Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

NAGYKÖRÖS! líradó Kedvezőbb termesre számítanak Zöldséget, gyümölcsöt, nyulat, galambot vesznek át , Csökkentik a karbantartási költséget Az éves bér négy százaléka Kedden fizetik a nyereségrészesedést A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Szolgáltatások és igények Javult a munka színvonala A Kalamáris pótolta a hiányt Városunk kereskedelme és szolgáltató ipara gyakran ke­rül a lakosság érdeklődésének homlokterébe. Olykor látvá­nyos fejlődése, gyakrabban hiányosságai adnak alkalmat a vitára, tanácskozásra. Leg­utóbb a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottságának ülésén esett szó a szolgálta­tásokról, abból a megfontolás­ból, hogy a szakszervezetek a tények ismeretében segít­hessék a nagykőrösi infra­struktúra fejlesztését. A bi­zottságot Hau Károly, a vá­rosi tanács vb termelés és el­látásfelügyeleti osztályának vezetője tájékoztatta a szol­gáltatásai révén az osztály felügyelete alá tartozó szövet­kezetek, vállalatok tevékeny­ségéről és a kisiparosok mun­kájáról. Intenzív fejlesztés Mint Hau Károly elmondot­ta, az elmúlt öt évben igen sokat fejlődött a város szol­gáltató hálózata. Ebben az időszakban nyílt meg a tele­vízió- és az autószerviz, a mo­sószalon. A régi szolgáltató egységek pedig jelentős^ mér­tékben bővültek, vagy kor­szerűsödtek. Elmaradás csu­pán a vendéglátóiparban volt, ám a Kalamáris étterem meg­nyitásával e hiányosságok je­lentős mértékben csökkentek. Dinamikusan fejlődött az élel­miszer-kereskedelem. Nem­csak az áruválaszték bővült, hanem a bolthálózat is. Az intenzív fejlesztés ered­ményeként ma szolgáltatások­kal a Gépjavító és Faipari Szövetkezet, az Építőipari Szövetkezet, a Dél-Pest me­gyei Szolgáltató Ipari Szövet­kezet, a Ceglédi Lábbelikészí- tő Szövetkezet, a Nívó Ruhá­zati Kisipari Szövetkezet, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat, az 1-es sz. Volán Vállalat, a GELKA, a Közép-magyarországi Pin­cegazdaság, az ÁFOR, a Tü- zép Vállalat, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat, a Pest megyei Ipar­cikk Vállalat, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, a Bács-Kiskun .me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereske- detmi Vállalat, valamint a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet foglalkozik váro­sunkban. Természetesen szol­gáltatásokat végez még több vállalat, de ezekről az emlí­tett tanácskozáson nem esett szó. Másokkal társulva Milyen gondokkal küzdenek a felsorolt szövetkezetek és vállalatok? Mint a szakszer­vezeti aktivisták megállapí­tották, a lépcsőzetes fejlesztés és hálózatbővítés eredménye­ként általában jellemző a szolgáltató egységek szétszórt­sága, az erők koncentrálásá­nak hiánya. Ma még sok a kevés dolgozót foglalkoztató, gazdaságtalan kis egység. Ter­mészetesen ezek összevonását nem lehet felelőtlenül elvé­gezni, hiszen ennek következ­ménye lehet, hogy városré­szek szolgáltató ipar nélkül maradnak. A városrendezési terv, mely hat infrastrukturá­lis alközpontot jelölt ki, i~eg- felelő alapja lehet a keres­kedelem és az ipari szolgálta­tások fejlesztésének. Legsúlyosabbak e téren a Dél-Pest megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet gondjai. Fodrászüzleteinek többségét korszerűtlen, szűk helyiségek­ben üzemelteti. Fenntartásuk, olykor az összedűléstől való megóvásuk rendkívül költsé­ges. Ugrásszerű változást hoz­hatna, ha a szövetkezet önál­lóan, vagy más szolgáltatók­kal társulva a környező váro­sok példáját követve szolgál­tató házat építene. Ezt indo­kolja, hogy üzemeinek száma is növekedett a Városgazdál­kodási Vállalattól átvett fény­képészettel és fodrászattal. Egyszerűbb a rendelés Másik legjelentősebb szol­gáltató szövetkezete váro­sunknak a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezet, melynek fejlődése az utóbbi években igen látványos volt A ked­vező változások ellenére a szövetkezet szolgáltatási ter­veinek, teljesítése gyakran üt­közik nehézségekbe. Ezek le­küzdése érdekében a szövet­kezet az elmúlt hónapban új elszámolási rendszert vezetett be autószervizében, s a többi egységében is intézkedéseket hozott a munka hatékonysá­gának fokozására. Szolgálta­tásai kivétel nélkül szüksége­sek a városban, ezért mint a szakszervezeti aktivisták is el­mondották, a szövetkezet fej­lődését mindenütt fokozott fi­gyelem kíséri. A kevésbé dinamikusan fejlődő Nagykőrösi' Építőipari Szövetkezet tevékenységében jelentős minőségi változást hozott, állapították még a ta­nácskozás résztvevői, a szol­gáltató iroda megnyitása. Ez egyszerűsítette a rendelések felvételét és elszámolását is. Jó ütemben fejlődött az utób­bi években a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat is. Mind több nagykő­rösi háziasszony veszi igény­be mosodáját és vegytisztító üzemét. Megfelelően szolgálják a la­Becses könyv jelent meg nálunk 1766-ban, ilyen hosszú címmel: „Magyar Athenas avagy az Erdélyben és Ma­gyarországban élt tudós em­bereknek, nevezetesebben akik valami világ elejbe bocsátott írások által ismeretesekké let­tek s jó emlékezeteket fenn­hagyták, históriájok, melyeket sok esztendők alatt; nem ke­vés szorgalmatossággal egybe­szedegetett és az mostan élők­nek s ezután következendők- nek tanúságokra s jóra való felserkentésökre közönségessé tett F. Ts. Bőd Péter” ... Innen nősült Az „árva”, azaz özvegy Bethlen Kata támogatásával megjelent kis alakú, de vaskos mű ABC-rendben mintegy 500 magyar író életrajzát és mű­veit sorolja fel, méghozzá magyar nyelven! Ez az első magyar irodalomtörténet, ami­nek Arany koráig nem is akadt párja. Pedig de jó lett volna, ha méltó számadója lett volna közben is íróink emberfeletti küzdelmeinek! Valami ilyesmi jut a kutató eszébe, amikor kezébe veszi a Nagykőrösi Athenast, melyet 1904-ben adott ki itt Ádám Gerzson. Ez csaknem hasonló terjedelemben, 400 lapon adja elő 143, kizárólag nagykőrösi író és művész életrajzát és műveit, bibliográfiai pontos­sággal. Javára szolgál, hogy háromannyit ír egy-egy alak­járól, tehát beszédesebb for­rásunk lehet. De kár, hogy nem akadt folytatója! Megír­ta csaknem másfél száz szelle­mi nagyságunk életét, vele pe­dig alig foglalkozott valaki ér­deme szerint! Üjabb időben, csak az első világháború után 1923-ban ismét megindult hír­kosság érdekeit a Volán vál­lalatok, az ÁFOR, a Nívó Ruházati Szövetkezet s a többi, az előzőekben felsorolt szolgáltató üzem is. Ezen be­lül azonban meglehetősen korlátozott a kapacitása a ci­pész javító szolgálatnak, a ja­vító és mértékutáni szabósá­goknak, kevés a harisnya- szemfelszedő, s a jelenleginél többen igényelnék a tüzelő­olaj házhozszállítást is. Kis kapacitású a Közép-magyar­országi Pincegazdaság szikvíz- üzeme is. A hiányosságokat és az eredményeket összegezve a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága kedvező képet ala­kított ki a szolgáltatóipar helyzetéről. F. P. Véradás- négy alkalommal A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége márciusban négy alkalommal hívja vér­adásra a nagykőrösieket. Már­cius 9-én a 21-es Volán Vál­lalat műszaki üzemegységébe, 16-án a Kinizsi sportotthonba, 19-én az ÁFÉSZ központi iro­dájába s 23-án a Gépjavító és Faipari Szövetkezetbe. A véradások megszervezé­sével kapcsolatos tennivalók­ról a napokban tanácskoztak a vöröskeresztes alapszervezetek reszortfelelősei. lapunk hasábjain 10 folytatás­ban „a két Ádám-testvért” idézte. Gerzson fél századdal fiatalabb tanártársa, Benkó Imre. Pedig megmaradt az arcképe is a „nagy tanárikar” tablóján. Családja már ismeretlen Kőrösön, pedig gyökeres kö­rösi. Benkó családtörténeti kutatásai szerint már 1632-ben másodbíró volt egy elődjük a városban. Nem törődtek ne­mesi oklevelükkel: polgári sorban éltek. Tehetségükkel azonban hamarosan feljebb jutottak. Gerzson apja, Mihály Izsákon, majd Tiszavárkonyon s végül Vezsenyben, ebben a manapság annyit emlegetett Tisza-menti községben lel- készkedett. Igyekezett köze­lebb húzódni, szülővárosához. Innen is nősült, 1828-ban vet­te nőül Bikkfalvy Sámuel és Molnár Julianna leányát, Sá­rát. Elfogadta az invitálást Ök voltak azok, akik első­nek vendégül látták Arany Jánost és családját, mikor azok a szabadságharc hajótö­röttjeiként Kőrösre igyekeztek. Első fiuk, az 1832-ben szüle­tett Gerzson már akkor éppen elvégezte itt a „scholát”. A 16 éves ifjú önként beállott a körösi nemzetőrségbe, és részt vett a honvédsereg első nagy diadalában, Róth és Philippo- vits serege elfogásában, Ozo- ránál. Még innen sem jött haza, Üllő alatt Aulich tábo­rában kért beosztást. Csak a szabadságharc szomorú vége után ment a debreceni kollé­giumba, ahol elhúzódhatott a számonkérés elől... Itt, 2 év alatt, együtt elvégezte a jogot és teológiát, tekintélyt vívott ki társai között. Régi igazság, hogy a zöld­ség- és gyümölcsfélékinek nemcsak a termesztése jár sok gonddal és munkával, de értékesítése is jó előkészítést és utánajárást igényel. Ezért a Nagykőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet Mentovich utcában működő felvásárlási osztálya már az év elején megkezdte az Idei értékesítési program előkészítését. — Elkészítettük az idei fel- vásárlási terveket — mon­dotta Vida János, a felvásár­lási osztály vezetője. — Er­re az évre a tavalyinál ked­vezőbb termésre számítva, 366 vagon zöldség- és gyümölcs- féle felvásárlását vettük terv­be. Ezen belül 264 vagon zöld­ségféle, 102 vagon pedig kü­lönféle gyümölcs. A felvásár­lásnál 8 százalékos növeke­dést irányoztunk elő. — A felvásárlás eredmé­nyességéről elsősorban előze­tes termelési szerződések meg­kötésével gondoskodunk. Ezért kérjük a termelőket, hogy a zöldség és a várható gyümölcs- termés értékesítésére felvásár­lási irodánkban kössenek ter­melési szerződést. Eddig ösz- szesen száz vagon zöldség és gyümölcstermésre írattak a termelők szerződést. Nekik biztonságos értékesítést és védett árakat garantálunk. — Milyen növényfélék ter­mesztésére ajánlják a szerző­dést? — Elsősorban az uborkára. Továbbá, paradicsomra, he­gyes és tompa paprikára, pa­radicsom paprikára, valamint minden gyümölcsfélére. A patisszonból már lekötötték a termelők az értékesíthető mennyiséget. Az uborka ter­mesztéséhez vetőmagot adunk. Az értékesítés megkönnyítésé­re törekszünk, a rendes felvá­sárlótelepeken kívül, mint a múlt években, az idén is igyekszünk több átvevő tele­pet nyitni. A zöldség és gyü­mölcsfélék felvásárlásán kí­vül továbbra is nagy gondot fordítunk a nyúl, a galamb, a méz, a toll és a gyapjú átvéte­lére. K. L. Kiváló sikerű vizsgái után még a Szepességre ment, hogy elsajátítsa a német nyelvet. Világéletében sokra becsülte a nyelvtudást. így fogadta csak el a békési segédlelkész­séget, ahol a nagy kolerajár­ványban is keményen helyt­állóit. Jó híre hallatára meg­hívta őt a Duna-melléki egy­házkerület a nagykőrösi gim­náziumhoz vallástanárnak, ahol akkor már 5 éve tanított Arany. Elfogadta az invitá­lást, s hamar beilleszkedett a „nagy tanári karba”. Annak tagjai megtisztelték — a fel­jegyzések szerint — azzal is, hogy „segítettek megenni azt a kecsegét, amit a jó szülők Vezsenyből küldtek fiuknak”. Kutatásaiba temetkezett Az első nyáron azután még Bécsbe ment, hogy megszerez­ze ott a történelem és latin nyelvi tanári képesítést is. A következő teljes év még a to­vábbképzésé: Tübingenben Fichtét hallgatta, Zürichben pedig a kor nagy tudásait. A kor szokása szerint „az apos­tolok lován”, azaz gyalog jár­ta be Helvécia nagy részét. Francia nyelvismeretével ta­nulsággal forgolódott Párizs­ban, Brüsszelben, Genfben. Alighanem ő tette aztán ked- veltté Kőrösön a gimnáziumi tanulók közt a francia nyel­vet, melyet rendkívüli tan­tárgyként is szívesen tanultak a diákok. A bécsi kormány a nagy európai műveltségű fiatalem­bert a maga exponenséül akarta megszerezni, de ő nem vállalta. Hazajött, s megkezd­te szorgos munkáját. Alig volt olyan kulturális vagy éppen egyesületi mozgalom, amely­A város múltjából Az Ádám-család históriája Termelési tanácskozást tar­tottak a napokban a konzerv­gyárban. Mint a beszámoló­ból megtudtuk, a gyár tavalyi térmelési értéke azonos volt az előző évivel, s összesen 1 milliárd 513 millió forintot tett ki. Az üzemi eredmény 16 millió forinttal maradt el a tervezettől, az eredményter­vet viszont 2,3 millió íoi.nt- tal túlteljesítették. Ennek alapján március 6-án 7,2 mih lió forintot fizetnek ki része­sedésként a vállalat dolgozói között. Ez az összeg vállalati átlagban mintegy 17 napi fi­zetésnek felel meg, vagyis az éves bérnek mintegy 4 száza­léka. Azt is elmondták a termelé­si tanácskozáson, hogy a nagy­kőrösi és ceglédi gyár kon­zervüzemeinek dolgozói lét­száma 3 év alatt 12 százalék­kal csökkent, ám biztató, hogy a termelékenység jobb a várt­nál. Szó esett az idei felada­tokról is. Mint elmondták, nem kevés gonddal kell számolnia a gyár kollektívájának. Az ónozott lemezek ára például 8 százalékkal emelkedik, ez 10,5 millió forint többletki­adást jelent. A forrasztó ón áremelkedése csaknem 100 százalékos, s ez további 6,5 millió forinttal növeli a költ­séget Drágább lesz a kón- zerves üveg, s összességében 50 millió forinttal növeked­nek a kiadások a tavalyihoz képest. Az idén így, változat­lan gazdálkodás esetén, csak 40 millió forint vállalati eredményre szám'thatnának. de körültekintő készletgazdál­kodással, még jobb munka­szervezéssel, a karbantartási költségek csökkentésével még­is elérhető a 70 millió forin­tos eredmény. Tavaly a rezsi- költség 33 millió forinttal emelkedett — mondták a tá­jékoztatón, jóllehet a ter­melés mennyisége nem vál­tozott lényegesen. A fenntar­tási költség is 19 millió fo­rinttal lett több, különösen az idegen karbantartási költség nőtt lényegesen. Az idei terv teljesítéséhez szükséges nyers­anyagról egyébként a gyár termeltetési osztálya már gondoskodott: 7617 hektár zöldségterületről összesen 120 ezer tonna zöldséget és 24 ezer tonna gyümölcsöt várnak, Dr. Konrád Zoltán Moziműsor Zsaru. Színes francia bűn­ügyi film. (14 éven aluliakn^t nem ajánlott!) Előadások kez­dete: 4, 6 és 8 óra. Matiné Az inkák kincse. Színes. szinkronizált bolgár—nyugat­német—spanyol, perui indián kalandfilm. Előadás kezdete: 10 óra. Hétfői műsor Tecumseh. Színes, szinkroni­zált NDK kalandfilm. Előadás kezdete: 4 óra Szabadíts meg a gonosztól! Magyar film. (16 éven fe­lülieknek !) Előadások kezde­te: 6 és 8 óra. Ádám Gerzson arcképe a tanári tablón ben ott ne lett volna! Tanár­társai is elismerték kiválósá­gát: az akadémikus Szigeti Varga János halála után őt választották meg igazgatónak. Közben családi fészket is alapított, elvette Ács Kriszti­nát. Boldogságuk azonban nem sokáig tartott, mivel egyetlen lányuk megszületése után Ádám Gerzson egész életére özvegyen maradt. Hogy kislánya ne szenvedjen, jó komaasszonyára, Hegymegi Kiss Kálmánnéra, a tanító­képző igazgatójának feleségé­re bízta a nevelését, maga p»e- dig még jobban kutatásaiba temetkezett. Nem érte el Művei közül kiemelkedik a gimnázium története, melyet a millenniumra írt meg, alapos forráskutatások után. Részben ezek alapján, sok-sok pótlással szerkesztette meg aztán Nagy­kőrös irodalomtörténetét, az Athenast. (1904.) El lehet kép­Kiskörzeti mozi A Hangácsi úti iskolában Volt egyszer egy zsaru. An­gol film. Előadás kezdete: fél 7-kor. ÁRAMSZÜNET A DÉMÁSZ üzemigazgató­sága értesíti a lakosságot, hogy 1979, március 5—6—7-én reg­gel 7 órától délután 4 óráig az Ádám László utcában a Mikes Kelemen utcáig áram­szünet lesz. Ugyancsak áramszünet lesz 5-én és 6-án hálózatfejlesztés miatt naponta reggel 7 órá­tól délután 4 óráig a Kecske­méti úton a Zöldfa és Vásár­szél utca között. zelni, hogy az igazgatóság mellett milyen nagy elfoglalt­ságot jelentett neki mindez! Pedig a nevelést ő komolyan vette: házánál egy szobát díj­talanul a szegény tanulók rendelkezésére bocsátott, s le­velekben is tájékoztatta a szülőket! Arany János utcai szép háza, ipa a 33. számot viseli, megbecsült társas élet­nek a tanúja is volt, ahol ba­rátaival gyakran összejött. Még egy dédelgetett, kedves terve volt: új, nagy épületet akart emelni iskolájának, melyet Arany János emléke is megszentelt. Külföldi tapasz­talatai alapján nagyszabású iskolatelepet szeretett volna létesíteni. Akkor volt bontás­ban a régi temető, melyből több holdat kívánt igénybe venni. Oda szánta a több eme­letes központi iskolaépületet, gazdag könyvtárral, több tor­nateremmel, hatalmas park ölén modem intemátussal. Az ország legkiválóbb tanulóit kí­vánta ide összegyűjteni. A nagy álmodó terve Irodalmilag is próbálta nép­szerűsíteni szép gondolatát: „Érdeklődés a főgimnázium építése iránt” címmel 1900- ban kiadott füzete azonban nem érte el a remélt hatást, mert akkor már küszöbön ál­lott Faragó Ambrus fejedelmi alapítványa, aki a maga háza mellé, a régi telkére kötötte a gimnáziumot. A nagyfokú kulturális fej­lődés során azonban valóban szűk lett a hely, és így igaz­nak bizonyul a nagy álmodó terve. Elkedvetlenedve visz- szavonult a közélettől, s 1906- ban meghalt. Követte 1924- ben nagy tehetségű unokája, majd leánya, veje, s tragiku­san Ádám nevű második uno­kája, így most kihaltnak te­kinthető a család egyenes ága. Dr. Törös László (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom