Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

I ifjúsági kitüntetések KISZ-veterán találkozót rendeztek a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfordu­lója alkalmából Vácott, a vá­rosi pártbizottság székházá­ban. Az ünnepségen több if­júsági kitüntetést adtak át. KISZ Érdemérmet kapott Nagy Klára, a FORTE; Súg­ván Endre érmet Kikillai Jó­zsef, a Vízmű; Kiváló Ifjú­sági Vezető kitüntetést Hos- tyinszki József, a Magyar Hajó és Darugyár váci gyár­egysege; Aranykoszorús KlSZ- jelvény kitüntetést dr. Szönyi Mihály, a Kórház, Králik Fe­renc, az Egyesült Izzó váci gyára és Lajtai Istvánná, a Pamutfonóipari Vállalat váci gyára; KISZ KB dicsérő ok­levelet Deák Dezső, a Gép­ipari Szakközépiskola, Kőszegi Béla, a Kereskedelmi Szakkö­zépiskola, dr. Mátrai Sándor, a Kórház, Kovács Judit az Egyesült Izzó váci gyára, Dik- ter Tibor a DCM, Pazsitka József, a Pamutfonóipari Vál­lalat váci gyára, Novak Már­ton, a Büntetésvégrehajtóinté­zet és Kozma György, a FORTE ifjúsági szervezetének tagja. A KISZ KB dicsérő okleve­lét vehette át a Büntetésvég­rehajtási Intézet, a Pest me­gyei Nyomda Vállalat, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat KISZ-alapszervezete és a Híradástechnikai Anya­gok Gyárának I. számú KISZ- alapszervezete. A KISZ KB Kiváló^ KISZ-szervezet zászló­ját kapta a FORTE, a DCM, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének KISZ-bi- zottsága, valamint a 204-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet, a Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola, és a Gépipari Szak- középiskola iskolai KISZ-bi- zottsága. Fordán Tibor, a DCM párt- bizottságának titkára az ifjú­sági mozgalomban kifejtett eddigi kiemelkedő tevékenysé­géért megyei emlékplakettet vehetett át. — Megjelent a Váci Műsor­füzet 1979/4. száma Folyta­tásban olvashatjuk a Tanács- köztársaság helyi eseményeit; Kocsis Iván bemutatja a fényképezés századeleji törek­véseit; a költészet napja kap­csán olvashatunk váci költe­ményekről s az 1849. április 10-i váci csata 130. évfordu­lójáról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE xxiii. évfolyam, 74. szám 1979. március 29., csütörtök Támogatják • a kistermelőket Több élelmiszer, iparcikk fogyott A Vác és Vidéke Áfész küldöttértekezlete Negyvenkilenc részközgyűlé­sen, majd pedig a váci zeneis­kola nagytermében megtartott küldöttértekezleten értékelte a Vác és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet tagsága a tavaly vég­zett “munkát. A vezetőség beszámolóját Furák János igazgatósági el­nök terjesztette a küldöttek elé. Elmondta, hogy a részköz­gyűléseken csaknem hatezren vettek részt, s több mint há­romszázan szólaltak fel, vé­leményükkel is segítve az ala­posabb értékelést. Az elmúlt esztendei munká­ról szólva az áfész elnöke meg­állapította: fő célúk az volt, hogy a szövetkezet gazdasági, társadalmi tevékenységében és üzletpolitikájában érvényesít­sék a fogyasztási szövetkeze­tek VIII. kongresszusának ha­tározatait. Tavaly például arra töre­kedtek, hogy boltjaikban meg­felelő választék álljon a vá­sárlók és egyben a tagság ren­delkezésére. Minden segítséget megadtak a néhány éve ala­kult munkásszövetkezeti szak­csoportok működéséhez is. Je­lentős kedvezményekkel támo­gatták a szövetkezet keretében működő méhész, kertészeti és kisállattenyésztő szakcsoporto­kat is. A Vác és Vidéke Afcsz ta­valyi forgalma 632,5 mil­lió forint volt, 10,9 szá­zalékkal több, mint 1977- ben. A tagság szorgalmát dicséri, hogy a tervet 2,7 százalékkal teljesítették túl. A legnagyobb mértékben az élelmiszerel­adás nőtt, de emelkedett az iparcikkek forgalma is. A bol­ti kiskereskedelem összesen több mint 485 millió forintos forgalmat bonyolított le, eb­ből a Naszály Áruház 175,4 millió forinttal részesedett. Gondot jelent azonban, hogy e hatalmas áruház éves nyeresé­ge mindössze 632 ezer forint volt. Többen elégedetten bólogat­tak, amikor Furák János el­mondta, hogy a vendéglátó egységekben 32 százalékkal nőtt a melegétel-forgalom, 2,7 százalékkal pedig az alkohol- mentes italok fogyasztása. Az áfész egyik jelentős feladata a felvásárlás és az értékesítés. Az elmúlt évben, az 1977. évihez képest 56,1 szá­zalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a felvásárló ke­reskedelem, ezzel túlteljesítve tervét is. Tartós, jó kapcsolatokat alakítottak ki a herná­di termelőszövetkezettel, amelytől húsárut vásárolt az áfész. Emellett egyebek között 18 vagon burgonyával, 5 vagon málnával, 9 vagon vegyes gyü­mölccsel több került felvásár­lás útján értékesítésre tavaly. A szép eredmények mellett Furák János gondokról is szólt: habár a felvásárlás szer­vezettsége jelentősen javult az elmúlt évben, időnként zava­rok mutatkoztak a takarmány- és a tápellátás körül. Ennek oka gyakran nem is valaki­nek a mulasztása, hiszen a szövetkezet csak azt adhatja el, amit meg tudott vásárolni. Sokszor előfordult, hogy a beszerzők üres kézzel tértek vissza. Továbbra is minden segítsé­get megad az áfész a kister­melőknek, a háztáji gazdálko­dóknak. Hitelt adtak például több tagjuknak fólia és nyúl- tartási eszközök vásárlásához. Örömmel fogadták a váci ker- tészkedők a hírt, hogy a szövetkezet beszerzett három darab kerti kis- traktort, amelyeket a tag­ságnak kölcsönadnak, ez­zel segítve a földművelés ma még nehéz munkáját. Furák János beszámolójában kiemelte, hogy a jövőben még hatékonyabban kell támogatni a háztáji gazdálkodókat, mert a tőlük felvásárolt .termékek egy része a községekben a választékot bővíti. Az ipari üzemek kisegítő ágazatként jelentős szerepet töltenek be az áfész tevékeny, ségében. Nyereségük — tavaly mintegy 6,6 millió forint — a szövetkezet más területeinek fejlesztését szolgálja, egyebek között a bolthálózat bővítését, korszerűsítését. Furák János beszámolója után többen kértek szót. A kérdésekre, javaslatokra az el­nök válaszolt. A KARDVÍVÁSBAN ha­gyományaink vannak. Ebben a sportágban a törökök, egykori partnereink mára lemaradtak. Ezelőtt négyszáz esztendővel is legtöbbször vesztesként ke­rültek ki a bajviadalokból — egy fejjel rövidebben. Nagy eseményszámba ment egy-egy párviadal. Akárcsak egy szín­házi premier. A bajviadal színhelyén mindkét fél részéről díszes kí­séret jelent meg. Igazlátók irányították a küzdelem lefo­lyását. Természetesen a via­dalt kihívás előzte meg, amely becsületbeli sértésből is ered­hetett Ez adott okot a Kapi­tány György hollókői várpa­rancsnok és Bubiár szandavá- ri aga közötti bajvívásra is. Egy rableány miatti nézetel­térés váltotta ki. Engedélye­zéséhez azonban Kapitány fel­jebbvalóinak, sőt a királynak a hozzájárulása kellett. Tinó­di Lantos Sebestyén énekli meg kettőjük küzdelmének le­folyását, amely kivételesen nem végződött halállal, pedig vívtak kopjával, tőrrel, buzo­gánnyal és végül handzsárral. Legtöbbször mindkét oldal­ról, magyar és török vitézek maguk provokálták ki a pár­viadalt. A kezdeményező fél maga vitte kopj áj át lopva az ellenséges vár sorompója elé, s tűzte ki levelével együtt. Ebben felhívta a név szerinti kihívottat vagy a levél megta­lálóját, hogy álljon ki vele párviadalra, mert különben, ha nem merne, viselje követ­kezményeit Egy rableány miatt Bajviadalra hív főtörököt A váci Házon odabasa és négy társa egyszerre több lé­vai vitéznek ilyen levelet küld 1554-ben, amáyben ezt írja: „Az mi nemű kopja vasakat ott hattunk vala, kívánnánk tőletek, hogy megjelenschétek az napját, mely nap legyen az, és megírjátok mi nekünk az napot... Továbbá tuggyátok nem csak most történt efféle dolog közietek és mi köztünk, mert igen szép dolog ahon az két szép sereg szembe áll, és csak ketten ketten vívunk, mint két kos vina egymás­sal ...” Természetesen a fenyegetés sem maradt el, ha netán nem fogadnák el a kihívást. „Ez levélhez képest nekünk ezt meg eggyátok értenünk, hogy ha ki jőtök avagy nem, mert tuggyátok, ha ki nem jőtök, mi tuggyyuk minemü ajándék kell asztán afféle vitézeknek.” A lévaiak nagyon jól tudták, mire céloz a török, ök is ha­sonlóan rókafarkot, disznófar- kot küldtek a vonakodó kihí­vottaknak, ami a legnagyobb megvetés jele volt. Ha valaki ilyet kapott, vitézi becsületé­nek befellegzett, nemcsak el­lensége, de mindenki gyává­nak tartotta. Nem tudjuk ennek a baj- viadalnak kimenetelét, de bi­zonyos, hogy Ficsor Mihály, Sztankovics György, Nagy Gá­bor, Rácz Farkas és Balog Mihály felvették a kopját s kiálltak Házon odabasa és tár­sa: Kurt odabasa, Deli Omer, Deli Ferhát és Deli Haydar váci török vitézekkel. Náluk a Deli előnév már maga a több­szörös vitézt jelentette. Ha porba hullott is egy-egy tár­suk feje, nem ment el a ked­vük továbbiakban sem a baj­viadaltól. A társaik nevén esett csor­bát kiköszörülni két év múlva Ferhát nógrádi basa és öccse, Kurt aga ismét a lévai vité­zeket hívja ki. Idézünk leve­lükből: „lm ez mostani időben tettünk mi két kopját vasastól az ti kaputok előtt föl. Azért az ki az kopjákot elveszi on- néd, hát az viadalhoz is kész legyen vitézképpen; mert mi megakarunk vitézül övelek víni.” A magyar végváriaknak leg­rettegettebb bajvívója a XVI. században Thury György, előbb a Hont megyei Ság, utána Lé­va, majd Várpalota s végül Kanizsa kapitánya, 1571-ben cselvetés áldozatául esik. Ad­dig ötvennél több főtörököt győzött le párviadalban. 1548- ban Deli Kortván váci béggel párbajozik, s a kiváló bajvívót könnyen legyőzi. Mehmed bég akarja visszaadni neki a köl­csönt, de fejét veszti. A bujáki párviadal után egy évvel, 1551-ben Thury György és két társa: Danes Pál csővá­ri kapitány és Rácz János hív ki előkelő ellenfeleket A ki­rály hozzájárul a viadal meg­tartásához, azonban meghagy­ja, hogy óvatosságból a győri főkapitány 200 huszárt adjon kíséretül, nehogy meglepetés érje őket. Az elővigyázatosság nem ár­tott. mert megtörtént, hogy a bajviadal nézőközönsége egy­mással összecsapott, a vesztes fél így akart elégtételt venni elesett bajtársáért A bajví­vóhoz előre megállapított szá­mú kíséret csatlakozhatott mindkét oldalról. Előfordult •azonban, hogy a török bajlá­tókhoz közben kíváncsiak társultak, így számuk fölösre duzzadt. A párviadal színhe­lyére érkezve ezt a mieink, cseltől tartva, azonnal kifogá­solták. Mivel a törökök nem akartak tágítani, a mieink rá­juk rontottak s véres csetepa­téval végződött a találkozó. THURY GYÖRGY, Danes Pál és társa bajviadalának színhelyét sajnos nem ismer­jük, de a király június 20-án kelt leveléből úgy értesülünk, hogy Thury legyőzte ellenfelét s fejét vette. Nem tudjuk, hol és hogyan folyt le Danes Pál csővári kapitány párviadala. Sorra kerülhetett-e, mert ép­pen ezen a nyáron esett el Csővár, amely az ő távollété- ben történhetett. Jakus Lajos A cselekvés erőforrásai Örömmel mondta el egy | fiatal párttag a beszámoló j taggyűlésen: mekkora él­ményt jelentett neki és tár­sainak a pártszervezet által összehívott találkozó az üzem négy ven ötös kommunistáival. Ez a találkozó emberközelbe hozta a fiatal kommunisták számára azokat a küzdelme­ket, amelyeket a város, az üzem munkásai a felszabadu­lást követő esztendőkben foly­tattak. Az élmény eleven, át­ható erejét tükrözte, hogy — noha ez a hangvétel manap­ság már nem szokás pártéle­tünkben — a felszólaló szó szerint megköszönte a veze­tőségnek a találkozó meg­rendezését. Visszahat az egyénre Időről időre történnek fel­mérések, melyek azt tudakol­ják, mennyire ismerik egyik vagy másik üzem fiatal, pá­lyakezdő dolgozói munkahe­lyük múltját, történetét. A vizsgálódások többnyire ked­vezőtlen eredményeket szok­tak felmutatni, az ismeret oly­kor meghökkentően hiányos, csekély. Igaz. akadnak ellen­kező példák is. Van üzem, amely gondos munkával lét­rehozott gyártörténeti múzeu­mába invitálja új dolgozóit; hozzátartozik ez is a munka­hely megismertetéséhez. Még­is, egészében véve ebben a te­kintetben több baráti ország­ban is előbbre járnak, ez a tevékenység ott jóval sokré­tűbb, erőteljesebb, mint ná­lunk. Vajon nem is lenne erre szükségünk? Aligha lehetne e kérdésre önmagunkat nyug­tatgató feleletet adni. Hiszen mennyi panaszt hallani arról, hogy a fiatalok nem éreznek kötődést munkahelyük iránt, hogy pár forintnyi béreme­lésért készek odahagyni, má­sik vállalattal felcserélni. Bi­zonyos, hogy e kötődést első­sorban olyan kézzelfogható tényezők befolyásolják, minta kereseti lehetőségek, a mun­kakörülmények, a szakmai­munkaköri előrehaladás pers­pektívái, a munkahelyi lég­kör, a vezetés stílusa, a tár­sak segítőkészsége és így to­vább. Ellentmondásos örökség S a dolog lényege éppen eb­ben van. Nem a kiindulás­ként emlegetett munkaerő­gazdálkodási szempontokban, hanem abban, hogy a hagyo­mányok ápolása, tudatosítása előmozdítója lehet a munka­helyi közösségek kikovácsolá­sának, belső életük szocialis­ta tartalma kibontakozásának. Jól értették meg ezt azok az üzemi mozgalmi szervezetek, szocialista brigádok, amelyek ezekben a hetekben, hóna­pokban. az 1918/19-es esemé­nyek jubileumairól való meg­emlékezést összekapcsolják a helyi történések felkutatásá­val. Számba veszik és pro­I pagálják, miként vettek részt I az adott gyár vagy bányavál­lalat munkásai az akkori meg­mozdulásokban, a tanácshata­lom építő tevékenységében. De nemcsak a politikai­mozgalmi harcok emléke le­het éltető forrása a mai cse­lekvésnek. Hiszen ha hazánk ipara egészében véve nem is haladt éppenséggel a műsza­ki fejlődés élvonalában, vol­tak ágazatai, gyárai, amelyek egy-egy szakaszban világmé­retekben is az élenjárók közé tartoztak. Kétségtelenül el­lentmondásos örökség ez. hi­szen a gyár műszaki-gazda­sági felfuttatása tőkés viszo­nyok között elválaszthatatla­nul összefonódott a munká­sok kizsákmányolásával, s akik személyükben hordozói­kezdeményezői voltak az előb­binek, az utóbbi miatt nem­ritkán váltottak ki jogosan keserű indulatokat a munká­sok tömegeiből. . A közvetlen osztályütközé­sek múltba tűntével azonban ezt az ellentmondásos örök­séget is mindinkább a maga valódi helyére tudjuk tenni. Nem kegyeletből Felvetődhet, hogy számos üzemünk — s természetesen valamennyi mezőgazdasági szövetkezetünk — nem ren­delkezik nagy tradíciókkal te­li múlttal, hiszen nem is lé­teztek a korábbi időkben, szocialista fejlődésünk szülöt­tei. Ám az azóta eltelt idő sem csekély ívet fog át: a szocialista iparosítás kezdetén létesült üzem jelenleg már három évtizedes múltra te­kinthet vissza. Ez a három évtized is gaz­dag hagyományokkal teli tör­ténelem, melynek megismer­tetése erőforrás is lehet, ta­nulságokkal is szolgálhat. Hogy csak egyet említsünk: az idei néhezebb feladatok teljesítéséhez bátorítást adhat annak felidézése, hogy az el­telt években éppenséggel nem is egyszer birkózott már meg nehéz feladatokkal az adott üzem kollektívája. Tudunk üzemről, ahol helytörténeti szakkör műkö­dik, másutt pályázatokkal, megbízatásokkal késztettek az üzem történetének megírására. Kiadványok is láttak-látnak erről napvilágot, csillogóan díszes vagy hétköznapian egy­szerű köntösben. A lényeges, hogy ne porosodjanak olva­satiamul a szekrényben, hasz­nosuljanak a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ, a munkahelyi vezetés politikai tevékenységében, segítsenek a ma tennivalóinak megoldásá­ban. Hiszen ez a lényege az üze­mi hagyományok ápolásának. Nem holttá dermedt, csak ke­gyeletből elő-elővett ereklye­ként kell kezelnünk ezeket, hanem mint a mai cselekvés éltető, eleven erőforrásait. Gyenes László Vác a hazai lapokban A Hétfői Hírek értesülése szerint a Váccal szemközti sziget sportpályáján a nyáron agárversenyeket rendez az IBUSZ a hazánkba érkező kül­földi turisták szórakoztatásá­ra. A Nők Lapja képekkel il­lusztrált, kétoldalas cikkben ismertette a váci Forte gyár külkereskedelmi kapcsolatait, s az üzem vezetői nyilatkoz­tak arról, hogyan fogadják gyártmányaikat a fotovilág- piacon. A Nógrád című megyei lap riportot közölt a Híradástech­nikai Anyagok Gyára romhá- nyi gyáregységéről, ahol új, automata tekercselőgépek se­gítségével tavaly 40 százalék­kal növelték a termelést. A Népszabadság A közterület rendje című tudósításában be­számol arról, hogy Vác körze­tében már hónapok óta jól működik a környékbeli fal­vakra is kiterjedő intézményes szemétszállítás. Az Izzó ismertette a nagy­vállalati energiatakarékossági tervet, amelynek alapján a nagy gőzigénnyel dolgozó vá­ci gyáregységben hőhasznosító kazán felépítését javasolták. A Magyar Nemzet cikkírója felidézte a szabadságharc egyik érdekes fejezetét: 1848 novem- berébén, a Honvédelmi Bi­zottmány felhívására Vác is felajánlotta harangjait, hogy azokból ágyút önthessenek. AMIS 1 40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT DIVATOS ÁTMENETI ÉS BALLON KABÁTOKAT A KÉSZLET |p [aoaivasar NŐKNEK, FÉRFIAKNAK ÉS BAKFISOKNAK. TART: W*. Néhány cikk az áruválasztékból: • A f^A^tVÁCí OLCSÓ ÁRUK BOLTJÁBAN: Női kabát 1100 Ft helyett 638 Ft Vác' Március 15. tér 23. Férfi ballonkabát 1100 Ft helyett 553 Ft \ Ballonkabát bakfisoknak 750 Ft helyett 351 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom