Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

1979. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Támogatják a fiatal alkotókat Ttmásskozofff a BfBSZ Llozponis Bfzotfisá&a A nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdé­seiről, valamint a fiatal mű­vészeik helyzetéről, a KISZ körükben végzett munkájáról tárgyalt szerdai ülésén az if­júsági szövetség központi bi­zottsága. A Mar.óthy László­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első tit­kárának elnökletével megtar­tott tanácskozáson részt vett és felszólalt Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Ott volt Pozsgay Imre kulturális, és Polinszky Károly oktatási miniszter. A központi bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette. Barabás Miklósnak, a titkár­ság tagjának; a nemzetközi if­júsági és diákmozgalom idő­szerű kérdéseiről tartott tájé­koztatóját. A haladó ifjúsági mozgalom tevékenységéről szólva beszámolt a DÍVSZ végrehajtó bizottságának ez év februárjában Dortmund- ban tartott üléséről. A részt­vevők értékelték a múlt évi közgyűlés óta végzett munkát, s akcióprogramot fogadtak el 1979-re. Barabás Miklós szólt arról a széleskörű nemzetközi fel­háborodásról, amelyet a pe­kingi militarista körök viet­nami agressziója váltott ki. Világszerte fiatalok milliói emelték fel tiltakozó szavukat a kínai támadás ellen, s kö­vetelték: azonnal voijják ki Vietnam földjéről az interven­ciós csapatokat. Az eddigieket újabb tiltakozó megmozdulá­sok követik világszerte, már­cius 2-án például Koppenhá­gában szervez nemzetközi megmozdulást a DÍVSZ és a nemzetközi diákszövetség. A központi bizottság megál­lapította, hogy az ifjúsági szövetség tagsága, a magyar fiatalok azonnal reagáltak a kínai agresszióra. A magyar ifjúság, a KISZ tagsága nevé­ben a központi bizottság in­ternacionalista szolidaritásá­ról biztosította az önvédelmi harcot vívó vietnami népet és ifjúságot, elítélve a kínai agressziót, amelyre mind ka­tonai, mind pedig politikai té­ren vereség vár. A továbbiakban a testület Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalta és elfogad­ta a fiatal művészek társadal­mi helyzetével és a KISZ kö­rükben végzett tevékenységé­vel foglalkozó jelentést. Meg­állapította, hogy a fiatal mű­vészek túlnyomó többsége egyetért a fejlett szocializmus építésének nemzeti program­jával, helyesli és támogatja pártunk politikáját, művészi eszközeivel részese valóságunk mind teljesebb feltárásának. A szocialista társadalmi, emberi viszonyk fejlesztésén, közéleti tevékenységével céljaink el­érésén fáradozik. . A IX. kongresszus határo­zatainak megfelelően az ifjú­sági szövetség is jelentőségé nek megfelelő figyelmet fordít a fiatal művészek körében végzett munkára. A KISZ- bizottságok munkájában a ko­rábbinál változatosabb mód­szerek alakultak ki a művé­szi alkotómunka ösztönzésére, támogatására és elismerésére, a fiatal művészek érdekeinek védelmére. A kb határozatában a KISZ-munka fő feladataival kapcsolatban rámutatott: a művészeti főiskolások körében és a művészeti közönsségekben javítani kell a KlSZ-szerveze- tek működési feltételeit, azért, hogy társadalmilag hasznos és egyénileg vonzó feladatokkal, megbízatásokkal vonják be tag­jaikat politikai, közművelő­dési céljaink elérésébe. Ja­vítani kell a KISZ politikai képzési és tájékoztató tevé­kenységét, nagyobb segítséget* kell nyújtani a fiatal művé­szek pályakezdéséhez, művé­szi-társadalmi beilleszkedé­séhez. A központi bizottság végül személyi kérdéseket tárgyalt. Szűcs György alezredest, a Honvédelmi Minisztérium 1 if­júsági osztályának volt ve­zetőjét, más" fontos beosztása miatt, érdemei elismerése mel­lett felmentette a központi bizottsági és intéző bizottsági tagsága1 alól. Szabó Tibor al­ezredest, az ifjúsági osztály új vezetőjét kooptálta a központi bizottságba, és meg­választotta az intéző bizottság tagjának. Ki főzzön a gyerekeknek? fflem iá üzlet, mégis szívesen vállalnák Még kimondani is sok: 2 millió- 74 ezer reggeli, 2 mil­lió 7Í6 ezer ebéd és 922 ezer vacsora. Ennyit főznek a Pest- vidéki Vendéglátó Vállalat szakácsai a gyermekek, a diá­kok részére. Fogyasztóik Pest, Komárom és Bács-Kiskun megyei iskolások, óvodások. Életkor szerint A vállalat a megyében ti­zenhét főzőkonyhával, huszon­két munkahelyi büfével, két honvédségi kantinnal, egy művelődésházi és egy sportte­lepi büfével rendelkezik. Jól­lehet a konyhák több mint száz bölcsődei, óvodai, iskolai és üzemi étkezdét, éttermet látnak el, a vállalat ennél sok­kal többre is vállalkozna, mint ahogy jóval többre is szükség lenne. A mostani tanévet 11— 12 ezer gyermek napközis ét­keztetésével kezdték. De több­ről tudnának gondoskodni, ha rájuk bíznák. — Magyarországon talán egyedül Pest megyében nem adták át még a komplett gyermekétkeztetést szakválla­latnak — mondta Révész Im­re, a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója. — Komá­rom megyében például ez két szakvállalat dolga. Az egyik a miénk. De még Bács-Kiskun- ba is meghívtak bennünket Pest megyében rajtunk kívül még a Pest megyei Vendég­látó Vállalat foglalkozik gyer­mekétkeztetéssel. A gyerme­kek túlnyomó többségét azon­ban a helyi tanácsok beruhá­zásában létesített saját keze­lésű konyhák látják el. Pedig mindenképpen éssze­rűbbnek látszik, ha a gyer­mek- és diákétkeztetéssel az arra kellően felkészült szak- vállalat foglalkozik. A Pest- vidéki Vendéglátó Vállalat például erre a célra létreho­zott egy csoportot, amibe üzemorvos, diétás nővér, étel­technikus és több nagy gya­korlattal rendelkező szakem­ber tartozik. Központi étlapok alapján külön az óvodások­nak, az alsó- és a felsőtagoza­tosoknak, szakmunkástanulók­nak főzik az ebédet. A menü­ket az életkori sajátosságok és a szükségletek szerint állítják össze, ügyelve a változatosság­ra, a jó ízre és természetesen a kalória mennyiségére, s a vitamingazdagságra. Félő, hogy ezeknek a több­oldalú követelményeknek a helyi — ötven, száz, százötven személynek főző — konyhák nem tudnak megfelelni. Nehéz versenyezni — Számos Pest megyei te­lepülésen jártam, több tanácsi vezetővel tárgyaltam, de nem­igen tudtunk zöldágra vergőd­ni. Mi átvennénk a helyi ke­zelésű konyhák üzemeltetését, foglalkoztatnánk az eddigi dolgozókat, bizonyos költsé­geket meg is térítenénk, és gondoskodnánk a berendezés­ről. Feltételünk, hogy a kony­hák és az éttermek használ­ható állapotban legyenek és a KÖJÁL egyébként szigorú elő­írásainak megfeleljenek — fűzte hozzá az igazgató. A fogyasztók, a gyermekek, illetve inkább szüleik szem­szögéből nézve, az árak alaku­lása is a Pestvidéki Vendég­látó Vállalat mellett szól. Az óvodában a teljes napi étke­zésért 13 forint 42 fillért kér­nek. Az ebéd 6 forintba ke­rül. (Az általános iskolában 6,80-iba) De nehéz, sőt szinte lehetet­len is lenne versenyezni a vendéglátó szakvállalatokkal. Az előfizetéses étkezéshez ugyanis 20 százalékos állami támogatást kapnak. A húst és a zöldárut nagykereskedelmi! áron vásárolják, ami a hús esetében általában 9—10 szá­zalékkal, zöldárunál 15—20 százalékkal olcsóbb a kiske­reskedelmi árnál. (A helyi ke­zelésű konyháknak persze van lehetőségük, hogy zöldséget és gyümölcsöt helyben a terme­lőktől. tehát olcsóbban vegye­nek. De még így sem tudják annyiból kihozni a kész ételt, mint a szakvállalatok.) Tavaly például — tekintettel a gyer­mekétkeztetés fontosságára — a központi állami szervek úgynevezett baromfiakciót hirdettek. Ekkor a fogyasztói árnál jóval olcsóbban jutottak a baromfihoz. Kedvezményes konzerveket is kaptak, hogy a mezőgazdasági termésingado­zást ne érezzék meg. Etefautomata Néhány helyen mégis elő­fordul, hogy a helyi konyhák a szakvállalatnál is olcsóbban állítanak elő, illetve adnak el egy ebédet, vagy egynapi tel­jes menüt. De ezt csak a szo­kásosnál nagyobb támogatás­sal tudják megtenni. Vagy, ha a konyha költségeinek egy ré­szét, például a takarítási dí­jat, a villanyszámlát máshol, esetleg a fenntartó intézmény költségei között számolják el. A gyermekétkeztetés egyéb­ként nem üzlet, azaz nem jó üzlet. Még annyira sem, mint az üzemi étkeztetés. A Pest­vidéki Vendéglátó Vállalat nehézségei ellenére is évről évre fejlődik. Az idén Pest megyében a 112 millió 500 ezer forintos forgalom elérését tervezik. Több gyárban a má­sodik és a harmadik műszak­ban dolgozók jobb ellátása érdekében új ételautomatákat állítanak fel. (Az Egyesült Iz­zó váci fényforrásgyárában, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában, valamint a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen már működtetnek étel­és üdítőital-automatákat.) Három évvel ezelőtt nagy- ' szabású rekonstrukciós prog­ram megvalósításába kezdtek. Ezt kooperációban oldják meg. Az épületet a tulajdo­nosa, a berendezést pedig ők újítják fel. Így történt ez a DCM-ben és a Gödöllői Gép­gyárban. Az idén a Ganz Árammérőgyár gödöllői és Pi- Iisvörösváron a szakmunkás- képző intézet konyháját vará­zsolják újjá. Budakalászon pedig — előreláthatóan az év végéig — a régi helyett új konyhát nyitnak. Szente Pál Adottságok és lehetőségek Vásott Az ötéves terv végrehajtása Túl vagyunk az V. ötéves terv felén, egyre inkább ki­rajzolódik a kép: mennyit fejlődött gazdaságunk, sike- rült-e helyesen megszabnunk tennivalóinkat a középtávú tervidőszakra, rugalmasan al­kalmazkodtunk-e az előre ki nem számítható változások­hoz, sikeresén teljesítjük-e terveinket. Természetes tehát; valamennyi vállalat számba veszi, hogy áll a feladatok megoldásával, melyek azok a területek, amelyeken valóban tervszerű, kiegyensúlyozott a fejlődés, hol mutatkozik szá­mottevő elmaradás. A felmé­rés természetesen együtt jár azzal is, hogy a kor szabta kö­vetelmények szerint korszerű­sítik a következő két évre vo­natkozó terveket. Az MSZMP Vác városi Bi­zottsága rendszeresen igyek­szik támogatást nyújtani a vállalati pártbizottságoknak, az üzemekben dolgozó kom­munistáknak, hogy átfogó, alapos képet nyerjenek ipar­águk, s a város üzemeinek fej­lődéséről, azokról a feladatok­ról, amelyek a legfontosab­bak a népgazdaság fejlődése szempontjából. Ezt szolgálta a pártbizottság által 1976-ban jóváhagyott középtávú terv, az évenkénti gazdaságpolitikai cselekvési programok, s azok a felmérések, amelyek a ter­melékenység, a takarékosság, a munka- és üzemszervezés, illetve a beruházások helyze­tét vizsgálják a város üze_ meiben, a gyárakban. Most az ötéves terv félide­je után arról igyekeztünk pon­tos képet nyerni, hogyan ál­lunk a terv végrehajtásával, s mit kell tenni még azért, hogy sikeresen teljesítsük az V. ötéves tervet Elsősorban a termelékenység A városi pártbizottság 1976- ban elfogadott határozata sze­rint 1980-ig az ipari terme­lésnek évente átlagosan 6 százalékkal, összesen 7,5 mil­liárd forinttal kell emelked­nie. A fejlődés teljes egészé­ben a termelékenység javulá­sából származik. Valamennyi vállalat tervének alapját ké­pezte a termelés szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságos, külföldi piacokon is eladható gyártmányok arányának a termelés bővülésénél gyorsabb emelkedése. Az eddigi tapasz­talatok szerint jól halad a terv teljesítése. A gépipari vállalatok közül a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint az Egyesült Izzó vá­ci gyára a tervidőszak elején (sokak által vitatott) termék,, szerkezet-változtatást hajtott végre. Az eredmények az el­gondolás helyességét bizonyít­ják. Nem csupán azért, mert az előbbi 60, az utóbbi válla­lat 40 százalékkal növeli ter­melését, hanem mert a hajó­gyár a rosszul jövedelmező ol­dalkocsik, az Izzó a fénycsö­TQf-elnökség ülése Szövetkezeti vezetek továbbképzése A mezőgazdasági szövetkeze­tek legutóbbi kongresszusa ha­tározatának megfelelően a TÖT fokozta a szövetkezetek tisztségviselőinek továbbkép­zését — állapította meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Tavály például 6000 termelőszövetkezeti tiszt­ségviselő vett részt a különbö­ző tanfolyamokon, az idén 7000-en ülnek be újra az „is­kolapadokba”. Már épül és a tervek szerint jövőfe megkez- ’ di működését Budapesten a mezőgazdasági szövetkezetek háza, ami jelentősen javítja és gyorsítja a szövetkezeti tisztségviselők tájékoztatásá­nak és képzésének feltételeit. Sokoldalú vitát váltott ki a termelőszövetkezetek kölcsö­nös támogatási alapok Helyze­téről és továbfejlesztéséről szó­ló előterjesztés. A szövetkeze­ti mozgalom régi törekvése ugyanis a közös összefogás és a kölcsönös támogatás megte­remtése. Jelenleg 1134 szövet­kezet a tagja a termelőszövet­kezetek kölcsönös támogatási alapjának. A tsz-ek megköze­lítően 350 millió forintot fi­zettek be az egymás kölcsönös megsegítését szolgáló alapba. vek helyett olyan termékek gyártását kezdte el, amelyek nemcsak gazdaságosak, hanem a tőkés piac >kon is jól értéke­síthetőek. Az Izzó 2,5, a hajó­gyár háromszorosára növeli tőkés exportját. A Híradás- technikai Anyagok Gyára ugyan rosszul kezdte az öt­éves tervet, de az alapvető termelési és értékesítési gon­dokon már sikerült úrrá len_ niük. A termelés emelkedésé­nél gyorsabban nő a tőkés ki­vitel, elsősorban a fénycsőfoj­tó és a higanygőz-fejlesztés eredményeként. A város gépipari vállalatai összességében 35 százalékkal növelik a termelést, ebből a tőkés export aránya 20,7 szá­zalékról 32,8 százalékra emel­kedik. A szocialista országok­ba irányuló kivitel a szerző­déseknek megfelelően 'énye- gesen nem változik. Exportra is gazdaságosan A Nehézipari Minisztérium­hoz tartozó két vállal a.: közül a Forte 31, a Taurus Gumi­gyár 58 százalékkal növeli termelését öt év alatt, elsősor­ban a korszerűbb, exportké­pesebb termékekből. A tőkés export aránya 30-ról 38 szá­zalékra nő. A Fortéban a termelést meghatározó cikk a színes fotópapír, a Gumi­gyárban a vízszigetelő lemez lett A könnyűipari vállalatok — a jórészt befejeződő rekonst­rukcióknak köszönhetően — minden bizonnyal túlteljesítik ötéves tervüket, átlagosan 50 százalékos termelésnövekedést érnek el. Az öt vállalat azon­ban nem egyformán fejlődik. Jobbak a Kötöttárugyár és a Bélésszövőgyár eredményei. Az előbbiben a tőkés kivitel 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelkedik. A Bélésszövőgyár, a Finompamutfomó és a Fonó­gyár csak hazai piacokra dol­gozik. A könnyűipari vállalatok szocialista exportjukat más- félszeresére emelik a tervidő­szakban, de ez a kereslet visszaesése mlat; kevesebb a tervezettnél. Különösen a Könnyűipari Gépgyártó Vál­lalat váci gyára került nehéz helyzetbe az elhúzódó re­konstrukció és a termékeik iránti csökkenő érdeklődés miatt. Mérsékelt a fejlődés a Finompamutfonóban, gyakor­latilag nem növeli termelését a Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár. A DCM termelése 37 száza­lékkal emelkedik, tervüket tel­jesítik. A Beton és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyá­rának váci telepén egy el­maradt beruházás miatt el­maradnak tervüktől. Az élel­miszeripari üzemek 1—2 szá­zalékkal termelnek többet, ki­véve a tejüzemet, ahol a terv­időszak végére már két és félszer annyi tejet dolgoznak fel az üzemben, mint 1976- ban. Vácott tehát dinamikusan emelkedik a tőkés export (kö­zel két és félszeresére), en­nél lassabban a termelésben felhasznált tőkés import anya­gok aránya. Takarékoskodni az anyagokkal A termelés hatékonyságának egyik legfontosabb mércéje az egy főre eső termelési ér­ték. A kép ebből a szempont­ból is kedvező. Szinte mind­egyik vállalat csökkenő lét­számmal dolgozik. Természe­tesen ebben is van különbség. A HAGY-ban a három mű­szak bevezetése és a viszony­lag alacsony bérek miatt je­lentős a csökkenés, míg a Kötöttárugyár új (pl. Nógrád megyei) üzemeinek megnyitása ha nem is Vácott, de a lét­szám növekedésével járt. A sikeres rekonstrukció eredményeként 2,5—3_szoro-* sára nő a termelékenység a Bélésárugyárban, alacsony a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár­ban. Bár nem nyújt pontos képet a korszerűségről, ér­demes megemlíteni, hogy 1980- ra az egy főre eső termelési érték 1 millió 290 ezer fo-, tint lesz a Taurusban, X mil­lió 90 ezer a DCM-ben, 843 ezer a Bélésszövőgyárban. Csak 278 ezer az Izzóban, 393 ezer a Finomfonóban, 420 ezer a Kötöttárugyárban. A fejlő­désről hitelesebben árulkodik a statisztika, ha a növekedés ütemét vizsgáljuk. E tekintetben a bélésszövő-' gyáré a rangelsőség 129 szá­zalékkal, több mint 60 szá­zalék a hajógyárban és a gu­migyárban. A legkisebb, mind­össze 12 százalékos a növeke_ dés a fésűsfonóban, s az élel­miszeripari üzemekben. Vá­cott az egy dolgozóra jutó termelési érték az 1976-os 415 ezerről 1980-ra 585 ezer fo­rintra emelkedik. A terme­lékenység 10 százalékkal emelkedik gyorsabban, mint a termelés. Az előbbinél is pontosabb képet nyerhetünk, ha az egy­ségnyi termékre fordított idő alakulását vetjük össze. E szerint a leggyorsaoban i fej­lődés a konténergyártásban (71 száza,ík), k'.‘Tűibe’ül azo­nos az elektromos iparban (Izzó, HAGY 53—54 százalék). Csökkenti a termelési költsé­get, ha egy-egy darab előállí­tásához ' kevesebb anyagot használnak fel. A nagyobb vállalatoknak nagyjából egy­formán 10—15 százalékkal si­kerül takarékoskodni az anya­gokkal. Termékeik a világpiacon Igen jelentős termelés­bővítő, illetve költségcsök­kentő' beruházások valósulnak meg a városban az ötéves terv végéig, Általában tervszerű a beruházások végrehajtása. A DCM-ben azonban a 700 mil­liós tervből csak 350 millió forint értékű valósul meg, a Könnyűipari Gépgyártó válla­lat váci gyárában pedig késik az öntöde és a géppark re­konstrukciója. A Forte, a HAGY és fonógyár is elha­laszt néhány tervezett Déri;há­zast. s bár termelési tervüket 1960-ig teljesíteni vudiák, de a VI. c+'.ves tervben hátrány­ba kerülnek. Érdekes képet mutat, ha a Vácott készülő legjelentősebb gyártmányokat összehasonlít­juk a nemzetközi színvonallal. A hajógyár acélkonténerei­nek 80 százalékát értékesíti a tőkés piacokon. Az igényekhez azonban jobban kell igazod­niuk, s bővíteni a típusválasz­tékot, hogy ne veszítsék el vevőiket. A HAGY termékei­nek jelentős részét szintén külföldön adja el. Gyártmá­nyaik egyelőre elérik a nem­zetközi átlag színvonalat. A további előrelépés érdekében saját fejlesztéseket valósítanak meg, licenc, know-how vá­sárlását tervezik. Az Egyesült Izzó hosszú tá_ von sem lesz képes annyi fénycsövet készíteni, mint amennyit gazdaságosan érté­kesíthetne. Műszaki paramé­tereik megközelítik a fejlett tőkésországok gyártmányait, 1980-ra néhány termékük eléri a nemzetközi élvonalat. A termelékenység azonban csak 65 százaléka a fejlett tőkésor­szágokénak. Állja az összehasonlítás próbáját a Forte fekete-fehér papírja, megközelíti a színes is, és világszínvonalú néhány Taurus-termék. A textilipari gyártmányok közül a Kötött­árugyár ruhái bírják a piaci versenyt, a nemzetközi át­lagnak felelnek meg. PÁLMAI LÁSZLÓ, az MSZMP Vác városi Bizottságának titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom