Pest Megyi Hírlap, 1979. április (23. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

1979. ÄPRTLIS 11., SZERDA kMíob Megyei tanácstagok a kereskedelemért Összehangolt, jogos igények Néhány éve a járási taná­csok megszűntével alakultaik meg a megyei tanácstagok csoportjai, létrejöttükkel, mű­ködésükkel tovább erősítve a községek és a járás kapcsola­tát. A tanácstagok személyes súlyukkal, munkájukkal se­gítik választóik törekvéseit, összehangolják a települések érdekeit úgy, hogy községeink egész megyénk hasaiéra gaz­dagodjanak. Sajátos terület A megyei tanácstagok rend­szeres üléseken találkoznak egymással, éves munkaterv alapján vitatják meg a járás életének egy-egy területét, leg­sürgetőbb feladatait. Legutóbb a megyei tanácstagok budai járási-városi csoportja tar­totta meg értekezletét, a téma pedig a járás kereskedelme volt. A beszámoló — Leczky Lászlónénak, a budai járási hivatal osztályvezetőjének tá­jékoztatója — megyénk legna­gyobb, sajátos lehetőségekkel és gondokkal küzdő járása ke­reskedelmének képét adta. A budai járás területén 10 nagyközségben és 8 községben 382 kiskereskedelmi és 163 vendéglátóipari egység bizto­sítja a kereskedelmi ellátást. Tevékenységüket 115 magán- kereskedő munkája egészíti lei. Az üdülők ellátása A kiskereskedelmi és ven­déglátóipari egységek adatai azt mutatják, hogy a forgalom nagyarányú növekedését nem követte a hálózat -megfelölő fejlesztése. A helyzetet súlyos­bítja, hogy a járás több köz­ségében időszakosan még az üdülök ellátásáról is gondos­kodni kell. A megoldást pe­dig hátráltatja, hogy a régi, elavult épületeket felújítani nem érdemes, új beruházást pedig csak jelentős anyagi és társadalmi erők árán lehet megvalósítani. Az elmúlt két évben így is jelentős lépések történtek: a zsámbéki ABC, a biatorbágyi és a pilisborosje- nöi élelmiszerbolt megnyitása nagy segítség a lakosságnak. S további fejlődést jelent a sós­kúti élelmiszerbolt, a pilisbo­rosjenöi és a nagykovácsi ABC 1979-re tervezett átadása is. A kereskedelmi ellátás meg­nyugtató megoldása lehet a négy idén induló beruházás (Budakeszi, Solymár, Tárnok: ABC; Budaörs: TÜZEP-telep), de rontja a statisztikát, hogy az V. ötéves terv beruházásai közül három (a biatorbágyi, a budaörsi és a pilisvörösvári ABC) építése várhatóan elma­rad. — Szinte nincs olyan köz­ségünk, ahol ne lenne megol­dásra váró feladat a kereske­delemben — mondta Leczky Lászlóné. — Legszívesebben mindenhova a kívánság sze­rint építkeznénk, de a szűk lehetőségek miatt oda tudunk adni, ahol a helyi tanács a le­hető legnagyobb segítséget nyújtja. A főváros vonzásában A lakosság és az üdülők el­látását, a növekvő forgalom lebonyolítását mind nehezeb­bé teszi a létszámhiány. Kü­lönösképp sürgető ez a gond az élelmiszer-kereskedelem­ben, ahol az elmúlt időszak­ban is több bolt tartott zárva, illetve rövidített nyitvatartás- sal üzemelt. — Az ok elsősorban \a fővá­ros közelsége — mondta Hegyi János, az áfész-igazgatóság el­nöke. — A budapesti vállala­tok magasabb bérajánlata, a dolgozók részére biztosított évi hűségjutalom elviszi a járás kereskedelmi dolgozóit is. Eh­hez járul, hogy a fővárosban megoldott a tanulóképzés, s így a Pest környéki községek nem tudnak versenyezni. A létszámhiányon segíthet a vállalat megfelelő szociális lé­tesítmények kialakításával; bölcsődei, óvodai, napközi ott­honi férőhelyek biztosításával. A járás hálózatfejlesztése a vendéglátásban a legelmara­dottabb: az V. ötéves tervben jelentősebb fejlesztés nem történt. A VI. ötéves tervben kiemelt helyen szerepel majd a járás vendéglátása. Panasz és dicséret A beszámoló után a megyei tanácstagok, országgyűlési képviselők szólaltak föl: kér­déseikben községeik lakossá­gának érdeklődését tolmá­csolták. Galina József, Budakeszi me­gyei tanácstagja az előrendelé­sekről kérdezett. Hegyi János: — Bár a jog­szabályi elhatározás értelmé­ben ki is tettük mindenütt a ládákat, a lakosság nem él az előrendelés biztosította lehe­tőségekkel. Megvizsgálják a kifogást Pappert Adám Solymárt, Ürömöt, Pilisborosjenőt kép­viselte: a solymári TÜZÉP- telep és a pilisborosjenői tég­lagyári bolt ügyében szólt. A TÜ ZÉP-telepet 1980-ra meg­építik; a téglagyári boltot át­adták. A sokakat érintő bo- rosjenői italboltról is megszü­letett a döntés: jövőre megkez­dik átalakítását. Iván Imréné Páty lakóinak kívánságát tolmácsolta: kevés a tej, nem lehet kenyeret kap­ni. Leczkyné: — A tej és a ke­nyér olyan alapvető dolog, amelyeknek árusítását min­denütt meg kell oldanunk. Megvizsgáljuk a panaszt és se­gítünk. Antal Imre, Érd országgyű­lési képviselője a dolgozók megtartására, az okosabb nyit- vatartásra tett javaslatot. Mindenkit érint Ipacs László, a megyei ta­nácstagi csoport elnöke így foglalta össze az ülést: — A kereskedelem olyan téma, mint a sport vagy a te­levízió, ha nem is vagyunk szakértők, valamennyiünket érint. Ezért is jön könnyebben- a panasz, mint a dicséret, pe­dig az, hogy az elmúlt évben 13 400 forint jutott egy ember­re, s hogy az V. ötéves terv­ben majd ötszázmilliót fordí­tottunk erre a célra, mutatja, hogy jelentős a fejlődés. Sbár kritikusak vagyunk, mégis: a járás helyzete néhol jobb az országos átlagnál. A felada­tunk az, hogy okos szervezés­sel, hozzáértéssel, átérezve a lakosság helyzetét, oldjuk meg a kiegyensúlyozottabb ellá­tást. Major Árvácska Alkotó ifjúság a Fortéban Hasznos pályamunkák készültek Az elmúlt mozgalmi évben is meghirdették a Forte-gyár­ban az Alkotó ifjúság pályá­zatot, amelyre a vállalat fia­taljainak mintegy harmada je­lentkezet t. — Azért örülünk különösen ennek a sikernek, mert az elmúlt évben eléggé vissza­esett a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának te­vékenysége. A mostani akti­vitás azonban azt bizonyítot­ta, hogy érdemes újra sok­kal nagyobb energiát fektetni az Alkotó ifjúság pályázat megszervezésébe — mondta Horváth Sándor, a Forte terv- és közgazdasági osztályvezető­je, az FMKT titkára. — Az idén mintegy 50 ezer forintot kaptunk a vállalati ifjúsági alapból a tavaly kiemelkedően szerepelt fiatalok megjutalma- zására. Időelemző — Pályázatot hirdettünk egyes gyári műszaki, gazdasá­gi feladatok megoldására. Kez­detben még agitálni kellett az embereket a részvételre, vé­gül azonban 13 pályamunka érkezett 15 pályázótól — vet­te át a szót Kocsis Tibomé időelemző, az FMKT tagja. — A kiírásban csaknem 6q téma­kör szerepelt gépészeti, köz- gazdasági és vegyészeti terü­letekről, ezeket n gazdasági vezetőkkel közösen állítottuk össze. A szakmai zsűri igencsak gondban volt a jutalmak szét­osztásánál, hiszen a legtöbben alaposan kidolgozott pályáza­tot küldtek be. Az egyik leg­sikeresebb dolgozatot Beré- nyi Edit időelemző készítette a bérelszámolási rend továbbfej­lesztéséről a teljesítménybére­zés érdekében. — Vállalatunknál is az egyik legfontosabb cél a tel­jesítménybérben dolgozók szá­mának további növelése — mondta Berényi Edit — Az átállás sok gondot vetett fel: a régi rendszerben használt nyomtatványok például nem feleltek meg az új követel­ményeknek, ezért gyakori volt, hogy a sok számból, adatból nem derült ki egyértelműen, miért és mennyit keresett a dolgozó. Érdekelt a téma, ezért felkerestem Torna Mihályné bérelszámolási osztályvezetőt, aki sok segítséget adott a feladat megoldásához. A pá­lyamunkámat fél év alatt ké­szítettem el, gyakran otthon is dolgoztam. Elmentem más vá­ci gyárakba is, de azt tapasz­taltam, hogy náluk sincsen rendesen megoldva a teljesít­ménybérek elszámolása. Berényi Edithez hasonlóan szintén négyezer forint jutal­mat kapott még Pinczehelyi Tamás és Csukovics Attila, a tekercsek automatikus ragasz­tásának megoldására készített dolgozatukért. A két fiatal szakember egymástól függetle­nül dolgozott A vállalat ve­Hangstúdió az iskolában Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karán üzemszervező agrármérnököket képeznek. Az első évfolyamon hatvan fiatal tanul. Az iskolának hangstúdiója is van Van alkotó művészet és van szolgáló művészet. Az ipar­művészek és formatervezők munkája akár tetszik nekik, akár nem, az utóbbi kategó­riába tartozik. Ml a hétköz­napoknak alkotunk. Kicsit talán kesernyésen fgy fogalmazott egyik beszélgető- partnerem, amikor hivatásá­ról esett szó. Szavai igazát az bizonyítja, hogy használati tárgyainktól, ruházati cik­keinktől nemcsak azt várjuk el, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek, hanem azt is, hogy szépek, ízlésesek legye­nek, kellemes hangulatot árasszanak. Ha túlságosan szakszerűen akarunk fogal­mazni, a tartalom és a forma egységét kérjük rajtuk szá­mon. Ma már természetes, hogy a gyárak munkája el­képzelhetetlen formaterve­zők, iparművészek nélkül. Az ő általuk megálmodott termékek öltenek végül is valós alakot a gyártás folyamatában, s ke­rülnek a vásárlóhoz, a boltok polcaira. A hazai és a külföldi pia­cokra azonban nemcsak a több ezres gyárak termékei jutnak el, hanem a különbö­ző ipari szövetkezeteké is. Va­jon nekik van-e kapcsolatuk, s ha igen, milyen ez az együtt­működés az iparművészek tá­borával ? Tervező vagy alkotó Az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezetben készített öt­vös- és kerämiatö’-gyak sze­met gyönyörködtető látványt Iparművészek a szövetkezetekben Kisebb, de igényesebb megbízások nyújtanak, hozzáértő kezek mestermunkáját dicsérik. Orosz János, a kézműipari egység vezetője, aki maga is iparmű­vész, így vélekedik tevékeny­ségükről : — Ma már nélkülözhetetlen, hogy a szövetkezetek igénybe vegyék az iparművészek tu­dását. Különösen fontos ez nálunk. Negyven saját terve­zőnk van, közöttük sok a végzett formatervező. Az öt­vösremekek és a kerámia tárgyak készítésénél alapvető az ő ötletgazdagságuk, fantá­ziájuk. . Rendszeresen kérjük azonban az Állami Képző- és Iparművészeti Lektorátus se­gítségét is, az ő közvetítésük­kel egy-egy tervet más ipar­művésszel is készíttethetünk. Most éppen ékszerdobozokra és kerámia italkészletek ter­vezésére adtunk megbízást. Gondunk is akad. Elsősor­ban az utánpótlással. Az újon­nan végzetteknek kevés a gya­korlata, ez persze érthető, de nehezen fogadják el azt az elvet, hogy a modern iparmű­vész elsősorban tervező, s ke­vésbé alkotó művész, hogy a gyáraknak, vagy a szövetke- , zeteknek évente nemcsak egy- ’ két új tervre, hanem ötletek j tucatjára van szüksége. I A háziipari és ruhaipari szövetkezetek csaknem mind­egyikében akad egy-egy ügyes kezű mester, vagy nép­művész, de nem iparművész, aki a művészeti vezető felada­tát ellátja, a tervező munkáját irányítja. A legtöbbször a ke­reskedelem és a külföldi partnereik igényeit, elvárásait ismerve, azokat figyelembe véve saját tervezésű mintákat valósítanak meg. Az OKISZ- Labor is rendszeresen és in­gyen elküldi valamennyi szö­vetkezetnek újabb és újabb modellkollekcióját, amelyek­ből kiválaszthatják a megfe­lelő mintákat. A kereskedelem igényei és a hazai alapanya­gok választéka gyakran meg­nehezíti és behatárolja a dön­tést. Nehezen alkalmazkodnak A Háziipari Export Szövet­kezet, mint neve is mutatja, legtöbb termékét külföldön hozza forgalomba. Különösen fontos tehát a piac szempont­jából, hogy minél színvonala­sabb, divatosabb darabokkal jelentkezzenek. Szabó Dezső, a szövetkezet elnöke így foglalja össze véle­ményét a tervező tevékenység­ről: — önálló tervezőrészlegünk van, s az ő elképzeléseiket valósítják meg a galgamácsai, a túrái, a tápióbicskei és a szentlőrinckátai egységeink asszonyai-lányai. Kézi szmok- kolású divatblúzokat, hímzett női fehérneműt, gyermekruhá­kat készítünk. Nagy a minősé­gi követelmény, mert ezeket a cikkeket külföldön is butikok­ban hozzák forgalomba. Van egy harminc éve végzett mű­vészeti vezetőnk, tervezőink az ő irányításával dolgoznak. Az OKISZ-Labor ajánlatait ter­mékeink jellegénél fogva nem tudjuk figyelembe venni. A partnerekkel folytatott tárgya­lásokon ugyanis gyakran mó­dosulnak az elképzelések, s így azonnal elkészülhetünk az újabb változattal is, nem kell arra várni, míg egy megbí­zott tervező elkészíti azt. A jövőbe már kevesebb de­rűlátással nézünk. Évek óta próbálunk főiskolát végzett fiatalokat megnyerni a szö­vetkezetnek, de kevés siker­rel. Az igazság az, hogy a fia­talok a nagyipari szériaterme­lés sajátosságai után nehezen alkalmazkodnak a szövetkezet kisebb, de talán igényesebb lehetőségeihez. Nagyobb esélyekkel A Taksonyi Háziipari Szö­vetkezetben viszont egv éppen eredményesnek ígérkező kap­csolatról számolt be beszélge­tésünk alkalmával Szalai Er­vin elnök, önálló, saját di­vattervezőjük lesz rövidesen Uresch Zsuzsa személyében. — Nem kisebb vállalkozás­ba fogtunk, mint hogy felde­rítsük községünk és a környék jellegzetes népi díszítőművé­szeti hagyományait. Saját ter­vezőinken túl eddig is gyak­ran igénybe vettük egy-egy neves divattervező segítségét, vagy az OKISZ-Labor ajánla­tait. Ez adta az ötletet, hogy felkérjük Uresch Zsuzsit, irá­nyítsa a széles körű gyűjtő­munkát. Taksonyban és kör­nyékén sok a német nemzeti­ségű lakos, fennmaradt hím­zéseik megőrzésre méltók. De r ! nemcsak megőrizni, hanem továbbfejleszteni is akarjuk ezeket a hagyományokat. A gyűjtés befejezése után Uresch Zsuzsa majd a régi motívumok felhasználásával modelleket készít szövetkeze­tünknek, amelyek alapján termékeink választékát is szé­lesíthetjük, a külföldi piacokon is tovább nőnek esélyeink. Szeretnénk, ha később is fo­lyamatos lenne kapcsolatunk a tervezőnővel. A szövetkezet mindenképpen hasznát látja, ha szép, ízléses és divatos cikkeket gyárt, ebben pedig az ő tanácsai, konkrét tervei sokat segíthetnek. Gáspár Mária zetői úgy döntöttek, hogy elő­ször az olcsóbb módszert pró­bálják ki, később pedig a má­sikat is. Szoros verseny Ismét meghirdették a Forté­ban a szakma ifjú mestere versenysorozatot is. összesen tizenkilenc versenyző szer­zett pontot a különböző felada­tok megoldásával. A fiatalok­nak egyebek között gyárláto­gatáson kellett részt venniük, emellett szakmájuknak meg­felelő vizsgamunkát készítet­tek, de értékelték mozgalmi és gazdasági tevékenységüket is. Végül igen szoros verseny­ben, mindössze egy pont kü­lönbséggel Tóth László, a tmk elektroműszerésze végzett az első helyen, Márton Györgyné, Nagy Miklós és Zárdái István társaságában. Ök valamennyi­en megkapták a szakma ifjú mestere kitüntetést és az ezzel járó 1 ezer 300 forintot. — Műhelyünkben már ha­gyomány a versenysorozaton való indulás — mondta Tóth László. — Nekem az alapszer­vezeti KlSZ-titkárom szólt, hogy nevezzek be. Kollégám­mal, Nagy Miklóssal jelentkez­tünk, együtt készítettük el vizs­gamunkánkat is, egy digitális, integrált áramkörös méter­számláló berendezés elektro­mos részeinek tervezését és megépítését. Ez a feladat tel­jesen új volt számunkra, de sikerrel oldottuk meg.. Több mint 640 fiatal vett részt a tavaly meghirdetett fo­tópályázaton, amelynek célja az volt, hogy a jelentkezők megismerjék a fényképezés alapjait. A filmek és fényér­zékeny papírok beszerzése nem okozott gondot, a vállalat eze­ket ingyen adta a versenyzők­nek, s a gyári laboratórium is a fiatalok rendelkezésére állt. A legsikerültebb képekből az­tán kiállítást rendeztek. Kocsis Tihorné, . Csavdárné Koyda Gáoríéíla,"Zárdái István, Már­ton Györgyné, valamint Burik Teréz egy-egy felvételéért 300 forint jutalmat kapott. Az idén folytatják Már hagyomány, hogy meg­rendezik a vállalati gépíró­versenyt is, amelynek tavalyi győztese, Ujszászy Józsefné a városi döntőn második lett. Szintén sikeres volt az esz­tergályosok versenye is: Ko­vács Ferenc és Barazuti Sán­dor eredményesen képviselte a Forte színeit a városi döntő­ben. Mint Horváth Sándor FMKT-titkár elmondta, az idén ismét kiírják az Alkotó ifjúság pályázatot. Azokat a feladatokat, amelyeket tavaly megoldottak a résztvevők, most kihagyják a felsorolás­ból. Emellett szeretnének egy fotópályázatot is megrendezni a gyermekek nemzetközi éve alkalmából . Terveik között több üzemlátogatás és szak­mai előadások megtartása sze­repel. Furucz Zoltán Kis- és középfogyasztóknak különféle hengerelt árukat nagy választékban raktárból azonnal kiszolgálunk Felvilágosítást ad értékesítési csoportunk a 484-722-es telefonszámon. FERROGLOBUS TEK VÁLLALAT VEGYESARU-TELEP Budapest X., Maglódi út 14-16. J L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom