Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
^Mrtap 1979. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK KÖLTÉSZET NAPJA A költőnek a közéletben kell élnie PEST MEGYEI ÜNNEPSÉG ZSÁMBÉKON Bihari József mond ünnepi beszédet, a kép előterében, balról jobbra: Kovács Antalné és Hargitai Károly •jKSKfmw Bozsán Péter felvétele HETI FILMJEGYZET Kinek a törvénye? Balkay Géza f. h. (Böröcki), Sinkovits Imre (Máté) és Levlczky Klára f. h. (Máté Zsóka) a Kinek a törvénye? egyik jelenetében Nemcsak átélni kell a költőnek, hanem megélni is, amit leír. Kevés érezni, közéleti emberként kell részesnek lenni a nemzet életének, a mindennapoknak. Csak így fogalmazhatja meg azokat a gondolatokat, amelyek megtalálják az utat „lélektől, lélekig”. S mondhatják a mai magyar költészetet avantgárdnak, vagy túlzottan szimbolizál ónak, végül is tény; költészetünk jelen van a társadalmi problémáink felmutatásában és megoldásában. Ez az aktualitása a költészet napjának, amit több mint tíz éve ünnepelünk József Attila születésének napján. A költészet napjának Pest megyei ünnepségét ezek a gondolatok tették bensőségessé tegnap, szerdán délután az Esztergomi Tanárképző Főiskola zsámbéki tagozatának gótikus hatású dísztermében. Diákok, munkások, s nyugdíjasok töltötték meg a helyiséget. Az ünnepségen megjelent Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Mógór Béla, a budai járási pártbizottság titkára, Hargitai Károly, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki kihelyezett tagozatának rektora, Békés György, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója. A jeles napot Bihari József, az MSZMP Pest A Magyar Tanácsköztársaság tizennyolc hetének eseménytörténetéről sokat olvashattunk már. Elég jól ismerhetjük a Vörös Hadsereg harcait is. Tudunk a külkapcso- latokról, újabb és újabb anyagok bővítik e tudásunkat. Van képünk a szociális és a kulturális intézkedésekről, s még sok más ismerettel rendelkezünk. Mégis, az újdonság erejével hat Ambrus Bélának a munkája, amelyet most jelentetett meg az Akadémiai Kiadó. Pénzrendszer \a Tanácsköztársaságban Ambrus Béla tekintélyes terjedelmű szakkönyve A Magyar Tanácsköztársaság pénzrendszere címmel jelent meg. Minden bizonnyal elsősorban a szakemberek tekintenek rá várakozással, s nemcsak a pénztörténészek, gazdaságtörténészek, a korral foglalkozó történetkutatók, hanem — gondolom — általában a numizmaták, az érme- és pénzgyűjtők is. De úgy vélem, ennél szélesebb körben is érdeklődésre számíthat e könyv, s ezt arra a tapasztamegyei Bizottsága propaganda-művelődési osztályának vezetője köszöntötte: — A költészet napja már nem üres formaság, tartalommal töltött érvényes ünnep feltételeit megteremtik a verseskötetek eladott magas példányszámai, az irodalmi esteket köszöntő tapsok, a füzetekbe másolt versek. Ezt a napot elsősorban azok fogadják szívesen, akiknek asztalán, polcán, táskájában megbújnak a verseskötetek, akik a rádióműsorban minden héten pirossal húzzák alá a költők nevét, akiknek a vers hétköznap is egyet jelent az ünneppel. De a műveltség, a művészet terjesztése iránt elkötelezetteknek talán még fontosabbak azok az új versbarátok, akiket a nevezetes napok hódítanak meg. Mert ha joggal örülünk is a verseked- velők viszonylag nagy táborának, ne csapjuk be magunkat: azok közül vesznek igazán kevesen verset a kezükbe, akiket kulturális munkánk ösztönözni, segíteni, felemelni szeretne. És bízhatunk abban, hogy a költészet napja megmozdítja a magyar lírikusokat is, akik verseikkel, közönségtalálkozókon elmondott szavaikkal is mind többet tesznek azért, hogy az olvasók hallását érzékennyé tegyék a mai vers bonyolultabb zenéje iránt. latra hivatkozva is állíthatom, hogy magam sem gyűjtő, sem éppen a kort kutató történész nem vagyok. Már a kor általános pénzügyi helyzetének 'ölvázolása is érdekes olvasmány, s ezen belül a függetlenedés, a bécsi Osztrák—Magyar Bank pénzkibocsátásától. Arról pedig bizonyára velem együtt még sokan keveset tudnak, hogy milyen pénzügyi szervezetet állított fel a Forradalmi Kormányzótanács. A Tanácsköztársaság első „pénzügyminisztere”, azaz a Pénzügyi Népbiztosság vezetője a Tanácsköztársaság kikiáltását követő naptól, 1919. március 22-től Varga Jenő lett, a későbbi kimagasló szovjet közgazdász, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, 1920-tól 1947- ig a moszkvai Világgazdasági és Világpolitikai Intézet vezetője — ez évben ünnepeljük születésének centenáriumát! A könyv részletesen ismerteti a Tanácsköztársaság pénz- kibocsátásait és a bankjegyfelülbélyegzéseket is. (Külön fejezet szól a hamisításokról, amelyek nem véletlenül éppen Horthy székhelyéhez, Szegedhez kapcsolódnak elsősorBaranyi Ferenc, József Attila díjas költő mú-órával folytatódott a program, amelynek címe a Költészet és zene; a ritmusra épült, arra, amely egyaránt alapja versnek és dalnak. A még szerény hírnevű főiskolai énekkar meglepően szépen interpretálta a József Attila versekre írt dalokat, kórusműveket. Ifjú Fa- sang Árpád zongoraművész hidat teremtett a Merényi Judit és Szersén Gyula által elmondott versek közé. Az ív Shakespeare-tői, napjaink magyar költőihez vezetett. Közben Vörösmarty, József Attila, Radnóti majd Falu Tamás és Illyés Gyula jelentett egy-egy állomást. 1979. április 11. József Attila tegnap lett volna 74 éves. Tegnap ünnepünk volt: a „proletár Attilát” is köszöntöttük, meg a költő utódait, és magunkat is, akik befogadni kész lélekkel gondolunk a sorsunk formálódását vigyázó magyar lírára. Kötetek ezrei találtak gazdára a versnek tiszteletet adó napon, amelyet együtt köszöntöttek a ritmus- ba-rímbe gondolatot szedők és az „új nép, másfajta raj” akik „másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj.” Kr. Gy. ban, s általában is a Tanács- köztársaság elleni aknamunkát és zavarkeltést szolgálták.) Helységenként kapunk képet a szükségpénzek kibocsátásáról, s röviden összegezi a szerző a pénzrendszernek a Tanács- köztársaság utáni sorsát is. A könyv tekintélyes részét alkotja a Tanácsköztársaság pénzeinek katalógusa, ugyancsak helységenkénti taglalással. Szociáldemokrácia és a háború Nem kisebb érdeklődésre számíthat Pintér István történésznek a munkája: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikája a második világháború előestéjén. Az Akadémiai Kiadónál megjelent munka rövid, de annál súlyosabb, próbára tevőbb időszakot ölel föl, 1938. tavaszától 1939. őszéig. Az az időszak ez, amikor a kormányt Darányi Kálmántól lmrédy Béla veszi át, akitől előzetesen azt várták, hogy nem hajlik annyira külügyekben a nácik, s itthon a szélsőjobb felé, mint elődje, sőt — ilyen remény is fölmerült — hogy a szélsőjobbal szemben szélesebb, a balMagyar gyermekrajzok sikere A korábbi évekhez hasonlóan 1978-ba" is sikerrel szerepeltek a magyar gyerekek az indiai Shankarban megrendezett nemzetközi gyermek- raj z-pályáza ton. . A felhívása mintegy kétezer általános iskolás juttatott el rajzot az Országos Pedagógiai Intézethez, ahonnan a legjobb 192-t továbbították Indiába. Ott a nemzetközi bíráló bizottság 22 pályamunkát éremmel jutalmazott, 46 kisdiák pedig rajzáért oklevelet kapott. A díjakat szerdán az Országos Pedagógiai Intézetben ünnepélyes külsőségek között nyújtották át a gyerekeknek. Az indiai shankari nemzetközi rajzverseny immár 29 esztendős múltra tekint visz- sza. Ma már a résztvevő országok száma meghaladja a százat, a beküldött gyermekrajzok száma pedig a 150 ezret. Ugyancsak siker született a Portugáliában első ízben megrendezett nemzetközi gyer- mekrajz-kiállításon, ahol Szabó Noémi hatodik osztályos salgótarjáni diák „Állatkert” című rajzát kiemelt díjjal jutalmazták. A siker értékét növeli, hogy a 19 országból beküldött több száz pályamunka közül mindössze tizet jutalmaztak díjjal. További hat magyar pályázó dicséretben részesült. oldalt (legalább is a szociáldemokratákat) szintén magába fogadó nemzeti egységet tesz lehetővé. Nem ez történt. S miközben az ország hivatalos politikája mindinkább jobbra csúszott, a szociáldemokrácián belül is végbement egy válság. Itt b. tömegkapcsolatok, a népszerűség féltése vitt egyes fiatalabb vezetőket olyan nemzeti irányba, amely programba kívánta venni az internacionalizmussal és a marxizmussal való szakítást. Sajátos és természetes, hogy a választási próbatételek során végül — ha nem is mindjárt — ez az irányzat elszigetelődött. Mindenesetre olyan jó hatása is volt, hogy a párton belül megindított egy fiatalodást, s a tömegkapcsolatok és a nemzeti sorsdöntő kérdések iránti nagyobb fogékonyságot, végső soron a fasizmus elleni egységfront felé törekvést. Tehát végső soron — kiállva közben a kormányzat általános támadását is a szocialisták ellen — a párton belül a baloldal nyílt előretörését eredményezte és napirendre került a nemzeti összefogás ügye. Pintér István történésznek, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársának tanulmánya igen életgazdagon, árnyaltan mutatja be ezt a széles sodrású politikai folyamatot, múltunk jó ismeretét érzékletes megvilágítással szolgálja. N. F. Elegendők-e valaki régi érdemei ahhoz, hogy jelenlegi hibáit elleplezzék, vagy ballépéseinek következményei alól felmentsék? Ugyanúgy vonatkozik-e a törvény egy ilyen emberre, mint bármely más állampolgárra? Ad-e jogot egyfajta törvényen kívüliségre, törvények fölöttisógre, ha valaki valamikor nagy tetteket hajtott végre, magas állami kitüntetéseket kapott, egyszóval, ha több volt, mint az átlagember? Kivételezettséget jelent-e társadalmunkban a kiemelkedés és a kiválóság? Vagy esetleg éppen annak kel lene fokozottabban ügyelni államunk törvényes rendjére, akit — végső soron — az ezt a rendet megalkotó nép állított olyan magas polcrai-posztra? Ilyen, s hasonló kérdéseket vet fel filmjében a forgató- könyvet író Galgóczi Erzsébet A kérdések ismerősek — jórészt magának Galgóczinak a műveiből, sőt, ebből a műből, azaz ennek korábbi változataiból: az „ősformából”, a riportban megirt történetből, majd a kisregénnyé bővített-emelt témából. s a győri színházban bemutatott színpadi változatból. Máté Ferencnek, a huszonöt évvel ezelőtt hősies körülmények között téeszt létrehozó, majd azt sikerre, tagjait anyagi jólétre vezető téesz-el- nöknek a története, divatos szóval élve, modell. Egy tehetséges, magát nem kímélő, valóban nagy dolgokat mívelő emberről van szó, aki két és fél évtized alatt jólétet, anyagi és szociális biztonságot teremtett a falujában, de aztán valahol átbillent a mérleg, s talán maga sem vette eszre. mint lett belőle kiskirály, amolyan szocialista „törvényen kívüli lovag”, aki úgy véli, neki mindent szabad, vele úgysem mer kikezdeni senki, mert ő Kossuth-díjas, mert ott áll mögötte a különböző szintű vezetők gyakran a legdirektebb módszerekkel „lekötelezett" csapata, s ha netán valakinek mégis eszébe jutna megpiszkálni ezt vagy azt a zavaros ügyet, ezek a lekötelezettek úgyis kihúzzák a bajból, úgyis lemossák róla a gyalázatot. Galgóczi egy gyerekember kisrendőr figurájában formálja meg Máté ellenfelét. Ez a tiszta gondolkodású kis embei azt tartja, a törvény mindenkire egyformán kötelező, s nem érdekli, hogy milyen pat- rónusok oltalmazzák Mátét, milyen összefonódások vannak a háttérben, ő úgy cselekszik, ahogyan cselekednie kell. Végül is amolyan pattKosztümös történelmi film a spanyol történelem egyik legérdekesebb időszakából, a XV. század utolsó évtizedeiből, amikor Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdinánd házassága egyesítette a spanyol királyságokat. A film tulajdonképpen arról szól, hogyan jön létre ez a frigy, azaz, hogy milyen állapotok uralkodnak ez idő tájt Spanyolországban, hogyan kerül ismeretségbe, majd szerelembe egymással Izabella és Ferdinánd, s milyen sok akadályt kell leküzdeniük, amíg a nemzet egyesítésének helyzet alakul ki a filmben: Máté nem marad egyértelműen felül, Böröcki, a kisrendőr pedig nem vall egyértelműen kudarcot, minden lehetséges, minden folytatódhat, a mérkőzés még nem dőlt el, csak egy menet zajlott, le, s ez döntetlen lett. A film, melyet — a Dialóg Stúdió és a Televízió számára közösen — Szőnyi G. Sándor rendezett — lényegében tehál a közéleti tisztaságról szól, arról a nagy témáról, mely napjainknak valóban egyik legfontosabb kérdése. Kérdésfelvetése, cselekmányvezetése érdekes, izgalmas, nagyon is húsbavágó. De mintha túlságosan átütne az anyagon a riport, az első megfogalmazás. Számos momentumot csak jelez a film. számos problémát nyitva hagy, s még a főbb figurák (elsősorban Máté) jellemrajzát is elhanyagolja. Itt-ott mintha visszafogottabb, lekerekítet- tebb, a konfliktust inkább elmosó, mint keményen ütköztető lenne a film — különösen » kisregényhez képest. (Legszembetűnőbben a befejezésben, melyben a regényben a téesz- elnök hibájából balesetet szén- vedett kisrendőr meghal, a filmben viszont szépen meggyógyul. s tovább folytatja (bizonyára) a küzdelmet Máté ellen — meddig? Míg el nem veszi feleségül Máté lányát, akivel szeretik egymást, s így ..benősülve” megszelídül, mert ő is a kiváltságosok közé került? Vagy míg Máté le nem mond, belátva., hogy hibázott, eljárt fölötte az idő, alkalmatlanná vált a vezetésre stb.? Vagy amíg Máté be nem váltja ígéretét, s rendőrtisztet nem csinál Böröckiből, aki — hálából — abba fogja hagyni a kínos ügyek hánytorgatását?) Ez a nyitva hagyott befejezés valóban jelzi azt is, hogy a párviadal nem ért még véget, de azt is jelzi, hogy talán maga Galgóczi sem tudja, mi lenne egy ilyen határhelyzetben a megoldás? A Kinek a törvénye mindenesetre elgondolkoztat, megindítja a töprengést, s ezzel már el is éri a célját: a néző nem jöhet ki közömbösen, érdektelenül a moziból, mert kinek- kinek magának is döntenie kell ezekben a kérdésekben. S hogy Galgóczi és Szőnyi nem dönt a néző helyett, ez talán azt is jelenti, hogy tudtunkra akarják adni: az életben sem dönthet helyettünk senki, nekünk magunknak kell szembenéznünk a magunk okozta konfliktusokkal. politikai érdekei által kikövetelt házasság végül emberileg, érzelmileg is igazi kapcsolattá válik-válhat. Francisco Roviro Beleta rendező érti ezt a műfajt. Tud feszültséget teremteni, kellő adag érzékiséget és hátborzongató véres jelenetet is kever a filmbe. van érzéke a nagy, látványos jelenetek iránt, s jól szövi a kalandos mesét. Gondoskodik néhány szép nőről is, akik időnként mélyen levetkőznek — kell-e ennél több egy kalandfilmben? Takács István Új könyvesbolt A tegnap megnyílt gödöllői Móricz Zsigmond könyves- 1 bolt, a város! tanács és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat közös anyagi forrásából készült el mintegy másfél millió forintos költséggel. Az új könyvesboltban — Gödöllőn eddig ilyen lehetőség nem volt — hanglemezeket is árusítanak. A 150 négyzetméter alapterületű helyiség a legkorszerűbb önki- szolgáló rendszerrel várja a vásárlókat. Barcza Zsolt felvétele LAPOZGATÓ Gazdaság, politika, történelem A fekete kard románca t i
