Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

A r PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA iACEGLEDI sJ APÁS ÉS ^MPOS RI LR£L xxui. évfolyam, 84. szám 1979. Április ii„ szerda Falugyűlés Nyársapáton Fejlődik a huszonöt éves község Megvizsgálják a kutak vizét Volvó-kanál - Svédországba Több mint tízféle típusú kanál készül a Volvo BM rakodógépekhez a KÖZGÉP ceg­lédi gyáregységében. Jelenleg a svéd megrendelők részére 66 darab 024-es kanalat raknak vagonokba. Apáti-Tóth Sándor felvétele Albertirsai programok Minden este élénk a ház Sokféle klub, szakkör, tanfolyam A napokban három falugyű­lést tartottak Nyársapáton, hogy azokon a lakosság min­den rétege részt vehessen: a Haladás Termelőszövetkezet­ben, az egykori baromfitele­pen kialakított ipari üzemek­ben és a művelődési házban. Sporttelep A művelődési házban ren­dezett falugyűlést Tóth István­ná, a Hazafias Népfront helyi elnöke nyitotta meg és fel­kérte Labancz Árpád tanács­elnököt beszámolója megtar­tására. A tanácselnök ismer­tette a múlt évi falugyűlés óta végzett tanácsi munkát és a község közéletét. Tavaly Nyársapáton 28 gyermek szü­lött és 11-en haltak meg. Építési telket 16-kn vásárol­tak. Fejlesztették a község közművelődési és közegészség- ügyi ellátását. A művelődési házba, Ra­masz Gáborné személyében képzett vezetőt állítottak, aki­nek a férjét a községi könyv­tár vezetésével bízták meg. A község villanyvezetékét egy kilométerrel bővítették. Sport­telepet, községi szolgálati la­kásokat építettek, és kijelöl­ték a szeméttelep helyét. A fejlesztési munkákat a Haladás Tsz, a helyi népfront­bizottság, a vöröskeresztes ak­tivisták, valamint a szocialis­ta brigádok segítették. A la­kosság 345 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Portalanítás A nyársapáti kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatá­sokat végző Nagykőrös és Vi­déke Afész községbeli forgal­ma a múlt évben 16 millió fo­rintra növekedett. Az áruvá­lasztékot bővítették. Az idén a gyümölcs- és zöldségfelvásár­lást a Csillag-féle telepre he­lyezik, s bevezetik az építő­anyag árusítását is. Továbbá felépítik a melegkonyhás ét­termet, amelyhez a tanács 300 ezer forinttal járult hozzá. A tanács idei munkájából kiemelkedik a község fenn­állása 25. évfordulójának meg­ünneplése, melynek keretében ünnepséget, kiállítást, tűzoltó- és sportversenyeket rendez­nek. A takarékszövetkezet új székházat épít. Portalanítják a Béke és a Sallai utca egy részét, s több helyen parkosí­tanak is. Megvizsgálják a köz­ség kútjait. Folytatják a tisz­ta udvar, rendes ház mozgal­mat. Sertéshizlalás A beszámolót követő vitá­ban Csípő Balázs nagykőrösi népfronttitkár a község fej­lődése érdekében fokozottabb társadalmi munkára buzdítot­ta a lakosságot. Több hozzá­szóló a községbe járó autó- buszjáratok számának gyara­pítását és a húsellátás javítá­sa. kérte. A felszólalásokra Labancz Árpád tanácselnök válaszolt. Elmondotta, hogy a kutak vizsgálatát elsősorban egész­ségügyi szempontból végezte­tik, azt akarják megállapítani, ho"- szüksége van-e a község­nek vízvezeték-építésre. A húsellátás javítását pedig elő­segítheti a lakosság, ha sertés­hizűalásf vállal az Áfésznél, amely a nagykőrösi Mészáros János Tsz-szel közös húsüze­me részére, kedvező feltéte­Egy éve alakult meg a Moz­gássérültek Budapesti Egyesü­lete, amely feladatának tekinti a mozgásszervi sérültek fel­merülő jogi, munkaügyi, tanu­lási, közlekedési és egészség- ügyi gondjainak megoldását. Figyelemmel kíséri szociális helyzetüket, lehetőséget keres szabad idejük hasznos eltölté­sére. Elhelyezkedésük, munká­ba állításuk segítője, s e fel­adatok megoldásához kapcso­latot teremt a társadalmi szer­vekkel. Az egyesület tevékenységét az egész megyére kiterjeszti, és vidéki csoportokat szervez, a többi közt Cegléden is. Az a célja, hogy minél több tagot kutasson fel és vonjon be A Magyar Nemzet március 16-i száma az MSZMP ceglé­di székházában megrendezett kisgrafikai tárlatról tájékoz­tatja olvasóit. A tárlaton Nagy László Lázár és Király László mutatta be alkotásait. A Nógrád című napilap március 4-i száma írást kö­zöl Mikulik Józsefről, aki a Tanácsköztársaság fáradhatat­lan harcosa volt. Odaadó munkával szervezte Cegléden lekkel hizlaltat sertést, nagy­kőrösi, kocséri és nyársapáti húsbolíjainak. Kopa László munkájába. Szeretnének átfo­gó képet kapni a városban és a környék településein élő mozgássérültek életéről, szo­ciális, társadalmi és kulturális helyzetéről. Már most is többen tagjai az egyesületnek, amelynek szo­ciológiai, jogi munkacsoportjá­nak vezetője, dr. Chikán Csaba április 11-én, ma délelőtt 10 és 12 óra között fogadóórát tart Cegléden, a Búvár utca 6. szám alatt. Az érdeklődők, a régi és a leendő tagok választ kaphat­nak kérdéseikre. Aki az egye­sület tagja kíván lenni, írás­ban vagy személyesen jelent­kezhet a fenti címen, ifj, Kó- sik Lajosnál. és környékén az éledő ellen- forradalom elleni harcot. A Dolgozók Lapja március 7-i száma hírt ad egy most kezdődő kutatómunkáról, amelynek során azt vizsgál­ják, hogy vidéki városaink­ban, Debrecenben, Szegeden, Cegléden, Szombathelyen, Esztergomban milyen eltéré­sek és azonosságok mutatkoz­nak a köznyelvben, az iskolá­zott emberek nyelvhasznála­tában. Az albertirsai Móra Ferenc Művelődési Ház műsorfüzetét lapozgatva elgondolkodom. Ne­héz feladat egy több mint tíz­ezer lakosú nagyközség mű­velődési, szórakozási igényét kielégíteni az óvodás nemze­déktől a községben dolgozókig, a bejárókig és az idősebb kor­osztályig. A művelődési ház­ban egy-egy estén egymásnak adják a kilincset a csoportok. — Állandó foglalkozásainkat hosszú lenne felsorolni — mondja Pánczél Ferenc, a mű­velődési ház igazgatója. — Helytörténeti szakkörösök, bé­lyeggyűjtők, • galambászok, kertbarátok, méhészek, fotó­sok, amatőrfilmesek, képzőmű­vészek, dalosok, kismamák, ze­neiskolások, amatőr irodalmi színpadosok népesítik be a hét egy-egy napján a klubszobá­kat. A közelmúltban három tanfolyamunk indult: a német nyelvtanfolyam, a modern lommal húsz héten keresztül személygépkocsi-vezetői tanfo­lyamnak adunk helyet. Húsz brigád A művelődési ház a területi és munkásművelődés feladatát is ellátja. A tavaly indult Jót, s jól! kulturális mozgalom ez évi fordulójába húsz brigád ne­vezett be. A brigádmozgalom feladatai ebben az évben job­ban alkalmazkodnak a helyi lehetőségekhez, a brigádok munkabírásához. A feladatok között helytörténeti gyűjtő­munka, brigádtalálkozó szer­vezése, a nemzetközi gyermek-' évhez kapcsolódó kiállítás, KRESZ-vetélkedő és a megte­kintett filmekről szóló él­ménybeszámoló szerepel. A falusi filmnapok kereté­ben mutatták be a Galgóczi Erzsébet regényéből készült két alkotást, a Félúton és a Kinek a törvénye című filmet. A vetítés után a brigádok Sző- nyi G. Sándorral, a film ren­dezőjével cseréltek véleményt. Egy alkalommal a szolnoki rá­dió Él a mikrofon című műso­rának felvételei folytak a Vinnyica—Albertirsa távveze­ték albertirsai fogadóállomá­sáról és a művelődési házból. Helyet ad az intézmény _ a termelőszövetkezetek zárszám­adó közgyűléseinek, mezőgaz­dasági továbbképzésnek, isko­lai rendhagyó kömyezetisme- reti és osztályfőnöki óráknak is. Kiemelkedő volt a közel­múltban az általános iskolá­soknak a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett irodalmi műsora. A nőnapi ajándékmű­sorban fővárosi művészek lép­tek fel. Legközelebb Alfonso érdemes művész Ide figyelje­nek, emberek! címmel ad mű­sort. Kiemelkedő alkotások A gyermekek a nagyközségi könyvtárral közös szervezésű előadáson szórakozhatnak. Ha­lász Judit és a Bojtorján együttes lesz a közreműködő. A legkisebbek pár hete lát­ták a Bábszínház előadásában a Kacsalaki rejtély című báb­krimit. Terveik között szere­pel a Kacorkirály című me­sejáték bemutatója májusban. A tizen- és huszonévesek számára a Generál együttes koncertje, s az Universal-bál nyújtott szórakozást. Március­ban a diszkó-program kereté­ben két amatőr csoport mutat­kozott be, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ ALFA dzsesszbalett együttese és az Albertirsai Fiatalok Irodalmi Színpada, amely a Kocsonya Mihály házassága című XVIII. századbeli komédiát mutatta be. Ebben a hónapban az im­már több mint ötven tagot számláló Tessedik Sámuel Mo­zaik Ifjúsági Klub nyílt klub­estet rendez, ahol a Randori kaszkadőr csoport tart egyőirás karatebemutatót. Az ifjúsági klub részt vesz a Kiváló klubközösségért pályázaton. A fiatalok tar­talmas előadásokat hallgat­nak, melyek gyakran vitá­val zárulnak. Zenetörténetről, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének hadműveletei­ről, az ifjúság helyéről, szere­péről hallottak az elmúlt he­tekben. Nemrég vetélkedőt rendeztek a nagyközségi KISZ- alapszervezetekkel közösen a Tanácsköztársaság 60. évfor­dulója tiszteletére. Társadalmi munkát is végeztek, a múlt év Végén több szabad szombaton, és vasárnap délelőtt követ hordtak, parkot egyengettek. Újdonság, hogy a klub tag­jaiból zenekar alakult, amely a következő klubfoglalkozáson mutatkozik be. Március köze­pén indult a Filmművészet és a mozi című filmklub sorozat, melynek keretében a harmin­cas évektől napjainkig készült kiemelkedő magyar és külföl­di alkotásokat vetítik. Audiovizuális hónap Varényi Miklósné, a fiatal anyák klubjának vezetője mondja: — Kéthetente csütörtökön gyűlnek össze a kismamák, hogy tapasztalatokat cserélje­nek a csecsemő helyes étkez­tetéséről, a modem lakás be­rendezéséről, a gyermekek el­helyezéséről, a kismamák he­lyes életviteléről. Díjtalan sza­bás-varrás tanfolyam zárja ezeket a foglalkozásokat, aho­va gyermekükkel együtt jö­hetnek el az édesanyák, mivel a csöppségeket játékok, bábuk, építőkockák várják. A kon­dicionáló torna klubba az egészséges testmozgást igénylő lányok, asszonyok járnak, ahol Borsai György nyugdíjas test­nevelő tanár vezetésével lab­dajátékokat, talajgyakorlato­kat végeznek. A képzőművész stúdió ered­ményesen vett részt, Mikloso- vits László és Rónai Mátyás szakmai irányításával, a Fő­városi Művelődési Ház által szervezett audiovizuális hónap rendezvényén. Nagyidai Adrien Ma délután Nemzetközi asztalitenisz­mérkőzés A BVSC vendégeként ha­zánkban tartózkodó NSZK-beli Gelb-Rottrier asztalitenisz-csa­pat ma, szerdán délután 4 órai kezdettel összeméri erejét a Ceglédi VSE játékosaival a Vasutas Teleki utcai kultúrhá- zában. M. E. gimnasztika és heti két alka­I'\öuicl J^éhcáő Kis urat, aki fog­lalkozására nézve külkereskedő — bár ennek csak később lesz jelentősége — afféle mindennapi bosszúság érte a minap: elromlott az autója, pontosabban az autójának a fék­je. Telefon a szerviz­be, másnap reggel lehet menni. Szét­szedés, szemrevétele­zés, a gyanúsított al­katrész cseréje után a fék még mindig nem fék. Üjabb szét­szedés, • még alapo­sabb szemrevételezés során kiderül, haj­szálrepedés van a rö­vid' fékcsövön. Mi­vel ez az alkatrész a szerviz raktárában már hetek óta nincs, az autó marad. Kis úr pedig indul, hogy nyakába véve az üz­leteket beszerezze a húsz forint forgalmi értéket képviselő té­telt. (Mármint hiány­cikklista tételt.) Azonban ez alkalom­mal sem érdemtele­nül bitorolja eme épületes lista egyik helyét. Szaküzlet és márkaszerviz, meg újabb szaküzlet, ve­vőszolgálat, sőt, jó néhány magánkeres­kedő bizonyítják: bi­zony. megszolgált po­zíció a fékcsőé, mert ők se találkoztak ve­le régen. Kis úr a keserű tapasztalatok után felfüggeszti az ex­pedíciót, annál is in­kább, mert néha dolgozni is illik, így tehát neki is fel kell készülnie arra a tárgyalásra, melyet a baráti ország buda­pesti kereskedelmi képviseletének mun­katársaival kell foly­tatnia. (Nem törté­netünk kedvéért, ha­nem a véletlen sze­szélyéből adódik csu­pán, hogy az ominó­zus gépkocsi is pont ebből az országból származik' A tárgyalások be­fejeztével Kis úr és vendégei — lévén ré­gi ismerősök — vál­tanak néhány szót jegyzőkönyvön kívül is, s itt Kis úr — bocsássuk meg neki, bár ellenkezik a kül­kereskedelem írott és íratlan illemszabá­lyaival — előadja kicsi szíve nagy bá­natát: Ö tudja ugyan, hogy ez nem az elv­társak munkaterüle­te — így Kis úr —, de kérdeznék már meg illetékes kollé­gájukat, aki a ma­gyarországi szállítá­sokat intézi, hátha fel lehetne deríteni, hol rejtőzik még egy darab. Ez csak ter­mészetes, hangzik a válasz, de várni kell, mert munkatársuk éppen odahaza van, s csak holnap érkezik vissza. No, ez már fél si­ker, s Kis úr elége­detten újságolja régi barátjának, akivel az est folyamán találko­zik, milyen szeren­csés is az ember, ha külkereskedő. A ba­rát — szintén autós — meglehetős fleg­mával hallgatja a fejtegetést, majd mutat egy névkár­tyát, melyen egy maszek műszaki bolt címe olvasható: itt is megkaphattad vol­na. Kis úr ezt jelen időben értelmezi, s másnap reggel — is­mét csípve egy ki­csit a munkaidőből — rohan a neveze­tes helyre, ahol — lássanak csodát! — csak azt kérdezik: hány darabot tetszik parancsolni? S ezzel már ki is rajzolódnak a happy end körvonalai: a friss zsákmánnyal a szervizbe menni, ott a kocsit rendbeten- ni valóban csak per­cek kérdése, s így még egy telefonra is jut idő az üzleti partnernak, imigyen kérve elnézést a teg­napi okvetetlenkedé- sért, s közölni a si­keres fordulatot A baráti ország buda­pesti képviseletének munkatársa — mint az kiderült maga is márkatárs, persze nem hivatali gépko­csiját^ illetően — gondosan feljegyzi a kincslelő hely címét. Sose lehet tudni! Hát ennyi a rövid történet s akár ma­gára is hagyhatnánk Kis urat, pótolja be minél gyorsabban munkájában az el­múlt napok mulasz­tásait. De jegyezzük még le, min mor­fondírozik anyagbe­szerzőből külkereske­dővé visszavedlett barátunk: a gépko­csialkatrészeket ál­lami külkereskedel­mi vállalat importál­ja, állami nagyke­reskedelmi vállalat osztja el a szaküzle­teknek, az állami és szövetkezeti szervi­zeknek. Nekik egyi­küknek sem volt, amit Kis úr keresett. A folyamatban lát­szólag legutolsó he­lyen álló, perifériális kis maszeknak vi­szont igen. Persze senki se higgye azt, hogy Kis úr ezért a maszekot elítélné. Sőt. kifejezetten ag­gódik, nehogy bárki is ezt tegye. Akkor ugyanis a rövid fékcső történe­te sokkal hosszabb lenne. YV. B. Mozgássérültek figyelmébe Fogadóóra a Búvár utcában Cegléd a hazai lapokban i í í

Next

/
Oldalképek
Tartalom