Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

1979. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP ap Ajánlat a kertészkedőknek Vásárlóknak mintakert A Hermész egyik 4,5 hek­táros facsemete telepe a 11-es tőközlekedési út mentén te_ rül el, Budakalászon, a Luppa- szigeti bejárónál, március 1- tol sorra adják egymásnak az aprócska fizetőhelyiság ki­lincsét a kiskerttulajdonosok. A legnagyobb forgalomra vasárnaponként számít Szeles Árpád telepveze. tő és öt munkatársa, örök­zöldet, gyümölcsfát, díszcser, jét, kerti földet, növényvédő szereket ajánlanak a vásárlók­nak. A telepen nagy a sürgés­forgás, válogatnak a kertész- kedők, jótanácsot kapnak az áru mellé Szeles Árpádtól, aki már 33 esztendeje gyako­rolja hivatását. Jelenleg 8—10 ezer forint a napi bevétel, de amint növekedik a választék és mindinkább közeledik a ta­vasz, négyszer ennyire számí­tanak. A Hermesz-telepen újdonság is fogadja a látogatót. A mes­terséges tó már elkészült, a körülötte lévő park azonban még csak sejteti egzotikus szépségét. Rövidesen cserjék zöldellnek majd a különféle formájú és nagyságú virágtar. lókban, s a facsemete-tel ;pen járó érdeklődőknek alkalmuk lesz minta után kiválasztani a sok száz egynyári növényből a legjobban tetszőt. Ha magva­kat vagy gumókat vásárolnak, akkor a parkban azt is meg­láthatják, mivé fejlődnek majd a kertben. Egyelőre a facsemete-tele­pen raktározzák a kisgépeket, de a Fémmunkás Vállalat rö­videsen megépíti az 1200 négy­zetméter alapterületű áruházat, amely júliustól már gazdag kínálatot nyújt kertigépekből, növényvédő szerekből. Végezetül megkérdeztük Sze­les Árpád telepvezetőt, rhit ajánl a kiskert-tulajdonosok­nak, mivel kezdjék a tavaszi munkát? — Sürgősen permetezzék meg a fákat, drótkefével vagy kaparóval ápolják gondosan a törzsüket is, fertőtlenítsék a talajt és a faültetést legké­sőbb március végéig fejezzék be. , U. Gy. KISZ-védnökség Szentendrén Csengőszóra kész az iskola Szentendre, Felszabadulás lakótelep. Csodálatos panorá­ma nyílik a felépült otthonok ablakaiból a környező hegy­csúcsokra. S mint az országban minden új településen, itt is rengeteg a gyerek: kelí-e mon­dani, hogy az öröm mellett ez gondot is jelent? A lakótelepi óvoda már megnyílt, ám te­gyük hozzá sietve: korántsem zökkenőmentesen. S mi a hely­zet az éoülő tizenhat tanter­mes iskolával? Aggódó szülők A Jakók véleménye ebben az ügyben így summázható: — Az iskola sem készül el határidőre, akárcsak az óvoda! Az építők pedig objektív ne­hézségekre hivatkozva széttár­ják majd a karjukat szeptem­ber elsején, és azt mondják: ez van, mi nem tehetünk semmi­ről. S természetesen egy kis türelmet kérnek... Tegyük hozzá: a szülők ag­godalma teljes mértékben ért­hető, hiszen a Duna-parti vá­rosban kevés a tanterem, a diá­kok a lakótelepről Szentendre másik részébe járnak iskolába. Az elmondottakból érzékelhe­tő, hogy az oktató-nevelő mun­ka színvonalának sem tesz jót e cseppet sem irigylésre méltó helyzet. Vajon az építők tisztában vannak-e ilyen körülmények között felelősségükkel? A szü­lők leginkább erre kíváncsiak, mert a készülő tizenhat tanter­mes iskola jelenlegi állapota nem sok biztatóval kecsegtet. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat 1977-ben kezdte meg az alapozást, s jelenleg a három szárny egyikét már be­vakolták, a máskbiam most va­kolnak, míg az utolsóban a vá­laszfalakat emelik. Egy szó mint száz: márciust írunk, s az építkezés tempója a szülők pesszimizmusát látszik alátá­masztani. ''Kétségkívül nehéz el képzel fii, hogy itt szeptem­berben megkezdődik a tanítás. Bizakodó kivitelezők Az építők másként látják a helyzetet. Határozottan állít­ják; nem lesz határidő-módo­sítás, a kedvezőtlen előjelek ellenére az új tanévben elké­szül az iskola. Miként lehetsé­ges ez? — Elöljáróban hadd mond­jam el: sajnos valóban lema­radtunk Szentendrén, már előbbre kellene tartanunk — válaszolta érdeklődésünkre Reznicsek Ferenc, a Pest me­gyei Állami Építőipari Vállalat termelési főosztályvezetője. — Ügy érezzük, nem helyénvaló ebben a helyzetben mentsége­ket keresni, de a megyeszerte folyó nagyarányú lakásépítke­zések, valamint a kerepestar- csai kórház munkálatai jelen­tős erőket vontak el. Komoly munkaerőhiánnyal küzdünk északi főmérnökségünk terüle­tén — Vácon és Gödöllőn kívül Szentendre is ide tartozik — s tavaly a negyedik negyedévtől tudtunk megfelelő létszámmal dolgozni Szentendrén. Ennek ellenére felelősséggel kijelent­hetem, hogy szeptember 1-én megkezdődhet a tanítás a la­kótelepi iskolában. — Mire alapozza ezt az op­timizmusát? — A szentendrei iskola épí­tését vállalatunknál most ki­emelten kezeljük. Széles körű összefogással igyekszünk pó­tolni lemaradásunkat. Enélkül kétségkívül veszélyben lenne az átadás ... Önzetlen fiatalok Ebben a kényes helyzetben a legjobbkor jött a Pest me­gyei Állami Építőipari Vállalat ifjúkommunistáinak felajánlá­sa. A legutóbbi pártbizottsági ülésen szót kért Macsári Ist­ván, a vállalati KISZ-bizottság titkára, aki tizenkét alapszer­vezet háromszáz tagja nevében bejelentette: védnökséget vál­lalnak a szentendrei tizenhat tantermes iskola határidőre történő átadásáért. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni: nem for­mális felajánlásról volt szó. A PÁÉV KISZ-fiataljai ugyanis tavaly 37 ezer óra társadalmi munkaórát teljesítettek — eb­ből csaknem háromezret a gyermekintézményekért. S el­képzelésük szerint szentendrei akciójukba bevonják a válla­lati szocialista brigádokat, va­lamint az alvállalkozókat: az Óbuda Tsz víz- és fűtésszere­lőit, ak asztalosszerkezetek ösz- szeillesztését végző ácsai Vörös Október Tsz szakembereit és a belső berendezéseket szállító Kiállításkivitelező Vállalat ifjú dolgozóit. — Amint enyhébb lesz az Próbára készen állnak a gépek Új utak a korrózióvédelemben a PEVDI-nél Hogyan növelhető a fémből készült csövek, tárgyak élet­tartama? Miként védhetők meg ezek az eszközök az idő előtti pusztulástól? A problé­ma megoldása sok milliós ha_ szonnal jár a népgazdaság­nak. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat gyom­ról vegyi gyárában az utóbbi négy évben szép eredmények­kel biztató eljárást tettek nagyüzemi mérték­ben is alkalmazhatóvá. Bozsér Géza, a gyár igazga­tója a kívülálló számára is érthetően fogalmazza meg a módszer lényegét: — A meg­védendő fém tárgyakat meg­tisztítják mindenféle szennye­ződéstől, mintegy 400 Celsius fokra felhevítik, - műanyag porba mártják. így a fémen 0,3 milliméter vastagságú mű­anyag védőréteg keletkezik. Az elektrosztatikus eljárással pedig 0,1 milliméteres ez a vastagság. A festéssel, hor­ganyzással szemben mindkét módszer nagy előnye, hogy tíz esztendőnél is tovább meg­védi a tárgyakat a káros ha­tásoktól. Angliában már az autópályák kandelábereit is ezzel az eljárással védik meg, s húsz év garanciát adnak rá. Hazánkban több helyen is alkalmazzák ezt a módszert, a legnagyobb nagyságrendben azonban a PEVDÍ hasznosít­ja. A korábbi kezdetleges kö­rülményeket az Országos Mű_ szaki Fejlesztési Bizottság és a Nehézipari Minisztérium támo­gatásával a legkorszerűbb technológia váltotta fel a gyömrői gyárban. Mintegy 27 millió forintos beruházással új üzemcsarnok épült, amelyben a munkát megkönnyítő, a ter­melő kapacitást mintegy dup­lájára növelő gépsorokat sze­reltek feL — Svájci, holland és angol cégekkel folytattunk tárgya­lást — mondja Bozsér Géza —, s végül az angolok aján­latát fogadtuk el. A három gépsor 12 millió forintot ér. Az első gépek még az elmúlt év novemberében érkeztek meg, a többi decemberben. Tmk- brigádunk alaposan felkészült a szerelésre, így két angol szakember — egy mérnök és egy szerelő — irányítása mel­lett a tervezett három hét he­lyett mindössze tizennégy nap alatt készültek el a munkával. Jó iskola volt ez arra is, hogy töviről hegyire megismerjék a gépeket, ha hi­ba adódik majd, azonnal ki tudják javítani. Az új technológiával az idei mintegy 120 millió forintos termelési értéket a korrózióvé­delemben, a gyárigazgató sze­rint, akár meg is duplázhat­ják, s néhány év múlva már a több milliós termelési érték sem elérhetetlen. Bár az automatizálás mellett is a korábbá létszámot, 50—60 asszonyt foglalkoztatnak majd a teljes üzemben, többszörös teljesítményre lesznek képe_ sek. S, hogy mégsem elégedet­tek? Annak oka az, hogy az új korrózióvédő eljárás elő­nyeit még az ilyen gondokkal küzdő vállalatok sem mind ismerik, igénylik. Legfőbb partnerük a gyöm_ rőieknek az Ikarus Karosszé­ria és Járműgyár. Számukra 65—70 milliós értékben a bu­szok kapaszkodóit óvják meg a korrodálódástól. Ezenkívül fürdőszoba-berendezéseket és a legkülönbözőbb eszközöket vonják be műanyag réteggel. Ahhoz azonban, hogy a há­rom gépsort teljesen kihasznál­hassák, még további megbíza­tásokra is szükségük van. A hatalmas üzemcsarnok­ban serényen folynak az utol­só előkészületek. Nem csoda, hiszen március 15-én indul a próbaüzem, amely várhatóan két hétig tart, s április első napjaiban már teljes kapaci­tással termelhetnek. G. M. idő, munkához látunk Szent­endrén — újságolta Macsári István. — Mindenekelőtt sza­bad szombaton és vasárnapon­ként leszünk a helyszínen, fia­tal szakmunkásaink ugyanis jelentős mértékben meggyor­síthatják a belső szerelést. Raj­tunk nem múlik az átadás ... A PÁÉV KISZ-fiataljainak önzetlen vállalása kétségkívül elismerést érdemel. Ám úgy hisszük, mindenképpen helyén­való a kérdés: szorít az idő, a gyors munka nem megy-e majd a minőség rovására? Saj­nos, akadt már példa erre. Reznicsek Ferenc válasza így hangzott: — Kényszerhelyzetben va­gyunk, s fokozott mértékben figyelünk a szentendrei iskola építésére, a menet közbeni el­lenőrzések során is. Vigyáz­nunk kell, mert a hátralevő hónapokban csak úgy tudjuk' tartani a határidőt, ha fokozott; tempóban dolgozunk. Bízunk a széles körű összefogás erejé­ben. Szentendrén szeptember 1-én tanítani kell! Tisztában vagyunk felelősségünkkel. Falus Gábor Sebességváltók — sorozatban A Csepel Autógyár 2. számú gyárában új típusú sebesség- váltók sorozatgyártását kezdték meg. Ezek az átvitt teljesít­ményben többet tudnak az eddig gyártottaknál, ugyanakkor könnyebbek és korszerűbb technológiával gyárthatók. Egymillió nap nyomában Hol vasi a betegek fele? Egy nap Perbálon a táppénzellenőrrel Pest megyében tavaly több mint egymillió napot töltőt lak az emberek táp­pénzen, betegállományban. Különösen sok volt a mun­kából hiányzó a budai já­rásban. Vajon mi az oka, hogy ezen a környéken olyan sok. a beteg'ember. Ennek néztünk utána Per­bálon.. , ' .. A körzeti orvoshoz rendelés közben kopogtatunk be Mészá­ros Györgyné betegellenőrrel, hogy az orvosi naplóból meg­tudjuk, kinek kell otthon tar­tózkodnia. Dr. Vámos Zsolt, a község fiatal körzeti orvosa készségesen segít, bár közben épp egy fiatalembert vizsgál, tanácsokat ad, de a páciens rosszallása ellenére sem veszi betegállományba. — Láttam rajta, hogy nincs komoly baja, csak lazítani sze­retne kicsit — fordul felénk az orvos. Ha derékfájásra pa­naszkodott volna, nehezebb lett volna nemet mondáni. Két és fél éve jöttem ide, eleinte még veréssel is megfenyeget­tek, ha nem vettem táppénzes állományba valakit. Most a ru­beolajárvány miatt vannak többen otthon. Néhány szülő is elkapta, s nagyon csúnyák a fertőzések. Javasolt útirány Mészáros Györgyné közben kitölti a kartonokat, s magya­ráz: — Általában ha a nővér azt mondja, ide, vagy oda nem érdemes kimenni, akkor először arra a címre visz az utam. Gyakran az előző napon írjuk ki- a névsort, mert különben futótűzként terjed a hír, hogy itt az ellenőr, s akkor a leg­több beteg otthon marad. A nővér sebtében összeállít­ja az általa javasolt útirányt. A váróba is utánunk jön, amíg készülődünk. Felméri a vára­kozó betegeket, azután az egyik idős asszonyhoz lép, akinek ölében egy négyéves forma kislány ül. Szól néhány szót a gyerekhez, s amikor úgy véli. hogy nem figyeljük, gyorsan és röviden valamit odasúg. Az idős asszony öltöztetni kezdi a ki­csit, s már ki is surrannak a rendelőből. Az idős asszony után iramo­dunk. Az élelmiszerboltba tér be, ahol az egyik eladóval szót vált. Amikor kijön, megkér­dezzük tőle, miért jött el olyan hirtelen a rendelőből. Zavar­tan, majd kínlódva kiböki: — Úgyis mindegy már, lá­tom, rájöttek. A menyemhez futottam, szólni akartam naki, hogy. itt vannak az ellenőrök, mert ő betegállományban van, csak bement dolgozni. Á ruT beolás kisunokámra én vi­gyáztam addig. Helyettesíteni kellett neki, higgyék el. Orvoshoz mentek S délután Homonnai Zoltán- néval beszéljük meg a történ­teket. Az elmondottakról az el­lenőr a szokásos jegyzőkönyvet is felveszi. Homonnainé, az elárusítónő elmondta, hogy az elmúlt hé­ten nyűt nap volt az óvodá­ban, szerette volna két kislá­nyát látni, de csak úgy tudott elmenni, ha az egyik kolléga­nője helyettesíti. Most kellett visszaadnia a kölcsönt. Az üz­letvezetőnő, Jobbágy hajosné tudott arról, hogy ő közben betegállományba ment á ki­sebbik lányával, de beleegye­zett a cserébe. A beteg gyere­ket, mit volt mit tenni, az anyósra hagyta. Vittek Józsefnét, a Kossuth utca 11-ben otthon találjuk. Már tavaly augusztus óta be­tegállományban van. Előbb magas vérnyomással, később elesett, s a vállát ért ütés mi­att írta ki az orvos. A szomszédban Vasas Mik­lósáét és még több fiatalasz- szonyt, Kiss Lajosnét, Kun Ist- vánnét sem találjuk otthon. Állítólag fülészetre meritek a beteg gyerekkel, ök kötelesek igazolni, hogy hol tartózkodtak a megjelölt időpontban. Az Erkel utca 1/a-ban Fejes- né Ungvári Margit sem volt otthon. Az ő diagnózisát nem ismertük, mert az orvosi nap­lóba nem jegyezték fel. Hiá­nyosan vezették a járó- és fek­vőbetegek névsorát, s a lakcí­meket is. Több helyen a kí­váncsi szomszédok igazítottak útba. Cipőért a kocsmában — Az idős emberek ritkán maradnak otthon ok nélkül. Akiknél szabálytalanságot ta­lálunk, azok általában fiatalab­bak. Az Erkei utcában idős és ifj. Fodor János is betegállomány­ban volt. Az apát otthon talál­juk, de a fiát nem. Amikor kérdezzük, hogy hol van, ag apa így válaszol: 5, — A rosseb tudja, merre jár. Fodor Jánosné sem tudja megmondani, hogy a férje hol van. De mire az utca végére érünk, látjuk, a pici babával gyorsan keresésére indul. Az idős betegeket, Landszam Pált, Pál Károlyt, Olajos Dezső- nét otthon találtuk, fekve vagy pihenés közben. Nekik valóban jogosan jár a táppénz. Zugvári Zoltánt az orvos ezen a napon vette betegállo­mányba. A rendelési idő már elmúlt, amikor felkerestük. Az anyása jött ki elénk. — Nincs itthon. Ki gondolta volna, hogy azonnal jönnek el­lenőrizni i Zugvári Zoltán is erre szá­míthatott legkevésbé. Útközben betértünk egy kólára a falu egyetlen italboltjába. Mellénk lépett egy fiatalember. Fodor János kezében az értesí­tőt szorongatta. A felesége már tudta, hol kell keresni. — Miért ellenőriznek, hiszen már holnap dolgozom — mond­ja a fiatel traktoros. — tíipőt mentem vásárolni, csak az asszonynak nem szóltam. Hogy miért vagyok itt? Betértem egy felesre — mondja végül. Terjed a járvány Ezen a napon a betegek fele nem tartózkodott otthon. Nem volt otthon a rubeolás gyer­mek édesanyja, kenyeret és felvágottat mért az élelmiszer­boltban. És még csodálkozik áz orvos, hogy Perbálon egyre terjed a rubeola! Hogy mennyire terjed, s mi-. lyen csúnya egy felnőtt férfi rubsolásan, nem sikerült meg­látnunk. Ugyanis az annyiszor megcsodált új lakótelepen Tú­rái Attilát — akin az orvos szerint állítólag igen csúnya kiütések voltak — nem talál­tuk otthon. Felesége csak any- nyit mondott— barátjához ug­rott át — rubeolásan. Szalai Mária k

Next

/
Oldalképek
Tartalom