Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
Az első negyedév sikere A MÁ V teljesítette tervét A MÁV Vezérigazgatóság j most elkészült negyedévi je- | lentése kedvező eredményekről számolt be. Az év első három hónapjában túlteljesítve tervét, több mint 32 millió tonna árut továbbított rendeltetési helyére a vasút. Különösen örvendetes, hogy a tranzitforgalom csaknem 300 ezer tonnával haladta meg a tavalyit, s az export is 263 ezer tonnával volt több, mint a múlt év első negyedévében. A belföldi forgalom a tavalyinál jobban alakult ugyan, p tervezett szintet azonban — elsősorban a januári elmaradás miatt — nem érte el. A vezérigazgatóság értékelte az előszállítás tapasztalatait is. A végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de már most megállapítható, hogy a csúcsforgalom tehermentesítésére irányuló erőfeszítések csak részben hozták meg a várt eredményt. A két legfontosabb tömegáru közül a kavicsból 339 000 tonnával többet fuvaroztak, mint a múlt év első negyedévében, a kőszállítás azonban elmaradt a várakozástól, mert a bányák nem tudták az igényeket kielégíteni, s a vasút sem mindig tudott megfelelő kocsikat biztosítani. KÖZÉLET ■■■■■—niiii ■■■«rearre-cgasa Győri Imre, az MSZMP KB titkára és Juhász Ottó, a SZOT titkára szerdán Lenin- grádba érkezett a szocialista munkaverseny időszerű kérdéseivel foglalkozó konferenciára. Huszár István, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol küldöttség élén a KGST tervezési, együttműködési bizottságának 19. ülésén vett részt, Mikulás Benő szerdán elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Németh Ká- , roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt dr. Vácav Mora- vec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Rév Lajossal, az OKISZ elnökével folytatott együttműködési tárgyalásokat — szerdán elutazott hazánkból. A vendéget elutazása előtt fogadta Borbély Sándor, az MSZMP- Központi Bizottságának titkára is. Orszogijn Njama mongol kommunális-gazdálkodási és szolgáltatási miniszter — aki Tegnap avatták Egészségügyi intézmény Dunakeszin í/ nevetők, orvosok várták Az értelmi fogyatékosok országos szociális foglalkoztató intézetét tegnap, szerdán adták át rendel tetősének Dunakeszin. A mintegy kétszáz felnőtt — tehát már nem iskolaköteles korú — értelmi fogyatékos foglalkoztatására, ápolására és gondozására alkalmas modern, négyemeletes épületet ünnepség keretében dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter avatta fel. Jelen volt az eseményen C'ser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, valamint Dunakeszi város politikai, állami és társadalmi életének számos vezetője. A módszertani intézetként is működő szociális foglalkoztatóban a fiatalokat, akik — részint öröklött betegség, | lések következtében — szemé- részint születésük előtt, a | lyiségfejlődési zavarokkal terhesség idején kapott sérü- | küszködnek, otthonos környeAz elsők emléke »rrséta, holdjáró, űrlaU boratórium, szkafander, űrrakéta, holdkomp ... Ma már a gyerekek számára is ismert fogalmak ezek. A mai tizenévesek számára magától értetődő tény: űrkorszakban élünk. A mostani évforduló mégis' alkalmat nyújt arra, hogy világunk e — manapság könnyen természetesnek tekintett — csodájára emlékeztessünk: 1961. április 12-én bocsátották fel az első űrhajót emberrel a fedélzetén. Jurij Gagarin repülése olyan mérföldkő volt, amely csak Kolumbusz vagy az első léghajósok útjához hasonlítható. Éveken át szenzációnak számított az űrkutatás fejlődésének minden lépése — mára fől6g csak az elsők neve és tette maradt fenn az emlékezet rostáján. Őket megjegyeztük: Valen- tyina Tyereskovát, az első — és mindmáig egyetlen — női kozmonautát. Az első páros, majd csoportos utazásokat. Leonov űrsétáját: a fekete semmiben lebegő ember képét. Az amerikai űrhajósok Hold-expedícióit, Amstrongnak azt a bizonyos kis lépését, amely hatalmas ugrást jelentett az emberiség számára. Ém- lékszünk a Lunahodra, az önműködő szovjet Holdjárműre; a Földre visszahozott több százmillió éves kőzetmintákra; a politikailag is jelentős eseménynek számító Szojuz—Apollo űrrandevúra. Persze, az űrhajózás minden szereplőjének, hősének felsorolására ma már senki sem vállalkozna kapásból — ez érthető is, hiszen számuk jóval száz fölött jár. Pedig minden Vosztok, Voszhod, Skylab, Gemini vagy Szojuz—Szal- jut legénysége hozzátett valamit ahhoz a tudáshoz, amivel az ember a csillagokat meghódíthatja. Nekik is köszönhető, hogy űrszondák ezrei kutatják a Földet és a Naprendszert, rakéták közelítették meg a Napot, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és más égitesteket, s a tudósok ma már megvalósítható tervnek tartják a szomszédos bolygók felke- res>ásének gondolatát. Lezajlott közben egy más irányú folyamat is, amelynek révén az űrkutatás eredményei valóban mindennapi életünk részévé váltak — gondoljunk csak a meteorológiai előrejelzésekre, a tv-közvetité- seket és telefonkapcsolatot biztosító műholdakra, a térképezést és ásványkincskeresést végző szondákra. A szakértők szerint a nyolcvanas években megkezdődik a világűrben az ipari kész- és félkésztermékek gyártása: a súlytalanság állapotában előállított ötvözetek vagy gyógyszerek is az embert fogják szolgálni. A kozmosz kutatását sokáig kizárólag a Szovjetunió és az Egyesült Államok végezte; egyedül ők rendelkeztek olyan szellemi és anyagi alappal, amelyet az űrhajózás megkövetelt. Ma már jó néhány ország csatlakozott hozzájuk — elsősorban közös kutatási tervek révén. A legsikeresebbnek kétségtelenül a szocialista országok űrkutatási együttműködése tekinthető. Az Interkozmosz- program keretében nemcsak közös tudományos munka, műszerek és eljárások kipróbálása folyik — immár több mint egy évtizede —, hanem a tagországok jelöltjeinek űrhajósképzése is. így jutottak el a világűrbe az elmúlt évben, csehszlovák, lengyel, NDK- beli kozmonauták, és éppen most a bolgár űrhajós. Őket a tervek szerint a közeljövőben magyar, mongol, román és kubai űrhajósok követik. G agarin történelmi útja 18 évvel ezelőtt mindössze egy és háromnegyed órát tartott. Teljesítményét azóta sokan túlszárnyalták, a kozmosz első meghódítójára mégis mindig emlékezni fogunk. Szegő Gábor zetben helyezik el. A szobák három-, illetve ötágyasok, minden emeleten két társalgó, két televíziós készülék van, lemezjátszók is rendelkezésükre állnak, valamint tornaterem is épült, ahol sportolási, mozgási igényeiket — egészségük érdekében — kielégíthetik. Ezek a fiatalok képesek az iskolai alapismeretek némelyikét s egyszerűbb munkafogásokat elsajátítani. Ezért az intézetben kilencven pedagógus dolgozik majd, az ápolókon kívül műszaki és gazdasági szakemberek is gondoskodnak az elhelyezettekről. Az értelmi fogyatékosok az újonnan avatott intézmény négy — foglalkoztató termében dolgozhatnak. A közösség ösz- szetartó ereje régóta ismert, ám hatását a pszichiátriában csak az újabb időkben ismerték fel. Ugyancsak Pest megyében működik a pomázi munkaterápiás intézet, ahol hasonló betegek foglalkoztatásában kiváló módszerekkel, tudományosan is elismert eredményeket érnek el: a foglalkoztatottak társadalmilag hasznosan tevékenykednek, s ez alátámasztja, hogy szükség van rájuk, értelmet ad az életüknek. Az értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok nevelése családi körben — megfelelő hozzáértés híján — megoldhatatlan. Az országban mintegy negyedmillió ilyen fiatalt tartanak jelenleg nyilván, ezért is várták szülők, nevelők, orvosok oly nagyon ennek az újabb foglalkoztató intézetnek az átadását. Az építkezés sajnos — objektív körülmények folytán — kissé elhúzódott, csaknem öt esztendeje kezdtek hozzá. A legutolsó határidő szerint ez év májusára ígérték a kivitelezők — s tegnap felavathatták. A mintegy ötvenöt millió forint értékű beruházással készült épületben külön egészségügyi részleget alakítottak ki, váróteremmel, rendelővel, húsz betegággyal, ahol négy szakorvos látja el a szükséges teendőket. Az új intézményben nemcsak gondozzák az ott lakó értelmi fogyatékosokat, hanem a szakemberek itt végzik majd az ország különböző részeiről érkező hasonló betegek munkaképességi és gyógypedagógiai vizsgálatát is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA . • i>;- - y ■’ ■■ - '« • 1 xxiii. Évfolyam, 85. szám Ára 1,20 forint 1979. április 12., csütörtök Szocialista iskolákat Kutató, kísérletező nevelés Megkezdődtek a Pest megyei pedagógiai napok A váci zeneiskola 30 tagú fúvószenekarának pattogó indulóira gyülekezett tegnap délelőtt Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban több mint 300 Pest megyei nevelő, a Pest megyei pedagógiai napok nyitó ünnepségére. Az emeleti körgalérián nyílt fotótárlat — a gyermekév alkalmából hirdetett pályázat legjobb fotóit mutatták be az Egyesült Izzó váci gyárának dolgozói, s a váci Sztáron Sándor Gimnázium végzős diákjai adtak irodalmi műsort. Tíz órakor a színházteremben kezdődött az események sora: Vásárhelyi József iskola- igazgató, a Pedagógusok Szak- szervezete Vác városi bizottságának titkára bevezető szavaiban üdvözölte a vendégeket, közöttük Barinkai Oszkár- nét, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkárát, Papp Józsefet, az MSZMP Vác városi bizottságának első titkárát, Gölöncsér Dánielnél, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkárát, dr. Ris- sanek Klárát, a váci járási hivatal elnökhelyettesét, és Weisz Györgyöt, Vác város tanácselnökét. Weisz György a tanácskozásnak három éve otthont adó város nevében méltatta á pedagógiai napok jelentőségét, s hangoztatta: nagy örömükre szolgál, hogy a kezdeményezés a megye egészére kiterjedt, s a megnyitóval egy időben Pest megye másik három városában — Érden, Gödöllőn és Cegléden — ugyancsak tudományos, pedagógiai műhelymunka kezdődik. Barinkai Oszkámé megnyitó beszédében arról szólt, hogy a szocialista nevelő iskola, a sokoldalú személyiségfejlesztés célját szolgálja a kétnapos eszmecsere-sorozat. Mint mondotta, megyeszerte gyarapszik a pedagógusok tudományos és közéleti munkássága, egyre többen szereznek tudományos fokozatot, egyre gyakrabban jelennek meg publikációik, s mind többen részesei a kutató és kísérletező tevékenységnek, a korszerűbb tankönyvek készítésének. A pedagógia iránti társadalmi igények nem csökkennek. Ehhez mérten sokat tesz megyénk az oktatás-nevelés feltételeinek jobbításáért. Csupán ebben az ötéves tervidőszakban a tervezettnél kétszázzal több, hatszázötven tanterem épül, közülük száz Barinkai Oszkárné megnyitó beszédét mondja, mellette dr. Pék András (balról), Vásárhelyi Józset (jobbról) A tanácskozás resztvevőinek egy csoportja Halmágyi Péter felvételei korszerű betonyp vagy forfa- technológiával, s négy napközi, hatszáz óvodai hely készül hasonlóan. A pedagógusok túlnyomó többsége képesített, s a képesítés nélküliek zöme tanul, rövidesen diplomás lesz. j A megnyitó beszéd után Vác város úttörőinek képviselői vonultak be, s nevükben Pintér Enikő, a Petőfi Sándor utcai általános* iskola 7. osztályosa így szólt a résztvevők- höz: — Társaim nevében kérem, a jövő iskoláját úgy próbálják megalkotni, hogy minden diák szívesen tevékenykedjen benne, a tananyag jobban vegye figyelembe a tanulók érdeklődését, a hagyományos formákat pedig a színesebb, kutató és kísérletező munka váltsa fel. Ezután kezdetét vette az érdemi tanácskozás. Elsőként két előadás* hangzott el: dr. Pék András kandidátus, az MTA pedagógiai kutatócsoportjából az iskola és társadalmi környezete kapcsolatáról beszélt, majd a korszerű nevelési központok kialakításáról szólt Jeney Lajos Ybl- díjas építész. Délután Vácott az Egy üzem — egy iskola mozgalom eredményeiről és pedagógiai feladatairól, valamint a szülők és szülői munkaközösségek nevelő munkában betölött szerepéről tartottak szekcióüléseket. Cegléden ugyanakkor a személyiség megismerésének és fejlesztésének kérdésedről, Érden az anyanyelvi nevelésről, Gödöllőn pedig az iskola és* a társadalom kapcsolatáról tanácskoztak. V. G. P.
