Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

ms ever 1979. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Bibliobusz Erden Rövidesen egyéves lesz az érdi Pest megye első és egy­ben egyetlen bibliobusza. Úgy tűnik az érdiek megszokták és megszerették a mozgó biblioté­kát, amelynek ezideig 320 be­iratkozott olvasója van. A kö­zelmúltban hatra szaporodott a bibliobusz megállóinak a száma, ezzel is segítve, hogy a fiatal városban minél töb­ben jussanak könyvtári köny­vekhez. Természetesen to­vábbra is a lakosság rendelke­zésére áll az 54 ezer kötetes központi könyvtár. UTTOROK BEMUTATÓJA Április elején rendezik az országos úttörő zenei feszti­vált: Vácott a fúvós-, Veszp­rémben a vonószenekarok vetélkednek. A találkozókat minden megyében helyi be­mutató előzte meg, Pest me­gyében Dunakeszin a fúvós- zenekarok, Cegléden pedig a vonós-, vegyes- és népi zene­karok találkoztak. A jól sike­rült, színvonalas seregszemle a megye zenei oktatására, az Vizsgázott a zeneoktatás Szellemi beruházás Brigádvezetők olvasótábora Bár a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben viszony­lag később bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom, mint az üzemekben, a szocia­lista brigádok ma már itt is komoly szerepet játszanak. Többek között a tagság kultu­rális igényeinek felkeltésében is. A váci járás tíz termelőszö­vetkezetének 207 szocialista brigádjában négyezer-kétszáz, hetvenhatan dolgoznak. Élet­módjuk, kulturális igényeik formálásában különösen fon­tos szerepet töltenek be a ter­melőszervezet legkisebb egy­ségeit, közösségeit irányító brigádvezetők. Nem mindegy tehát, mennyire tájékozottak a művelődés kérdéseiben, íz­lésükkel, igényeikkel milyen példát mutatnak társaiknak. A járási hivatal művelődési szakemberei ezért határozták el bét évvel ezelőtt, hogy ki­emelten foglalkoznak a bri­gádvezetők művelődésével. Az idén, február 26-tól már­cius 3-ig rendezik meg azt a bentlakásos olvasótábort Ve­rőcemaroson, amelyet a tava­lyi folytatásának tekintenek. A tábor résztvevői Bernece- barátiból, Szódról, Perőcsény- ből és a járás más termelő- szövetkezeteiből érkezett szo­cialista brigádvezetők és a brigádmozgalom irányítói. Ta­valy ideológiai, termelési és alapfokú vezetéselméleti elő­adásokat hallgattak, könyvtá­rakba, múzeumokba látogat­tak, s megvitatták Galgóczi Erzsébet Pókháló című regé­nyét Az idei program a ta­valy szerzett ismeretekre és információkra épül. Az első napon Török Antal, a járási hivatal élelmiszergaz­dasági és kereskedelmi osztá­lyának vezetője tartott vitain­dító előadást a járás mezőgaz­daságának fejlesztéséről. Raj­nai Gábor, a TOT szövetkezet- politikai főosztályának mun­katársa a mezőgazdaság szo­cialista brigádmozgalmának helyzetét, feladatait ismertet­te. A táborozás ideje alatt megbeszélik a brigádvezetés elméleti és gyakorlati kérdé­seit. A program központi ese­ményeként részletesen megvi­tatják Csalog Zsolt: Paraszt- regény című könyvét. Az írót Bata Imre művészettörténész mutatja be. Hogyan lehet forrásmunkát találni, tájékozódni a mező­gazdasági szakirodalomban ? Erről Billédi Ferencné, az Agroinform osztályvezetője beszél, Vitézi László filmren­dező személyesen is részt vesz a Rejtett hiba című kisfilm- jének ankétjén. Az egyhetes program kere­tében sor kerül a helybeli Gorka Géza kerámiamúzeum meglátogatására. Sziits Miklós grafikus, váci kiállításának, s a dunakeszi József Attila művelődési központ irodalmi színpada műsorának megte­kintésére. Az olvasótábort a járás művelődési házainak és könyvtárainak népművelői ve­zetik. A színhely, a Fővárosi Szerelőipari Vállalat verőce­marosi üdülője. K. T. I. állami zeneiskolák működésé­re, nevelő és közművelő sze­repére hívta fel a figyelmet. Eltűnnek a fehér foltok Pest megyében 57 helyen van állami zeneoktatás. A 102 ezer általános iskolás kö­zül 5736 gyerek tanul zenét. Ez a szám országos viszony­latban is kiemelkedő. Mini­mális tandíj és hangszerek segítik, hogy a családi körül­ményektől függetlenül a zene mindenkié lehessen. A zene­iskolák adják az alapozást, a nevelést, képezik az amatőrö­ket és egyben előkészítik az arra alkalmasakat a közép­fokú oktatásra. Ezenkívül fontos közművelődési szere­pet töltenek be. A megyei ta­nács és a helyi tanácsok együttesen gondoskodnak a zeneiskolák működéséről. Csaknem 300 zenetanár tanít a jól felszerelt iskolákban, de közülük nagyon sokan in­gázók. A megyei tanács mű­velődésügyi osztálya szorgal­mazta a zenetanárok letelepe­dését, ennek eredményeként Abonyban, Cegléden, Szobon, Vácott már többen kaptak la­kást. Szeptembertől a ráckevei járásban kihelyezett tagozat kezdi el a működését, ame­lyet később önállósítanak. Ez­zel azután a megye zenei tér­képén megszűnik az utolsó fe­hér folt is: minden város­ban és járásban lesz zeneok­tatás. A megyei tervek között szerepel a szakfelügyelői há­lózat bővítése, a reális fej­lesztési törekvések támogatá­sa, a tanárok és vezetők szak­mai és politikai továbbképzé­se. Már óvodás korban A zeneiskolák felelőssége igen nagy. Befolyásolják kör­nyezetük életét. Egészséges törekvés, hogy minél fiata­labb korban találkozzon a gyerek a zenével, a hangsze­res oktatás valamilyen for­májában. így aztán 2 éves hangszeres előképző osztályok indultak 5—7 éves korúak ré­szére, és a tehetségesnek lát­szó gyerekekkel az egyéni fog­lalkozást már 5 éves kortól megkezdhetik. Nem meglepő tehát, hogy a kétévenként megrendezett or­szágos úttörő zenekari feszti­válra felkészítő, megyei be­mutató nagy sikert aratott. Az előző seregszemléhez ké­pest kevesebb, de jobban fel­készült zenekarok vettek részt Dunakeszin, a fúvószeneka­rok bemutatóját dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. A zsű­ri és a hallgatóság felmérhet­te a fejlődést, mivel itt min­den megyei zenekar alkalmat kap a bemutatkozásra. Az új 4-es számú általános iskola adott otthont a rendezvény­nek, amelynek az úttörőmoz­galom nagyszerű keretet biz­tosított. Kötelező versenyda­rabnak Sebestyén András: Menetelő című művét jelölték ki. Első lett az abonyi Bihari János Állami Zeneiskola és József Attila Nevelőotthon fúvószenekara, kitűnő, ki­egyensúlyozott játékkal (ve­zényelt Szekeres László és Varga György); a második díjat holtversenyben a váci állami zeneiskola úttörő fú- vószenekara és a tápiógyör- gyei úttörő fúvószenekar nyerte el. A harmadik díjat a dunakeszi körzeti állami ze­neiskola úttörő fúvószenekara kapta. Felért a továbbképzéssel Cegléden á vonós-, vegyes- és népi zenekarok bemutatóján Kókai: Kis verbunkosa volt a kötelező versenyszám. Győ­zött az abonyi Bihari János állami zeneiskola és a gyulai Gaál Miklós általános iskola zenei tagozatának vonószene- kara, vezényelt Nádor László, második a váci állami zene­iskola úttörő vonószenekara lett A népi zenekarok közül a galgamácsai úttörő citeraze- nekar szerezte meg az első helyet (vezető tanár Pribojsz- ki Mátyás) a tököld 3572-es számú Petőfi Sándor úttörő- csapat délszláv tamburaze- nekara előtt A szadai mű­velődési ház úttörő citeraze- nekara lett a harmadik. A zsűri minden zenekart külön értékelt, elemezte mun­kájukat és ez felért egy szak­mai továbbképzéssel. Hajós Anna HÁROM LENIN-KOTET Forradalom és gazdaság A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ három Lenin-kötetet jelentetett meg a napok­ban — Lenin Magyarországról, A szo­cialista forradalomról és A szocialista gazdaságról. Az átdolgozott, kibővített kiadások ma is időszerű kérdésekre irányítják a figyelmet. Arra, hogy máként lehet ki­vívni a győzelmet, s hogyan lehet fel­építeni a szocialista társadalmat. Bár ezek a cikkek, tanulmányok és beszé­dek több mint félévszázaddal ezelőtt láttak napvilágot, tanulsággal szolgál­nak a máinak, mert Lenin politikai és elméleti tevékenysége abban az időben bontakozott ki, amikor a kapitalizmus elérkezett fejlődése utolsó szakaszához, az imperializmus korához, amikor el­kezdődött a győztes proletárforradal­mak korszaka, amikor kezdetét vette a történelmi átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Lenin az a kimagasló tudós volt, aki­nek tanítása örökkön él, mert a dolgok lényegébe hatolt, továbbfejlesztette Marx és Engels munkásságát, a tudo­mányos szocializmust. <3 írta le: Marx elméletét nem tekintjük befejezett és érintetlen valaminek, ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta el annak a tudo­mánynak, amelyet a szocialistákénak minden irányban tovább kell fejleszte­niük, ha nem akarnak elmaradni az élettől.” EZ A DIALEKTIKUS gondolkozás tükröződik három kötetében is. Érde­mes lapozgatni bennük, mert tartal­muk sok olyan dologra felhívja a fi­gyelmet, amelyeken érdemes elgondol­kozni. A Magyarországról szóló kötetet már csak azért is célszerű lapozgatni, mert látni fogjuk, hogy Lenint mennyire ér­dekelte Magyarország helyzete. Miért fordult annak idején olyan nagy figye­lemmel hazánk felé? Azért, mert a ma­gyar nép újabbkori történelme szorosan kötődik az oroszországi forradalmi mozgalmakhoz.• Már az 1905-ös forrada­lom eseményei nagy visszhangot vál­tottak ki és jelentős balra tolódást eredményeztek a hazai munkásmozga­lomban. 1917 őszién pedig az öntudatos magyar dolgozókat magukkal ragadták Lenin, a szovjet forradalom eszméi, lel­kesítő céljai. De nemcsak ez fordította Lenint a magyar viszonyok felé, hanem az is, hogy a cári Oroszországban és az Osztrák—Magyar Monarchiában azonos szociális és nemzeti feszültségektől volt terhes a társadalom. Sokoldalúan ele­mezte a magyar viszonyokat, és forrón üdvözölte, majd élénk figyelemmel kí­sérte a Magyar Tanácsköztársaság tevé­kenységét. Jó olvasni, hogy mi mindenre felfi­gyelt, már az 1848—1849-es magyar forradalomról volt véleménye, elítél­te a cárizmus szerepét a magyar forradalom elfojtásában, vizsgálta az agrár- és a nemzeti kérdést a dualista Magyarországon, s figyelemmel kí­sérte a monarchia felbomlását. Máig szóló tanulsággal kiemelte azt a tényt, hogy a fegyveres felkelés és polgárhá­ború nélkül, viszonylag békés úton jött létre a Magyar Tanácsköztársaság. Eb­ből vonta le azt a — századunk máso­dik felére különösen helytálló — követ­keztetést, hogy a PjTagy Októberi Szo­cialista Forradalmat követő újabb for­radalmak győzelme könnyebb lehet, mint az orosz proletariátusé volt; és hogy a szocialista forradalmak útjai — az alapvető célok azonossága mellett — különfélék és sajátosak lesznek. A SZOCIALISTA forradalomról szóló kötetében elemzi a forradalmi mozgal­mak perspektíváit, általánosítja a nem­zetközi tapasztalatokat, bírálja a szo­cialista forradalomra vonatkozó bur- zsoá, jobb- és böí-oldali opportunista nézeteket, elméletileg megindokolja és kifejti az Októberi Forradalom világ- történelmi jelentőségét. Sokoldalúan elemezte a kapitalizmus és a szocializ­mus nemzetközi küzdelmét. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi munkásosztály és a haladó erők szolidaritása mellett léteznek a világon más tényezők is, amelyekkel számolnunk kell. Ez a fi­gyelmeztetése különösen időszerű nap­jainkban, amikor a világ igen megosz­tott, és háború folyik földünk egy ré­szén. A gazdaságról, a gazdaságszervezés­ről is igen sok mondanivalója volt. Mi­után Oroszországban a munkásosztály megszilárdította hatalmát, a gazdasági újjáépítés és fejlesztés került előtérbe. Teljesen új alapokon kellett megszer­vezni a gazdaságot, mégpedig a szocia­lista elvek szerint. Lenin ebben az idő­ben mondott ki olyan elveket, amelyek napjainkban is aktuálisak. Persze, ma már a szocialista fejlődésnek sokkal magasabb fokán állunk, mint akkor álltak, de azért a gazdasági kérdések ma is sok problémát felvetnek. Nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot Leninnek azok az elvi megállapí­tásai, amelyeket több mint öt évtized­del ezelőtt, teljesen járatlan úton elin­dulva, a gazdasági szervezés első ta­pasztalatai alapján a szoialista gazdál­kodásra, a gazdaságirányítás elveire vonatkozólag tett. Lenin világosan lát­ta, hogy milyen fontos gazdasági funk­ciók hárulnak a szocialista államra, milyen nagy jelentőségű az állam gaz- daságirányító tevékenysége, milyen fontos szerepet tölt be a tervezés. Le­nin szerint fontos szerepe van a szocia­lizmus építésében a tudatosságnak, a lelkesedésnek, de rámutatott a fejlődés­nek olyan fontos rugóira is, mint az anyagi ösztönzés, az anyagi érdekeltség. ÍRÁSAIBAN ma is — mégpedig nemcsak történelmi, hanem gyakorlati szempontból — értékes gondolatokat találunk a szocialista munkaversenynek es a munka termelékenységének jelen­tőségéről, a munkaszervezés, a vállalati jövedelmezőség és a kezdeményezést ösztönző bérezés fontosságáról. Ezért érdemes lapozniuk mindazok­nak, akiket érdekelnek a forradalom, a nemzetközi helyzet és a gazdálkodás időszerű kérdései. Gáli Sándor HETI FILMJEGYZET Rafferty és a lányok Sally Kellermann, Aliin Arkin és Mackenzie Phillips, a Rafferty és a lányok főszereplői Vannak művek — iroda­lomban, zenében, akár a kép­zőművészetben is —, melyek egyszerre összegezői egy fej­lődési szintinek, egy problé­makörnek, egy adott korszak fő vonásainak, s egyben pél­dául szolgálnak, sőt, divatot teremtenek. Goethe fiatalkori regénye, Az ifjú Werther szenvedései -ilyen mű volt. Ilyen volt Gogol elbeszélése, A köpeny. S —• kései, de nem megkésett utód — ilyen volt Jack Kerouac könyve, az Ütőn. Az úgynevezett beat- nemzedéket képviselő Kerou­ac ebben az 1957-ben megje­lent regényébén alapművet al­kotott. Egy örökké nyugtalan, a folytonos jövés-menést élet­formának tekintő s a hivata­los Amerika normáit minden­ben elutasító nemzedék bib­liája volt ez a zaklatott és felzaklató könyv. Összefog­lalt és példát állított. Több mint húsz éve nyomon kö­vethető a hatása az amerikai irodalomban és a filmművé­szetben is. Az idő múlásával persze megkopik, lecsiszolódik, el­halványul minden ilyen erős ráhatás. A kemény élek, a nyers, friss színek lassan le­gömbölyödnek, megfakulnak. De a hatás azért tettenérhető. Mint ebben a Dick Richards rendezte amerikai filmben is. Richards filmjének hősein is ott vibrál az Ütőn hőseinek visszfénye. Rafferty — bece­nevén a Csúzlis — húsz évig volt a haditengerészet tagja. Nem nagyon tud visszaillesz­kedni a civil életbe; egy au­tósiskola oktatója, de sem a munkája, sem az őt körülve­vő világ nem érdekli. Embe­ri kapcsolatai nincsenek, teng- leng, vegetál és iszik. Aztán egy napon egy parkban ösz- szetalálkozik két furcsa lány­nyal. A fiatalabbik, Frisbee, talán tizenöt éves lehet; va- dóc, erőszakos, fiús, de érez­hetően ő is sérült egyéniség. Az idősebbik lány, Mac, köze­lebb van a harminchoz; éne­kesnő akar lenni, de egyelőre csak céltalanul mászkál ide- oda, s nem sokat teketóriá­zik, ha egy kedvére való fiú­ra bukkan. A két lány „elté­ríti” Raffertyt, s ezzel meg­kezdődik a bolyongás Ameri­ka végtelen országútjain. Ka­land kalandot követ, kis gaz- emberségek és tolvajlások, va- ganykodások és letörések vál­takoznak, Mac otthagyja Raf­fertyt, egy country-zenekar vezetőjének kedvéért, Frisbee visszakerül az árvaházba, ahonnan megszökött. Rafferty pedig megint egyedül marad. De mégsem: kiadja magát Frisbee apjának, s elhozza a flinyt az árvaházból, hogy le­gyen valakije, akihez tartozik, s legyen valaki, aki hozzá tar­tozik. Kicsit érzelmes befejezés. Hol van már ez az ütőn fel­zaklató keménységétől, meg­oldatlanságától, kiúttalansá­gától? Ennek ellenére a Raf­ferty és a lányok érdekes film, mert amit és amennyit mondani akar, azt jól mondja el, s rokonszenvessé tudja tenni egyébként elég esendő, nagyon is ingatag jellemű hő­seit. Az amerikai kisemberek világát kitűnően adja vissza a film sok részlete, erős han­gulatúak a Las Vegas-i képso­rok, megvan a kesernyés hu­mor és a burleszk elemek kellő mértékű adagolása is. Jók a színészek: Alan Arkin (Rafferty), Frisbee (Macken­zie Phillips) és Sally Keller­mann (Mac). Hogy mégis mi indokolja a megjegyzést: a Rafferty is az Ütőn utódja? Mert hősei épp­úgy vándorló, ténfergő, út­kereső, a mászkálást félig- meddig életformaként élő em­berek, mint Kerouac hősei voltak. De az Ütőn óta eltelt húsz év már lényegesen más tartalmakat adott ennek a bo­lyongó nemzedéknek. Ez a Raffertyn meg is látszik. Ki­csit olyan, mint egy sokadik indigómásolat: kiolvasható be­lőle az eredeti, de egyes sza­vak, sorok már erősen elmo­sódtak. Az inspektor küldetése Lehet-e szocialista krimit csinálni? A kérdés talán fur­csa, de nem indokolatlan. Kü­lönösen nem ennek a szovjet filmnek a kapcsán (rendezője Gerbert Rappoport). A film arról szól, hogy egy vidéki gyapjúfeldolgozó gyár­ban gyanús események történ­nek, melyeknek tisztázására egy mérnöknek álcázott nyo­mozótisztet küldenek Moszk­vából. Subnyikov — ez a ne­ve — lassan felderíti a kü­lönböző visszaéléseket, össze­gyűjti, kik a gyapjúlopás ér­telmi szerzői és gyakorlati elkövetői, s amikor minden együtt van, némi izgalom árán — egy kis késeléssel, verekedéssel, stb. körítve — leleplezi a bűnösöket. Amint azt egy nyomozónak tennie kell. No,, de a kérdés változatla­nul fennáll: lehet-e szocialista krimit csinálni? Ha krimin a bűnügyekről szóló filmeket értjük, igen. Ha azt is hoz­zágondoljuk, hogy egy krimi­nek izgalmasnak kell lennie, a válasz akkor is igen, elvég­re egy mai szocialista társa­dalomban játszódó bűnügyi filmet is lehet érdekfeszítően megcsinálni, felépíteni. Bizo­nyos műfaji alapszabályok itt is érvényesek. Ha viszont ar­ra gondolunk, hogy a krimik­nek általában az a tétje, hogy nagy összegű bankrablásnak, valamilyen értékes tárgy, ] műkincs raffinált módszerű I ellopásának, vagy egy (több) | gyilkosság tettesének a körüi- ! ményeit és kilétét kell kiderí­tenie a filmbeli nyomozónak, altkor Rappoport filmje en­nek a kritériumnak már csak hellyel-közzel felel meg. Ami nem annyit jelent, hogy ná­lunk igazi jó krimit azért nem lehet csinálni, mert nin­csenek bankrablások (sajnos vannak; gondoljunk a Ferenc körúti postarablásra), hanem annyit, hogy valahogyan nem sikerül a témát izgalmasan feldolgozni. Ez történik ebben a filmben is. Túlságosan ha­mar világossá válnak a gya­núsítottak cselekedetei, túl hamar elveszti a játék a j á- ték jellegét, s mihamar el­kezd emlékeztetni egy népi ellenőrzési bizottsági, vagy rendőrnyomozási jegyzőkönyv dramatizált változatára. Mint­ha túlságosan komolyan fog­ná fel önmagát ez a film. . Igaz, hogy a gazdasági bűn­cselekmények a maguk bün­tetőtörvénykönyvbe ütköző mivoltában komoly dolgok, de ha egy bűnügyi film témá­ját képezik, más lesz a közeg, mondhatni: más lesz a műfaj, melyben megjelennek, hiszen már nem konkrét bűnügy­ről, hanem filmről lesz szó. Az inspektor küldetése mintha ezt nem vette volna eléggé figyelembe. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom