Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
Vízrendezés az i3-ason A tavasz beköszöntővel újra megélénkült az M3-as autópálya épülő második szakaszának környéke: a bagi csomópontnál vízrendezés folyik. Képünkön: a Betonútépítő Vállalat dolgozói csatornát vezetnek át a pálya alatt. Balázs Gusztáv {elvétele Krónikások pályázata Kiosztották a díjakat Legutóbbi értekezletünkön a váfosi krónikaírók részletesen értékelték a tavalyi pályázatra érkezett dolgozatokat, s odaítélték a díjakat. < A kisüzemi-néprajzi krónikák csoportjában I. díjat kapott Csala András nyugdíjas kisiparos a gödöllői tájnyelv ezer szólásának és közmondásának összegyűjtéséért; dr. Kovács András főiskolai tanár a századforduló gödöllői idegenforgalmáról írt pályaművéért. II. díjban részesült Györkös István mérnök, aki Nagy Ferenc nemrég megszűnt több mint százéves tímárműhelyének és á tímármesterség történetét dolgozta fel; Rácz Judit főiskolai hallgató Gödöllő földrajzi neveinek össze- gyűj'téséért. Négy óvónőképzős hallgató kapott II. díjat, Kovács Ibolya a mezőgazda- sági kisüzemek közösen végzett munkáinak leírásáért; Taskovits Edit a Magyar Kázmér-féle gyűjtemény ismertetéséért; Gyetván Éva és Nagy Zsuzsanna a dányi és gíüga hévízi népdalszövegek változatainak összegyűjtéséért. Helytörténeti- témák tudományos igényű feldolgozásáért kapott I. díjat Kardos Győző aszódi tanár a magyar Vörös Hadsereg gödöllői adatainak közléséért; dr. Farkas György, a helytörténeti gyűjtemény munkatársa Besnyő és Gödöllő mezőgazdasági adatainak rendszerezett ismertetéséért. Dobák József tanár Gödöllő és Szada nevének leíró nyelvtani elemzéséért és Fábri Erzsébet gimnáziumi tanuló az 1918-as forradalom Gödöllőre .gyakorolt hatásának vizsgálatáért III. díjban részesült. A családtörténeti vonatkozású krónikák közül I. díjat kapott Remxy Iván festőművész, a Remsey bábszínház ‘irodalmi és képzőművészeti s*zintű bemutatásáért. Hegedűs László mérnök, műgyűjtő a bidermeier.-áramlgt Gödöllőre gyakorolt hatásának érdekes, szemléletes bemutatásáért II. díjban részesült. Ifi. díjat kapott ebben a csoportban Szántai Sándor árammérőgyári dolgozó riportszerűen megírt nyolc gödöllői sétájáért, melyben családja történetét is ösz- szefoglalja; dr. Gáspár Lajos jogász a bűnüldözésről szóló krónikájáért, amely az 1945 utáni küzdelmet mutatja be a közbiztonság helyreállításáért. Könyvjutalomban részesült Fehér Katalin Paraszti életmód Jászárokszálláson, Rétfalvi Tünde Gödöllő utcái és intézményei, Krajcserik Ferenc az 1879. évi katolikus halotti anyakönyv című dolgozatáért. A bíráló bizottság köszönetét mondott Heltai Jánosnak, aki nem indult a pályázaton, Egy Grassalkovich- hoz szóló könyvajánlás' című munkájáért. Tanári hangverseny, irodalmi est Tanári hangversenyt tartanak a gödöllői zeneiskola hangversenytermében vasárnap, március 25-én délután öt órai kezdettel. Bitskey Tibor önálló irodalmi estjét láthatják az érdeklődők hétfőn, 26-án a városi művelődési házban este hat órai kezdettel. Az est a Pódium-sorozat VI. előadása. A hangversenyre a belépés díjtalan, az. irodalmi estre 10 és 20 forint. VI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1979. MÁRCIUS 24., SZOMBAT A határozatok végrehajtásáért Együtt a község lakosságával Az MSZMP XI. kongresszusa fokozott követelményeket állított a pártszervezetek elé. Ezeknek csak úgy tudnak megfelelni, ha egyrészt céltudatosan törekszenek munkamódszereik fejlesztésére, másrészt emelik politikai irányító, nevelő, szervező és ellenőrző tevékenységük színvonalát. További fontos tennivalójuk — a Központi Bizottság tavaly áprilisi és decemberi határozatainak értelmében —, hogy az összevont taggyűléseken is napirendre kell tűzniük- a népgazdasági tervből adódó helyi feladatok végrehajtásának helyzetét. Hogy miképpen valósul meg mindez Isaszegen, erről Tihanyi Lászlónéval, a nagyközségi pártszervezet titkárával beszélgettünk. — Községi pártvezetőségünk három alapszervezet munkáját koordinálja: a Ligmifer Ipari Szövetkezet, a nagyközségi és a pedagógus alapszervezetéét. Héttagú vezetőségünk havonta tartja értekezletét,* amelyen folyamatosan beszámoltatjuk a pártalapszervezetek vezetőit és reszortfelelőseit a pártcsoportok tevékenységéről, a Ligni- íer gazdasági-politikai cselekvési programjáról, a KISZ-bi-. zottság titkárát, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt helyi vezetőit, a tanács elnökét, a szövetkezetek vezetőit a szolgáltatások helyzetéről — mondotta Tihanyi Lászlóné. Alkalom — A beszámolók sok részletkérdésre kiterjednek, s így még inkább betekinthetünk községünk és intézményeinek gondjaiba is, ahol szükséges, segítünk. Fórumot teremtettünk arra, hogy a pártvezetőség és az alapszervezetek reszortfelelősei rendszeresen és alkalomszerűen is cseréljenek véleményt. — Előbbre léptünk az ideológiai képzésben. TömegA legkedvesebb esemény Veteránok baráti találkozója Veteránokat köszöntöttek csütörtökön késő délután a járási ' hivaial nagytermében. Nem a veteránokat, hiszen az ő esetükben a megjelenés sokkal inkább függvénye az egészségi állapotnak, mint az akaratnak. Idős emberek gyülekeztek a járás községeiből és a városból. Ki bottal segítette törődött testét, kit hozzátartozója támogatott. Mások nehezen tájékozódtak — látásuk gyengült meg. Többségük azonban még most, a nyolcvan körül, nehéz küzdelmekkel, veréssel, börtönnel a hátuk mögött, jó egészségnek örvend, szellemileg frissen éli napjaink életét, azt, Emiről álmodtak, amiért harcoltak. Ezen a héten sokféle ünnepségen, megemlékezésen vehettünk részt, mondotta Gálái Editt a KISZ városi bizottságának titkára köszöntőjében, de számunkra a mostani a legkedvesebb. A legkedvesebb, mert azokkal tölthetünk néhány órát, akiknek tetteire emlékezünk, akiknek művét tiszteljük és folytatjuk, akiket hős elődeinknek vallunk, akikhez igyekszünk méltók lenni. Veteránok. Hősökről, büszkén vállalt elődökről szóltunk az előbb. Egészítsük ki, azzal, hogy Gödöllőn nem a nagy idők vezérei, szellemi előkészítői, irányítói, teoretikusai adtak egymásnak találkozót. A közkatonák. A polgári éleiben asztalosok és lakatosok, cipészek és bőrösök, napszámosok és kisparasztok. A harcokban vörökatonák. A sorsfordító napokban direktóriumi tagok, a közellátás megszervezői, a rend fenntartói. A fehér idők. ben üldözöttek, munkanélküliek, rendőrségi megfigyeltek., Mint Winkler Lajos, aki 1917-ban kapcsolódott be a mozgalomba, s a Tanácsköztársaság idején Soroksáron olyan inasokat szabadított fel, akik már hat-hét éve szolgálták mesterüket. Az ötvenes évek elején került Gödöllőre, itt is bekapcsolódott a politikai életbe, majd 1957-ben, amikor ismét puskát kellett fogni, az elsők között lépett, a. munkásőrség soraiba. Mint Horváth András, aki orosz hadifogságba esett, jelentkezett a szovjet Vörös Hadseregbe, 1919-ben hazajött, nogy itt, a magyar Vörös Hadseregben harcoljon ugyanazért a célért. A felszabadulásig illegálisan dolgozik. Mint Jámbor Sándor, aki 1915-től szakszervezeti bizalmiként harcol munkástársai jogaiért, Gödöllőn direktóriumi tag, a Tanácsköztársaság leverése után börtönbe vetik, kiszabadulása után illegálisan tevékenykedik, 1945 után az elsők között lép a kommunista pártba. Ök már nem lehettek a jubileumi évfordulót ünneplők Között. A baráti beszélgetés előtt rájuk emlékeztek, az ő emléküknek tisztelegtek idősek és fiatalok a pártszékház klubtermében, ahol megnyitották a munkásmozgalmi arcképcsarnokot. Apróbb használati tárgyak, igazolványok, kitüntetések, fénykép és rövid életrajz idézi fel alakjukat, cselekedeteiket a mindenkori utódoknak. Miként a legjelesebb ünnepeken, megemlékezéseken, a protokoll is teljes volt a veteránok találkozóján, a hét legkedvesebb eseményén, ahogy a KISZ-titkár fogalmazott. A járási és a városi pártbizottság titkárai, a tanács vezetői, a népfront, a KISZ helvi titkárai. intézmények irányítói köszöntötték az idős férfiakat és nőket, a munkásmozgalom egykori katonáit. Nem azért, hogy az összejövetel fényét emeljék, hiszen annak rangját a veteránok adták, hanem hogy így is kifejezzék az elődök iránti tiszteletet és megbecsülést. A mű jelentőségét. K. P. propaganda-tanfolyamaink egyaránt szolgálják a párttagok és a pártonkívüliek képzését. A Lignifer szövetkezetnél például két szemináriumot indítottunk. A pedagógus-alap- szervezet Világnézet és etika címmel tart oktatást, amelyen a tantestület tagjainak nyolcvan százaléka vesz részt. Népszerűek a Kossuth Könyvkiadó kiadványai, ebben nagy része van Majsa Györgyné könyvterjesztőnek. Havonta több mint 30 ezer politikai napilap kerül az olvasók kezébe Isaszegen, rádiókészülék 2 ezer, televízió 2 ezer 150 van a faluban. Átmenetileg — A Központi Bizottság 1974 márciusi határozatát követően intézkedési terv készült a helyi közművelődési feladatok végrehajtására. Ebben első helyen szerepelt a tárgyi feltételek megteremtése. Tavaly készült el 4 általános iskolai tanterem, tart még a művelődési otthon és a könyvtár elavult épületének felújítása. Az olvasószolgálat addig sem szünetel, a könyvek egy részét átmenetileg az iskolában, az ipari - szövetkezetben és kihelyezett könyvtárakban találhatják meg az olvasók. Előrehaladás — Községgyarapító munkánkból föltétien kiemelném, hogy az elmúlt évekre tervezett feladatokat végrehajtottuk. Nagymértékben köszönhető ez annak, hogy párt- és KISZ-tagjaink, a Hazafias Népfront aktivistái, valamint tanácstagjaink kitűnőre vizsgáztak a társadalmi munka szervezésében. Nem különben lakosságunk, a helyi intézmények, üzemek és a MÁV szocialista brigádja, akik mintegy 5 millió forint értékű társadalmi' munkát produkáltak. — A község embereinek, üzemeinek, intézményeinek köznapi örömeit, gondjait észlelni, az előrehaladást segíteni párttagjainknak és minden tenni akarónak a jövő formálását jelenti Isaszegen is. F. I. Elkészült a hatalmas táraié Nem szennyezik a környezetet A víz a természet ajándéka, tartja a mondás. De ahhoz, hogy a megfelelő helyre jusson, sok-sok emberi munkára van szükség. A gödöllői Áram- mérőgyárban tavaly 394 ezer köbméter vizet használtak fel. öt évvel ezelőtt 283 ezer, tíz éve pedig 235 ezer köbméternyi is elegendő volt. Évről évre több kell tehát belőle. A növekedést a nagyobb termelés is indokolja, de vajon mennyi megy fölöslegesen veszendőbe a látszólag olcsó, de mégis drága kincsből? Ezt szinte lehetetlen pontosan fölmérni. A gyár 'szerencsés helyzetben van, mert a szükséges vizet saját kútjából nyeri. De a vízhozam egyre csökken, s ha így folytatódik, előbb-utóbb hiány lesz. Már most, jó előre gondoskodni kell arról, hogy váratlan események ne zavarhassák meg a munkát. Oda kell figyelni: ne csöpögjenek a csapok, ne folyjék fölöslegesen a víz, se a fürdőben, se a technológiai hűtésnél. A gyárban a vizet főként a technológiai folyamatokban használják fel hűtésre. És itt már foglalkozni kell a pazarlással, mért első osztályú ívó-: vizet folyatnak el ott is, ahol az ipari víz is megfelelje. Igaz, ez sem kerül többe köbméterenként 2,28 forintnál, így is jóval olcsóbb, mintha a központi közműhálózatról kapná a gyár. De mi lesz akkor, ha elapad a forrás, ha későn fognak az ipari vízhálózat kiépítéséhez? A gyáriak előre gondolkodnak: elkészítették a 100 köbméteres víztárolót, az. ipari- vízhálózat egyik fontos elemét, majd hozzáfogtak a vezeték kiépítéséhez is, amivel feléig már elkészültek. A -munkák befejezését a gyár fejlődése és a vízhozam csökkenése sürgeti. Ha az egész rendszer elkészül, akkor mintegy 130 ezer köbméter vizet takaríthatnak meg az Árammérőgyárban. A felhasznált víz mintegy 60 százalékát az ipari rendszer adja majd. Olyan befektetés ez, amely megtérül. Nemcsak a vállalatnak előnyös, hanem a városnak is. Csökken a környezet szennyezése, s a gyárnak kevesebb bírságot kell fizetni. S ha csak ezt nézzük, már akkor is megéri. F. G. Piaci körkép Burgonya - reklámáron A tavaszias idő. érezteti hatását a zöldség kínálatában. Egyre több primőr kerül az árusok padjára, rendszeresebben szebb áru érkezik, igaz, az árak igen borsosak. A friss zöldséget, ha kevesen is, de már veszik. A Pest megyei Zöldért üzleteiben a fejes saláta 6,80. a hegyes zöldpaprika darabjáért 5 forintot kémek. A hónapos retek 2,60, viszonylag olcsó. Néhány üzletben már láttunk paradicsomot, kissé fakó, de kilója 72 forint. • A tartós, áttelelt zöldségből nagy a választék, a Zoliért reklámáron 1,20-ért ad jó minőségű burgonvát. A zöldség kilója 8,60, a sárgarépa 5,40, a zeller 9, a karalábé 5 forint. A fehér káposzta 5,60, a kelkáposzta 7,60, vöröskáposzta nincs. Egy kiló vöröshagyma csomagoltan 7,60, a fokhagyma 24 forint. Az árpa és a kukorica kilója egyaránt 3,40. Az első osztályú jonatán alma 12,60, a másodosztályú 9,60. M. M. Ezúton mondunk köszönetét a gödöllői Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának, a Petőfi Sándor Általános Iskola vezetőségének. tantestületének, pártszervezetének, tanulóifjúságának, valamint .intézményeknek, hivatali» szerveknek, barátoknak, tisztelőknek, akik Gáli Imre tanár, volt megyei szakfelügyelő elhunyta alkalmával részvéínyiivánításaik- kal, virágaikkal, temetésén vaió megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Szombati jegyzet Gyermekév Hány éves vagy, kérdezte a minap kis barátom, akinek mostanában tárul ki jobban a figyelme a világ dolgaira. Környezetével, s annak legfontosabb szereplőivel, a felnőttekkel ismerkedik. Kérdésére zavartam válaszoltam, magyarázva a közöttünk levő korkülönbséget. S amikor az ő kevéske éveinek számát közöltem vele, bizony alaposan tágra nyílt a szeme, s jól megnézett magának. Hát valahogy így nézünk gyakran egymásra mi, az életnek már régebben neki- bátorkodók, s akik csak most kezdik, ök kérdeznek, mi válaszolunk, legalábbis válaszolnunk kellene: hogy gyermekkoruk határára érve értelmes szálakkal kapcsolódjanak az addig ösztönösen átélt világhoz, a tanuláshoz, a munkához, a szórakozáshoz. Hogy átvehessék a stafétabotot. Ehhez a felnőttek segítségére van szükségük. A legtágabb körben, az egész világon. Ez adja a tartalmát az ENSZ nemzetközi gyermekévének. 1979 a kicsiké, a világszervezet közgyűlése nyilvánította így. A gyermekek érdekében mindenütt lehet és kell ten ni. Kontinensenként, országonként változik a legkisebbek helyzete is. Hiszen van, ahol még millió kisgyermek a létminimum alatt nevelkedik, ha nevelkedik, számukra a megfelelő élelem, a ruha, az iskola lenne a legnagyobb ajándék. Másutt esetleg a re- peszáradatból, a golyózáporból kell kimenteni, a lángoló falak közül békés vidékekre menekíteni őket. S minálunk? Ahol béke van, ahol rossz emlék már csak a tömeges ínség, a nélkülözés, s ahol az • elmúlt harmincegy néhány évben többet tettünk a gyermekekért, mint annak előtte bármikor? Nálunk is van még mit csinálni bőven. Ügy és azt adni nekik, ami felnőtt korukban egymás iránti megbecsülést eredményez. Hiszen itt és most nem elsősorban anyagiakról van szó. Igaz, kell még sok-sok bölcsőde, óvoda, modern iskola, még több tábor. De nemegyszer már az elkényeztetés a gond, s az, hogy gyermekeink nem tanulják meg, mi az a munka, miért kell és érdemes fáradozni. A végletek között persze nagyok a különbségek. Mert bár általában nincs tartó zásunk, mégis élnek közöttünk boldogtalan, vagy könnyen azzá válható gyermekek: árvák és megromlott családi viszonyok miatt hányatott sorsúak, az ital rabjainak csemetéi, akiken csak az összefogás, a társa dalmi gondoskodás segíthet. Enélkül felnőttkoruk sem lehet majd teljes. S ezen a téren is az anyagiak a könnyebben megadhatók. A kevésbé megfogható, a nehezebben mérhető adományokról van szó. Például arról, hogy ne maradjunk érzéketlenek egy-egy felháborító eset láttán, ne menjünk tovább egy legyintéssel: minek szóljak bele, mért pont én tegyek pa-e naszt a szomszéd vagy az ismerős gyámolításra szoruló gyereke érdekében. Mert gyakran könnyebb az ilyent a hatóságokra hagyni. Pedig a dolgok közben jóvátehetetlenül végzetessé válhatnak. ‘ A gyermekév egyszeri alkalom. Gondjaink ellenére mi elmondhatjuk, nincs szükségünk kampánymunkára, folyamat nálunk a gyermekekkel való fokozott törődés. De mégsem árt megragadni az alkalmat és elgondolkodni, mit tehetünk még, többet, jobbat, eredményesebbet. A városban is megalakult a koordinációs bizottság, amely felhívással, programmal fordult mindenkihez. Jó volna, ha egyöntetűen csatlakoznánk. Fehér István l i i i
