Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

waYmrado A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1979. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Nyugdíjasok szakbizottsága Számítanak a segítségükre Fenyőlapok érkeztek Szolnokról A nagykőrösi ÁFÉSZ szállítója Seri Miklós és Simon László jó minőségű fenyőlapot hozott Szolnokról a szövetke­zet kocséri TÜZÉP-telepére. Varga Irén felvétele 5PORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Sikeres egyéni sakkverseny A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége városi szervezetének el­nöksége nemrégiben alakította meg nyugdíjas szakbizottsá­gát. Azóta az idős szakembe­rek nagy lendülettel láttak munkához. A napokban a vá­ros termelőszövetkezeteinek vezetőit hívták meg körükbe, hogy közösen megállapíthas­sák, miben segíthetik a gaz­daságokat a nyugdíjas mező- gazdasági és más szakmabeli MTESZ-aktivisták. További ötletek Fekete József, a Mészáros János Termelőszövetkezet el­nöke a megbeszélésen elmon­dotta, hogy a közös gazdaság több olyan nehézséggel küsz­ködik, melyek megszüntetésé­hez a nagy tapasztalattal ren­delkező nyugdíjasok is segít­séget adhatnak. Mint mondot­ta, ezekkel kapcsolatban a gazdaság szakemberei már több különböző, s igen jó ter­vet készítettek, ám a leggaz­daságosabb, legegyszerűbb megoldást továbbra is kere­sik. Ilyen gond egyebek között a homoktalajok legkedvezőbb vetési rendjének meghatáro­zása. Különösen azokon a te­rületeken, melyeknek rossz az altalaja, s fagyzugosak is, ezért szőlő és gyümölcs ter­mesztésére nem alkalmasak. Örömmel fogadnák a hasznos elképzeléseket a közös gazda­ság legelőinek javításával kapcsolatban is. A szövetkezet területén kevés az ősgyep, s ezek hozama sem megfelelő. A fejlődő állattenyésztés, mondotta az elnök, mind több takarmányt igényel, a legelőle javítása tehát igen sürgető feladat. Sok fejtörést okoznak a szakembereknek az elha­nyagolt kordonos, de tőkemű- veléses szőlőültetvények is, melyekben igazán sok a ta­rack. E káros gyomnövény irtására még nem találtak A krónikás Bállá Gergely 1735 és 1774 között jegyző, fő­jegyző, másodbíró volt, majd 9 even át főbíró Nagykőrö­sön. Kevéssel halála után. 1787. augusztus 28-án született egyik, utóda, egy szegény csa­ládban Bakos Ambrus, aki fé­nyes tehetségével vezéri sze­repre volt hivatott, s ezt hű­séggel be is töltötte. A maga tragédiája árán is ... A kis Ambrus az elemi is­meretek megszerzése után be­került a helyben már szinte a reformáció óta működő kö­zépfokú „scholába”. Ádám Gerzson meg látta a belépésé­ről tanúskodó aláírását az is- tola matricuiájában. Elekor 14 éves volt. Három év múl­va a debreceni Kollégiumon tépett, ahol a szokás szerint a bölcsészeti tanfolyam befejez­tével jogot, majd teológiát hallgatott. „A pap pályára kí­vánt lépni — írja róla Adám Gerzson —, ez ígért a sze­gény sorsú ifjúnak legbizto­sabb jövőt. De a gondviselés másként határozott. Egy al­kalommal ugyanis, az iskola céljaira könyöradományokat gyűjtvén — supplicálván —. szülővárosát is útba ejtette, s vasárnap délelőtt prédikációt tartott. A városi elöljárók is mind ott voltak a templom­ban ... Bakos gyönyörű be­szédjével, hatalmas gondola­taival annyira elragadta őket. hogy Debrecenbe többé visz- sza sem eresztették, hanem Pestre küldték joggyakorlat­ra” ... Ez azt jelenti, hogy a város folyósította a költségé­gazdaságos technológiát. Vár­ják tehát a jótanácsokat. Sz. Tóth László, az Arany János Termelőszövetkezet el­nöke a megbeszélésen elmon­dotta, hogy gondjaik teljes mértékben megegyeznek a Mészáros János Termelőszö­vetkezetéivel, ezért ugyan­azokban a kérdésekben vár­nak választ a nyugdíjas szak- bizottság tagjaitól. Ezenkívül, mondotta a továbbiakban, örömmel alkalmaznak nyug­díjasokat a nagyobb betakarí­tási munkák idején irányító, szervező munkakörökbe. Mindkét termelőszövetkezeti elnök meghívta, a nyugdíjaso­kat üzemlátogatásra is, abban a reményben, hogy a határ­járás során az idős szakembe­reknek alkalma nyílik az üze­mek mindennapi tevékenysé­gével megismerkedni, s ezzel kapcsolatos véleményük to­vábbi ötleteket adhat a ter­melés korszerűsítéséhez. Olcsó vetőmag A továbbiakban a nyugdíjas szakbizottság tagjai a kisegí­tő gazdaságok és a termelő- szövetkezetek együttműködé­sével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a két vezetőnek. Szarvas László, aki a városi kertbarát klubot képviselte a szakbizottság ülésén, a trá­gyaszállításhoz kért segítséget a közös gazdaságoktól, vala­mint több palánta nevelését javasolta. Többen felvetették, hogy sérelmesnek tartják a zöldség-gyümölcs felvásárlási és értékesítési árak közötti hagy különbséget. E probléma megoldásához is a szövetke­zetek segítségét kérték. Má­sok a pálfájai kiskertek mel­letti, illetve a bokrosi felvá­sárlótelephez vezető út javítá­sát kérték. A sok kisebb kérdést fel­színre hozó vita során a ter­melőszövetkezeti vezetők el­ket további tanulmányaira. S mindennek egy küzdő, kis va­ros ejtette módját. Az ügyvé­di vizsgát mihamar sikerrel letevőn, 1811-ben aljegyző, később főjegyző, majd 1840- ben és 1847—48-ban főbíró, a varos legfőbb tisztviselője lett. Érzékeny búcsú Ekkoriban állott pályája te­tőpontján. Cselekedetei nyo­mon kísérhetők a város jegy­zőkönyveiben, melyek — sze­rencsére — teljes egész soro­zatukban megmaradtak. Am a jegyzőkönyvekből sajnos, nem lehet teljes biztonsággal el­dönteni, hogy melyik az ő ka- zeírása. mert többen is vezet­ték őket. s nincs aláírva egyik sem. Találtunk viszont egy kisebb aktát tőle. melyben 1814. június 12—i kelettel, te­hát még pályája legelején, je­lenti, hogy Varga Jánosnéval szemben eljárt, s így férje megfizeti Sánta Lajosnak 237 forint 40 krajcáros adósságát, „amire pedig tanúk előtt azt mondta, megvetésből, élőszó­val, a bíróság elé állíttatván, hogy ők ezen bírói végzésnek soha eleget termi nem fogá­nak”. A szegény sorsból felkerült főbíró kitörő lelkesedéssel üdvözölte az 1848-as forra­dalmat. Pest megye egyik le­hetséges szabadelvű vezérét látták benne, ezért másod­alispánnak jelölték. Amikor pedig erre városunk másik neves szülöttét, Nyáry Pált választották, őt kinevezték a mondották, hogy a felvásárlá­si és értékesítési árak szabá­lyozása országos feladat. A helyi gazdaságoknak is akad­nak hasonló gondjaik, s nem vállalkozhatnak helyi ársza­bályozó szerepre. A zártkerti termelést ter­mészetesen segítik a gazdasá­gok. A Mészáros János Ter­melőszövetkezet a trágyaszál­lításhoz is tud járművet ad­ni, feltéve, hogy nagyobb mennyiségekről van szó. Pa­lántaneveléssel is foglalkoz­nak a gazdaságok, ám biz­tonságos ellátást nem ígér­hetnek. Esetenként adódó fe­leslegeiket értékesíthetik csak. Javasolták, hogy a kertbarát klub tagjai alakítsanak palán­tanevelő csoportot. Ehhez a szükséges berendezési tárgya­kat a gazdaságok igen olcsón rendelkezésükre bocsátják. A Mészáros János Termelőszö­vetkezet jelenleg igen olcsó vetőburgonyával is segítheti a zártkerttula j donosokat. Az útjavításokkal kapcso­latban elmondották a szövet­kezeti vezetők, hogy igyekez­nek a nehéz gépekkel tönkre­tett utakat rendbehozni, ám kapacitásuk erre nincsen, a munkálatok csak lassan ha­ladhatnak. Végezetül Sz. Tóth László elmondotta, hogy az Abonyi úti felvásárlótelepnek új helyet jelöltek ki a yolt Patonai kert mögött, s az Áfész a napokban dönt, hogy elfogadja-e. Megismerik a gondokat A tanácskozás befejezése­ként Nagy László, a nyugdíjas szakbizottság titkára megkö­szönte a termelőszövetkezeti vezetők tájékoztatóját, s mint mondotta, a közös gazdaságok megoldásra váró gondjairól körlevélben értesítik a város valamennyi érintett nyugdíjas szakemberét. „Hétszemélyes tábla” tagjá­vá, azaz „szeptemvirré”. Igen magas rangot jelentett ez. Ekkor történt az a példát­lan eset, melyet a városi jegy­zőkönyv 1849. június 18-i dá­tummal részletesen megörö-\ kitett. A kinevezés „felolva­sása után idős Bakos Ambrus, bírói hivatalát letévén, léle­kig ható beszédben érzékeny búcsút vön a tiszti kartól, mi­re a tiszti kar nevében Szűcs Pál, a közönség nevében pe­dig főpolgármester Szentpé- teri Sándor alkalomszerű vá­lasszal felelvén, a szülőhe­lyét, mint közhivatalnok 38 évekig szolgált, s kiismert ér­demeiért az ország legfőbb Törvényszékéhez igénybe vett Aggastyán Bakos Ambrus a jelenlevők őszinte éljenzéseik közt a termet elhagyta”. Tiszta erény Egy hét múlva a közgyűlé­sen: „tartozó hazafiúi köte­lességének ismeré kinevezte- tését a nép képviselőinek szinte tudomására adni, és fő­bírói hivatalát, melyre a nép bizalma által kilencszer vá­lasztatott el, a közgyűlés szí­ne előtt szinte letenni, érzé­keny és keblet rázó szavakkal előadván: ...Zápolya alatt az egész nemtelen (azaz „nem nemes”) nép minden polgárt jogoktól megfosztatva, újra földesúri hatalom alá vettetett, s mint elidegeníthető porté­ka, a jobbágyi telekhez köt­tetett, s a pór népek, melly ezután a törvénykönyvekben Fólia aíaü tűzdelik a palántát A Mészáros János Termelő- szövetkezetben, Nekovetics Gé­za kertészeti ágazatvezető a tsz minden kerületében és üzemegységében gondosan be­osztotta. hogy hol, milyen és mennyi konyhakerti, valamint konzervzöldségfélét termesz­szenek. Mindenütt állnak a fóliaházak, ültetik a palán­tákat. A tápkockákba pikiro- zott tavaszi salátapalánfát nagy részben már kiültették állandó helyére. A paradicsom­palántákat tűzdelik a nevelő parcellákba és zöldell a hegyes és tompa paprika palántája is. A konzervparadicsomot a volt Szabadság Tsz területén termesztik. A fele területre gépi szedésre alkalmas fajtá­kat ültetnek. Az üzemegység kertészetében Ványi Ambrus telepvezető, a primőr salátán ■kívül zöldpaprikát is termel­tet. Nagyobb mennyiségű pap­rikát termesztenek ezután a Pesti úti Dózsa-féle üzemegy­ségben, ahol Petrezselyem Fe­renc a kertészeti telepvezető. A barátszilosi kertészetben D. Kovács Aladárné telepve­zető irányításával, élénk len­dülettel folyik a munka. Az olajfűtéses nagy fóliaházakban ügyes asszonyok serényen tűz­delik a nevelő parcellákba a kis korai paradicsompalántá­kat. Szalui Zsigmondné, Krausz Ferencné és Surányi Ambrus­áé brigádtagtól megkérdeztük, hogy mennyit keresnek a pa­lán tatűzd eléssel ? — Teljesítménybérben dol­goznak — mondották. Parcel­lánként 88 forintot fizetnek a tűzdelésért. Száz forint körül keresünk naponta. Ezen a kertészeti telepen 15 asszony és két férfi dolgozik, Lócskái János és Szijj István újabb fóliaházat állítanak fel. Ott dolgozik még egy idős nyugdíjas tsz-tag, Szűcs Ist­ván is, aki minden munkában segítkezik. Növendékek a pódiumon Ünnepi hangverseny Az Állami Zeneiskola szülői munkaközössége nagysikerű hangversenyt rendezett a na­pokban a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 60. év­fordulója tiszteletére. A hang­versenyen az. iskola diákjai léptek fel. A közönség zsú­folásig megtöltötte az iskola nagytermét, s igen nagy tet­széssel fogadta a csaknem há­romórás műsort. A rendezők a hangverseny bevételét a nemzetközi gyermekszolidari­tási alapra fizették be. ' „máséra plebs contribuens” név alatt említhetik, korun­kig az alkotmány jótékony­ságából csak egy maradt, hogy az adót és az ország terheit egyedül viselje” ... A beszéd rendkívüli hatá­sát érezteti a határozat: „A közgyűlés oily férfiútól lett elválás okozta fájdalmas ér­zelmeit, kiben e városnaK minden polgára — 38 éves hivataloskodása alatt mint Jegyzőben ritka tudományos műveltséget s páratlan szor­galmat; mint tanácsnokban — bármely szövevényes ügyek­ben és bajokban — hiv es okos tanácsadót; mint bíró­ban részrehajlatlan igazság- szeretetet s szigorúságot — talált, ismert és tapasztalt — a képviselőtestület elnöke ér­zékeny szavakban fejezvén ki, mellyen annak meggon­dolása, hogy midőn a kor­mány e mindenek által egy­aránt tisztelt és szeretett fér­fiút rég megérdemelt helyere emelte, ez által nemcsak a tiszta erényt és tudományos képzettséget érdemesítette, de városunkat is megtisztelte: ... hálás emléke jegyző­könyvbe venni rendeltetett". Verbuváló beszéd Bakos Pestre költözött, hogy a hétszemélyes táblának ren­delkezésére állnasson. Mun­kássága azonban nem tartott sokáig, bár ezalatt is bizonyo­san számos olyan ítéletet hoz­hattak, amelyet a rovásukra írtak a megtorlók. Öt magát rendőri felügyelet alá helyez­ték, körösi házát, itt szerzett kis birtokát zár alá vették. A zsarnok első dühe csillapultá­val azonban felszabadult sze­mélye és vagyona, de ő már nem volt a régi. Magányba vonult, s csak adókönyvezés­Gyáli Tsz SK—Nk. KIOSZ 12,5-7,5. Nk.: Nagy (1), Ko­vács (1), Pallagi, Bakó, Mé­száros (1), Horváth J., Hé­vízi (1), Szálas (1,5), Cs. Ko­vács (1). Az idegenben leját­szott magyei I. osztályú csa- patbajnoki sakkmérkőzésen a múlt évi 4. helyezett ellenfél egységesebb volt. Bár újonc is szerepelt a körösieknél, nem volt akkora különbség az ellenfelek között, mint amit az eredmény mutat. A KIQSZ-székházban, 11 fő körmérkőzésével folyó KIOSZ Kupa minősítő egyéni sakk­versenyen az 5. forduló után már 26 találkozót lejátszot­tak. A 4 és fél pontos Hévízi Jenő vezet, az eddig 4 pontot gyűjtött Bakó és Pallagi (3,5) előtt! Szolnokon rendezték a Szol­nok megyei MEDOSZ-sakk- versenyt. A NEFÁG nagy­kőrösi fafeldolgozó üzeme (Nagy Sándor, Kovács István, Kis Sándor, Bűz Dezső) sze­repelt a legkiegyensúlyozot­tabban, 12 csapat küzdelmé­ben. A körösiek selejtező csoportjukban négyszer is 4:0- ra győztek, majd 2,5-1,5-es ve­reség után a döntőben is 4:0- ra nyertek. A megszerezhető 24 pontból 21 és felet elér­tek, az első helyen végeztek és továbbjutottak a területi döntőbe. Az egyéni teljesítményeket is értékelték, sei és hiatárméréssel tengette életét. Dolgozott azért a vá­rosért, melynek messze nyúló határait Pótharaszttól Tetét- lenig ő szerezte meg főbírósá­ga alatt, sőt utóbb részt veti még Arany Jánoséit idehoza- talában is. 1852. augusztus 29- én halt meg, 65 éves korában. Nagyméretű, beszédes sírköve megvan a nagykőrösi temető­ben. A Nagykőrösi Athenas írója még személyesen is jól is­merhette Bakos Ambrust, hiszien alatta' végezte itt a gimnáziumot, majd vezette „publicus praeceptorként” az iskola első osztályát. Innen ment a Kossuth híres nagykő­rösi verbuváló beszéde után. nyilván Bakos buzgólkodásá- ra megalakult első felkelő csapattal a haza védelmére. Nagybecsű művében a leg­szebb jellemzést talán éppen Bakos Ambrusról írta, ekkép­pen: A legnagyobb „Erős testalkatú, szép kül­sejű, jó kedélyű, derék ma­gyar ember volt Már külseje elárulta elveit: egész életé­ben csak magyar ruhát, nad­rágot viselt. Magánéletében vidám, szellemes volt, meg­jelenése tiszteletet parancsoló. Polgártársaihoz nagyon ra­gaszkodott, s a nép is őhozzá. Hivatalában önérzetes, sőt az illetéktelenül beavatkozók­kal szemben kíméletlen tudott lenni. Nem kereste, mégis a legnagyobb mértékben bírta a népszerűséget”. Mi pedig hozzátehetjük: ő volt sorrendben az utolsó, de legnagyobb főbírója Nagykő­rösnek. Utána meg is szűnt ez az ősi tiszitség. Jöttek a „pol­gármesterek”, sőt „főpolgár­mesterek”, osztrák mintára ... Dr. Törös László a 48 főből a 6 pontot elért Bűz Dezső lett az első a ma­ximális 6 ponttal, Kis 5,5-de* a harmadik helyen végzett. A nagykőrösi Ifjúsági Ház­ban Ágoston Géza KISZ-es sportfelelős és Pallagi Tibor, a Nk. KIOSZ szakosztályának vezetője köszöntötte a városi KISZ-es sakkbajnokság részt­vevőit. A KIOSZ jóvol­tából sakkórával mérkőztek 2X20 perces játszmákban a fiatalok, ami a Tanácsköztár­sasági Kupa helyi fordulója is volt ^gyben. Sajnos kevesen jelentek meg. A két fős férfi csapatok körmérkőzést vívtak olimpiai pontozással, az első helyet azonos pontszám után az egy­más elleni eredmény döntötte el: 1. Konzervgyár I. (Dézsa Imre, Cs. Kovács Róbert) 9,5; 2. Városgazdálkodás (G. Ko­vács, Uliesni) 9,5; 3. Konzerv­gyár II. (Varga, Páyer) 7: 4. Áfész 6,5; 5. 224-es Szakmun­kásképző 6; 6. TRAKIS 3,5; 7. Csecsemőotthon 0 ponttal. A nőknél csak egyéni vetél­kedő volt: 1. Horváth Jánosné (TRAKIS) 2; 2. N. Szűcs Ilona (Áfész) 1; 3. Járvás Pétemé (Áfész) 0 ponttal. A monori-ceglédi összevont járási II. osztályú labdarúgó­bajnokság állása a tavaszi mérkőzések előtt: 1. Gombai KSK 9 8 1 — 40-10 17 2. Vasadi KSK 10 7 1 2 26-24 IS 3. Vecsési SE II. 9 5 1 3 33-18 11 4. Maglódi KSK II. 10 4 3 3 16-21 11 5. Nk. Kin. II. 10 4 1 5 24-20 9 6. Kecskés­csárdái ÁG 10 3 1 6 16-25 7 7. Tápióvölgye (Sülysáp) II. 10 1 3 6 11-27 6 8. Kocséri Tsz SK 10 1 1 8 15-36 I Volán sportnapok A 21. sz. Volán városunk­ban .sorrakerülő vállalati sportversenyeinek időpontja változott: július 28-án és 29- én több sportágban vetélked­nek majd a volános dolgozók, üzemegységeik képviseletében. Arany János Múzeum Fara go­es textilművész kiállítása Az Arany János Múzeum­ban március 31-én délután 4 órakor nyílik meg Koczogh András faragóművész és Sze­keres Erzsébet textilművész kiállítása. A bemutatót, me­lyen a két művész számos ér­dekes alkotása látható, dr. Ba­logh László irodalomtörténész nyitja meg. A kiállítás április 6-ig. péntekig tekinthető meg hétfő kivételével reggel 9-től délután 5 óráig. Moziműsor Aladdin és a csodalámpa. Színes, magyarul beszélő francia mese rajzfilm. Elő­adás kezdete: 4 óra. Az erőd. Színes magyar ka­landfilm. Előadások kezdete: 6 és 8 óra. A kocséri Petőfi moziban Fuss utánam, hogy elkapja­lak. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadás kez­dete; 6 óra. F. P. Kilencszer választották meg A forradalmi város főbírája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom