Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

Eft mindig otthont találtai A forradalmi ifjúsági napok keretében nemzedékek közötti találkozót rendeztek Gödön. A nagyközség nagy hagyományú helysége a magyar munkás- mozgalomnak, ahol mindig otthonra találtak a kommu­nisták. A nagy idők tanúi kö­zül sokan élnek ma is a nagy­községben, közülük négyen: Kócsa Mihály, Gádorosi Fe­renc, Megyes Tiborné és Eged András emlékezett az elmúlt hat évitizedre. Mison Gusztáv néhány sort ír az úttörőcsapat emlék­könyvébe. Rózsavölgyi Károly felvétele Mire gondol a gyermek? Vác, 1979. Nemzetközi gyermekév. Reggel negyed nyolc. Munkahelyemre igyekezve átmegyek a Földvári téri lakótelepen. Előttem elsős forma kislány. Szedi a lá­bait, arca csupa izgalom. Kezében hálószatyorban egy zacskó tej, néhány kifli. Előtte, mögötte igyekvő gyermekek, isko­latáskával. Neki még haza kell érnie ... Felmenni a hányadik emeletre, s va­laki rá fog parancsolni: „ülj le és egyél! Addig nem mehetsz el, amíg nem ettél". S 6 remegő gyomor­ral, idegesen nyeli a kiflit, kezében megremeg a po­hár tej. S közben az jár a fejében: elkésik az iskolá­ból, beszedik az ellenőrző­jét, s ő nagyon fogja szé­gyellni magát. De meg sem fordul a fe­jében, hogy tiltakozzék a reggeli bevásároltatás el­len. A konyhában ott a hűtőszekrény. A gázon előző este a csaló.dból va­laki kávét vagy kakaót is készíthetett volna ... S el­indul az iskolába. Izgal­mában még hallja, amint utána szólnak: „Siess ne­kem, nehogy elkéssél”! ö megy... — s már előre szégyenkezik. Neki kell?-A­Ügye láttak már kedves olvasók az esti órákban a nyitvatartó ABC üzletek­ben 5 10 éves gyermeke­ket, akik a pénztár pultját alig felérve helyezik el ott a bevásárló kosarat, — benne egy üveg szeszes­itallal? Mert ki tudja? Ta­lán apuka most ment haza. fáradt, s — „ugorjon le a gyerek egy üveg ezért- azért” — hangzik el ott­hon. S arra gondol a fel­nőtt a gyermeket látva, vájon ez az üveg a ma esti kezdet, vagy a folytatás? S ki gondol otthon arra, hogy mire gondol a gye­rek? ★ Enyhül az idő. Kicsalo­gatja a gyermekeket is a szabadba. Eszembe jut az elmúlt nyár. Este 8 óra. Sötétedik. El­mondták már a mesét is a rádióban, lefeküdt a maci is a tévében. Csak a gyerek nem fekszik még. Nyargal a lakótelepen, hancurozik. Idős nagymamák még ma is tanítják: kisgyerek, ha nagyon élénk, az a fáradt­ság jele. Fáradt ő is. De nincs aki behívja, vacsorát adjon, puszival lefektesse. Anyu délutános műszakban, a gyárban dolgozik. A héten apu a soros. De nincs se­hol ... Nincs itthon. Azt mondta délután: „elme­gyek, majd jövök”. De nem jön... A lakásban nagy a csend. Jobb itt a bokrok, padok, utak mentén. Itt járkálnak még emberek is. Anyu dolgozik, délutá­nos. összeszorult szívvel halkan odaszól munkatár­sának: „tudod, a héten a férjem fekteti le a gyere­keket ...” Vác, 1979. Nemzetközi gyermekév... Nesz! Józsefné VÁCI If APU XXIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1979. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Gyümölcsfermesztési rendszer Több gazdaság - nagyobb erő Az ország egyetlen bogyós­gyümölcs termelési rendszere a nagy termelési hagyomá­nyokkal rendelkező Börzsöny vidékén a bemecebaráti ter­melőszövetkezet gesztorsága alatt működik. A két évvel ezelőtt megalakult társulás ki­lenc taggazdasága közül öt — Bernecebaráti, Perőcsény, Letkés, Szob, Kösd — járás­beli. Miután országos hatás­körrel felruházott működési engedéllyel rendelkeznek, ter­mészetes, hogy más megyék, így Győr-Sopron, Nógrád, Szabolcs-Szatmár bogyósgyü­mölcs termesztéssel foglalkozó nagyüzemei is egymás után csatlakoznak a rendszerhez. A termelési rendszer meg­alakulásával a bogyós- gyümölcs termesztés terü­letén dolgozó szakembe­rek régi vágya valósult meg. Ezzel teremtődött meg ugyanis a kor követelményének meg­felelő termelési színvonal le­hetősége, az anarchikus piaci helyzet felszámolása, s így jó minőségű gyümölccsel láthat­ják el a kereskedelmet, a hű­tőipart, a konzervipart és az üdítőital gyártókat. A rövid, de annál tartalma­sabb múlttal rendelkező ter­melési rendszer az elmúlt év­ben, programjához híven, szá­mos feladatot oldott meg eredményesen. A tervek sze­rint 234 hektárnyi területen telepítenek pirosribiszkét, málnát és feketeribiszkét. A telepítésekhez szükséges egymillió-hétszázezer darab egészséges szaporítóanyagot a rendszer részint saját faisko­lájából, részben a partnerszö­vetkezetek ültetvényeiből, il­letve vásárlásból biztosította. A munkálatokhoz egy angol ribiszkekombájnt, két ültető­gépet, valamint különböző speciális növényvédő és gyom­irtószereket szereztek be; mindezt a taggazdaságok egyenként nem tudták volna megtenni. A tudomány korszerű mód­szertárába tartozik a talaj tápanyagtartalmának levél- analizisen keresztüli meghatá­rozása. A termelési rendszer agrokémikus szakemberei az elmúlt évben ezt mintegy száz esetben végezték el, ami­vel pontos javaslatot tehettek a tápanyagvisszapótlásra vo­natkozóan egy-egy partner­gazdaságnak. A bogyósgyümölcs termesz­tésben dolgozó szakemberek szakmai, gyakorlati ismere­teinek bővítését szolgálta az év elején megtartott tanfo­lyam, illetve a júniusban meg­rendezett országos bogyós- gyümölcstermesztési bemu­tató. A rendszer sokat fejlődött, két év alatt jelentősen előreléptek az egész ké­sőbbi tevékenységet meg­határozó telepítés és elő­készítés munkáiban, a táp­anyagvisszapótlás tudo­mányos alapokra helyezett gyakorlatában, a korszerű repülőgépes nö­vényvédelem alkalmazásában, a gépesített gyümölcsbetaka­rításban. Idei feladataik között a rendszer szakembergárdájá­nak további erősítése szerepel első helyen, ez gyorsabb üte­mű ágazati fejlesztést tesz le­A tárgyalóteremből Közlekedési vétségek sorozata Itt a tavasz, ennek egyik jele, hogy megnövekedett a Dunakanyar gépkocsiforgal­ma. Hét végi napokon gép­járműkaravánok haladnak a 2-es főútvonalon a váci járás északi irányába. Ugyanakkor a Váci Járásbíróság sokasodó aktái, a kimondott ítéletek azt bizonyítják, hogy növekszik a felelőtlen gépjárművezetők szá­ma, mind többen szegik meg tél végén, tavasz elején a közlekedési szabályokat. Splitz János dunakeszi la­kos is közlekedési vétséget követett el. A 41 éves férfi segédmotor-kerékpáron — kö­zepesen alkoholos állapotban — vett részt a közúti forga­lomban. Kétezer forint pénz­Váci történelemkönyv Az 1848—49-es magyar sza­badságharcnak már a kezdeti szakaszában az országos hon­védelmi bizottmány a harcok sebesültjei részét Vácott kór­házközpontot szervezett. Nráry Pál, a bizottmány alel- nöke és az első kormány bel­ügyminisztere „a város felter­jesztett jelentése” alapján 1848. november 11-i leiratá­ban értesíti Vác város hatósá­gát: „Kórházzá alakíttassák a papinövelde (seminarium), az elaggott papok laka, és a Fe- rencz szerzet zárdája”. A ta­nítás folyt tovább, mert a le­írat szerint „az oskolák sza­badon maradnak". A már működő Irgalmas Kórház mellett tehát újabb épületekre volt szükség. Ké­sőbb még az úgynevezett De- ficientia épületében — az aggok és támasz nélkül mara­dottak házában — is műkö­dött „a honvédok számára ideiglenesen felállított kór­ház” 1849. február 24-ig Ko- vách János hadnagy felügye­lete alatt, amiről a város akkori főjegyzőjének,. Medrey Istvánnak egy közgyűlési jegyzetéből értesültünk. Ennek az épületnek a költ­sége, „melyről készült szám­adás, ha kívántatni fog bár mikor előmutathatik — megy 700 forintra”. A Makay Imre városi bíró által aláírt elszá­molásban található még a kö­vetkező adat: „Görget Arthur tábornok Dr parancsára ki­szolgáltatott szalonna és bőré­re 84 forint 16 krajcár”. 1849. április elejétől a ma­gvar kormány erősen igénybe veszi a váci középületeket, a kórházakra különös gonddal figyel. Már március közepén kéri „a Honvéd kórház költ­ségeinek a Város pénztárából eszközlendő kifizettetését" Waiszkopf Rajcsány tábori­kórházparancsnok a városi tanácstól; 1849. április 15-én pedig az említett Horváth hadnagy 331 darab fehérne­műből álló adományt ad át raktárgondnokának, „mellyé- két a Váczi Polgárok a meg­sebesült Honvédek Számára ajándékoztak". A gyűjtésben „Meizner Ferenc és Rácz An­tal urak” jártak elöl, akik ideiglenesen — míg Roseman katonai raktárgondnok át nem vette az anyagot —, az ágyak, szalmazsákok, törülközők, kapcák és „vankus hajba” tett egyéb holmik őrzői voltak. 1849. április 14-én a 7. had­sereg térparancsnoksága Stré­ber János orvost „Gáspár tá­bornok úr rendeletéből” a Váczi betegek ápolása vé­gett, „Szabadmeneti Jegy” birtokában a honvédek kór­házába utasítja. A váci honvédkórházak tör­ténetéhez kapcsolódik e né­hány adat, amely városunk e téren végzett segítő-teremtő munkájáról tanúskodik. Rusvay Tibor bírság mellett hat hónapra eltiltották a járművezetéstől is. Kocsis András 38 éves váci lakost — tárgyalás meilőzésé- i vei — ugyancsak közlekedési 1 vétség miatt kétezer forintra bírságolták és hat hónapra bevonták a jogosítványát, mert ital fogyasztása után ült a volán mellé. Tányéros János rádi lakos úgy mondta el kihallgatása­kor, hogy nyolc deci bort fo­gyasztott. A 33 éves férfinál a vérvizsgálat súlyos alkoho­los befolyásoltság állapotát mutatta ki. Szabálytalanul ki­világított kocsija miatt a rendőr igazoltatta — és meg­érezte rajta a bor szagát. A i bírság: háromezer forint s Tányéros másfél évig nem ve­zethet járművet. Márkus László 32 éves fóti lakos azt mondta kihallgatá­sakor: „megfeledkeztem arról, hogy kocsival vagyok!". Fél­decik és pohár sörök elfo­gyasztása után így került it­tas állapotba, majd beült édes­apja kocsijába és a nagyköz­ség lakott területén furiká­zott, veszélyeztetve a saját és mások testi épségét. A pénz­bírság súlyos: ötezer forint és egy évre bevonták a jogosít­ványát is. Mészáros István 19 éves vá­ci lakost a Széchenyi utca és a Sallai Imre utca kereszte­ződésénél vette észre a rend­őr; a fiatalember imbolyogva haladt kismotorkerékpárjával. Igazoltatták, a szonda elszíne- ződött, majd a vérvizsgálat szintén kimutatta az alkoholos állapotot. Egyik barátjánál születésnapot ült, s utána ha­zafelé igyekezett. Háromezer forint pénzbüntetés és hathavi gépjárművezetéstől való eltil­tás a járásbíróság ítélete. P. R. hetővé. Terveik között szere­pel 2 angol ribiszkekombájn, egy olasz metszőberendezés, és egy francia hidas-málna- művelő gép beszerzése. Fontos feladatuknak tekin­tik, hogy a kölcsönös érde­keltség alapján a koncentrál­tabb termelésfejlesztés, az ágazat termelési és értékesí­tési biztonságának megalapo­zása érdekében elmélyítsék kapcsolatukat a forgalmazó és feldolgozó szervezetekkel. Török Antal Jobb minőségben A Betonelemgyár váci tele­pén az idén 2 millió 50.0 ezer födémbélést és 1 millió 600 ezer darab útépítési beton­elemet készítenek, egyidejű­leg javítják a termékek minő­ségét is. Tíz év garancia Az idén négymillió fény­csőfojtó készül a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában. Ezek hibátlan műkö­désére a Zrínyi utcai üzem tíz év garanciát vállal. — Müller Péter író lesz március 28-án a váci Szőnyi Tibor Kórházban rendezendő író—olvasó találkozó vendége. Délután két órakor elbeszél­get a betegekkel és az egész­ségügyi dolgozókkal az épület könyvtárhelyiségében. — Utiélmény-beszámoló. Keresztül-kasui a Rajna part­ján címmel tart színesdia-ve- títéssel kísért útiélmény-be- számolót Kaufmann András és felesége március 26-án, hét­főn 18 órakor a Madách Imre Művelődési Központban. Ezüstös, brcnzos táncosok A Pest megyei diáknapok alkalmával a váci „Kilián György” Szakmunkásképző In­tézet KISZ-szervezete látta vendégül a megye ipari és középiskoláinak népi tánc­csoportjait. A diáklányok és fiúk egy egész délelőtt ropták a bagi, a palóc, a mezőségi és Duna-menti táncokat. A magyar népi tánc rendkí­vül sokféle és változatos, ez elsősorban a nem szabályozott szerkezetéből, szabad rögtö- nözhetőségéből adódik, ellen­tétben a nyugat-európai tán­cokkal. A háromtagú zsűrinek most sem volt könnyű dolga. Az ér­tékelés alapja az országos szint volt. Ezzel magyarázha­tó, hogy csak ezüst és bronz fokozatoknak megfelelő díja­kat oszthattak ki a versenyzők között. A gödöllői Török Ig­nác és a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium, valamiint a kis- kunlacházi szakmunkásképző intézet tánccsoportjai elérték a második fokozatot. A ceglédi Táncsics Mihály Mezőgazda- sági Szakközépiskola és az ér­di szakmunkásképző intézet képviseletében táncolok a bronz fokozat tulajdonosai let­tek. A KISZ-bizottság különdíját a váci siketnéma intézet leány tánccsoportja kapta. N. P. Járási fútba I !bajnokság A vasárnapi labdarúgómér­kőzéseket az ifjúságiak fél­kettőkor, a felnőttek három órakor kezdik. I. osztály: Váchartyán—Szo- kolya (v. Varjú I. Heincz), Szob—Márianosztra (v. XIII. kér.), Verőcemaros—Örbottyán (v. Kunya, Varjú II.), Galga- völgye—Sződliget (v. Raposa, Füzesi), Nagymaros—Fóti Tsz SE (v. Kutai, Vigh), a Vác- rátót—Kösd (v. XIII. kér.), Esze Tamás—Perőcsény mér­kőzés elmarad. II. osztály: Északi csoport: Kemence—Verőcemaros II. (vezeti Tóth J. 2. órakor), Ipolydamásd—Letkés (v. Fe­renc K. 2 órakor), Vámosmi- kola—Kóspallag (v. Tóth L. 2 órakor), Zebegény—Nagy­maros II. (v. LózsJ. 3 órakor). Déli csoport: Szód—Rád (v. Petrovics, Ferenc M.), Penc— Galgavölgy II. (v. Vidra), Főt II.—Püspökszilágy (v. Pusztai, G. Farkas). Rajt az öregfiúknál A Ferencvárossal játszanak Március 26-án, hétfőn meg­kezdődik a küzdelem az öreg­fiúk labdarúgó-bajnokságában. A „kiemelt” csoportban a Váci Húsos a vezető helyről kezdi a szezont. A váciak 3 pont előnnyel vezetnek a Va­sas, 5 ponttal a Ferencváros előtt. A csapat megfelelően felké­szült arra, hogy jól szerepel­jen. Január közepén kezdték meg az edzéseket a Dunakeszi VSE tornacsarnokában. A jó idő beköszöntésével a szabad­ban folytatták a munkát. Ed­dig négy edzőmérkőzést ját­szottak, a teljesítmény jó, csu­pán a Gödi TK megyei I. osz­tályú csapatától szenvedtek vereséget. Legyőzték viszont 2:1 arányban a Váci Híradás ifi és a Gázművek öregfiúk együttesét. A Gödi TK öreg­fiúk csapata ellen Kis Mátyás góljaival 2:0-ra győztek. A nyitó mérkőzésen nehéz feladat előtt áll a csapat. Fél négykor a Ferencváros szere­pel Vácott. A csapat vezetői bíznak a sikeres rajtban. Ny. J. Piaci jelentés Olcsóbb a spenót, a sóska Pénteken a váci piacon az étkezési burgonyát 4,70—5, a fehérbabot 18—22, a tarkát 25—32 forintért árulták. A lencse kilójáért 36 forintot kértek. A zöldséget 8,50—12 a sárgarépát 6—10, a zellergyö­keret 12 forintért mérték. A kelkáposzta 8, a fejes 6, a pi­roskáposzta 7 forintért kelt el. A savanyított káposzta 10 forintba került kilónként. A házi savanyú paprikát 35, az uborkát 25 forintért kínálták. Primőrből az új karalábé da­rabját 6, a fejessalátát 5—7, a pirosretket 5—6 forintért lehe­tett venni. Az újhagyma ára 2—3 forint volt. A sóska ára 30, a spenóté 50 forintra mér­séklődött. A házi füstölésű szalonnát 50, az egész sonkát 55 forin­tért adták. Akad még töpör­tyű is, kilójáért 40 forintot kértek. Almát 13—22, körtét 15 fo­rintért láttunk. Szilvalekvárt és mézet egyaránt 40 forintos áron kínáltak. A mák az ál­lami árusító helyeken 38, a magáneladóknál 42 forintba került. A dióból 120—140 fo­rintért kelt el. Héjasmandu­lát 25 forintos áron kínáltak. A termelőszövetkezeti áru- dákban ma sem árultak élő baromfit. A magáneladók 38 forintot kértek a csirke kiló­jáért. Naposcsibét 10, kislibát 45, illetve 55 forintért kínál­tak. Tojásért 1,20—1,40-et kér­tek a magáneladók, forintért kínálta a ZÖLDÉRT. 1 k Kócsa Mihály emlékezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom