Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
iir.crtt e 1979. ARRTTTS 8., VASÁRNAP Villanyvezeték tizedel Illegális madárpreparálás Dabason a Ráckevei -Dunán • Maximum 250 köbcentiméter • Sebességkorlátozás, sziesztaidő • Csordultig terhelt csónak Dabason egy rendőrségi ügy kapcsán fény derült arra, hogy ifjú Ladányi István védett madarakat preparált ki. Ez törvénybe ütköző cselekmény. Ezért kérték fel Pávó Árpád Pest megye természetvédelmi ellenőrét és Haraszthy Lászlót, a Madártani Egyesület szervező titkárát az eset kivizsgálá~ sára és szakvélemény adására. Ütjukra mi is elkísértük őket. T ermészetrajongó Tágas, szép, új házban laknak Ladányiék. A falakon kitömött madarak, őzagancs, a szekrény tetején dámlapát, a padlón vaddisznó és muflon bőre. Az asztalon a Nimród című folyóirat legfrissebb számai. Mindez a húszéves fiatalember természetszeretetéről árulkodik. — Honnan ered a természet Iránti rajongása? — kérdezzük. — Nem is tudom. Egészen kicsi korom óta járkálok az erdőben, a szabadban. Szüleim elváltak, édesanyám nevelt fel. Mindig szerettem az állatokat, a madarakat. A veszprémi állatkertbe kétszer is elutaztam, hogy lássam az ott élő állatokat. — Hol szerezte a légpuskát? — Elvettem egy kisgyerektől. — És az éjjeli vadászathoz Való, puskára szerelhető lámpa? — Azt Pesten vettem. — A kispuska-töltényeket is? — Azokat az erdőben találtam egy este. Három orvvadászt láttam, megtaláltam a kerékpárok nyomait, ott voltak a töltények. Meg tudom mutatni a helyet. A szőke fiatalember egy szál piros garbóban, mellén összefont karral áll, a kérdésekre készségesen válaszol. Tudja, hogy a talált lőszert nem leit volna szabad hazavinnie, be kellett volna jelenteni. Tudja, hogy védett madarakat nem szabad lelövöldözni. Vágyálom Az volt a vágya, hogy vadőr legyen. (Az általános iskola elvégzése óta, 1973-tól a dabasi Fehér Akác Tsz ká- vécsomagolójában dolgozik segédmunkásként.) Budapesten 1977-ben elvégezte az alapfokú levelező vadgazdálkodási tanfolyamot. Ezen a kilenc hónapos iskolán, amelyet a MAVOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága szervezett, valóban elsajátíthatta azokat az ismereteket, amelyek a vadőri tisztséghez kellenek. A bizonyítvány mellé fegyverviselési jogosultság kell, és bármelyik vadásztársaság alkalmazhatta volna vadőrként. Jelentkezett is a helyi társaságnál, de ott nem volt betöltetlen állás. Így nem maradt más, minden vasárnap eljárkált hajtőként a vadászatokra. Nem ismeri el, hogy a kitömött madarakat ő lőtte volna. A három erdei fülesbagoly közül egyet tíz éve kapott ajándékba, egyet talált, egyet a kocsival ütött el az 5-ös műúton.— A három egerészölyvről is azt mondja: egyet kapott, kettőt talált. Végül kénytelen-kelletlen beismeri, hogy a kis őrgébicset, cigány csaláncsúcsot. és a tövisszúró gébicset az udvaron lőtte légpuskával. — Tisztában van vele, hogy ezek védett madarak? — Igen. — Akkor miért lőtte le őket? — Szeretem a madarakat — hajtja le a fejét. Kezdetleges Különös madárszeretet az, ha valaki a szobája falán díszként helyezi el tetemüket. Azért használjuk a tetem szót, mert az ifjú Ladányi nem is preparálta ki rendesen őket. A patikában vett egy injekciós tűt, és formaiint; a madarak testébe befecskendezett egy-két deci vegyszert, kihúzott szárnyukat drótra erősítette, lábukat sárgára festette, s felagatta őket a falra. Talán nem eléggé köztudott, hogy a preparátumok tartásához, illetve a preparálási tevékenységhez is engedély kell. Aki ezzel- nem rendelkezik, s állatokat preparál — mégha elhullott állatokat is — az büntetendő cselekmény. Sajnos, egy budapesti díszhalkereskedőnél könnyen be lehet szerezni a preparáláshoz szükséges üvegszemeket — a szakértők szerint az effajta árusítást meg kellene szüntetni. Látogatásunkkor a falról leszedegették a baglyokat, öly- veket, s a három kis madarat, hogy a budapesti intézetben megvizsgálják: valóban elhul~ lottak-e, vagy lövés okozta vesztüket? Ez a minősítés, a büntető eljárás miatt fontos. Az egerészölyv és a fülesbagoly eszmei értéke ezer forint, a kicsiké 300—300 forint. A lefoglalt madarak együttes értéke: 6900 forint. Ha bebizonyosodna, hogy lövés áldozatai lettek: bűnvádi eljárást kezdeményeznek. Ha elhullottak, s a 3 ezer forintos értékhatár alatt lesz a forint- összeg, úgy szabálysértésként a tanács hatáskörébe tartozik. 7 etemek A fiatalember kérésére kimentünk a Szi tty ópartra. A hatalmas lucematáblán ma. gasfeszültségű villanyvezeték ível át. A betonoszlopok tövében csóka, szürkevarjú, szarka, egerészölyv összeszáradt maradványai. Az egyik oszlop alatt vörösvércse fekszik — a szakemberek nyomban megállapítják: egy-két napja hullhatott le. Lehetséges tehát, hogy az ifjú Ladányi — mint állítja — itt szedegette össze a madarakat. .. r: Az elpusztult értékes, védett madarak látványa nagyon lehangoló. Tudván, hogy ezer veszély leselkedik az erdők- mezők vadjaira, madaraira, s már az elektromos vezetékek is tizedelik őket, csak arra gondolhatunk: az eddiginél is jobban kell védenünk őket. Ezért hozták a törvényt. Palád! József Egy városi víz- és csatornamű vállalat lakatosa munkaidő után csőtörésjavítási magánmunkát vállalt. A javítás idejére az utcában lévő, úgynevezett szakaszoló tolózárat anélkül zárta el. hogy erről a munkaadóját értesítette volna, de a magánmunka elvégzésére sem kért engedélyt. A művelet következtében a környéken, ahol dolgozott, a vízszolgáltatás szünetelt. I akossá- gi bejelentés alapján a vállalat készenléti szolgálata kőtárai munka után találta meg a vízhiány okát. A lakatost fegyelmi úton elbocsátották. Felülvizsgálati kérelmére a munkaügyi döntőbizottság a büntetést szigorú megrovásra enyhítette. Ennek hatályon kívül helyezéséért és az elbocsátásról szóló fegyelmi határozat helybenhagyásáért, a vállalat volt dolgozója ellen pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította s fegyelmi büntetés kiszabását mellőzte. ítéletét azzal indokolta, hogy a víz elzárása a lakatos munka- viszonyával nincs összefüggésben. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A vállalat igazgatója által hozott fegyelmi határozat a 'akatost két cselekmény miatt marasztalta el: egyrészt mert munkaidőn kívül engedély nélÚj rend A Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig 57 kilométer hosszú a Duna. A jó félszáz kilométeres Ráckevei-Duna-ág alighanem Magyarország legnépszerűbb folyószakasza. Horgászok, motorcsónakosok, evezősök ezrei szállnak ilyenkor idény elején vízre e vidéken s a nyári főszezonban a víkende- zőkkel együtt negyedmillió ember is pihen, sportol itt hétvégeken. A ráckevei vizesek négy (horgászok, evezősök, vízimotorosok és üdülők) nagy tábora a 70-es években oly gyorsan nőtt, hogy néhány esztendő óta mind sürgetőbb legalábbis kompromisszumokkal biztosítani a kölcsönös nyugalmat a folyón és partvidékén. A közeljövőben kihirdetésre kerülő módosított Hajózási Szabályzat (HSZ) erre az ésszerű érdekegyeztetésre törekszik, amikor külön rendelkezik a Ráckevei-Duna-óg közlekedési rendjérőL Csendes pihenő A Kvassay zsilip és a Tassi zsilip között a módosított HSZ kihirdetésének napjától 250 köbcentiméteresnél nagyobb motorcsónakokkal közlekedni tilos. E tilalom alól természetesen kivételek a közforgalmú hajók (pl. kompok, vízibuszok), termelőhajók (pl. kavicskotrók), továbbá a szolgálati hajók és motorcsónakok. Ugyancsak nem vonatkoznak a HSZ új passzusai a sportversenyeken és rendezvényeken mentésre kirendelt kishajókra és motorcsónakokra sem. A forgalomban tartható, tehát 250 köbcentiméteresnél kisebb motorcsónakokra új paragrafussal időbeli korlátozást rendel el a szabályzat: délután 14-től 16 óráig, továbbá este 21-től reggel 6 óráig nem hagyhatják el a kikötőket. Valamennyi vízijárműre vonatkozik továbbá, hogy csak a hajóútban. s legfeljebb 20 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, a kikötőhelyet pedig 5 kilométeres sebességgel a partra merőlegesen közelíthetik meg és hagyhatják el. Horgászkarók jövője A hajóút a Ráckevei-Duna- ágban megközelítően pontosan ki van jelölve. Ugyanakkor kül magánmunkát végzett, másrészt mert a szakaszoló tolózárat önhatalmúan elzárta — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Ezzel a vállalat készenléti szolgálatának munkáját megzavarta és a lakosságnak a vízszolgáltatáshoz fűződő érdekeit súlyosan sértette. A vízvezetékszerelési ma- gánmunka elvégzésére a lakatos csak munkáltatója engedélyével vállalkozhatott volna. Ilyet azonban nem kapott. Ezenkívül vétkesen járt el, amikor a javításra elvállalt csőtörésről a vállalat ügyeleti szolgálatát azonnal nem értesítette. Mindezek miatt cselekménye fegyelmi vétségnek minősül. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság a dolgozók magatartásáról a következő, iránymutatóul szolgáló álláspontot fejtette ki: A dolgozó munkahelyén ki. vül is munkaköréhez méltó magatartást köteles tanúsítani. Ha ezt megszegi, ezért felelősségre vonható. Helytelen az a felfogás, hogy a vállalat és a dolgozó kapcsolata csak a munkaviszony keretére terjed ki, s ezen kívüli magatartásáért csak akkor felel, ha az egyben munkaviszonyához is méltatlan. A munkaügyi bíróság tévesen állapította meg, hogy a lakatos önkényes eljárása munkaköréhez nem méltatlan. A magatartás elbírálásánál — a munkakörön kívül — az eset összes körülményeit figyelembe kell venni. — Ebben az ügyben a kögondot okoznak a víziközlekedésben a hajóútban levert horgászkarók és a lehorgonyzóit csónakok. Ezért a módosított HSZ kimondja, hogy karót leverni, csónakot a hajóútban lekötni tilos. A bólyá- kon kívül azonban karó továbbra is leverhető, de azt a horgásznak távozás előtt fel kell szednie. (Egyébként hasonló tilalmat rendel el a Magyar Horgász Szövetség az idén január 1-től érvényes új Horgászrendje is.) Várhatóan a következő időkben is a legnagyobb veszélyt a már sűrűn kicölöpözött horgászhelyek jelentik mind a hajózókra, mind a fürdőzőkre. A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság állásfoglalása szerint a karók felszedése elsősorban a horgász egyesületekre vár, hiszen e tekintetben ők az adott Duna-szakasz gazdái. Vízen is alkohol stop Az elmúlt öt évben tilos helyen való fürdés és víziközlekedési baleset következtében esztendőnként átlagosan 70 ember fulladt a Dunába a folyó magyarországi szakaszán. A balesetek során vízbe veszettek többségénél rekonstruálható volt, hogy ittasan szálltak vízre. A tragédiák megelőzése érdekében ezentúl bármilyen hajó vezetőjének tilos szeszes italt fogyasztania. A gépi erővel hajtott vízi jármű vezetője bűncselekményt, a többi hajó (horgászladik, kajak, vitorlás stb.) vezetője pedig pénzbírsággal büntethető szabálysértést követ el, ha ittasan száll vízre. A vízibalesetek többsége összefüggésben van a csónakok túlterheltségével és a hajózok tapasztalatlanságával. Bár a HSZ ezzel kapcsolatos rendelkezései nem változtak, mégis vetkezőktől nem lehet eltekinteni: a lakatos annak a vállalati kollektívának a tagja, amelynek egy város zavartalan vízellátását kell biztosítania. Munkatársaival köteles együttműködni és munkáját úgy végezni, olyan magatartást tanúsítani, hogy az mások munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélést ne idézzen elő. A munkahelyen és azon kívül, a munkatársakkal, a munkáltatóval szemben tanúsítandó viselkedést nem lehet egymástól mechanikusan elkülöníteni. A lakatos önkényes eljárásával a fontos községi szolgáltatást nyújtó munkáltatójának tevékenységét megzavarta, ezenkívül a lakosság széles körét ideiglenesen a vízszolgáltatástól megfosztotta. A csőtörés bejelentésének elmulasztásával az ügyeleti szolgálatnak fölösleges munkát okozott, holott ez alatt esetleg tényleges üzemzavarokat kellett volna elhárítania. Ez az eljárás alkalmas volt arra is, hogy a lakosság körében a vállalat helytelen megítélését idézze elő. — Mindezekből következik: a lakatos olyan vétkes kötelességszegést valósított meg, ami vállalatának alapvető érdekeit súlyosan sértette, s ezért fegyelmi vétségnek minősül. Az új eljárásban, a büntetés kiszabásánál irányadó minden körülményt fel kell deríteni és azok mérlegelésével megfelelő határozatot hozni. érdemesnek tűnik röviden ismertetni az évek óta érvényes szabályokat. Eszerint a csónakot csak 14 éven felüli, úszni tudó, a víziközlekedési szabályokat ismerő s megfelelő gyakorlattal rendelkező személy vezetheti. A túlterheltség megelőzése érdekében pedig a HSZ kimondja, hogy a Balatonon a csónak szabad oL dalának magassága 30, a folyókon és a mélyebb tavakon 25, az 1 méter 60 centiméternél sekélyebb állóvízben pedig 20 centiméternek kell lennie. (A szabad oldal magassága a csónak farának felső pontja és a vízszint között mért távolság.) A Ráokevei-Duna-ágban kötelező szabad oldal magasság tehát 25 centiméter, s ha ez nem biztosítható, a csónakban tartózkodó személyek részére mentőeszközöket kell elhelyezni a hajóban. Késve érkeztünk. A tanúk elvonultak, az ítéletet kihirdették, a vádlott talán már meg is kezdte büntetését. Maradt a papír, az egyszerű akta. A jegyzőkönyvek egy kiemelkedő, érdekes sorsú emberről és nehezen megbocsátható bűnéről szólnak... Jutalomutazások Hajdú József gyerekként, 16 évesen került lkladra, az Ipari Műszergyárba. Alul kezdte, betanított munkás volt — mondták mindig, ha a neve szóba került. De különös akaraterővel, becsvággyal dolgozott. Valósággal a gyárban élt — vallotta egy tanú. Munkát bármilyet, túlórát bármikor elvállalt. S Hajdú József néhány év múltán lassan elindult az üzemi grádicsokon. Előbb szakmunkás lett, majd pár évvel később csoportvezető. Huszonöt évesen alapszervezeti, majd nem sokkal később KISZ-bizottsági taggá választották. Megbízható, alapos embernek tartották. A huszonéves Hajdúval már a vezérigazgató is tárgyal, s a tárgyalás után megállapodás születik a , gyár és KISZ-szervezete között. Így a 70-es évek elején a vállalati KISZ-esek egy csoportja szabályos gazdasági tevékenységbe kezd. a fiatalok munkaidőn túl társadalmi munkában folytatják a termelést. Nem ingyen. A vállalat fizetségét a KISZ külföldi jutalomutazásokra fordította. A munka irányítója, az utazások szervezője Hajdú József lett. 1973-at írtak akkor. Aztán 1974-ben megkezdődtek a jutalomutazások, s amikor az első naposparti úttól egy fiatal visszalépett, az IBUSZ megtérítette a műszergyár KISZ-szervezetének az ezer forint útfoglalási előleget. De mert ebben az egész vállalkozásban a KISZ-vezetőség egyes-egyedül Hajdú Józseffel volt azonos, így a pénzt is ő kapta meg. A most 35 éves férfi az összeggel azonban nem számolt el... Túlhajtott panama S a következő években az ezer forintos ötletet Hajdú mind teljesebben igyekezett kiaknázni. A Zakopanéi út résztvevői közül 1975-ben nyolcán, az erfurti 1976-os üdüléstől már 11-en, s az utolsó 1977-1 Barkácsolóknak Egyre többen töltik szabad idejüket barkácso’áscai. Számukra fejlesztették ki az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárának konstruktőrei az új barkácsgépcsaládot. Az idéij tízezer alapgépet és mintegy tízmillió forint értékű tartozékot szállítanak a kereskedelemnek. A képen a fúrógépek végszerelését látjuk. es bulgáriai úttól 22-en léptek vissza. Az utazást lemondok azonban ekkor valójában már csak képzelt személyek voltak, akiket Hajdú egyetlen tollvonással 1000—1000 forintokért léptetett vissza. S hogy a Napospártra 23 KISZ-es helyett csak hárman, az NDK- ba 17 fiatal helyett csak hatan utaztak el, az hónapokon- éveken át nem ' tűnt fel a KISZ-vezetőségnek. Enhek a vezetésnek ugyanis — miiit a büntetőeljárás során kiderült — fogalma sem volt arról, hogy valójában kik vesznek részt a jutalomüdüléseken. A lemondásokkal csaknem 59 ezer forintot keresett Hajdú, ám ez a pénz csak kisebb részét adta a férfi illegális jövedelmének. Az utazásokkal való panamázást ugyanis ad absurdum vitte: s minden utat kétszer fizettetett meg, először a KISZ_szel, másodszor az utazásban résztvevőkkel. Az üdülő dolgozók — mert ők már rég nem a társadalmi munkás fiatalok voltak — nem sérelmezték ezt. a KISZ- bizottság viszont tájékozatlanságában elfogadta a maszek utazók számláit fedezetül a közpénzekre. Megfosztva, elítélve Hajdú négy év alatt 163 ezet forintot csalt össze, s ez az összeg egyenlő volt azzal a pénzzel, amellyel a valóban társadalmi munkában tevékenykedő fiatalokat lopták meg. Hogyan történhetett ez? Az ikladi ügy mögött a nem körültekintő KISZ-vezetőség rejlik: az ellenőrzés, az utazók kijelölésiénél a nyilvánosság, s egyáltalán a tagsággal való kapcsolat teljes hiánya, s ugyanakkor a vakbizalom, a korlátlan hit a tisztségben lévő Hajdúval szemben. Másképp aligha történhetett volna meg mindez,’s egy vezetőség aligha maradt volna süket a gyárban utóbbi években el-elejtett megjegyzésekre. A Gödöllői Járásbíróság jelentős kárt okozó csalás bűntettéért két évi börtönre ítélte Hajdú Józsefet, akit Időközben valamennyi KlSZ-kitünte- tésétől megfosztottak és kizártak az ifjúsági szervezetből. A büntetőtanács kötelezte továbbá a vádlottat, hogy fizessen meg 163 ezer forintot az Ioari Műszergyár KlSZ-bizott- ságának. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta és jogerőre emelte. Babus Endre Munkaügyi viták Fusizott — elbocsátották Sorsát tagadta meg Jogerős az ikladi KISZ-vezető Ítélete
