Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

MGST-beruhózás Háromszázmii ió köbméter gáz érkezett Két hónapja, január első hetétől kapjuk a Szovjetunió­tól az orenburgi földgázt, amely a KGST-országok közös beruházásában épített Szövet­ség távvezetéken át jut el or­szághatárunk térségébe, s a Szovjetunió más területéről érkező gázzal egyesülve Be- regdarócnál lépi át a határt és áramlik tovább a Testvéri­ség távvezetéken. Ebben a két hónapban mintegy 300 millió köbméter szovjet föld­gáz érkeeett. Az importált földgázzal annyi energiához jutunk, mint amennyit a ha­zai ei'őműveink termelnek. A legjelentősebb importtétel az orenburgi, amely fedezi Buda­pesten és további 117 telepü­lésen a vezetékes földgázszol­gáltatásban részesülő mintegy 400 ezer háztartás, több ezer kommunális és több száz ipari fogyasztó ellátását. Kádár János hétfőn Moszkvába érkezett Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­Alaposan mi incs semmi furcsa vagy IV meghökkentő abban, hogy az állampolgár az általa nem ismert dolgok zsákjában tartja a felügye­leti vizsgálatok fogalmát, gyakorlatát, űjli gondja len­ne e feladattal? Az a fon­tos, hogy nevében — s ami a döntő: érdekében — rend­szeresen és tervszerűen ele­get tesznek ennek a fel­adatnak az arra hivatott szervek munkatársai, első­sorban a tanácsi szakigaz­gatásban dolgozók. Tény ugyanis, hogy a felügyeleti vizsgálatok javát a tanácsok szakigazgatási apparátusa bonyolítja le. A megyei ta­pasztalatok azit mutatják, évről évre eredményeseb­ben. Három esztendőre visz- szatekintve, a megyében fo­kozatosán emelkedett az el­lenőrzött egységek száma, ami a tervszerűség egyik bizonyítéka. Annak azon­ban nem tanúsítója — mert veszélyes mechanikusság lenne az ilyesmi —, hogy e tervszerűségen belül az ala­posság mennyiben hódított tért, azaz a több ellenőrzés egyben hatásosabb vizsgá­lódás volt-e a korábbiak­nál? Ami nem elvont di­lemma, hanem nagyon is gyakorlatias választ köve­telő kérdés, hiszen az ellen­őrzés célja nem a hibakere­sés. Általában azért kell az ellenőrzés, hogy fel­színre kerüljenek a munkát akadályozó, lassító ténye­zők, bizonyos esetekben pe­dig azért elengedhetetlenek a felügyeleti vizsgálatok, hogy érvényt szerezzenek a társadalmi érdekeltségnek, lefogják azok ‘ kezét, akik hanyagságból vagy — na­gyon ritkán — bűnös szán­dékból, nem sáfárkodnak megfelelően a rájuk bízott joggal, eszközzel. E gybecseng a megyei ta­nács szakigazgatási szerveinek és a járási hivataloknak a tapasztala­ta: az ellenőrző apparátus — legyünk pontosan fogal­mazók, mégha nyelvileg nehézkesek is — problé­malátó képessége a hetve­nes évek második felében sokat fejlődött. A nagyköz­ségekben különösen szem­betűnő a változás a koráb­biakhoz mérten, s ez azért fontos, mert az 1971. évi I. törvény — népszerűbb ne­vén a tanácstörvény — el­fogadása után itt mutatko­zott a legtöbb gond. Egész egyszerűen nem volt kellő fölkészültségű gárda arra, hogy a megnövekedett ha­tásköröknek megfelelően — ma egy nagyközség több mint kétszáz hatáskörrel rendelkezik! — lássa el az ellenőrzés szakértelmet, ta­pintatot, következetességet egyszerre kívánó, követelő feladatát. Sorozatban akad­tak olyan vállalatok, költ­ségvetési gazdálkodó szer­vek, ahová három-négy év alatt sem jutottak el az el­lenőrzést végzők; napjaink­ban a minimálisra csökkent azoknak az egységeknek a száma, ahol két éve nem került sor felügyeleti vizs­gálatra. Nem elhamarkodott tehát a megállapítás, hogy a munka állandó elemévé lett az ellenőrzés, még akkor is, ha általában a feladatok szembetűnőbbek, mint az eredmények. Feladatok; sok a gond a felügyeleti vizs­gálatok előkészítésénél, an­nak eldöntésénél, melyik intézménynél látszik indo­koltnak az átfogó, minden részletre kiterjedő elem­zés, s hol elegendő a rész­vizsgálódás. Ugyancsak te­endők serege sorakozik a műszaki jellegű ellenőrzé­seknél, hiszen ide meglehe­tősen univerzális képzett­ségű emberek kellenének, ám ilyenek nincsenek, s ép­pen ezért mindig rejlik va­lamennyi kockázat az el­számoltatásban, valóban azt vették-e észre az érin­tettek, ami a legfontosabb, vagy lényegtelen ügyön akadtak fenn, miközben át­siklottak a lényegesen? F olytathatjuk az ala­posság fogalmához tartozó eredmények, gondok, teendők sorolását azzal, hogy míg a vállala­tok ellenőrzésénél általá­nos gyakorlattá lett a kü­lönböző szakigazgatási szer­vek együttes, összehangolt munkája, ugyanezt nem mondhatjuk el a költség­vetési szervek, intézmények működésének részletes mérlegelésekor. Továbbá: itt-ott, de jele mutatkozik annak, akadnak, akik ösz- szetévesztik az ellenőrzésre fordított órák számának emelkedését a hatásosság fokozódásával, s ezért meg­nyugodva ülnek íróaszta­luknál, mint akiknek a jö­vőt nézve már semmi dol­ga sincsen. Pihenésükből olykor csak egy bűnvádi feljelentés riasztja fel őket, s akkor hitetlenkednek, mi­ként történhetett, ami meg­esett. Van ennek fordított­ja is: a kitűnően vezetett, sikerrel dolgozó, gazdálko­dó egységeknél nem szük­séges minden esztendőben megjelennie a felügyeleti vizsgálatot végrehajtó el­lenőröknek. A jogszabály lehetőséget nyújt a mente­sítésre, ám a megyében eléggé általános tapasztalat: bátortalanul élnek a taná­csok ezzel a könnyítéssel. Ahogy bátortalan a követ­kezetesség, ott is, ahol az észlelt gondok megkívániák az esztendőnkénti vizsgála­tot; nem mindig térnek vissza időben az ellenőrök. Változatlanul erősíteni szükséges a belső ellenőr­zés rendszerét, rendjét, azaz annak > lehetőségét, hogy testközelben és azonnal ki­derüljenek a hibák, tévedé­sek, ne a majd valamikor bekövetkező felügyeleti vizsgálat tárja fel azokat. Erre a költségvetési szer­vek vezetőinek több időt kell szentelniük; kínos, kellemesen meglepetések­től kímélhetik meg magu­kat. S ez csak maroknyi mindabból, ami az alapos­ság címszava mellé kíván­kozik, érzékeltetve: az el­lenőrzés nem formai, ha­nem lényegi része a napi munkának. Amiből már ké­zenfekvő a következtetés: az ellenőrzés alaposságát az igazolja, ha az állampol­gárok szolgálata zavartala­nabb lesz. Mészáros Ottó nak meghívására baráti láto­gatásra vasárnap Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Németh Károly és Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­jai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, Senket András belügy-, Púja Frigyes külügy- és Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ott volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet főváros magyar és szovjet zászlókkal feldíszített Belorusz pályaudvarán hétfőn Kádár János fogadására meg­jelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára, Anatolij Blatov és Valentyin Falin, az SZKP Központi Re­víziós Bizottságának tagjai, valamint több más hivatalos személyiség. Ott volt dr. Szű­rös Mátyás moszkvai magyar nagykövet, valamint a nagy- követség több más vezető munkatársa. A vonatból kilépő Kádár Jánost a moszkvai magyar úttörőcsapat tagjai virágcsok­rokkal köszöntötték. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 51. szám Ára 1,20 forint 1979. MÁRCIUS 6., KEDD Igazi tavaszi vasárnap ÉBesB a Bs&Bár — EsúfoBf kiSBSngáraf&k A hűvös, borús napok után váratlanul ajándékként igazi tavaszi vasárnap köszöntött ránk. A rég áhított, meleg napsütés és a friss levegő Pest megyében is emberek ezreit csalogatta a szabadba. A hő­mérő a sok évi átlagnál 5—6 fokkal többet mutatott. Dol­goztak a határban, s megin­dultak az autókaravánok, a sűrített buszjáratok. Zsúfolt vonatok, HÉV-szerelvények szállították a pihenni, kikap­csolódni vágyókat a nevezetes kirándulóhelyekre. Főképpen a Dunakanyart illette meg a telt ház táb­la: benépesült a visegrádi Siíva- nus szálloda, sokan foglaltak szobát a fizetővendég-szolgá­lat útján és sorra kitárultak az ajtók a Duna-parti nyara­lókban. A hosszú téli hóna­pok után Szentendrétől Viseg- rádig, valamint a ráckevei Duna-ágban tavaszi nagytaka­rítást rendeztek kívül-belül a nyaralótulajdonosoik. Csattog­tak a metszőollók, szorgosan ásták a korai zöldségeknek szánt parcellákat. Igazolta ezt, hogy" a múlt héten megnöve­kedett a kereslet a kertiszer- számok iránt, jókora mennyi­ség fogyott vetőmagvakból és facsemetékből is. Ki-ki találhatott neki tetsző programot, s aki megfáradt, frissítőül bőséges étel-ital vá­Abonyi rekonstrukció Edén már többet termet a téglagyár A termékszerkezet korsze­rűsítését, a gazdaságosabb munka feltételeinek megte­remtését, az export bővítését segíti az idén az építőanyag­ipar 14 vállalati beruházásá­nak befejezése. Egyebek kö­zött az abonyi, a Békéscsaba II. és a teskándi téglagyár re­konstrukciós beruházásának átadásával évente csaknem százmillió téglához jut az ország, mégpedig a korábbinál keve­sebb energiabefektetéssel, munkaerővel, tehát gazdasá­gos módon. Az építkezések és a betonelemgyárak ellátását segíti évi 220 ezer köbméter osztályozott kaviccsal a he­gyeshalmi bánya, amelynek termékéből a hatékony ce- manttakarékosságnak megfe­lelő összetételben készíthetik majd a betont a megrendelők. A lakossági és az állami építkezések jobb csempeellá­tását segíti a Budapesti Por­celángyárban befejeződő re­konstrukció, amelynek ered­ményeként évente 200 000 négyzetméter csempéhez jut az ország. A Beton- és Vas­betonipari Művek miskolci gyárában több mint 90 millió forintot költöttek fejlesztésre. Az eredmény: évente 217 000 köbméter korszerű és gazdaságos vasbetontermék. A külföldön is keresett porce­lán term ékek gyártását fej­lesztették Herenden és Holló­házán : az üvegipari cikkek hazai ellátását és exportját fjedig a karcagi és a nagyka­nizsai üveggyárban. Így pél­dául Nagykanizsán évente 18 millió forint értékű hőálló és laboratóriumi üveggel, vala­mint 23 millió forint értékű gyógy- és vegyszeres üveggel bővül a termelés. Ebben az évben az építő- anyagipar 3960 millió forintot költ — saját erőből és állami támogatással — vállalati be­ruházásokra. lasztókból rendelhetett az eszpresszókban és éttermek­ben. A Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat többféle üdítő italról, hazai és import sörről gondoskodott, nem volt' hiány olcsóbb egytálételekből sem, a büfékben kínáltak forró kolbászt és lángost. A tava- szias hangulatot jelezte, hogy nagy keletje volt a fagylalt­nak. A megnövekedett forga­lom miatt az előző hetinél kétszer több, körülbelül 800 ezer forint bevételre tettek szert. Ezreket vonzottak a budai hegyek is, ahol ugyancsak megfelelő ellátást biztosított a vendéglátóipar. Érd, Vác, Szentendre és Pomáz környé­kére a menetrendszerű jára­tokon kívül 60 különjárat indult va­sárnap, s 26 turistacsoportot szállítot­tak különbusszal. A Volán fő­diszpécseri szolgálatánál hal­lottuk, hogy mintegy 17 ezer utas vette igénybe járataikat vasárnap. Lehetetlen megszámolni vi­szont, hányán kerekedtek fel személygépkocsin. Tény, hogy késő délután végeláthatatlan kocsisorok haladtak a főváros felé a Mátra és a Dunakanyar irányából. A szokottnál jóval élénkebb forgalom volt az M7-esen is. Az Ütinform tájé­koztatása szerint az autósok zöme fegyelmezetten vezetett, ám sajnos néhány — nem sú­lyos kimenetelű —, figyelmet­lenségből adódó baleset elő­fordult a megye főútjain. Gépek, start előtt A Taurus gó ellátást ígér A mezőgazdasági termelők rövidesen indítják gépeiket. Számukra fölöttébb fontos a Megév ígérete: rendben lesz az idei járműgumiabroncs-el- látás. Viszont az ugyancsak fogyóeszköznek számító ma­gyar gyártmányú ékszíjak mi­nősége — bár némi javulásra lehet számítani — idén sem éri majd el a nemzetközi szín­vonalat. Emiatt gyakrabban lesz szükség a munka közbeni cserékre. A Mezőgazdasági Gépalkat­részellátó Vállalat és a Taurus 965 millió forint értékű szer­ződést kötött gumiáruk idei szállítására. Ez az összeg az Tanácskozás az ellátásról Pest megye, a Be'kereskedelmi Minisztérium és a SZÓ VOSZ vezetőinek megbeszélése At. V. ötéves terv időará­nyos teljesítéséről és a 'továb­bi feladatokról tanácskoztak tegnap a Pest megyei pártbi­zottság székházában a Belke­reskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ és Pest megye ve­zetői. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter, Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, Balogh László, a megyei pártbizottság titkára, és Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke. Nőnapi virágok Az Óbuda Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet a nemzetközi nőnapra krizantémot, cikláment, mikulás- virágot és rózsát nevelt. elmúlt évinél mintegy 70 mil­lió forinttal nagyobb. Vala­mennyi mezőgazdasági jármű­höz biztosítanak abroncsot. Az ellátás egész évben általá­ban kiegyensúlyozott lesz, a legnagyobb munkák idején azonban előfordulhat, hogy ki­fogy egy-egy raktárból a kész­let. Ezért jó, ha a mezőgazdasági nagyüzemek előrelátóan készülnek fel, és Időben megrendelik, be­szerzik szükségletüket. A Tau­rus összesen 700 millió forint értékű gumiabroncsot — a ta­valyinál 700 milliós értékkel többet — közvetlenül az Ag- roker-telepekre küld. Hazánkban három helyen gyártják az ékszíjat, és bár egy tavalyi vizsgálat nyomán sokat tettek a technológia korszerűsítéséért, alapvetően még nem sikerült megoldani a gondokat. Külföldön már poliészter­szálakat alkalmaznak, ezek lényegesen ellenállóbbak. A Megév a gyártási, vala­mint a forgalmazási tapaszta­latok alapján azt javasolja, hogy a hazai gyártók lehető­ség szerint minél előbb állja­nak át a pxiliészterszál fel- használására. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta. nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait F. W. K. Akuffo altábornagynak, a Ghá­nái Köztársaság elnökének, az ország függetlensége kikiáltá­sának 22. évfordulója alkalmá­ból. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, hétfőn haza­érkezett Prágából, ahol az SZVSZ titkárságának ülésén vett részt. Péter János, az Országgyűlés alelnöke vezeti azt a magyar békemozgalmi küldöttséget, amely tegnap Helsinkibe uta­zott a nemzetközi vietnami szolidaritási konferenciára. Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nöke tegnap delegáció élén a Szovjetunióba utazott, a Szov­jet Hidrometeorológiai és Kör­nyezet Ellenőrző Állami Bi­zottság elnökének meghívásá­ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom