Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

Példázat a munkásösszefogásra

APEST MEGYE, HÍRLAP KÚLÖNKiA

tiS&'í

vi. Évfolyam, 100. szám

1979. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ

Gép és vegyszer \S

fpsroscdé agrárgazdaságok

Aki az elmúlt években figyelemmel kísérte a járás mezőgazdaságának eredményeit, gyakran találkozhatott az új gépekkel, technológiák kai, eljárásokkal, a termelési rendszerekkel, a beruházások kai. Az sem új hír, hogy a város, Gödöllő agrárcentrummá fejlődik, ahol a mezőgazdasági üzemek gépesítésével, szakemberek képzésével olyan intézmények foglalkoznak, mint az, egyetem, vagy a MÉM Műszaki Intézete. S az emelkedő termésátlagok, a több tej, az új ételízesítők, s a járás. mezőgazdaságának valamennyi terméke tükrözi az ipar és a mezőgazdaság közötti egyre szorosabb kapcsolatot.

Többféle gyártmány

Novak László, a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője elmondta: a hatvanas évek elején a mezőgazdasági termelés 20 százalékos anyag- költséggel járt, ma ez arányszám 60. S bár az emelkedésbe más is belejátszik, tény. hogy összehasonlíthatatlanul több gépet, műtrágyát, vegyszert, vagyis ipari terméket használnak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek. Fogalmazhatunk így is: a nagyüzemi mezőgazdaság teljesítményét az ipar fejlettsége is nagyban meghatározza.

Hogyan mutatkozik meg mindez a gyakorlatban, a járás gazdaságaiban ? Kezdjük a klasszikus ágazatokkal, a növénytermesztéssel, az állat- tenyésztéssel. Akármerre nézünk, látványos fejlődést tapasztalunk, s ez természetesen nincs gondok híján. Vegyük például a földművelő, a szállító, a betakarító gépeket. Aligha kétséges, hogy a valaha nehéz kézi munkák többségét ügyes, megbízható masinák végzik, de milyen nagy gond, hogy egy-egy feladatra több, különböző gyártmányú gépet kell használni. Ezért nehézkes ma is gyakran az alkatrészellátás, a szervizelés.

Szakosítóit telep

Az iparszerű ■ mezőgazdasági munkát példázzák a termelési rendszerek. A járásban a Tangazdaság a gesztora a bú- za-borsótermesztési rendszernek, s a szövetkezetek ezenkívül is több együttműködés tagjai. Említhetünk önálló kezdeményezéseket is, mint amilyen a kerepesieké; a Szi- las mentiek kidolgozták a kamillatermesztés komplex gépesítési technológiáját.

A járás szövetkezetei tavalyelőtt 109, tavaly pedig 154 millió forintot költöttek ösz- szesen gépekre, berendezésekre. Alig volt kevesebb az- új épületek költsége, s ebből részesült jócskán az állattenyésztés. Befejezés előtt áll a vácszentlászlói és dányi szakosított tehenészeti telep, jövőre készül el a túrái, s hasonlót szeretnének Galgamá- csán és Kerepesen is. Ezeket a telepeket az új .technika minden vívmányával felszerelték; kevés ember, sok gép, steril, laboratóriumi körülmények.

A sokat emlegetett tudomá- nyos-technikai forradalom a köztudatban jobbára az iparhoz kapcsolódik, pedig, s gyakran nemcsak az ipar közvetítésével, a mezőgazdaság- _ ban is hat. Ismerkedjünk csak j meg Túrán a termelőszövetkezet új ügyviteli szervezetével, vagy akármelyik közös gazdaság munka- és üzemszervezési próbálkozásával, s rögtön belátjuk, ezeken a területeken is az új, az iparéhoz hasonló vagy még annál is eredményesebb formákkal, eljárásokkal kísérleteznek — sikerrel.

S ha már így áttekintettük, ha csak elnagyoltan is, az ipar és a mezőgazdaság legújabb együttműködési lehetőségeit, befejezhetjük a kézenfekvő példával: az ipari melléktevékenységgel, amelyben a mező- gazdasági termelőszövetkezetek maguk is .ipari tevékenységet folytatnak, méghozzá egyre bővülő mértékben. Ä járásban is tudják: a népgazdaságnak hasznos ipari tevékenység egyben a növénytermesztés, az állattenyésztés fejlesztéséhez ad alapot. Az utóbbi időben mindinkább jellemző a járás termelőszövetkezeteiben a feldolgozóipar meghonosítása.

Bővülő feldolgozás

Együttműködnek például a konzervgyárakkal, és önálló üzemeket létesítenek. Ilyen lesz a még csak tervezett kerepesi is, ahol több gazdaság rész- vételével burgonyafeldolgozót építenek. G. Z.

Fehérnemű exportra és belföldre

A budapesti Népiruházati Szövetkezet erdőkertesi részlege első negyedévi tervét 110 százalékra teljesítette. A második negyedévben több mint 20 ezer hálóinget készítenek exportra és csaknem 1500 női blúz kerül a belföldi piacra. A képen: Nyiírainé Vasas Éva és Faragó Sándorné textima gyorsvarró- gépen hálóinget varr.

Barcza Zsolt felvétele

A napokban Kartalon jártam. Hét vége lévén, tapasztalhattam, hogy több utcában új házak épülnek, gyarapszik á falu, s gyarapszanak lakói. Sok családi otthon készül ott kalákában. Sógor, koma, testvér és munkatárs segít a fészekrakásban, hogy azután közös erővel mindenkié felépüljön. Ez a jó szokás, noha Kartalon erős hagyomány, más vidéken is él, és azért dicséretes, mert ha a családi közösségekből kilépünk, az egyik legszebb példaként áll előttünk munkásösszefogásaink sorában."

Látni és érezni

E gondolatokkal már Gödöllőn vagyunk, az Árpád utca egyik házában. A házigazda felesége vendégeket kísér ki, így nem kell félnünk a nagy termetű vakvezető kuvasztól. Az asszony mellett három év körüli fiúcska, az unoka nézi az idegeneket.

— Itthon vannak a■ fiatalok?

— Igen. Tessék befáradni, már jön is a fiam.

A kisfiú szülei hellyel, kínálnak, s szabadkoznak, hogy nézzük el nekik, még nincs nagy rend náluk, hiszen alig fél órája állították helyére az új bútort a nagyszobában. Aztán egyikük végigsimítja kezével a szekrényeket. Világosat akartunk mind a ketten, mondja, ugye nagyszerű? Ezután a lakást mutatják be, s láthatóan nagy a boldogságuk. Mi látjuk, ők, sajnos, csak értékelik. De azonnal bocsánatot is kérek ezért a szóért Kiss Jánostól és feleségétől, akik bár látásfogyatékosak, feltűnő életvidámságukkal a részvétet legtöbbször elűzik maguk mellől.

— Azt hallottuk, hogy lakásukat az Árammérőgyár egyik szocialista brigádja segítette felépíteni...

— Nagyon sok hálával tartozunk a gyár 20 év nevű szocialista brigádjának, mert az egyéb segítség mellett igen nagy szerepük van abban, hogy elkészült a házunk — mondja Kiss János. — Egy iparos irányításával ezt a szobát, egy közfal ledöntése után építették.

Felolvasással kezdték

A szüleik házához épült az övék. Szerény, de takaros, utcafrontos lakóház, lett Rissék portáján, a fiatalok nyolc éve

házasok, még nincsenek harmincévesek, ifjúsági kölcsönt vehettek fel. Dolgoznak és tanulnak. Kiss János a Gyógyáruértékesítő yállalat gödöllői telepének telefonközpontosa, felesége a MÉM Műszaki Intézet Dózsa György úti épületében kezeli az egyszemélyes központot. A fiatalasszony azonban gond előtt áll: az intézet külső telepének megszűnésekor új munkahely után kell kutatnia, mert hiába kerülne át a központba, a nagy gép kezelésében technikailag nem tudna, társaival együttműködni, hiszen ő csak vakírógéppel képes előjegyezni a távhívásokat.

Remélhetőleg ez a gond megoldódik. Mint ahogy, a nagyszerű segítséggel otthonuk is felépült. De kiktől kapták a támogatást. Eíelől érdeklődtünk az Árammérő- gyárban.-— Tulajdonképpen ott kezdődött, hogy brigádunk régebbi vezetőjének, Bakos Ferencijének a lánya és Kiss János égy időben jártak a Török Ignác gimnáziumba — mondja Kévés József, a felszabadulásunk huszadik évfordulójának évében, 1965-ben alakult 20 év szocialista brigád vezetője. — Bakos Hildáék osztálya KISZ- munkában vállalta, hogy felolvasással segíti a fiatalember tanulását. Először ezt a szép feladatot örököltük, s brigádunk tagjai felváltva jártak hozzájuk felolvasni. Nem tudom, ők mondták-e, vagy szerénységből elhallgatták, hogy a férj is, a feleség is, miután érettségiztek, elkezdték együtt a marxista középiskolát, az idén fejezik be.

— Hogyan tudják idejüket

egyeztetni a házaspárral, akikre még a gyereknevelés gondja is hárul.

— Van magnetofonjuk, így, ha néni is találjuk otthon őket, a tan- és szakkönyvekből arra olvassuk a következő

| anyagrészeket vagy éppen I szépirodalmat. Nemcsak mi : tartunk felolvasást számukra, a fiatalember szülei is.

— Es a lakásépítés hogyan indult?

Arany plakett ötödször

— Valahogy, miután kisfiúk, Balázs megszületett, szóba került, hogy szűkösen vannak, jó lenne nekik külön lakrész. Brigádunk ekkor határozta el, hogy segítünk az építkezésben. Noha főként szellemi munkát végző brigád vagyunk, volt már tapasztalatunk építkezésben, hiszen gyárunk óvodájának létrehozásához csaknem 1600 óra társadalmi munkával járultunk hozzá. Nem volt nehéz mozgósítani a tagokat. Érthető, hogy elsősorban azok szorgoskodtak a legtöbbet, akik viszonylag körei laknak. Ifjú Fekete László, Beke István, Farkas Antal, Czeczulics Gábor és Csányi Mária gödöllői, Menyhárt László és Nagy András dányi, valamint Varga István kerepeatarcsai brigádtagunk volt a legszorgalmasabb — mondta Kévés József, aki természetesen maga is élen járt e szép f eladat-végzésébenV ’. ;i

E cikk zárásakor kaptuk a hírt, hogy az Árammérőgyár 20 év szocialista brigádja május elseje alkalmából ismét, immár ötödször, kapta meg az aranyplakettet.

Fehér István * 01

HARMADSZOR, VÉGLEGESEN V

Támogatják a kistermelőket

A Gödöllő és Vidéke Áfész dolgozóinak harmadszor adták át a vörös vándorzászlót és ötödször a Kiváló szövetkezet kitüntetést. Hogyan, s miért érdemelte ki a gödöllői Áfész a nagyszerű elismerést tavalyi munkájával? A kérdés végén az egyszavas válasz már némi támpont, mert valóban kiváló munkájuk eredménye a végleg elnyert vándorzászló, hiszen a szövetkezet fejlődése csaknem évtizede töretlen. A Gödöllőt és további kilenc települést kiszolgáló áfész árbevétele 1978-ban elérte a 672

Társakat, ©kis időtöltéshez ><

Portré egy sokat mozgó fiatalról c/

Először vagy két éve. az agráregyetemisták diákparla- mentjén találkoztam Fenyvesi Lászlóval. Akkor negyedéves gápészhallgató volt. és okos, szenvedélyes, humorral, öniróniával, s fiatal létére megnyerő bölcsességgel szólt hozzá diákok, tanárok, tanulás, szakma és világnézet kérdéseihez. Később a városi kamarakórus egyik szereplésén láttam viszont, aztán megszaporodtak a találkozások. A KISZ városi köziművelődési bizottságának vezetőjeként, a városi klubtanács tagjaként, a MÉM Műszaki Intézet munkatársaként sokan ismerik. S bár ez nem minősít, energikus, tettrevágyó, tehetséges, s főként közösségi embernek ismerik. Nem túlzás, huszon- egvnéhány évével utólérte a példaadók sorsa, a figvelem. Hogy mi mindent csinál, azt nefiéz volna egy rövidke portréban felsorolni, csak egy-két dologról eshet szó. de hogy mit miért csinál, azt talán sikerülhet összefoglalni.

Akit érdemes

Hogy egyszerűbb legyen, először egy röpke . életrajz. Fejér megyéből való, hajmáskéri születésű, majd agárdi lakos. Székesfehérváron gépipari technikumot végzett, majd egyévi katonáskodás után Gödöllőre, az egyetemre jött. Itt az egyetemi KlSZ-bi- zottság politikai-képzési vezetője, a tudományos diákköri tanács elnökhelyettese. a mechanikai tanszék demonstrátora, a kari tanács diákküldötte, ’több bizottság tagja volt. Végzés után megkapta a felsőoktatási tanulmányi érdemérmet. Jelenleg a MÉM Műszaki Intézetének alapkutatási osztályán tudományos segédmunkatárs, két születő szakkönyv társszerzője, a városi kamarakórus tenor szólamának vezetője, a többiről már volt szó. Felesége orvosnő, Csehszlovákiából származik. akit Prágában ismert meg, s aki a kerepestarcsai kórház gyermekorvosa lesz hamarosan.

Vágy a változtatásra

Persze ez csak vázlatos kép. Ezzel még senkit sem győzök meg: Fenyvesi László

olyan ember, akit érdemes megismerni. Hiszen a fentiek alapján, aki egyetemista, egyszerűen azt mondhatja rá, stréber, más valaki úgy tarthatná, tisztséghalmozó. Esetleg ráfoghatnák, ennyi mindent csinálva nem juthat sokra. Az esetleges vádak persze mind lehullanának a fel- készültség, a munkabírás, az igényesség védőhálójáról. De védelemről szó sincs.

— A technikum nagyjából meghatározta későbbi sorsomat. Túl korán szakbarbárrá igyekezett tenni, inkább csak gépekkel foglalkoztunk, s őszintén szólva nem úgy jöttem el az iskolából, hogy kitárult lélekkel mondhattam vó’.ná: na, ez jó volt. A középiskolai tanulmányi versenyen is műszaki pályázattal értem el helyezést. így csak egy tárgyból kellett felvételiznem, s még az agrárgépészet

kínálkozott a legsokoldalúbb, legélvezétesebb pályának. S persze az sem felejthető, hogy faluról jöttem, s izgatott a mezőgazdaság gépesítése.

— Komolyan készültem mérnöknek lenni. De ez nem jelentette, hogy éjt nappallá téve a tankönyveket bújtam. A vizsgaidőszakban szorgalmasan tanultam, de egyébként krónikusan hiányoztam az előadásokról. Annál többet dolgoztam egy-két társammal a mechanikai tanszéken és sokat foglalkoztam matematikával is. Három diákköri dolgozatot írtam öt év alatt, s ha csak tehettem, a laborokban, a könyvtárban igyekeztem felkészülni a szakmára. A vizsgákat szükséges rossznak tartottam, a nagy lehetőség abban rejlett, hogy felkészült, nemcsak tudóskodó, hanem valóban hozzáértő szakemberekkel ismerkedhettem meg, s ugyancsak érdeklődő emberekkel, társakkal dolgozhattam.

— Nem vezetett más a mozgalmi munkában sem, s ma sem kívánok mást, mint társakat találni az együttes és okos időtöltéshez. A KISZ- szervezet akkor jó, ha a kapcsolatteremtés, az ismerkedés és a megismerés eszköze, ha segít a gondolatok tisztázásában, ha úi és új ismereteket ad, ha ehhez megfelelő terepet teremt. Ilyen a klubmozgalom, ilyen a városi közművelődés ügye is: elkötelezett, tanulni, alkotni, változtatni vágyó közösség lehetősége.

— Úgy vo,lt, hogy bent maradok az egyetemen, s szabadon, a választott tárgyra, a

talajmechanikára koncentrálhatok. De ez kútbaesett. Majd felderengett egy hároméves nappali kandidatúra lehetősége, de később ebből sem lett semmi, utólag megítélve talán jobb iá. Rögtön belekerültem a gyakorlati munkába, továbbra sem kéül az időmet felesleges bizonyítással töltenem, s az intézetben, á csoport izgalmas, fontos feladatokat kap, amelyeken nyugodt, valóban alkotó és társas légkörben dolgozhatunk.

Igazi közösség

— A közművelődési bizottságot, a klubtanácsot éppen olyan kínálkozó és kihasználandó lehetőségnek tartom, mint az énekkart vagy a hangszeres muzsikát, a'hang- versenyhallgatást, az országvagy világjárást. Ezek mind felmutatják azt a bizonyos társadalmi tükröt, amibe belenézve felismerhetjük önmagunkat és egymást. A baráti beszélgetések, a szakmai viták, s amibe eddig csak belevetettem magamat, mind igazi közösségeket kínálnak embernek való feladatokkal, közös munkával.

Ki az, aki erre azt mondaná: fáradságos dolgok, nincs rájuk idő. S ha mégis, akkor semmiképpen .sem értheti és ismerheti meg Fenyvesi Lászlót, aki beszélgetésünkre egy szakmai tanácskozásról jött. s meglehet éppen a kórusba tartott, ahogy ő mondta: pihenni. De ugye érthető: ez egy más értelmű pihenés, mint amire általában gondolunk. Amiért nekem példa az ő esete, talán éopen az: láthatóan nem tud unatkozni, semmit- tenni. Így érezné magát rosz- szul. Ha felmagasztaltam volna, elnézést, hiszen világos, nem ezért csinálna.

Gáti Zoltán

millió forintot, s ez, egy év alatt, 15 százalékos növekedést jelent. S hogy mennyire fontosnak tartják a lakosság ellátásának javítását, bizonyítja, hogy árbevételük jelentős része, több mint 80 százaléka, a kiskereskedelmi forgalomból származott, s meghaladja az 552 millió forintot.

A gödöllői Áfésznek 5450 tagja és. csaknem ezer dolgozója van, róluk sokféleképpen gondoskodnak. Különösen jó a tagság háztáji termelését segítő akciója. A kistermelőknek tavaly 6 ezer 400 tonna takarmányt és tápot adtak el. Műtrágyából 73, növényvédő szerből 40 és fóliából 24 százalékkal forgalmaztak többet, mint 1977-ben. Csaknem ezer gyümölcsfacsemetét juttattak ingyenesen tagjaiknak.

Legjobban terményfelvásárlási tervüket teljesítették: 42 millió forintért vásároltak fel gyümölcsöt, zöldséget és apróállatot a ház körüli gazdaságokból, csaknem 30 százalékkal többet, mint 1977-ben. Vendéglátó egységeik bevétele

01 millió forint volt, ez is jelentős, 9 százalékos emelkedést mutat.

Beruházásaikra méltán figyelnek fel a járásban élők. Veresegyházon tavaly adtak át egy 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, Szilas- ligeten 300 négyzetméteres ABC-t, illetve ugyanekkora bisztrót. Az idén a kerepes- tárcsái kórház lakótelepénél tették le névjegyüket; amikor átadták a 340 négyzetméteres élelmiszerüzletet. Gödöllőn, mi is hírt adtunk róla, a János utcai lakótelepen ezekben a napokban épül Forfa-ele- mekből újabb éttermük és zöldségüzletük.

A napokban tartott ünnepi, gyűlésükön nemcsak a szövetkezet egésze, hanem számosán egyéni kitüntetést is kaptak. Ott vehette át Maiina Ferenc, a bútoráruház vezetője a Belkereskedelem kiváló dolgozója és Kovács Jánosné, az áfész titkárságának vezetője a SZÖVOSZ kiváló dolgozója kitüntetést. Harmincegyen kapták meg a szövetkezet kiváló dolgozója, öten a Kiváló ifjú szakmunkás kitüntetést és a velejáró jutalmakat. Harminckét munkabrigádjuk érte el eddig a szocialista brigádmozgalom valamelyik fokozatát. Ünnepségükön, tavalyi munkájuk révén, aranykoszorús 11, ezüstkoszorús 8 és bronzkoszorús 6 szocialista brigád lett.

F. I.