Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

1979. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP Az esti egyetem pályázati felhívása Az MSZMP Pest megyei Bízott, ságának oktatási igazgatósága az 1979/80-as tanévre felvételt hirdet a Marxizmus—Lenin izmus Esti Egyetem következő tagozataira: 1. Hároméves általános tagozat, 2. Szakosító tagozatok, 3. Speciális továbbképző tagoza­tok. A HÁROMÉVES Altalanos tagozat Középszintű elméleti és politikai Ifépzést ad a marxizmus—len iniz­mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tájékozottság. A hallgatók az első évben filo­zófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar és nemzetközi munkásmoz­galom-történetet tanulnak. A hallgatók hetenként megha­tározott napon és időben (általá­ban IC óra után) kötelező foglal­kozásokon vesznek részt, negyed­évenként beszámolnak, félévkor és év végén vizsgáznak. Az egyetem befejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban to­vábbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társada­lomtudományi szakokat) a mar­xizmus—leninizmus vizsgái a*ó\ A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei oktatási igazgatóságon (1145 Budaoest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyárban működnek. ESTI EGYETEMI SZAKOSÍTÓ tagozatok Felsőszintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban párt-, tö­megszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek .vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­disták részére, a következő szaba­don választható szakokon: — filozófia, — politikai gazdaságtan (kapita­lizmus-szocializmus) , — magyar munkásmozgalom tör­ténete, — nemzetközi munkásmozgalom története. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfeleld szakának tananyaga. A tanulmányi idő három év. A fel­vett hallgatók hetenként egyszer kötelező előadáson vagy osztály­foglalkozáson vesznek részt, fél­evenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor szigorlatoznak. A szakosítót elvégző hallgatók felső­fokú politikai végzettséget szerez­nek. A szakosítók az MSZMP Pest megyei Bizottság oktatási igazga­tóságán működnek. SPECIALIS TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamok Továbbképzést biztosít a mar­xizmus—leninizmus speciális kér­déseiben azok számára, akik: — legalább középfokú politikai képzettséggel rendelkeznek, — munkakörük vagy társadalmi megbízatásuk az adott okta­tási formán való továbbkép­zést indokolja, — az utóbbi öt évben olyan po­litikai továbbképzésben nem vettek részt, ami tanulmányi szabadsággal járt. A következő speciális továbbkép­ző tanfolyamok indulnak az ok­tatási igazgatóságon, illetve kihe­lyezetten : — Gazdaságpolitikai kérdések (oktatási igazgatóság, Nagy­kőrös, Százhalombatta), — Pártvezetés és pártélet kérdé­sei (oktatási igazgatóság, Ceg­léd, Dabas, Nagykáta, Vác), —* Szocialista kultúra és közmű­velődés (oktatási igazgatóság), — Nemzetközi politika (oktatási igazgatóság), — Marxista etika (oktatási igaz. gatóság), — Marxista szociológia (Oktatási Igazgatóság), — Marxista valláskritika és egy­házpolitika (Gödöllő), — Politikai oktatás pedagógiája (oktatási igazgatóság, Gödöllő, Csepel Autógyár, Dabas, Száz­halombatta, Szentendre), — Szocialista állam és fejlődése (oktatási igazgatóság, Vác), A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az ille­tékes pártszerv ajánlása alapján történik. A speciális továbbképző tanfo­lyamokon a tanulmányi idő két év, kivétel a Szocialista állam és fejlődése, valamint a Marxista etika tanfolyamok, amelyeken egy év. A felvett hallgatók hetenként kötelező előadásokon és osztály- foglalkozásokon vesznek részt, félévkor és év végén vizsgáznak. A tanfolyam elvégzése államilag is elismert politikai továbbképzés­nek minősül, arról bizonyítványt kapnak. Altalanos tudnivalók A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egy­idejűleg más egyetemnek vagy tanfolyamnak nem hallgatója, akit pártszervezetének és a munkahe­lyének vezetősége javasol, tanulá­sát engedélyező orvosi igazolással rendelkezik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tandíj egy tanévre: az álta­lános tagozaton 170 Ft, a szakosí­tókon és a speciális továbbképző tanfolyamokon 250 Ft, ami a tan­év megkezdése előtt egy összeg­ben fizetendő. A 9 1978. (VIII. 5.) MŰM számú rendelettel módosított 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendelet szerint, tanévenként 21 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg az ál­talános és szakosító tagozatok, 15 nap a speciális tagozatok hallga­tóit, amennyiben nem ren­delkeznek állami egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, illet­ve párt- vagy tömegszervezeti is­kolán szerzett felső- vagy közép­fokú politikai végzettséggel. Amennyiben ezzel rendelkeznek, úgy minden tanfolyamon 12 mun­kanap tanulmányi szabadságra jo­gosultak a hallgatók. (Munkaügyi Közlöny, 1978. augusztus 18-i szám.) A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezési lapokon történik. A jelentkezők ott kapják meg a felvételi vizsga- kérdéseket is. A jelentkezést a párt.izervezet és a munkahely javaslataival el­látva, 2 db. igazolványkép és 3 db. saját címre megcímzett, tévessel ellátott borítékkal együtt, a mun­kahely szerint illetékes járási-vá­rosi pártbizottságra kell bekülde­ni 1978. április 22-ig. A fenti időpont után jelentke­zést nem fogadunk el. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái 1979. május közepén, a szakosítókra je­lentkezőké május végén lesznek. A felvételik pontos idejéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távol- maradás a jelentkezést tárgytalan­ná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. ALÁDÚCOLT MENNYEZET Munka — körülmények elképzelések LÁTOGATÁS A DUNAUARASZTI KÖNYVTÁRBAN A dunaharaszti nagyközsé­gi könyvtárat nem könnyű felfedezni. Az idegen hama­rabb megtalálj^ a sarokház­ban levő presszó bejáratát, mint a könyvtárét. Nem lehe­tetlen, hogy nyaranta néhány labilis tartású vendég is be­kukkant ,a polcok, közé — vé­letlenül. A bejáratokkal azon­ban télen is baj van: a könyv­tár hátsó ajtaját egymásra ra­kott söröshordók torlaszolják el. Harminckétezer kötet Odabent, az utcai ajtó, s a huzattól védő nehéz függöny mögött viszont rend van, me­leg, tisztaság — és nagy nyüzs­gés — a könyvtárosok éppen egy óvodáscsoportot látnak el képeskönyvekkel. Az aprósá­gok kettes sorba állnak, majd hangosat köszönve kivonul­nak — azt mondhatnánk, nyu­godt órák következnek. Munka azonban mindig van. — Harminckétezer köfetünk van — lapozza a statisztikát Keszler Márta fiatal könyvtá­ros —, itt, a központi felnőtt- és gyermekrészlegben; az I. számú általános iskolában mű­ködő gyermek-; a Petőfi ut­cai fiók-; valamim az Autó- kemél, a Texgráfnál, a II. szá­mú általános iskolában, a mű­velődési házban és a gim­náziumban működő letéti könyvtárunkban. Állományunk évi 170 ezer forint értékű könyvvel gyarapodik. A feldolgozás, a katalógu­sok napra kész vezetése, a le­tétek cseréje, a selejtezés is elég munkát ad a három könyvtárosnőnek — hát még a kölcsönzés! Majdnem húszezren élnek a nagyközségben, közülük két- ezerötszázan — a felnőtt Olva­sók száma 1 ezer egyszáz — a könyvtár tagjai, s tavaly 70 ezer kötetet kölcsönöztek. Ez persze nem árulja el, mi­lyen, az olvasást népszerűsítő akciókra, rendezvényekre ke­rül sor Dunaharasztlban, hogy új olvasókat szervezzenek, a régieket megtartsák. Kapóra jött az óvodások látogatása, hogy a számukra tartott be­mutatókról, a gyermekfoglal­kozásokról beszéljünk. Emlí­tik a közös könyvtárlátogatá­sokat, vetélkedőket, író—olvasó találkozókat, azt, hogy a Kell a jó könyv! pályázatra har­minc dolgozatot küldtek be. A könyvtárról kialakult kedvező véleményeket valóban tények igazolják. Költözött az állomány Nem tűnik nagy dolognak — a dunaharaszti körülmények között azonban mégis az —, hogy a kézikönyvtárra, s a harmincféle sajtótermékre ala­pozva, megteremtették a hely- benolvasás lehetőségét. És itt érdemes — valóban érdemes — kitérni a körülményekre is. A nagyközség központi könyvtára ugyanis egy hetven (!) négyzetméter alapterületű teremben működik. A gondo­kat enyhíti az iskolában levő gyermekkönyvtár — ott vi­szont az órák közötti szüne­tekben képtelenség egyszerre felügyelni a gyermekekre, az állományra, a kölcsönzés ad­minisztrációjára. Ez is kor­szerű központi intézmény lét­rehozását indokolja. Van azon­ban ennél fontosabb tényező is. De erről beszéljen a könyv­tár vezetője, Csáki lllésné: — Tizenöt éve, jóval kisebb helyiségből költöztünk ide. Az­tán tíz évvel ezelőtt a helyi­ség életveszélyessé vált. Egyik sarkát 1972-ben aládúcolták, két év múlva mindestül kiköl­töztünk innen, Űjabb két év múlva azonban visszajöttünk, mert sem új könyvtárépületet, sem régebbi, használható he­lyiséget nem kaptunk. A köz­ségi tanács, nagytermében vi­szont lehetetlen volt tovább dolgozni — az olvasók száma 3—400-ra csökkent. Az aládú­colt részt eltakarták, azóta így élünk. A századforduló körül épült házban tavaly leszakadt a kézikönyvtári .rész mennyeze­te, de azért tartottak író-olva­só találkozót; raktárként az aládúcolt teremrészt használ­ják, mostanában magasan a falra erősíthető polcok elhe­lyezését tervezgetik — a dup­la példányoknak. Dolgoznak, nem panaszkodnak. A szerződés lejár A látvány azonban magáért beszél, cselekvésre ösztönöz. Egyik megoldás az lenne, ha A könyvkötőinas keringői összeroppant. Calais-ból súlyos betegen szállították Párizsba. Hónapokon át ápolták. Elhagyottan ID. JOHANN STRAUSS 175. SZÜLETÉSNAPJÁRA Milliók nézik és hallják a televízió­ban mindén új esztendő első napján a bécsi filharmonikusok hangversenyét. A koncertműsor ráadása már hagyomá­nyosan idősebb Johann Strauss Ra- detzky-indulója. Ennek a műsorszám­nak a szerzője 175 évvel ezelőtt szüle­tett! Ö volt a valcerkirály, akitől ezt a hangzatos címet később még nála is te­hetségesebb elsőszülött fia, ifj. Johann Strauss örökölte. Valcerliáború Strauss papa 1804. március 14-én szü­letett, mint Franz Strauss serfőző és Barbara Tollmann gyermeke. Tehetsé­gét ugyan korán felismerték, de a szü­lők nem akartak zenészt nevelni a fiuk­ból. Apja könyvkötőinasnak adta. Szomszédok és ismerősök győzték meg Straussékat arról, hogy a kis Johannt érdemes taníttatni. A hegedűhöz volt kedve. Amikor már kitűnően bánt hang­szerével, Bécs ünnepelt muzsikusának, Joseph hannernek a kvartettjébe szer­ződött. Huszonegy éves volt, amikor el­hagyta Lannert, és saját zenekart szer­vezett. Lanner és Strauss között ver­seny támadt a táncot szerető és mulat­ni vágyó osztrák közönség megnyeré­séért. A zenerajongó bécsiek beszéd­témája lett a kettőjük közötti valcerhá- borúnak nevezett vetélkedő, amelyből td. Johann Strauss került ki győztesen. Korán megházasodott. Anna Strei- tnet, egy urasági kocsis leányát vette feleségül. 1825. október 25-én jelentette be a matrikula számára, hogy fia szü­letett, akit Johann Baptist névre kíván keresztelni. Az apa akkor még csak ze­netanárnak jelölte meg foglalkozását. Hogyan is sejthette volna a jövőt, azt, hogy ez a fia túlszárnyalja majd őt, az ünnepelt valcerkirályt, aki három kitű­nőséget adott a muzsikának. Johann ne­vű fián kívül Josephet és Eduardot is. (Mindezt láthattuk a televízióban a Strauss családról szóló sorozatban.) Pesten A nagyszerű bécsi hegedűsnek és ze­nekarának a híre elterjedt egész Euró­pában. Persze akkoriban a turné nem volt olyan egyszerű, mint a mai hang- versenykörút. A valcerkirályra azon­ban mindenütt kíváncsiak voltak. Első külföldi vendégszereplése Pesten zajlott le, 1833. november 7-én és 11-én ját­szott hazánkban, és később csak 1841- ben tudott eleget tenni a meghívás­nak.. Közben 1834-ben katonazenekar karmestere lett, majd kinevezték bécsi udvari báli zeneigazgatónak. 1837-ben Párizs közönsége ünnepelte. Olyan ze­nészek dicsérték játékát, mint Auber, Cherubini, sőt Hector Berlioz is. Hege­dült a karnelváli mulatságokon és ját­szott Lajos Fülöp francia király előtt. 1838-ban Angliába szerződtették, hogy zenekarával együtt emelje a Viktória királynő koronázására rendezett ünnep­ségek fényét. Se szeri, se száma nem volt koncertjeinek. Valósággal szétszed­ték a flegmatikus angolok. Bejárta a brit szigeteket, sikert sikerre halmozott, de a ködös Albion beteggé tette. A La Manche csatornán visszafelé hajózva Tizennégy évi házasság után id. Johann Strauss egy napon elhagyta fe­leségét, Anna Streimet. A siker megré­szegítette, és szakított családjával. Be­leszeretett egy szép, fiatal bécsi leány- , zóba, Emilie Trampuschba. Fia, ifjabb Johann Strauss akkor már kitűnően he­gedült apja zenekarában. Az új asszony öt gyermekkel ajándékozta meg a val­cerkirályt, kinek csillaga mind fénye­sebben ragyogott. Richard Wagner is meghallgatta a játékát, és el volt tőle ragadtatva. Berlioz azt írta róla, hogy tűz, intelligencia és ritmikai érzék jel­lemzi. A nagy mesemondó, Hans Chris­tian Andersen így Írja le egyik tudósí­tásában: Strauss fekete, mint egy mór, orra tömpe, haja göndör. Éléte utolsó esztendejében (1849) aka­rata ellenére politikába keveredett, mégpedig épp a jól ismert Radetzky- induló című zenedarabja miatt. Joseph Radetzky tábornagy osztrák hadvezér számos győzelmet aratott, de a forra­dalmi és demokrata elemek ellenfele­ként az abszolút hatalom képviselője volt. A közvélemény nemcsak őt, de a róla elnevezett induló szerzőjét is reak­ciósnak bélyegezte. Tüntettek id. Jo­hann Strauss ellen! Azonban 1849-ben újabb angliai útja feledtette vele ezt a disszharmonikus eseményt. Amikor turnéja végén hazatérőben Londonba behajózott, a Temzén hajók sokasága kísérte. A szinte flottányi hajóhad min­den egységéről az ő zenéje szólt. Már csak szeptember 25-ig élt. Kétszázötven szerzeménye maradt az utókorra. 152 valcer, 18 induló, számos galopp, polka, quadrille, kotillon és más tánckompozíciók. Valamennyi közül a Radetzky-induló hangjai villanyozzák fel mindmáig a hallgatóságot. Kristóf Károly a helyi vállalatok segítségével korszerű szolgáltatólíáz része­ként létesítenének új könyvtár rat. A tanács vezetőiből nem hiányzik a jó szándék, a vál­lalatokból a tenníakarás. De nem kis dologról van szó, a helyzetet mérlegelni kell, közö­sen kell megoldást találni. Ezt a megoldást készíti elő majd az a megyei tanács, a megyei könyvtár, a járási és helyi szervek képviselőiből álló bi­zottság, amely még e hónap­ban felülvizsgálja a könyvtár helyzetét. A nagyközségi könyvtár kö­vetkező íróvendégét, Bihari Klárát, a gimnáziumban fo­gadják — a szükség hozta lét­re ezt a (gyakorlatot —, a helyzet megoldása azonban nem tűr halasztást. Többek között azért sem, mert a he­lyiségek tulajdonosával kötött húszéves szerződés 1983-ban lejár. Reméljük azonban, hogy a könyvtárosok és az olvasók akkor már emlékezni is ne­hezen tudnak a mai körülmé­nyekre. P. Szabó Ernő Kodolányi emlékezete Kodolányi János születésé­nek 80. évfordulóján, már­cius 13-án délelőtt 11 órakor, a Farkasréti temetőben koszo­rúzás! ünnepséget rendez a Magyar Írók Szövetsége. Ko­szorút helyeznek el az író egykori lakóházán lévő em_ léktáblán, a Böszörményi úton is. Sok szoknya röppen Nagy tárcsán tizenöt éve mű­ködik az Aranykalász szlovák nemzetiségi ének- és tánc- együttes. A sikeres együttes rendszeresen részt vesz a nem­zetiségi fesztiválokon, itthon és külföldön Is. De más ren­dezvényekre is gyakran kap­nak meghívást. Hetenként két alkalommal próbálnak a fiata­lok, szakképzett vezetők iri- nyitásával. TV-FIGYELÓ Verseny. Szűkölködvén a most futó tv-műsor a vetél­kedőkben, ezért hát különös örömmel vettük tudomásul annak a „... felhangzik majd szavam” című vers- és próza­mondó versenynek a bejelen­tését, amely nemsokára ked­ves dobozunk képernyőjén vá­lik láthatóvá, de amelyet — régi és jó ez a szokás — a rádió is közvetít. Amint azt az országos ren­dezvény szervezőinek, bírálói­nak csütörtökön kora este közvetített beszélgetését hall­gatva megtudtuk: egy kisebb falura való vers- és irodalmi- szöveg-kedvelő érezte szüksé­gét, hogy a szép szavak mik­rofonba mondására vállalkoz­zon, mivelhogy éppen 1500-an vannak a bejegyzett verseny­zők. Közülük azonban csak ötvenen válnak majd látható­vá, mint az elődöntők, majd a május 4-én sorra kerülő dön­tő résztvevői. Lévén ez a tájékoztatóféle — elsősorban Hárs György szerkesztő-riporter jóvoltából — messze több, mint egy kö­zönséges hírverés, . így arra is választ kaptunk, hogy mely országrészekből került ki a versenyzők zöme. Hadd ne említsünk itt most megye­neveket, csupán csak azt • ész- revételezzük — szomorkásán, keserűen —, hogy szűkebb hazánk e felsorolásban emlí­tetten maradt. Mégpedig alig­hanem azért, mert — így summáztak ott a stúdióban — nincs igazi versmondó műhely az emlegetett vidéken. Olyan gyülekezet, amelyet vagy egy fáradhatatlan tanár, vagy egy idősebb és sikeres előadó (művész) tart össze és serken­ti újabb meg újabb próbálko­zásokra a köréje csoportosu- lókat Egy régi, de máig érvényes tapasztalat fogalmazódott meg tehát újólag: az ifjabb szépen szólók, a szenvedélyes versba­rátok közösségeiben teremnek. Azt ugyan nem tették hoz­zá, de e summázatot meg­hallgatva, bárki hozzáteheti: alkalmas emberek bárhol 'lét­rehozhatnak ilyen szellemi kohókat. Akár itt, a főváros környékén is. E legújabb néznivaló beha­rangozását azzal a hírrel zár­juk, hogy a bíráló bizottság elnöke Vass István Kossuth- díjas költő lesz, akit — lévén legalább annyira szentendrei, mint budapesti — majd mint megyénkfiát hallgathatjuk. Ilyen tisztet első ízben tölt be, de — jelezte — szívesen pró­bálja majd megmérni a meg- mérhetetlent. Fiatalok órája. Amiképp több keleti nép hitvilágában, úgy tűnik, némely tv-műsorok fél-, háromnegyed vagy egy óráiban is van reinkarnáció, azaz újjászületés. Legújabban a Fiatalok órá­ja teremti újjá magát, de any- nyira, hogy — már elnézést a hasonlatért! —-szinte nem is látni régi csontjait, sejtjeit Az ifjúságnak ez a tv-s hat­van perce a múlt havi jelent­kezésekor produkált olyat, amire kénytelenek voltunk fölkapni bóbiskoló fejünket. Igen — emlékezhetünk rá —, az elvált falusi fiatalok szo­morú sorsának emlegetésekor, amely életutak bizony keser­ves nyíltsággal példázták: ho­gyan taszít el társat társától az a megveszekedett vagyon­imádat. De nem kínált kevésbé mozgalmas programot a leg­utóbbi ifjonti óra sem, ami­kor — egyebek között — a szerelmi kultúra gondjait hoz­ta szóba. Mindezt igen nyílt fogalmazással és félre nem érthető ábrák segítségével tet­te, amely vállalkozás így bi­zonyára nem kis vihart ka­var majd nézői körökben. Hogy ez így lesz, azt a mű­sor írónő vendégének, Jókai Annának az adás befejezése­kor elhangzott szavai is je­lezték, amelyek olyasféleképp szóltak, miszerint nem any- nyira a jelzett képekkel kell erre tanácsokat adni az egy­más felé igyekvőknek, hanem inkább érzelmeik nemesítésén lenne üdvös fáradozni. Majd meglátjuk, hogy s mint alakul e bátor műsorbe­tét utóélete. Merthogy ilyes­mire tényleg számítani lehet, afelől kétség nincsen. I Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom