Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-03 / 52. szám
9 "xMűap 1979. MÁRCIUS 3., SZOMBAT .TIT és a szocialista brigádok „A tudományos ismeretterjesztés a szocialista brigádokban” című pályázat első díját az egri IV. számú Volán Vállalat Dobó István szocialista brigádja nyerte el, a második díjat Tóth Tibor nagykőrösi, a harmadik díjat Maczelka Tibor ceglédi pályázó kapta. A debreceni Biogál ’78 szocialista brigád tagjait külön- jutalomban részesítették. A díjazott pályaművek szerzői gyakorlati példákon keresztül mutatták be a brigádok helyzetét. A nyerteseknek Ádám György, a TIT elnöke pénteken a budapesti planetáriumban nyújtotta át a díjakat Kiosztották a díjakat Szép magyar könyv 78 iVéget ért az Interbalett A Fészek művész klubban megtartott kétnapos elméleti konferenciával pénteken véget ért a szocialista országok első balettművészeti seregszemléje, melyen nyolc ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és hazánk — együttesei 9 fővárosi és 8 vidéki előadáson mutatták be az utóbbi években készült táncprodukcióikat. A találkozó és az azt követő szakmai vita tanulságait Seregi László koreográfus, kiváló művész, összegezte: — A találkozó jelentőségét mindenekelőtt abban látom, hogy most, egyetlen rendezvénysorozat keretében, első ízben tekinthettük meg egymás munkáit és először próbáltuk tisztázni azt, hogy a szocialista országok táncművészet© milyen helyet foglal el a világ táncművészetében — mondotta. — Közismert ugyanis, hogy egyes szocialista országokban — például a Szovjetunióban. Bulgáriában és Kubában — rendszeresen tartanak táncversenyeket, illetve balettfesztiválokat. Ezek azonban kizárólag az előadók, a táncosok teljesítményét értékelik. Most viszont az alkotások oldaláról vizsgáltuk, elemeztük a produkciókat, ami ugyancsak lét- fontosságú a korszerű balettművészet szempontjából. Huszonhatodik alkalommal ült össze a „Szép magyar könyv” verseny zsűrije, hogy kiválassza a megelőző esztendőben kiadott kötetek legszebbjeit. A mostani versenyre 18 kiadó 236 könyvét nevezte be. A zsűri tiz kategóriában 33 díjat és 42 oklevelet ítélt oda a legeredményesebb kiadói és gyártási munkát végzőknek. Pénteken a Liszt Ferenc téri könyvklubban Haiman György, egyetemi tanár, Gutenberg-díjas könyvművész, a verseny zsűrijének elnöke méltatta a könyvkiadók elmúlt évi teljesítményét. A legtöbb díjat, szám szerint nyolcat, a Corvina Kiadó nyerte. Kiemelkedően szerepeit a Móra Ferenc ifjúsági könyvkiadó, öt díjat mondhat magáénak, az Európa Kiadó Magyar Helikon szerkesztősége négy, a műszaki könyvkiadó ugyancsak négy, a Gondolat Kiadónak három, az Akadémiai Kiadónak és az Európa Kiadónak két-két munkáját értékelték kitüntetésre méltónak. A 33 díjon belül 13 könyvnek kiemelt összegű, 6000 forintos díjat ítéltek oda. A Kulturális Minisztérium 10 ezer forintos grafikai kü- löndíját Gyulai Liviusnak ítélték oda Csoda malom a Küküllőn, Csokonai; Karnyó- né, Edward Lear: Boldog bolondságok című könyvek illusztrációiért, valamint a Corvina Kiadó műterem sorozatban megjelent életmű kötete illusztrációiért. A zsűri nívódíjban részesítette Héber Lászlót, Végh György: Don Makarémó a kulcslyukon keresztül című könyvillusztrációért A Magyar fotóművészek szövetsége Hemző Ká- rolynak, Rácz Endrének, Czei- zing Lajosnak, Dobos Lajosnak és Szelényi Károlynak a fotóit értékelte díjazásra' méltónak. A Magyar Zeneművészek Szövetségének „Legszebb kotta” különdíját Vidovszky László: Kettős két preparált zongorára című darabjának kottája nyerte el. MÁRCIUS 10—15-IG Diákok a pódiumon Kétévenként rendezik mega Pest megyei diáknapokat. A március 10—15 között sorra kerülő eseménysorozat szervezői — a KISZ Pest megyei bizottsága, valamint a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya — már összeállították a végleges programot. Az idei diáknapok jelentőségét növeli, hogy az egyes produkciók a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 60. évfordulója, valamint a gyermekek nemzetközi évének megünneplése jegyében készültek. A KISZ Pest megyei bizottságán Ságiné Kátai Ildikó középiskolai felelőstől megtudtuk: március 10-én Szentendrén a megyei művelődési központban az északi körzet nyolc középfokú oktatási intézményének legjobb kórusai és szólistái mutatják be műsorukat, másnap Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban a déli körzet legjobbjai lépnek pódiumra. Március 12-én nyílik meg a Fóti Gyermekvárosban a legtehetségesebb diák képző- és iparművészek alkotásait bemutató kiállítás. A Pest megyei diáknapok döntőjére március 15-én Vácott kerül sor: a helyi zeneiskolában a kamarazenekarok és a hangszeres szólisták, a művelődési központban pedig a legkiválóbb vers- és prózamondók, irodalmi színpadok, népitánc- és polbeategyüttesek tesznek tanúbizonyságot fel- készültségükről. A Cegléden és Szentendrén megrendezésre kerülő kórus- és szólistatalálkozó egyúttal az Éneklő Ifjúság Pest megyed döntője lesz. A jelentkezők nagy száma miatt úgy határoztak a szervezők, hogy körzetenként két különböző helyszínen értékeli a zsűri a zenekedvelő diákok produkcióját. A Pest megyei diáknapokon színvonalasan szereplő versenyzőkre április 28 és május 2 között jelentős erőpróba vár: az Egerben megrendezésre kerülő országos diáknapokon lépnek pódiumra. A képi kultúra alapegysége ORSZÁGOS GRAFIKAI SEREGSZEMLE A NEMZETI GALÉRIÁBAN A grafika éppen módszereinek gyorsasága, • természetessége révén századok óta a képzőművészet felderítő osztaga, mely méri és jelöli az utat. Ilyen értelemben saját műfaji távlatain túl mérlegeli és ellenőrzi a festészet, szobrászat, iparművészet és az építészet határait. A grafika éppen a rajz főszereplésével volt és marad a képi kultúra alapegysége. Azzal a jogos szigorral szemléljük grafikánk idei bemutatkozását, hogy mennyiben képes az új magyar képzőművészet táguló horizontját felkutatni, megérezni? A teljesség igényével Kezdjük a jó mozzanatokkal. Nagy és európai felkészültségű a hazai rajzírás. Apró méretű ex librisek, s már- már a festmény léptékét közelítő linómetszetek váltják egymást. Tusrajzok, fametszetek, linók, rézkarcok, litográfiák, rézmetszetek, vaskarcok, tollrajzok, szitanyomatok, cinkmaratással készült lapok, cinkkarcok, színes és feketefehér metszetek, magas és mély dombornyomások, mo- notípiák, vegyes technikával kivitelezett művek, gipszmetszetek, ceruzarajzok, ofszet li- tók, szeriográfiák, cinklitók. hidegtűk, csurgatásos rajzok sorakoznak egymás mellett, tágas pompában csaknem harminc régi és új grafikai eljárás, kipróbált módszer és új kezdeményezés: 95 grafikus sok száz műve. A teljességet közelíti ez a bő apparátus; gondolatban, technikában. Van, akit fájdalom, van, akit derű kormányoz, sok különböző sorsú, karakterű személyiség halad fölfelé a maga külön kaptatóján. Ez az áradás nem parttalan, az emberség, az értelem és az újítási szándék együtthatói mozgatják. A magyar grafika történelmi folyamatának állandóságában Zichy Mihály, Derkovits Gyula, Kondor Béla életművének lezárása után új állomáshoz érkeztünk. Itt jelződik az egyik, nem indokolható hiány, az, hogy a műfaj két vezető képviselője; Barcsay Jenő és Hincz Gyula ezúttal nem szerepel a tárlaton. Nagyon hiáSZINHAZI ESTEK Kettős helyszín Polgár András drámája a Madách Színházban Krimi, két és fél hulla, de lehetne négy, sőt öt is. S ha több lenne, akkor se érné különösebb megrázkódtatás a nézőt, mert olyan ez a Kettős helyszín, mint egy holdbéli táj. Funkciona- lista színpadképben tézis-alakok járják a máshogy nem járható, karókkal kijelölt utat. A drámában minden eleve elrendelt és mégcsak fel sem merül, hogy valami másképpen történhetett volna. Az új dráma a hasonfogan- tatású sokadmagával együtt történelmi távlatból formálja a kultuszoknak áldozatul esettek kultuszát. Pedig krimi. Csakhogy eltér az át- lagdömpingtől. Eltér mindenekelőtt azzal, hogy alig sikerült belevinni egy rosszulsikerült Derrick-felügyelönyi feszültséget. Még kevésbé kedvező a kép, ha — a mércét magasabbra emelve — az igazi emberi konfliktusokat keressük. Ha — amim a dráma alaptétele állítja — azon meditálunk, hogy bizonyos társadalmi, történelmi feltételek eltorzítják a személyiséget és ez menthetetlenül visszahat a társadalomra, akkor szélsőségesnek, esetlegesnek találjuk a cselekményt. A figurákat pedig síkbáboknak, plaszticitás nélkül. Egy valóságban megtörtént esemény adta a sztorit. Gyilkossággal és nemi erőszakkal vádolnak egy embert, s kikényszerítik a beismerő vallomást is. Halálra ítélik, majd enyhítésként élet- fogytiglanra. De hat év múlva kiderül a justizmord, a végzetes bírói tévedés. Az író Polgár András már darabjának elején kényszerpályára teszi a melléfogást: a rendőrség politikai okok . miatt gyors eredményt akar elérni, mindenáron produkálnia kell a gyilkost. Erre alkalmas a kicsit együgyű Mihalik Béla, aki egyszerűen adottságai miatt sem tud védekezni. A . nyomozást vezető tiszt figyelmét elkerüli egy sor objektív tényező. Ráadásul az ügyész karaktere már a jellemtelenséget súrolja, a tanácsvezető bíró eleve bűnösnek tartja Mihaldkot, akinek megdönthetetlen alibije van, de elfelejti elmondani. És a védőügyvédnőt a tisztelt bíróság rendreutasítja, mert kézzelfoghatóan bizonyítja Mihalik ártatlanságát. Az igazi tettes beteges hajlamai miatt gyilkolt, de annyira mégsem beteges, hogy hat évig ne tudná türtőztetni magát. Azonban a második bestiális tette után röviddel elköveti — a majdnem halállal végződő — harmadikat, hogy a rendőrség végre vegye már észre, amit legelőször kellett volna felfedezniük a nyomozóknak. Végül vád alá helyezik az elkövető bűnöst, addigra az ártatlan már nem is ember, csak vegetáló lény. De hogy ki a felelős Mihalik kettétört életéért? — ezt nem veti fel a dráma, bár kétségtelen, az utolsó jelenetekben megteremti a feszültséget. Mégis a Kettős helyszín, nem vált ki sem elegendő izgalmat, se emóciót. A rendező. Szirtes Tamás, Götz Béla díszletének segítségével gördülékennyé teszi a sok helyszínen játszódó produkciót. Nyilván a darabból is adódik, de a rendezés még fokozza, hogy a hivatalos emberek és a rendőrségi, bírósági jelenetek falanszterszerűen merevek, míg a tanúk időnként túlsziporkázó játéka felüdíti a nézőt. De ezzel fel is oldja a feszültséget, bagatelizálja a konfliktust, s létrejön az előadásban egy hullámvonal. Nem tudjuk komolyan venni a szerző által felvetett gondolatot, mert a „jog" képviselőinek magatartását egyértelműen elutasítjuk — még az ügyvédnőjét is, a megalkuvás miatt —, a tanúkat, az utca embereit pedig kinevetjük. S ez színészvezetési probléma is: a rendező engedi a játékstílusban mutatkozó harsányságot. A színészek sorában a tulajdonképpeni főhős a fiatal nyorrtn-ó. aki bűnösnek gondolja ugyan Mihalikot, de érzi, hogy valami nincs rendjén és hat év múlva a régi önmagával szemben keresi az igazságot. Igaz, figurája írói- lag sincs eléggé kibontva, de Székhelyi József játékában is elsikkad ez a belső konfliktus, mintha kívül maradna az eseményeken. A nyomozást vezető hadnagyot Bencze Ferenc játssza, sajnos színtelenül, nem teremt egyéniséget, inkább illusztrálja, mint megformálja az alakot. Gáti Oszkár, Sunyovsz- ky Szilvia, Bodor Tibor és Némethy Ferenc egy-egy tézis-figurában korrektül jelen van. Horesnyi László alakítja a meghurcolt Mihalik Bélát és meghálálja az írói figyelmet. A szerző Mihalik alakjára fordította a legnagyobb gondot, s tehetségét igazolja, hogy valóságos embert teremtett. S Horesnyi érett színészi eszközökkel hívta életre, tudott mértéket tartani: lemondott a kínálkozó látványos megoldásokról, egész személyiségével átéli Mihalik tragikomédiáját. A tanúk közül hárman emlékezetesek maradinak. Körmendi János gyáva és végül szenilis vasutasa egységes, sziporkázó karakter, de teljesen kilóg a társulatból, mert kabaréfigura, s a hangos nézőtéri kacagás nem tesz jót az előadás egészének. Lőte Attila ugyancsak kihozott minden lehetőt a félripaes, beszédhibás, vidéki színész alakjából, szórakoztató teljesítményt nyújtott, de a produkciótól független, önálló életet élt az alakítása. Tímár Béla nagyon nehéz szerepet kapott, az ő kezében a krimi kulcsa és kitűnően használja. A többi szereplő: Szénási Ernő, Csűrös Karola, Cs. Németh Lajos, Lontay Margit, Hűvösvölgyi Ildikó, Menszátor Magdolna és Vándor József megfelelő teljesítményt nyújtott. A drámával ismét túl vagyunk egy új magyar bemutatón. Polgár András sokszor bizonyította írói vénáját korábbi műveivel, ezúttal nem sikerült eléggé drámaivá tennié az alapanyagot. Meglehet: éppen a történet valódisa , s egyben szélsőséges volta jelentette a legnagyobb korlátot. Kriszt György nyoznak, mert művészetük európai, és XXI. századi mérleg; út előre. Annál örvende- tesebb, hogy a kitűnő Tóth Menyhért végre grafikai alkotásokkal is szerepel; meghittsége, humánus mélysége az érték, Szalay Lajos esetében ehhez a bravúr is csatlakozik, a rajz Paganinija, aki madáchi látomásokat görget biblikus témáiban. Pest megyei élmezőny A grafikai érték általános tisztességében a rendkívüli előretöréseket említem. Szabados Árpád, aki hosszú idő óta tétovázott életművének rangos nyitánya után — most valóban kimagasló eredményt ért el Nagy László emlékezésében. Megrendülése rajzi újdonság is, a töredékre hullott világ, mely mégis fennmarad. Sulyok Gabriella pontozásai, Rátkay György szilánkos felülete, Ábrahám Raffael formákba rejtett nosztalgiája; esemény. Jelentős osztag dolgozik Pest megyében is, olyan grafikusok, akik országos élmezőnyt képviselnek Fótról, Vácról, Szentendréről. Banga Ferenc termőkedve változatlan, Sáros András Miklós rajzi alapossága hosszú fájdalmat jelöl, Kocsis Imre, Gy. Molnár István, Lukoviczky Endre új rajzi elemekkel, a felületkezelés neológizmusaival tűnik ki, Ágotha Margit a fametszet műfajában jeleskedik, s Raszler Károly továbbra is őrzi értékeit. Hiányzik viszont az érdi Rozanits Tibor, továbbá Nagy László Kocsis Imre (Szentendre): Tájkép. Lázár és Tavaszy Noémi, akik szintén grafikánk előőrsébe tartoznak. Szakmai gondosság Szakmai gondosság, köny- nyed lelemény, eszméket kísérő rendszeresség, specifikumok iránti érdeklődés, egyéni szólamok, témyerő összpontosítás jellemzi a tárlatot. A további út ebbe a megtalált irányba vezet, még nagyobb elmélyüléssel, lelkiismeretességgel. Grafikánknak meg kell ragadnia ezt a távlatot; képzőművészetünk holnapja függ tőle. Losonci Miklós Baszler Károly i (Nagymaros): Vízió. Hol vagytok lányok r Keresett és hiányszakmák Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár szomszédságában működik a 208-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. — És szakközépiskola — helyesbít Zaremba Gyula igazgató. — Az autószerelést már szakközépiskolai szinten oktatjuk, a tanulmányaikat befejező fiatalok érettségizett szakmunkásként helyezkedhetnek el a környező üzemekben. A következő tanévben már a gépi forgácsoló szakma oktatását is erre a szintre akarjuk emelni. A repülőgépszerelő, rádiólokátor-műszerész, navigációs, elektroműszerész szakmát jelenleg 10 osztályban tanítják és ősztől újabb öt osztályt is szerveznek. Ezekbe az osztályokba már érettségivel kerülnek a hallgatók. Akik szakmunkásképző szinten szereztek bizonyítványt, három év alatt készülhetnek fel érettségire az intézetben. Jelenleg százötvenen élnek ezzel a lehetőséggel. Többségük a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár dolgozója. Féléves vizsgaeredményeik jó fel- készültségüket bizonyítják. Autó-motorszerelőnek minden évben többen jelentkeznek. mint amennyit fel lehetne venni. De az esztergályos, géplakatos, hegesztő szakmákra mindig kevesebben iratkoznak be, mint ahányra a környező üzemeknek szüksége lenne. Ezekben a hiányszakmákban csak két év a tanulóidő és a képzésben érdekelt vállalatok az állami ösztöndíjon felül 250— 500 forint társadalmi ösztöndíjat is fizetnek. így a tanulóidő megkezdésének első -hónapjában már 800 forinton felüli fizetéshez jutnak a szakmunkásjelöltek. A szigetszentmiklési szakmunkásképzőben még emlékeznek rá, hogy tizenöt évvel ezelőtt hatvan lány szerzett esztergályos, marós, köszörűs szakmunkás-bizonyítványt. Legtöbbjük ma is a Csepel Autógyárban vagy a Pestvidéki Gépgyárban dolgozik. Közülük azóta jó néhányan művezetők, vagy magasabb beosztású termelésirányítók lettek. Ebben az évben viszont csak egyetlen elsőéves lány tanul itt. Pedig ezek a szakmák biztos jövőt és megélhetést nyújtanak, és nem is kívánnak nagy fizikai megterhelést. Az intézetben elmondták, hogy a ráckevei járás terüle- tés 660 olyan nyolcadik osztályos lány fejezi be idén az általános iskolát, aki nem tanul tovább, még pályát sem választott. Sokukat talán a tájékozatlanság és a szülők idegenkedése tart vissza attól, hogy szakmunkás-tanulónak jelentkezzenek. K. T. L 1 i i
