Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

4

~^MrSap

1979. ÁPRILIS 11., SZERDA

KIÁLLÍTÁSRÓL KIÁLLÍTÁSRA

Az dhnok festői világa

IDÉN CEGLÉDEN, JÖVŐRE BÉKÉSCSABÁN

Rendhagyó vetélkedő — most először

Az apa különös értékel

Pirit János hosszú idő óta jelent meglepetést a festészet barátainak. Először is műveinek feltartóztathatatlan áradásával. ö sosincs zavarban, ha művet kémek tőle egyszerre negy-öt tárlatra is; van mindig olyan, amit még senki nem látott. Az is meglepetésünk része, hogy mindig elmélyült, mindig nagyon jó, amit csinál, nagyon emberi, nagyon megoldott. Témái ősi ügyek, magvetés, kaszások, búzaföldek, kukoricás, de a szemlélet, amivel láttatja világát, több az egyszerűségnél; hamvas, friss, eredeti. Nagybánya indította, Thorma János, később 1926 és 1933 között Réti István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, s párizsi, római ösztöndíja is arra volt jó, hogy még inkább csak önmagára ébredjen, s képekben örökítse meg álmait,

Pirk János: Rajzoló, 1946

Mintha Veres Péter és Nagy István egyszerre mozdítanák ecsetjét, mégis más, mindig önálló, függetlenül attól, hogy távlata a föld népe és a természet. 1944 óta él Szentendrén, de az izbégi dombok rendre feltámasztják benne a szatmári forrásokat is, s akár a szentendrei festők, akár az expresszionisták körében állít ki; Pirk minősége mindig külön sziget, Millet, Koszta, Meu- nier lelkisége is rezdül benne, de Arany János is hat rá, olyan

Pest megye oktatásügyének dolgozói eddig is számos pedagógiai tárgyú kutatásból, kísérletből, vizsgálatból vállaltak részt. Bár munkájuk eddig is közérdekű volt — hiányzott a kutatások koordinálása, egységes irányítása.

Pedig akad szervezet — a Magyar Pedagógiai Társaság — amely éppen e hiány betöltésére hívatott. Az 1967. áprilisában létrejött társaság napjainkban több mint 2 ezer tagot számlál, s tegnap ismét gyarapodott: a Pest megyei Tanács Városház utcai közgyűlési termében megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata.

Százhuszonhat nevelő, oktató, s a pedagógiával „határos” munkát végző szakember gyülekezett 10 órakor a teremben, s a vendégek: Bihari József, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, valamint dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára és dr. Zibolen Endre egyetemi tanár, a társaság elnökhelyettese. Megnyitójában Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára beszélt arról: a Pest megyei tagozat fő feladata, hogy a szocialista nevelés szolgálatába állítsa — szervezetten — a nevelők alkotó, kutató szenvedélyét.

— A pedagógus társaság 126 Pest megyei tagjelöltjének többsége négy munkabizottságban — a módszertani, neveléselméleti, pedagógiai-vezetési és neveléstörténeti bizottságban — kíván majd tevékenykedni — mondotta az előkészületekről dr. Hargitai Károly, az Esztergomi Tan'ió- képző Főiskola zsámbéki tagozatának vezetője.

Végezetül megválasztották a Magyar Pedagógusok Társasága Pest megyei tagozatának vezetőit (az elnök dr. Hargitai Károly lett, az alelnök Ober- czári József, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának csoportvezetője, a titkár pedig Szabó Alfréd, a ceglédi városi tanács művelődési osztályvezetője), s meghallgatták

pazar bőséggel és eredetiséggel idézi a „Kukoricafosztás”-t, hogy a kép azonnal a „Tengeri-hántás” rokonává növekszik. Ö csak festő, mindig az, de ez a „csak” hűség, következetesség, belső gazdagság jele. Most újra meglepetésben van részünk. Úgy éreztük eddig, hogy ismertük Pirk Jánost. Tévedtünk. Pályakezdésének rajzai elementárisak.

dr. Zibolen Endre előadását a pedagógushivatás társadalmi rangjáról.

A Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozatának alakuló ülése bevezető eseménye volt a mai és holnapi Pest megyei pedagógiai napoknak.

A kétnapos program nyitó eseménye Vácott a Madách Imre művelődési központban lesz ma fél 10 órakor. Ezután előadások hangzanak el az iskola és a társadalom kapcsolatáról, a korszerű nevelési központok építéséről, délután pedig szekcióüléseken tanácskoznak az Egy üzem — egy iskola mozgalomról és a szülői munkaközösségek nevelő szerepéről. Ugyancsak ma Érden az anyanyelvi nevelés, Gödöllőn a gyermekközösségek társadalmi szerepe, Cegléden pedig a gyermeki személyiség fejlesztése lesz az előadások és szekcióülések témája.

A MINDENKI SZÓRAKOZIK című magazinműsorban ezúttal a cirkusz volt a témája a bevezető interjúknak, s az ezeket követő stúdióbeli beszélgetésnek. (Szombat,

Kossuth 13.00.)

A cirkusz egyike a legrégibb, legismertebb és legnépszerűbb szórakoztató intézményeknek. Ugyanakkor sokak szerint (s ezek között jelentős művészeket is találunk) a cirkusz egyúttal művészeti ág, vagy legalábbis akadtak olyan képviselői, akik művészetté nemesítették.

A műsort elindító három rövid riportban Rodolfó, a nemzetközi hírű bűvész, Faragó András, az Oscar- és Já- szai-díjas artista a cirkuszművészet mellett, míg Paudits Béla fiatal színművész határozottan ellene foglalt állást.

A riportokat követő beszélgetésben Gábor Lászlón, a műsor szerkesztőjén, valamint Komlós Jánoson és Szilágyi Györgyön kívül, részt vett a Magyar Cirkusz és Varieté igazgatója, Gerőfi Sándor és dr. Szekeres József tudományos kutató.

A mintegy félórás beszélgetés igen alapos áttekintést

Őszinteségben, emberi mélységben. Első fennmaradt rajza 1919-ből egy magvetőt ábrázol a térdén gyűrődő ruha paraszti egyszerűségével és bravúrjával, de megrendítsek, szinte emberi sorsot hordoznak a „Nagybányai lovak” is, az „Elárvult tengeri” rozsdás té- pettségéről nem is beszélve. Rajzai, akvarelljei arról győzik meg nézőit, szerényen és perdöntőén, hogy csak az modern, ami jó. Pirk János művészetének örök jelent biztosító korszerűsége emberi és festői minőségében rejlik.

Ritka dolog, hogy apa és fia műveit láthatjuk egyszerre egy városban. Most ez történt Szentendrén.

A fiú kísérletezései

Az természetes, hogy Pirk László elszakadt édesapja, Pirk János „Két ásó férfi”-jának napba burkolt fenséges alakjától, hiszen ő más időt, más ifjúságot hozott magával. Elvontsága nemzedékének karaktere, így tűzzománcban villanó képjelei, lovakkal, ernyővel, virággal érvelő „Ady kaleidoszkópja”, antikvitásba merülő kollázsai egy más világot, más megközelítést tükröznek. Hogy ez biztosít-e majd annyi kincset, mint amennyit Pirk János önmagának és a magyar festészetnek megszerzett, azt Pirk László tehetsége és a jövő dönti el. A kérdés csupán az: jó úton halad? Mert az ütem, a képi ritmus, az ízlés kifogástalan.

nyújtott a cirkusz múltjáról, fejlődéséről, aktuális problémáiról.

Hallhattunk az udvari bolondok közkedvelt utódairól, a cirkuszi bohócokról is, akik sajátos művészetükkel igen nagy hatást gyakoroltak korunk olyan kiemelkedő alkotóira, mint Chaplin, Fellini, Picasso vagy Karinthy Frigyes.

Gerőfi Sándor Barnumnak, a világhírű Barnum Cirkusz igazgatójának múlt századi karrierjéről beszélt, s arról, hogy Barnum volt a modern cirkusz megalapítója.

Sok egyéb érdekes tény, vonatkozás mellett a beszélgetés kitért a jelenlegi magyar artistaképzésre is, valamint említés történt azokról a kitüntetésekről, díjakról, amelyeket a magyar állam adományozott elismerése jeléül a cirkusz kiválóságainak.

A résztvevők végül sajnálkozva szóltak arról, hogy az utóbbi évtizedekben szinte teljesen megszakadt a cirkusz és a hagyományos művészetek (szépirodalom, kritika, stb.) korábbi termékeny kapcsolata.

Ez a szakadás azonban — s

Iskola és társadalom

Megalakult a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata

Losonci Miklós

RÁDIÓFIGYELŐ

Göllény István harmincegy

éves, de jóval fiafalabbnak tűnik. Pirospozsgás, tagbaszakadt férfi. Nem látszik meg rajta, hogy az elmúlt három évben a nap huszonnégy órájából húszat munkával töltött. Hogyan? A ráckevei Aranykalász Tsz-ben esztergályosként dolgozott — és dolgozik ma is —, saját erőből házat épített, s mindemellett beiratkozott a szakmunkások szakközépiskolájába.

Már megint...

A ceglédi Dózsa György kollégiumban beszélgetünk, ahol vetélkedőn vesz részt. Történelemből nemcsak az iskolájában — a kiskunlacházi 222- es Szakmunkásképző Intézetben — tartozott a legjobbak közé, hanem a Pest megyei döntőn is kiváló eredményt ért el. így jutott el a két megye, Pest és Békés tanulmányi versenyére.

— Milyen esélyei vannak? — kérdezem. Elneveti magát;

— Nem a helyezésért jöttem. Én sohasem tantárgyként tanulom a történelmet, csak olvasgatom. Mondhatnám úgy is, hogy ez a hobbim. És szeretek versenyezni.

A vetélkedő után hamarosan következik az érettségi. Mit kezd majd Göllény István az érettségi bizonyítvánnyal?

— Egyelőre nem tanulok tovább — feleli. — Az az igazság, hogy amikor beiratkoztam a szakközépiskolába, az volt a fő gondom, hogy mielőbb tető alá kerüljön a házunk. Csak úgy mellékesen tanultam, .gondoltam, szerzek egy kis általános műveltséget. De közben alaposan megnőtt az érdeklődésem, most azt fontolgatom, le kellene tenni a gépipari technikusi szakosító vizsgát.

— Van valami akadálya?

— Tulajdonképpen nincsen..'. Csak a közvetlen fö- lötteseim nem ' lelkesednek azért, hogy tanulok. A csoportvezetőm mindig megjegyzi: „már megint iskola!”

Előbb kellett volna

Biti János a Békéscsabai Kötöttárugyár géplakatosa. Újkígyóson lakik, naponta egy órát utazik a munkahelyére, és egyet vissza. Huszonöt éves volt, amikor ekképpen tervezte el a jövőjét: tanulás, építkezés, házasság. Most, huszonnyolc esztendősen is helyesli döntését:

— Általános műveltség nélkül csak fél ember az ember.

— Mi a kedvenc tantárgya?

— A fizika és a történelem. De akár a többiből is eljöhettem volna a vetélkedőre, úgy érzem, mindenből jó tanuló

itt hadd mondjak ellent a beszélgetés résztvevőinek — úgy gondolom, nem feltétlenül e művészetek képviselőin múlott.

A KÍSÉRLETI STÚDIÓ bemutatójára, mely O’Neill, a kiemelkedő amerikai drámaíró egy korai művét, a Jones császárt tűzte műsorára, vasárnap este a 3. műsorban (21.06) került sor..

Mint azt az adás bevezetésében megtudhattuk, a kísérleti stúdió ettől a naptól fogva, kilenc héten át, vasárnapomként úgynevezett müfejes eljárással rögzített rádiójátékokat sugároz.

Az eljárás technikai oldalát Üjházy László ismertette.

Lékai Ottó, az új eljárás művészeti, esztétikai vonatkozásairól szólt. Kiemelte, hogy ezúttal, a hagyományos sztereofelvételekkel szemben, a hallgató számára nagyon bizonytalanná válik a hangforrások helye, s így az eseményeket nem maga előtt, hanem inkább maga mellett vagy mögött érzékeli. Sőt olykor úgy érezhetjük, mintha e hangok belőlünk szólnának.

Mindezek következtében ez az eljárás jelentősen csökkenti a műbeli cselekmény és a befogadó közti távolságot.

Péter László

vagyok. Először a történelemtanárunk hívta fel a figyelmemet a versenyre, így történelemből indultam.

— És első lett Békés megyében ...

— Igen. A felkészülés ideje alatt is sokat fejlődtem. Jobban tájékozódom a politikában, és visszamenőleg is világosabban látok eseményeket.'

— A munkahelyén hogyan értékelik a tanulását?

— Közömbösen. A három év alatt legalább ha egyszer megkérdezték volna, hogyan vizsgáztam. De nem érdekel senkit.

— A verseny tehát pótolja egy kicsit az elmaradt sikerélményt ?

— Mondhatnám így is. De azért az érettségitől félek. A vetélkedő miatt kicsit elmaradtam a többi tárgyból. Előbb kellett volna kiírni a versenyt.

Lacházi ötlet

A rendezők jövőre minden bizonnyal erre is gondolnak. Idén azonban az volt a fő, hogy legyen vetélkedő a szakmunkás szakközépiskolák végzős hallgatói számára. Az intézmény ugyanis meglehetősen új. Négy évvel ezelőtt nyíltak meg hazánkban az első olyan szakközépiskolák, amelyekbe nyolc általánost végzett szakmunkások iratkozhatnak be azzal a céllal, hogy három esztendeig — mvjnka mellett — középiskolai tanulmányokat folytassanak, majd érettségi vizsgát tegyenek.

Soltész András, a Pest megyei Tanács felnőttképzési

szakfelügyelője, a verseny egyik szervezője elmondta:

— Minden iskolatípusban rendszeresen összemérhetik tudásukat a hallgatók, ebben azonban csak most először az országban. Ügy gondoltuk, hogy a vetélkedő segít emelni az oktatás színvonalát, s ugyanakkor népszerűsíti azt az intézményt, amely megnyitjí az utat a szakmunkások élőt', az egyetemek, főiskolák felt is. A tanulmányi verseny ötlete Kátai Incétől, a Kiskun- lacházá Ipari Szakmunkásképző Intézet felnőtt tagozatának vezetőjétől származik.

Minek köszönhető, hogy már az első alkalommal két megye fiataljai — több mint hétszá- zan! — versenyeztek? Annak a kiváló kapcsolatnak, ami Pest és Békés megye felnőtt- oktatási szakemberei között évek óta alakul. Róta Pál, a Békés megyei Tanács felnőtt- oktatási vezető szakfelügyelője a Pest megyeiekkel egyetértésben fejtegeti:

— Igen hasznos lenne, ha jövőre a most még csak érdeklődő megyék — Baranya Csongrád és Szolnok — képviselői is versenyeznének Békéscsabán, s 1981-re országossá válnék a verseny.

A megyei szakemberek, a tanárok és a diákok helyeselnek. De hogy elképzelésük valóra is váljék, ahhoz nemcsak a vállalati, szövetkezet' vezetők támogatására var szükség, hanem a közvetler termelésirányítók és a munkatársak egyetértésére, érdeklődésére is.

Tófalvi Év*

MOZIMŰSOR

ÁPRILIS 12-TÖL ÁPRILIS 18-IG.

ABONY

12—15: Zsaru*

16—18: A kőszívű ember fiai ABONY, Mese It—17: ördögmalom ABONY, Művész

14— 17: A légy halála

BUDAÖRS

12—IS: Huszadik század III—IV.»*»

15— 16; délután:

Kísértet Lublön

16— IS: Kentaurok I—II.

CEGLÉD, Szabadság

12—15: A fekete kard románca 16—18; délután:

Piedone Hongkongban 16—18: este:

Kinek a törvénye?

CEGLÉD, Mese

12—18: öz, a csodák csodája CEGLÉD, Művész

12—18: Suttogások

és sikolyok***

DUNAHARASZTI

12—13: A fej nélküli lovas 14—15: Száll a kakukk fészkére*

15; délután:

Indul az űrhajó 16—17: Forradás*

DUNAKESZI, VSrSs Csillag

12—15; délután: /

A legszebb ló 12—15; este:

Szenvedély*

16—18; délután:

Keoma 16—18; este:

Az erőd«

DUNAKESZI, Rókócxi

12—13: Edd meg az almát* 14—15: A hét mesterlövész 16—17: Holy wood, Hollywood

ERD

12—13: A fekete kard románca 15: A fekete kard románca 16—17: Pillangó*«

FÓT

12—13: Váltságdíj*

11— 15: Kinek a törvényé? 16—17: Rejtelmes sziget

GÖDÖLLŐ

12— 15:; délután:

Lolka és Bolka a föld körűi 12—15; este:

Fehér telefonok*** 16—18; délután:

Blöff 16—18; este:

Csillag a máglyán

GYAL

12—13: Felkavart víz 14—15: Októberi vasárnap 16—17: A híd túl messze van I—H.

KEREPESTARCSA

12—13: Ragadozómadarak 14—15: A kék katona«*

15; délután:

A kis Fölöp 16—17: A sah fia I—n.

MONOR

12—15; délután:

Vidám gazfickók 12—15; este:

Casanova I—II.-*- 16—18: A zsaru

NAGYKÁTA 12—15; délután:

A kis manók furujája 12—15; este:

A híd túl messze van I—II.

16—18: Méreggel*

NAGYKÖRÖS, Arany János

12—15; délután:

Piedone Hong-Kongban 12—15; este:

Kinek a törvénye? 16—18: A fekete kard románca

NAGYKÖRÖS, Toldi

14: Piedone Hong-Kongban 16: A fékét kard románca 18: Dóra jelenti (Radó Sándor)

PIUSVÖRÖSVÁR

12—13: Szabadíts meg a gonosztól**

14—15: A magas szőke férfi visszatér 16—17: Apacsok

POMÁZ

12—13: A híd túl messze van I—II.

14—15: Fehér telefonok***

15: délután:

A holnap lovasai 16—17: A féj nélküli lovas

RÁCKEVE

12—13: Kentaurok I—n.

14—17: Ragadozőmadarak

SZIGETSZENTMIKLÓS

12—13: Üdülők 14—15; délután:

Robinson Crusoe 14—15; este:

Kentaurok I—II.

16—17: Tecumseh

SZENTENDRE

12—15; délután:

Blöff 12—15; este:

Csillag a máglyán 16—18; délután:

Lolka és Bolka a föld körül 16—18; este:

Fehér telefonok***

TÁPIÓSZELE

12—13: A leigázottak bolygója 14—15: Méreggel*

16—17: A híd túl messze van I—II.

VÁC

12—15; délután:

Keoma 12—15; este:

Az erőd**

16—18; délután:

A leigázottak bolygója 16—18; este:

Száguldás

gyilkosságokkal*

VECSÉS

12—15; délután:

A sah fia I—II.

12—15; este:

Forradás*

16—18* délután:

Ütban az Atlantisz felé 16—18; este:

Üdülők*

• 14 éven aluliaknak nem ajánljuk

•* csak 16 éven felülieknek ••• csak 18 éven felülieknek