Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

1379. Április 12.. csütörtök xMiinto Katonai Végső búcsú Zalka Mátétól Szerdán a Mező Imre úti temetőben kato­nai díszpompával, sok ezer tiszteletadó mély részvéte mellett helyezték örök nyugovóra a spanyol polgárháború legendás hírű tábor­noka, Zalka Máté hamvait. A Mező Imre úti temető díszravatalozója előtt díszzászlóalj so­rakozott fel csapatzászlóval, s a ravatalozó­ban — ahol biborpámákon helyezték el a nemzetközi brigádok hírneves Lukács tábor­nokának kitüntetéseit — koszorúkkal övezett koporsója körül veteránok, egykori harcostár­sai álltak díszőrséget. Ravatalánál fejet haj­tottak a Központi Bizottság, a Miniszterta­nács, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront, a Magyar Partizán Szövetség, az írószövetség, szülőföldje: Szabolcs-Szatmár megye képviselői, a magyar néphadsereg, s a társ fegyveres testületek parancsnoki kará­nak számos tábornoka és tisztje. Részt vet­tek a gyászszertartáson a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének képviselői, valamint Zalka Máté lánya, Natalia Zalka és hozzátar­tozói is. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi minisz­ter búcsúzott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosától, a magyar nép hűsé­ges fiától, a kimagasló katonai vezetőtől, a forradalom ügye iránt elkötelezett írótól. Czinege la jós: A forradalmárok útját járta — A sokat próbált kommu­nista forradalmár, az oly sok győztes csatát vívott katona, szent eszméinkért, a nem­zetközi munkásosztály ügyéért életét áldozó internacionalista évtizedek után végleg hazatért szülőhazájába, s hamvait visz- szaadjuk a szülőföldnek, ame­lyet szíve utolsó dobbanásáig lángolón szeretett. — A hazától, a szülőföldtől sok ezer kilométerre élte át a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új rendet teremtő viharát. Százezernyi magyar hadifogolytársával együtt őt is magával ragadta a nagy októ­ber; orosz osztály testvérei, a bátor harcosok sorába állt, s a 20 esztendős Zalka Máté, mint a szibériai és távol-ke­leti hadifogolytáborok lelkes propagandistája, elindult a forradalmárok útján. Fegy­vert fogott a fiatal szovjet hatalom védelmében, a Vö­rös Hadsereg katonája, egyik legendás hírű parancsnoka lett. Igaz internacionalistaként, mint a magyar vörösgárdista egységek, majd a nemzetközi ezred parancsnoka, végighar­colta a polgárháborút, a szi­bériai tajgáktól Ukrajna föld­jén át a Fekete-tengerig. Mé­lyen átérezte, hogy orosz föl­dön a magyar haza szabad­ságáért és függetlenségéért, a magyar munkások és parasz­tok hatalmáért is harcol. Az októberi forradalom után te­vékenységét egész életén át a szocialista hazafiság és a pro­letár nemzetköziség mély ér­zése vezette. — Zalka Máté, a forradalom füzében, az intervenciósok és fehérgárdisták elleni kemény csatákban edződött harcos kommunistává, s vált kima­gasló parancsnokká. Kiemel­kedő katonai érdemeiért, pél­damutató bátorságáért és hő­siességéért a szovjet kormány 1926-ban az akkori idők leg­magasabb elismerésével, a Vörös Zászló Renddel tüntet­te ki — mondotta, majd így folytatta: Az elsők között is­merte fel, értette meg a nem­zetközi méretekben előretörő fasizmus veszélyét, s megfé­kezésére minden áldozatra kész volt. Zalka Máté Spa­nyolországba Lukács Pál néven érkezett, megérkezését követő­en rövid időn belül a nemzet­közi brigád parancsnoka lett, a köztársasági kormány tábor­nokká nevezte ki. Lukács tá­bornoknak, mint a 12. nem­zetközi brigád, majd a 45. hadosztály parancsnokának neve összeforrt a spanyol nép szabadságainak sorsfordulói­val, győztes csatáival. A pa­rancsnoki gépkocsijában oltot­ta ki életét a fasiszták gránát­ja, 1937. június 11-én, Huesca alatt. — Egész életpályája, ma már legendás hősi harcai, kiemelke­dő, elkötelezett írói munkássá­ga, maradandó alkotásai a szocialista hazaszeretet és a proletár internacionalizmus kimeríthetetlen forrásait je­lenti hazánkban és határain­kon túl is a mai és a további generációk számára. Zalka Má­té egész harcos élete tanúság­tétel, s mindig arra tanító példa, hogy az igaz hazasze­retet, a szocialista rendért fo­lyó küzdelem és a nemzetkö­zi proletariátus ügye, az in- ternacionalzimus elválasztha­tatlan egymástól. Gyáros László: A kiemelkedő hadvezető Czinege Lajos beszédét kö­vetően a spanyol köztársaság védelmébem fegyvert fogott harcostársak nevében Gyáros László idézte a szüntelen ádáz csatákban a spanyol és a magyar nép, valamint a világ valamennyi elnyomott népé­nek szabadságáért, a fasizmus ellen harcoló hős emlékét. Felsorolta azokat a fontosabb és nagyobb hadműveleteket, amelyekben részt vett és ame­lyekben csodálatra méltó sze­mélyes bátorságot, kiemelkedő hadvezetői képességet tanúsí­tott. Emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után a spa­nyolországi nemzetközi bri­gádok 246 volt magyar önkén­Bezárta kapuit az Agromasexpo Tegnap bezárta kapuit az Agromasexpo 1979, a Nem­zetközi Mezőgazdasági, Élel­miszeripari Gép- és Műszer­kiállítás. A nyitva tartás hat napján számos hazai és kül­földi szakember látogatott el a kőbányai vásárvárosba, hogy megismerkedjen azokkal az újdonságokkal, amelyeknek feladata a mindennapi munka gyorsabbá, hatékonyabbá té­tele. A legnagyobb belföldi kiál­lító, a Mezőgép Tröszt volt. Szúnyogh Lajos nemzetközi és piacpolitikai főosztályvezetőtől arról érdeklődtünk, hogyan ítélik meg saját szereplésüket a kiállításon? — A korábbi éveknél, úgy hiszem, kedvezőbb külső meg­jelenéssel, jobb reklám- és propagandamunkával vettünk részt az idei kiállításon. Már a nyitás napján nagyszámú lá­togatónk volt, s ekkor mutat­tuk be termékeinket a Kohó- és Gépipari, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Tervhivatal vezetőinek. — Kiállításunk elérte cél­ját, mert felkeltette az érdek­lődést termékeink iránt, meg­kezdődhettek az előzetes tárgyalások. Néhány újdonsá­gunk különösen nagy figyel­met váltott ki, így például a különböző, gabonakombájnok­ra szerelhető, kétszintes kuko­ricaadapterek, az univerzális szói őművelő gépsor, mely ki­lenc egységével a szőlőültet­vények teljes műveletsorozatát el tudja végezni, sikert arat­tak, új növényvédő és rakodó­gépeink. — A vásáron folytatott ke­reskedelmi munkánk eredmé­nye, hogy együttműködési megállapodást írtunk alá a termelőszövetkezetek kereske­delmi egyesülésével, a TSZKER-rel. Ennek értelmé­ben ez a több mint ezer szö­vetkezetét tömörítő intézmény nemcsak a termelőegységek igényeit közvetíti felénk, ha­nem tájékoztat az alkalmazá­sok tapasztalatairól is. Közös szervezésű bemutatók és ese­tenkénti gyártási kooperáció szerepelnek még a megálla­podásban. Ezenkívül előkészí­tettünk egy szerződést az Ag- rotröszt képviselőivel, amely a jövő évi gépszállításainkra vo­natkozik, s ugyanígy, tárgyal­tunk a MEGÉV illetékeseivel 1 milliárd forint értékű al­katrész szállításáról is. tese tért haza, hogy részt ve­gyenek a szocialista haza fel­építésében. Ma már csak ki- lencvenen élnek közülük, az ő nevükben búcsúzott a ma­gyar nép hős fiától, szeretett parancsnokától, Lukács tá­bornoktól és valamennyi hősi halált halt nemzetközi ön­kéntestől. Zalka Máté koporsóját a magyar néphadsereg hat ezre­dese helyezte a vörös drapé­riával borított páncélautó von­tatta ágyútalpra, majd ün­nepélyes gyászzenével díszőr­ség kísérte végső nyughelyé­re, a munkásmozgalmi pan­teon sírsétányához, ahol díszlövések közepette temet­ték el. Sírját elborították a kegyelet, a megbecsülés és az emlékezés virágai. A kegye- letes esemény az Internacio- nálé hangjait követően a Zal­ka Máté emléke előtt tisztel­gő díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be. A közéleti, cselekvő ember formálása Befejeződött az úttörővezetők országos konferenciája Szerdán Kecskeméten, a megyei művelődési központ­ban befejeződött az úttörőve­zetők VII. országos konferen­ciájának háromnapos tanács­kozássorozata. A délelőtti ple­náris ülésen, amelynek elnök­ségében foglalt helyet Ma- róthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint párt-, állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége is, folytatták az országos ta­nács hétfőn elhangzott beszá­molójának megvitatását. Ná­dor György, az Állami Ifjúsá­gi Bizottság titkára emlékezte­tett arra, hogy államunk éven­te 33 milliárd forintot költ a gyermekekre. S ha ma még van is olyan iskola, amely n- -közigondokkal, tornate­remhiánnyal küzd, a kormány azon fáradozik, hogy mielőbb megszűnjön az oktatási intéz­mények, a gyermekek nevelé­si feltételei közötti arányta­lanság. Az idén '5 új úttörő­házzal és 200 más gyermekin­tézménnyel gyarapodik a há­lózat. A több mint egymillió paj­tást tömörítő gyermekszerve­zet munkájáról, feladatairól három napon át folytatott vi­tába százkilencvennyolcan kapcsolódtak be. Az elhang­zottakra Szűcs Istvánná, a szö­vetség főtitkára válaszolt. Ezt követően a konferencia újra fogalmazta, pontosította működési szabályzatának né­hány részletét, majd határo­zatban rögzítette az úttörőszö­vetség időszerű feladatait. A határozat a többi között leszö­gezi: pártunk gyermekszerve­zete alapvető kötelességének tartja, hogy hozzájáruljon szo­cialista ' elkötelezettségű, kö­zösségi, közéleti, cselekvő em­ber formálásához. A határozat szorgalmazza a szövetség és a gyermekek ne­velésében ^észt vevő állami, társadalmi szervek együttmű­ködésének bővítését. Hangsú­lyozza: rendkívül fontos, hogy az úttörőcsapatok ismertessék meg programjukat a szülők­kel is, kérjenek segítséget tő­lük az úttörőélet megszerve­zésében. A küldöttek végül újjává­lasztották a Magyar Üttörők Szövetségének 107 tagú orszá­gos tanácsát, amely ezt köve­tően megtartotta első ülését: megválasztotta a 15 tagú or­szágos elnökséget és tisztség- viselőit. A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsá­nak főtitkárává ismét Szűcs Istvánnét, az MSZMP KB tag­ját választották. Az országos tanács titkára Molnárné Koz­ma Erzsébet és Feith Bence lett. Gahcsikovo— nagymarosi vízlépcső A Gabcsikovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer területi ha­tásairól rendeztek ankétot szerdán Győrött hat tudomá­nyos egyesület szervezésében, s mintegy 200 szakember rész­vételével. Ismeretes, hogy a hazánk és Csehszlovákia közös beruházásával 1990-ig meg­épülő vízlépcsőrendszer elő­munkálatai Szigetköznél a magyar, s Callóköznél a cseh­szlovák oldalon már megkez­dődtek. A vízlépcsőrendszert elsősorban az energianyerés céljából, s a hajózás biztonsá­ga miatt építik meg — de mint az ankéton elmondták — jelentős .hatással lesz a köz­vetlen környezetre is. Magyar területen, különösen Sziget­köznél és Pilismarót térségé­ben alaposan megváltozik a táj arculata. A Pozsony alatti hrusovi— dunakiliti tározó tó, valamint a Nagymaros és Esztergom közötti pilismaróti tározó tó kialakítása lehetővé teszi, hogy mintegy 40—50 ezer em­ber egyidejű pihenésére alkal­mas üdülőterületet alakítsa­nak ki. Hasznosítására a szak­emberek nem parcellázást ja­vasolnak, hanem a közösségi létesítmények — vállalati és szakszervezeti üdülők, kem­pingek, szállodák — építését szorgalmazzák. A vízlépcsőrendszer meg­építésével egy időben célszerű összehangolni a két parton szemben levő városok, Eszter­gom és Sturovo, illetve Ko­márom és Komarno fejleszté­sét. A közös fejlesztési terve­ken már dolgoznak a két or­szág tervezői. . J Az életről, az egészségről, az emberiségről van szó Sajtótájékoztató a népfront 1979-es kömyezetvédefmi társadalmi programjáról Már tízezer környezetvédel­mi őr óvja-vigyázza a termé­szet és a lakóterület értékeit Magyarországon, s remélhető: az idén már minden települé­sen életre hívják e társadalmi testületeket — mondotta Ró­nai Rudolf, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának al- elnöke, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerdai saj­tótájékoztatóján. A népfront­mozgalom 1979. évi környezet- védelmi társadalmi teendőit ismertetve a továbbiakban el­mondotta: az idén országossá kívánják tenni a Komárom megyéből indult „Tisztaságot, rendet környezetünkben!” ak­ciót. A helyi tanácsokkal, KISZ-szervezetekkel és az üzemi szakszervezetekkel kö­zösen fognak hozzá a fásítás­hoz és a virágosításhoz, a települések rendjének, tisz­taságának megteremtéséhez. A népfront VI. kongresszu­Tekercsek Nagykátáról A Telefongyár nagykátaí gyáregységében tavaly 650 ezer tekercset gyártottak, melyek fontos hírközlő eszközök alkat­részeiként Orenburgba és a moszkvai olimpiára is eljutnak. Az üzem fejlesztésének része, hogy 1980-ig egymillióra növelik a tekercsgyártást. Bozsán Péter (elvétele sa óta végzett környezetvé­delmi tudatformáló, a társa­dalom minden rétegét mozgó­sító tevékenységét nemrégiben elismeréssel nyugtázta a HNF országos titkársága is. A saj­tó képviselői a megállapítás­hoz azonban hozzáfűzték: a társadalmi erőfeszítéseket gyakran nem követik tanácsi hatósági intézkedések, ezért a kívánatosnál és a lehetsé­gesnél kisebb az eredmény. A népfront környezetvédel­mi bizottságának alelnökei egyetértettek abban, hogy a hatósági, állami intézkedések bizony sokszor döcögve ér­nek célba. Példákat — köz­tük Pest megyeieket — is idéztek a nemtörődöm, a kö­zösség érdekeire és a követ­kező generáció környezetére fittyet hányó magatartásra. Sokszor szennyezik még felelőtlenül a Dunát, ezzel nemcsak esztétikai, de súlyos gazdasági károkat is okozva. Tilalom ellenére rakodnak le Pest megyében fővárosi üze­mek, hulladékot, hordalékot, a szeméttel élvezhet''tienné téve a kedvelt kirándulóhelyeket. Szó volt arról is, hogy a nép­gazdaság számára sokkal kifi­zetődőbb lenne, ha valamely beruházás megvalósításakor gondoskodnának a környezet­védelmi berendezésekről —, mint utólag. Példaként emlí­tették a már sokszor felemle­getett Dunai Cement- és Mész- mű példáját, milyen értékes milliókat fektettek már be a tisztító berendezésekbe, és még hatásuk most sem elégí­ti ki az igényeket. A jó példák között említet­ték a többi között a Volán trösztöt, amely önállóan kez­deményezve, semmiféle felhí­vásra nem várva szervezte meg a szennyvíztisztítás lehe­tőségét. Említették azokat a pihenő- és játszóparkokat, a községek versenyét környeze­tük tisztaságáért, szépítéséért, amelyek oly sok sikerrel jár­nak Pest megyében is. Hiba lenne csak az árny­oldalt látni — tették hozzá a társadalmi környezetvédelmi munkát összefogó népfront­tisztségviselők. A „napos olda­lon” észre kell venni a la­kosság részére végzett lomta­lanítási akciók eredményét, a fákkal, virágokkal ékeskedő utcák, parkok szaporodását. A sikereket egy adat is jól érzé­kelteti: az előző ötéves terv­időszakban a 3,6 milliárd forintnyi társadalmi munka fele a települések szépítését szolgálta. A központi állami erőfeszítéseket egyebek között a budapesti szénégetőmű épí­tése példázza. A két és félmil- liárd forintos beruházási ősz-, szegből 200 millió forintot köl­tenek a kéményekben felszál­ló füst elektromos tisztítására. Az Országos Vízügyi Hivatal kijelölte a hat leginkább ve­szélyeztetett körzetet, ahol meg­erősítik az ellenőrzést, védve természetes vizeinket. Rövi­desen életbe lép a differenci­ált büntetési rendszer: az amúgy is veszélyeztetett terü­leteken a vízszennyezők az eddiginél is tekintélyesebb summát fizetnek felelőtlen­ségükért. A példák arról vallottak, hogy a népfrontbizottságok és aktívák környezetvédelmi munkája az egész társadalmat érinti. Ezért a lakosság még szélesebb rétegeit kell kör­nyezetünk védelmére, fejlesz­tésére mozgósítani. Ezt a célt szolgálja idén június 5-én a környezetvédelmi világnap rendezvénysorozata is. Az if­júságot kívánják megnyerni a vetélkedőkkel, a környezet- és természetvédelmi védnökség- vállalásokkal. ifjúsági klu­bok életrehívásával, valamint szaktáborok szervezésével. A megyei környezetvédelmi bizottságok — a fiatal szak­embereket is bevonva — az idén a környezetvédelem szem­üvegén át nézve vitatják meg a területfejlesztési terveket, s véleményezik a programokat,’ Az 1979-es gazdag feladat-, tervet az Országos Környezet­és Természetvédelmi Tanács­csal, a hivatallal, valamint el társadalmi szervekkel összeg fogva kívánja a népfront vég­rehajtani. 1 k I

Next

/
Oldalképek
Tartalom