Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
xxiii. évfolyam, 53. szám. 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Püspökszilágy — a zárt falu? A kötelékek-lassan ©iádnak Püspökszilágyon hét esztendővel' ezelőtt megbukott az iskola körzetesítésének terve: a szülők nagy része különbö- . ző meggondolásokból nem egyezett bele, hogy gyermekét autóbuszokon Váchartyánba járassa iskolába. A kívülállók nehezen értették az esetet, a helyismerettel rendelkezők pedig elégedetlenül csóválták a fejüket: no csak, no csak, hát Püspökszdlágy még mindig zárt falu? Lassú vándorlás „Püspökszilágy. Nagyközség a váczi járasoun. LuKosatnaK száma lü02, a kik mind magyarok, s rom. kath. vaUásúak. A lakóházak száma 156. Postája Váchartyán, távíró és vasúti állomása Galgagyörk. ltídü-oen egy nyolczad, 1695-ben egynegyed portával írták össze. A rom. Kath. plébánia 1715-ben már fennállott, az anyakönyvek is ez évtől kezdődnek. 1715-ben 17, 1720-ban 25 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. A róm. kath. templom, melyet 1746-ban gróf Altnan Károly váczi püspök helyreállittatott, még a török hódoltság előtti korszakból va- tó. ... 1848-ig a váczi püspökség volt a helység földesura. Jelenleg a váczi püspökségnek és a váczi alsóvárosi telkeseknek van itt nagyobb birtokuk. A tagosítás 1863-ban történt. A községhez tartozik Szór puszta, mely már az 1332—33. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Jelenleg Nagyszór néven ismeretes. Továbbá Ká- roly-major, melynek neve azelőtt Alsószór volt, azután Kisszór; Nagycseres és Nagylénia.” E sorokkal mutatja be olvasóinak az 1910-ben megjelent ,.Magyarország vármegyéi és városai” című sorozat egyik kötete Püspökszilágyot. Az eltelt csaknem hetven esztendő jelentős változásokat hozott a falu életében. Kisné- medivel és Váchartyánnal közös tanácsot és termelőszövetkezetet alakítottak. Megkezdődött egyfajta lassú vándorlás is: a fiatalabbak a városhoz közelebb költöznek, a nyugdíjat megért idősebbek pedig szüleik házába vágyódnak vissza. A történelem gyakran szükség szülte eseményei nyomot hagytak az emberekben is. * Elszökdöstek Zárt falu-e még Püspökszilágy? A választ Demény Jánostól, a közös tanács püspökszilágyi születésű, és ott élő elnökétől kértük. — Ma már egyértelműen azt mondhatom, hogy nem. Persze voltak idők, amikor nem mertem volna ilyen határozottan kijelenteni. Emlékszem például, hogy gyermekkoromban mindenkit keresztapának, keresztmamának szólítottam, hiszen szinte az egész falu szegről végről rokon volt egymással. Nem is nagyon engedtek be idegent maguk közé a szilágyiak: ha bál volt, s a" szomszédos községekből eljöttek a fiatalok, szinte mindig véres verekedéssel végződött a mulatság. Így volt ez a házassággal is: falubeli csak falubelivel — mondogatták az öregek. — Mi tartotta össze az embereket? — A szegénység. A legtöbben a püspöki uradalom földjein és erdejében dolgoztak. A felszabadulás után is egy darabig a fahordásból éltek meg a községbsliek: kijátszva az erdőőrök éberségét, fát vágtak, rozsét gyűjtögettek, s eladták. Nagy volt a rizikó, gyakran jöttek a rendőrök, de ők is érezték, hogy a fa nélkül éhenhalna a falu. így aztán a legnagyobb büntetés általában az volt, hogy elvették a kitermelt tűzreva- lót. Később alakult a termelőszövetkezet, amely munkalehetőséget adott sok embernek. Csakhogy a téesz eléggé gyenge volt. Megtörtént, hogy a tagok szó szerint elszökdöstek, s inkább az Alagi Állami Gazdaságban dolgoztak, több pénzért. Kit, hova? — Mikor kezdődött a falu „kinyílni”? — A hatvanas években. Akkor már egyre többen tanultak más városokban, s gyakorivá vált, hogy „idegen” került a családokba férjként, feleségként. A tanácsok és a termelőszövetkezetek egyesítése aztán véglegessé tette ezt a folyamatot. Emlékszem, amikor megalakult a közös tanács, az első testületi üléseken még külön csoportokban ültek az egy-egy faluból érkező tanácstagok. Ez manapság már nincs így,’ hiszen felismerték: szűkös anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé, hogy egyszerre, mindenütt, minden elképzelést -megvalósítsunk. A dolgokat fontosságuk szerint rangsorolni kell. Ezért aztán hol az egyik, hol a másik községre költünk többet. Kisebb sértődések még mindig előfordulnak ... — Hogyan változott az utóbbi .két évtizedben a szilágyiak élete? — Jellemző folyamat, hogy ma már egyre többen nem a földművelésből, hanem munkásként, az iparból élnek meg. Reggelente autóbusszal, vonattal utaznak az üzemekbe, s haza csak késő délután érnek. Bejáró dolgozók — így szoktuk összegezni, és sok helyen csak legyintenek: velük nem lehet mit kezdeni, fáradtak, szinte csak aludni jönnek haza. Püspökszilágyon más a helyzet. A régi öregek azt tartották, hogy a faluért minden évben négy napot kell ingyen dolgozni. E jó szokásukat még napjainkban is megtartották az emberek. Nem volt véletlen, hogy hét esztendővel ezelőtt 1 millió 200 ezer forintért egy korszerű kultúrházat tudtunk építeni. Tavaly több mint 600 forint értékű társadalmi munka jutott egy-egy lakosra átlagosan a három községben. Ha valahol valamilyen munkát szervezünk, annyian jönnek, hogy néha már gondot jelent, kit, hová osszunk be. Ilyen szorgos embereket kevés helyen találni az országban ... A közösség fonta Az iskola körzetesítésének terve hét esztendővel ezelőtt megbukott. Megtörtént az is, hogy egy „idegent” nem választottak meg tanácstagnak, mert az emberek nem érezték maguk közé valónak. Püspökszilágy még mindig a régi, zárt falu? Aligha. Igaz, a kemény kötelékek, amelyeket az öntörvényű közösségek lakói .maguk köré fonnak, csak lassan oldódnak. De oldódnak Azóta már a püspökszilágyi kisgyerekek is Váchartyánba 'árnak iskolába. Furucz Zoltán Váci történelemkönyv A híres intézmény szerepe a szabadságharcban Süketnéma Intézetünk tanárainak és tanítványainak az 1848—49-es szabadságharcban való szerepéről eddig kevés gzó esett hazai és városi történetünk leírásaiban. A rendelkezésünkre álló kevés anyag is bizonyság azonban arra, hogy méltán híres intézményünk alaposan kivette a részét a hazafias szolgálatból. Az Országos Nemzetőrseregi Haditanács már 1848. augusztus 1-én megküldi Vácz Városa Tanácsának az alábbi levelet: „Belügyminister úr értesítése következtében a város tanácsának meghagyatik: hogy a süketnéma intézet tanárait és hivatalnokait, semmi szín alatt a kimozdítandó nemzetőrsereghez ne sorozza — mert másképp tettük mellett a felelősség terhe csupán önöket érendi. Baldacci.” Baldacci Manó honvéd tábornok, aki császári tiszt létére a magyar ügy mellé állt, az egész magyar nemzetőrség fő- parancsnoka volt. Kossuth tábornokká nevezte ki, majd Ol- mützben halt meg várfogságban a szabadságharc leverése után. Több, váci érdekű okmányon olvasható a neve. Megjegyzendő, hogy egész rokonsága a császár hűséges alattvalója volt... Miért volt hát ez a kivételezésnek számító parancs? Az intézet tanárai a magyar hadsereg ellátásában tevékenyen közreműködtek: az emberséges fegyelem tanárokat és tanítványokat arra ösztönzött, hogy komoly munkájukkal segítsék a harcoló seregeket. Ez az intézet jelentős mennyiségű szalmazsákkal látta el a hadikórházakat. Álljon itt Széky József százados „Nyílt rendeleté”': „A helybeli süketnéma intézet igazgatójának Kolonics úrnak ... meghagyatik, hogy a... Hadseregbeli betegek számára rögtön kiszolgáltatandó 52 szalmazsákok megvarásait az intézetben leánysz'emélyzet által eszközölni kötelességének tartsa. Váczon január 10-én, 1849.” Ha még azt is tudjuk, hogy a szabadságharc alatt Vácott nem is egy, hanem több hadikórház működött, akkor megértjük a nemzetőrseregi haditanács valószínűleg meg-meg- újuló kérését, amelynek igazolása a Baldacci-féle mentesítő levél. R. T. Hogyan készül az elevátor? Szaktárgyi verseny — úttörőknek A hét elején rendezték Vácott a szaktárgyi versenyek, a tudományos technikai úttörőszemle városi döntőit a művelődési központban, illetve a Hámán Kató Általános Iskolában. Múltunk, jelenünk A szaktárgyi versenyekre hat iskola küldte el háromtagú csapatát, így egy-egy ágban összesen tizennyolc pajtás mérte össze tudását. A feladatok változatosak és helyenként nehezek voltak: orosz nyelvből például a társalgás mellett rövid műsort kellett a résztvevőknek össze- szeállítaniuk, s egy villáminterjút rögtönözniük. Múltunk, jelenünk, jövőnk — ez volt a címe a társadalomkutatók témakörének. Akik sikerrel akartak pályázni az első helyre, azoknak egyebek között hazánk történelmét és földrajzát alaposan kellett ismerniük. A természetkutatók fizikából, kémiából és biológiából készültek, de feladataik között környezetvédelmi kérdések is szerepeltek. A kisdobosok külön csoportban indultak. A versengés jó hangulatban, és a házigazda szerepét vállaló Petőfi Sándor Általános Iskola tanárainak, pajtásainak jóvoltából zökkenőmentesen zajlott. A csaknem öt órán át tartó izgalmak után a négytagú, pedagógusokból és az üzemek KISZ- szervezetéinek képviselőiből álló zsűri alapos értékelés után döntött: az orosz nyelv barátainak vetélkedőjén a Gábor József Általános Iskola (Hazaffy Krisztina, Kövesi Márta, Máthé Ágota), a társadalomkutatók között a Hámán Kató Általános Iskola (Lippai Nagy írisz, Gerengay Ildikó, Gabányi Józse'f), a természetkutatók versenyében pedig az Árpád úti Általános Iskola csapata (Varga Zoltán, Koncz József, Dénes István) győzött, s egyben jogot szereztek a megyei döntőn való részvételre. A kisdobosok csoportjában a Báthori úti Általános Iskola pajtásai (Bálik Kitti, Nagy László, Molnár Ágnes) végeztek az első helyen. A technikusoknál A technikusok szemléjét — az elmúlt évhez hasonlóan — ismét a Hámán Kató Általános Iskolában rendezték meg. öt iskolából érkeztek háromhárom tagú csapatok. A feladat igen nehéz volt: a Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás című témakörben az el- ,méleti kérdések megválaszoAz év végére Megfiatalodik a Nyugati Köztudott, hogy 1975-ben lebontották a Nyugati pályaudvar tetőzetét, nehogy a nagy súly összeroppantsa az erősen elöregedett tetőszerkezetet. Az Eiffel-iroda tervezte műemlék épületet kívánták ezzel az akcióval megvédeni. Egy éve pedig lezárták a Nyugati pályaudvar csarnokát, hogy megkezdjék a teljes rékonstrukci- ót. Ez a változás mintegy 120 ezer utast ■ érintett, ebből a Pest megyéből utazók száma 70 ezerre tehető. Az építéssel járó kellemetlenségek után azonban az idén december 15-re a vasútállomás teljes pompájában áll majd. Fedák Dezső, a KPM vasúti főosztályának magasépítési osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg a vágánycsarnok rekonstrukciójánál tartanak. Szeptember 30-ra elkészül a sínekre néző kijárati fal. Közben párhuzamosan folyik az épületek alatti különféle közművezetékek építése is. Ezzel egyidőben a csarnok belső terét is helyreállítják. Az idei átadással még' nem ért véget a rekonstrukció. Folytatódik a két oldalhajó javítása, így például az Utasellátó helyisége, a ceglédi váróé, és elkészül a peronelőtető. Gyenge Károly, a KPM vasúti főosztályának vezetője arról is tájékoztatott, hogy amíg a régi csarnokban hat vágány volt, az újban csak négy kao helyet. Tíz méter széles, 46 méter hosszú lesz a peron alatti aluljáró. A munkálatokat igen megnehezítette, hogy másfél méteres talajvíz tört fel, így éjjel-nappal folyik a talajvíz szivattyúzása. A munka tavaly márciusban kezdőHetente egy alkalommal, csütörtökön tartja foglalkozásait a Madách Imre Művelődési Központ gyermek-néptánccsoportja. A 6—8 éves táncosok oktatója Szalalán Carmen tanárnő. Simon Zoltán felvétele dött, a befejezésig el kellett távolítani 6100 köbméter földet, s beépítettek ezerszáz köbméter vasbetont és 80 vasbeton tartószerkezetet. A vágányépítés időszakában, úgy október középért a csarnok előtti ideiglenes keresztperont le kell majd zárni, s az addigra elkészült gyalog- aluljáró biztosítja az indulási oldal és a betűvel jelzett vágányok közötti "közlekedést. Síz. M. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Vajta Gábor, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Csömör Pál tart ügyeletes orvosi vizsgálatot Vácott, a régi kórház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás, hét közben megváltozhat. lása után a pajtásoknak a merítőkanalas elevátor modelljét kellett elkészíteniük a Construction 120 típusú építőkészlet felhasználásával, a Pécsi Tanárképző Főiskola műszaki tanszéke által összeállított útmutató és műszaki rajzok segítségével. A ^süri Boroncsok Béla vezetésével sokoldalúan és szigorúan értékelte a szerkezet szerelésének pontosságát, s habár apróbb figyelmetlenségek akadtak, a győzelmet szoros versengésben végül is az Árpád úti Általános Iskola csapata nyerte. Az eredményhirdetés után a három pajtás — Fidel László, Hálák László, és Struve Gábor — boldogan fogadta a gratulációkat. — Nehéz volt a feladat? — Az első pillanatban nem tűnt különösebben bonyolultnak, de amikor a heveder varrását készítettük, nagyon oda kellett figyelnünk — válaszolta Fidel Laci. — Tudtuk: győzni csak úgy lehet, ha a modellt a műszaki rajz alapján pontosan szereljük össze. — Hogyan készültetek a versenyre? — Átnéztük a politechnikai munkafüzeteket, egészen az ötödik osztályosokig visszamenőleg — vette át a szót Struve Gabi. — Amikor megtudtuk. hogy mi képviseljük, iskolánkat, felosztottuk egymás között a területeket. De segítettek tanáraink is. Átismételtük például az elektromos kapcsolásokat és a műszaki rajzra vonatkozó ismereteinket is felfrissítettük. A feladat egyébként nem volt teljesen új, hiszen gyakorlati órákon készítettünk hasonló modelleket. Segített a szerencse — Meg aztán a szerencse is segített — tette még hozzá Hálák Laci. aki az elméleti kérdések megválaszolásában jeleskedett. — A feladatok között szerepelt egy gépkocsi fékjének a felismerése, s én néhány nappal ezelőtt otthon édesapámmal éppen a Skodánk fékjét szereltem. így hát nem okozott különösebb gondot a helyes válasz. A győztesek számára most néhány nap pihenés következik, aztán folytatódik a felkészülés a következő nagy erőpróbára, a március 18—20 között Vácott megrendezendő megyei döntőre. F. Z. Szabálysértők Bírság a garázdálkodóknak Botrány a Zrínyi utcában A Zrínyi utcai Bözsi néni ivója néven ismert vendéglőben tartózkodott Trieb Fülöp 32 éves váci lakos. Az italozás megártott a férfinek. Először tőrkést vett elő, s azt nagy erővel az asztalba vágta. Űjabfc italt kért, de az üzletvezető — érthetően — megtagadta a kiszolgálást. Trieb erre poharakat tört össze, szidalmazta a vendéglő dolgozóit. Az ügy a rendőrkapitányság szabálysértési előadója előtt folytatódott. Garázdaság miatt 250Ö forintra büntették a botrányokozót, s az erről szóló határozatot 10 napra kifüggesztették a vendéglőben is. Hegedűs Győző 67 éves szobi lakos a helybeli Határ vendéglőbe tért. Látszott, hogy már erősen ittas, ezért a felszolgáló megtagadta a további italkiadást. Hegedűs dühös lett, szidalmazta a felszolgálót, fel akarta borítani az asztalt, s nem távozott. Mintegy másfél órás (!) veszekedés után rendőrt hívtak, hogy rendet csináljon. A büntetés 1800 forint pénzbírság. A határozatot 10 napra kifüggesztették a Határ vendéglőben. Havasi Jenő 21 éves váci lakosnál is az ital volt a tettestárs. A Fehér Galamb étteremben szórakozott, s minden ok nélkül belekötött F. Sándorba. A vitatkozás, gorombáskodás folytatódott a helyiség elhagyása után is. Havasi orrbaverte F. Sándort. Verekedés miatt 2500 forint bírsággal sújtották. Marányi András 25 éves váci lakos a Damjanich téri Mackó presszóban ivott. Zárórakor mindenkit felszólítottak, hogy hagyja el a helyiséget Az üzletvezető félig lehúzta a redőnyt. Kis idő múlva Marányi bezörgetett azzal, hogy a pohárban hagyott maradék sörét o karja meginni. Nem engedjek be, mire kiabálni kezdett, rúgta az ajtót, kiverte az egyik ablaküveget, szidalmazta a presszó dolgozóit. A szabálysértési előadó előtt arra hivatkozott, hogy ittas állapota miatt semmire sem emlékszik. 2500 forint bírságot fizetett és az erről szóló határozatot 10 napig kifüggesztették a Mackóban. Mind a négy határozat jogerős. P. R. Néptánc — gyermekeknek
