­zetmétere 323 forint, de ne azt nézd, hogy drága, hanem arra gondolj, hogy így megtakarít­hatjuk a gyakori mennyezet- festés költségeit — győzködi a mester Németh Attilát Végül megegyeznek, marad a sárga burkolat. Délután öt órakor megérke­zik a biciklis kordéval Péter József, Balatonfenyves nyu­galmazott tanácselnöke. Meg­irigyelte a fiatalos kedvet, munkát és részt kért belőle. Ételhordást, tereprendezést vál­lalt. A nap hátralevő részében a fiúk fociztak, bolondoztak, mo­ziba mentek. Kora este pedig nyugovóra tért a tábor. Zöm­mel mégiscsak tizenévesek, es a munka viszont komoly férfi­embernek yaló. Udvardi Gyöngyi Viszi a sárkányt dr. Ordódi Márton. Tóth György felvételei Mi a rogalló? Magyarul sár_ hány repülésnek nevezik. A földről nagy szitakötőknek lát­szanak. A Hármashatárhegy- ről vagy az Űjlaki csúcsról szoktak startolni a pilóták. Egyik vasárnap felkerestem a vezető oktatót, dr. Ordódi Mártont, engedje meg kipró­bálnom, milyen érzés sárkány­nyal repülni. — Döntő az indítás — ma­gyarázza. — Az ember vállára kapja a huszonöt kilós szerke­zetet, és elkezd vele futni le­felé a csúcsról. Addig szalad, míg a vitorlán akkora fel­hajtóerő termelődik, ami meg­egyezik a pilóta súlyával. A fennmaradáshoz az kell, hogy a környező levegő gyorsab­ban emelkedjen, mint ahogy mi merülünk. Van egy lát­hatatlan ellenség — ha bú­jik előlünk — vagy barát — ha megtaláljuk — ez a fel­áramlás. Ezt felismerni évek hosszú tapasztalata kell. Lát­hatatlan, de a meteorológiai ismeretek birtokában az em­ber már tudja hol keresse, és így órákon át repülve, több kilométer távolságot megtéve, sok száz méter magasba is felemelkedhetünk. Sikeres volt a start, már a levegő emeU a pilótát. Belebújunk a hevederbe. Olyan a testhelyzet, mintha egy hintát akarnék elindítani. Tizenöt lépésnyi futás után már csak a, levegőt ..tapintja, a lábam! "Ä fák felett siklunk la a völgy felé. Igyekszem kissé előre tartott zárt lábbal földet érni, ahogy hajdanán az ejtőernyős kiképzésen ta­nultam. Nagyot bukfenceztem, magammal rántva Ordódi Mártont is, aki ijedten nézte, nem történt-e bajom. — Elfelejtettem mondani, hogy ez nem ejtőernyő. Itt lábról kell indulni, és lábra földet érni. Már a levegőben kell elkezdeni a futó mozgást, hogy a szaladó láb érje a ta­lajt. Szégyenlem magam a buk­fenc miatt, nem is zavarom egy darabig az oktatókat, in­kább figyelem őket. — Hogyan lehetnék sár­kányrepülő? — kérdezi tőlük egy fiatalember. Vörösmarty László szívesen ad felvilá­gosítást, hiszen korábban ő is így kezdett rogallózni. Lök- hajtásos repülőgépvezető volt egészen 1953-ig, jelenleg a szomszédos Rozmaring Tsz- ben dolgozik. — Tagja lehetsz a klubnak, de eszedbe ne jusson, hogy csak úgy barkácsolsz egy gé­pe1; — kapcsolódik a beszélge­tésbe Hlács Ferenc műszerész, aki építi, szerkeszti a sárká­nyokat. Két éve repül, eddig 63 órát töltött levegőben, és ugrott már ejtőernyővel is. Az 1977-ben rendezett Eger bajnokságon a rogalló távol­ságverseny győzteseként vit­te haza a kupát. Kedvező az időjárás, egyre több pilótának sikerül fenn­maradnia. Hiába, nem bí­rom megállni, és ismét Ordódi Márton körül forgolódom: van még hitelem egy startra? Most remélem, ügyesebb le­szek. Uralkodni az elemeken és önmagunkon. bálja mellettem ülve Ordódi. Ilyen helyzetben már nincs üdva'MásRödas, áttért* a tege- ződésre. Magázva nem lehet gyors utasításokkal irányíta­ni. Szerencsére sikerült fel­emelkednünk. Átrepültünk a fenyőerdő fölött, Solymár fe­lé haladunk. Özek futottak át egy tisztáson. Lábunk alatt egy ember kertészkedik, gyomlálgat. — Ügy tudom tizenhét éves korod óta vitorlázórepülő vagy. Hogyan váltottál át mégis a rogallőra? — folytatom én is a tegeződést. — Egyszer súlyos figyel­metlenséget követtem el, amiért egy évre eltiltottak a repüléstől. Volt időm gondol­kodni. Rabul ejtett ugyan a szenvedély, de úgy éreztem, ne csak a versenyzésért re­püljünk. Jobban szeretek ön­magáért az örömért szárnyal­ni, mint feladatokat hajszol­ni. Nekem senki ne mondja, hogy a madarak 2000—2500 méter magasban táplálék után kutatnak. Nem. Azok is a magasság mámorát keresik. Ez a gondolat vezetett, amikor Nagy Jánossal, Lonkai Ta­mással, Gausz Jánossal, Kiss Ferenccel, Fábián Zoltánnal és Czudor Attilával meghono­sítottuk ezt a sportot Magyar- országon. Világélvonal — Milyen eredményeket ér­tek el a magyar versenyzők? — A világ élvonalában va­gyunk. A Zakopane-kupa ver­senyen három éven át vala­mennyi számot mi nyertük meg. — Hogyan lehet valaki sár­kányrepülő? — Az Orvosegyetem Sport­klubjának van egy rogalló szakosztálya. Sikeres elméle­ti és gyakorlati vizsga után öt méter alatt 20—30 másod­percig repülhet a növendék. Még egy fél órát repültünk így beszélgetve. — Földet érés előtt már a levegőben fusson a lábad! — figyelmeztet Ordódi. Két és fél órát töltöttünk el a levegőben. Erdős Ágnes A MÜLT: 1919. március 21-r én győzött a Magyar Tanács- köztársaság, amelynek egyik forradalmi vívmánya volt, hogy a munkásgyerekek szá­mára is megközelíthetővé vált a Margitsziget és a Balaton. A kizsákmányoló osztály kas_ télyait és villáit szanatóriu­mokká, üdülőkké alakították. A JELEN: 1979 tavaszán az MSZMP és a KISZ budai já­rási bizottsága, úttörőelnöksége, valamint a járási hivatal fel­hívást intézett a lakossághoz, csatlakozzék a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek diósdi gyára, illetve a Rozmaring Kertészeti Termelőszövetkezet kezdemé­nyezéséhez, járuljanak hozzá társadalmi munkával a bala- tonfenyvesi és pusztamaróti úttörőtáborok felépítéséhez, korszerűsítéséhez. A TERV: 107 nap alatt akar­nak végezni a március 1-én megkezdett építkezéssel és jú­nius 15-én adják át a gyere­keknek a 220 tanulót befoga­dó táborokat. — Mi történt egy hónap alatt — kérdeztem Németh At­tilától a budai járási hivatal tervcsoportjának vezetőjétől, aki társadalmi munkában ké­szítette a balatonfenyvesi tá­bor 80 személyes lakóépületé­nek tervét. — Tartson velem, győződjék meg személyesen, hová kerül a járási kommunista műsza­kokból összegyűlt 700 ezer fo­rint és a még várt egymillió forint A vezető Á fenyvesi tábor felett je­lenleg a pilisvörösvári tanács bábáskodik. Sikerült megnyerni az ügynek Varga Lajost, a költségvetési üzem nyugdíjas vezetőjét, a Kossuth-díjas épí­tőmestert, aki feleségével, Er­zsi asszonnyal együtt leköltö­zött a helyszínre. Több mint 4 hete tart az önkéntes szám­űzetés. A feladatok megszerve­zése, a 16—20 éves tanulók, sorkatonák munkájának el­lenőrzése — nem kis gondot okoz a 65 éves építésvezető­nek. Jól jön az asszony segít­sége. Ö írja be a nagykönyvbe, a munkára jelentkezőket, anya­got vételez és ad ki, könyvel, adminisztrál. A helyszín A korhadó, régi házikók kö­zül már csak néhány maradt hírmondónak a vízparti tel­ken. A többit lebontották, he­lyükön már emeletnyi ma­gas falak állnak. Míg előkerül az építésvezető, bepillanthatok a szinte közszemlére tett naprakész tervbe. Március vé­gén 15 napos előnyük volt az építőknek a határidőhöz ké­pest. Ez igen — jegyzem meg a közben betoppanó Varga La­josnak, aki természetesnek tartja a gyors ütemet. — Nem akarok az utolsó hé­ten kapkodni. Arra is számíta­ni keli, hogy esősre fordul az idő és akkor kimossa a fugá­ból a habarcsot. A saját ter­vem szerint nincs előny! Pon­tosan annyit végeztünk, amennyit kell! Az idős mester örül a terv- csoport-vezető érkezésének, nyomban átadja neki az egy hét alatt lejegyzett igénylistát: építőanyag, daru, szakem­ber... Jegyzőkönyvet mutat: Szombat-vasárnapra nem ér­keztek meg a budaörsi KISZ- ■ssek. Csurai László gondnok nekik is megrendelte napi fejadagot az étteremből. Most kitől vasaljam be a 944 forin­tos kárt? A csöppnyi irodában renge­teg az indigós füzet. A máso­latok leveleket, jellemzéseket őriznek. Eddig a legtöbb leve­let Faragó Ottónak, a költség­vetési üzem vezetőjének vitte a postás. Ottókám, küldj szak­embert! Antal Pál alezredest arról értesítette a mester, hogy katonái 15 napon át nagysze­rűen helytálltak az építkezésen. Víg Antal szakmunkástanuló­intézeti igazgatónak Dobai István, Sző József, Hagen Jó­zsef tanulók munkáját, maga­viseletét dicsérte. Kopognak az iroda ajtaján. Tandi Ferenc érkezett mun­kára az ISG-ből. — Szereljen fel kollega, azonnal megmutatom magának a munkahelyét. Aztán hajráz­zon ám a hét végéig, nehogy lepipálják a gyerekek-. Az építők Ottj áriunkkor napfényes volt a Balaton, a túlparton jól ki­vehetők voltak a badacsonyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom