Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

VI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 19:9. MÁRCIUS 16., PÉNTEK 1848-ra emlékezlek Felvonulás, koszorúzás, eskütétel Egész napos kavalkád az egyetemen A márciusi ifjak utódai töl­tötték meg tegnap délelőtt a Petőfi-szobor előtti teret Gö­döllőn; a 131 évvel ezelőtti ese­ményekre, a forradalomra és a szabadságharcra emlékez­tek. Főként a kisebbeknek, az általános iskolásoknak marad emlékezetes a tegnapi ünnep­ség, hiszen a gyűlésre különös menet érkezett az Agrártudo­mányi Egyetemről. Felvonulá­sukat remek paripákon lépte­tő délceg huszárok vezették, s az egyetemisták korhű ruhák­ba öltözve, 48-as dalokat, in­dulókat énekelve köszöntötték a nagygyűlés résztvevőit. A Himnusz hangjainak fel- csendülése után Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután a fiatalok megkoszo­rúzták a költő és forradalmár szobrát: koszorút vitt a KISZ városi és járási bizottsága, a városi és a járási úttörőelnök­ség, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, az egyetem, a vállalatok és az iskolák KISZ- bizottságának képviselői. Az úttörők virággal díszítették fel Petőfi Sándor emléktábláját is. A koszorúzás után esküt tet­tek az újdonsült ifjúgárdisták, majd felcsendült a DlVSZ-in- duló, amit mindenki együtt énekelt. Az ünnepség végén az egyetemisták meghívták a fiatalokat egész napos ünrfepi rendezvényükre, amelyről nem hiányzott a móka, a vidám­ság, a szórakozás, s a megem­lékezés sem. Először a haditornászok be­mutatója csalogatta az egye­tem és a város fiataljait. A kirakodóvásáron szíjgyártók, kékfestők, rézművesek és fa­zekasok kínálták portékáikat, a színművészeti főiskolások pedig előadták a Garabonciá­sok című fergeteges komédiát. Az egyetem ebédlőjében ré­11 aszúi ok vezették a menetet Winkler Csaba felvétele gi ruhákba öltözött felszol­gálók hozták a korabeli étele­ket, ahogy az étlapon állt: 1818-as módra. Kellett is az étel, ital, hiszen a délután a nyomda elfoglalásával kezdő­dött: az egyetemisták kinyo­matták a Tizenkét pontot. Nem hiányoztak a programból a sportversenyek, a vidám erő­próbák sem, az egyik előadó­teremben pedig filmeket vetí­tettek. Este a klubban várta zenés kavalkád az ünneplőket. Emlékezetes marad ez a március 15 azoknak a most tizennégy éves diákoknak is, akik tegnap kapták meg első személyi igazolványukat a művelődési házban. Az utóbbi volt a színhelye a Petőfi vers­mondó versenynek is. A fiata­lok két kategóriában mérték ősszé tudásukat. A középisko­lás tanulók között Lázár Ist­ván, a Madách Imre Szak­munkásképző , Intézet diákja bizonyult a legjobbnak, máso­dik Sápi Ágnes, harmadik Poldán Erzsébet, mindketten a Török Ignác Gimnáziumból A dolgozók és az egyetemisták csoportjában Kaposi László, az Agrártudományi Egyetem hall­gatója végzett az első helyen, második Kiss György, a HTÜ, harmadik Madarászi László, a MÉM Műszaki Intézetének dolgozója. Ma kezdődik az ünnepségsorozat Emlékműavatás a Stromfeld lakótelepen Városunkban a Tanácsköz­társaság jubileumi évforduló­jával kapcsolatos ünnepsé­gek ma, 14 órakor kez­dődnek. Ekkor a Kobzi Já­nos járási-városi munkásór- egység koszorúzza meg név­adójának emléktábláját, a róla elnevezett utcában. Gödöllő kiemelt ünnepsége 19- én, hétfőn délelőtt 10 óra­kor lesz a Stromfeld Aurél la­kótelepen, ahol felavatják GyurcSek Ferenc szobrászmű­vész alkotását, a Tanácsköz­társaság emlékművet. Ezen az ünnepségen Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára mond beszédet, majd a megye, a járás és a város párt- és álla­mi vezetői, az üzemek és in­tézmények képviselői helye­zik el az emlékmű talapzatán a megemlékezés koszorúit. Az évforduló előtti napon, 20- án, kedden 10 órakor ko- szorúzási ünnepséget tartanak a járási hivatal épületében, a direktóriumi emléktáblánál, majd a pártszékház előtti té­ren lesz megemlékezés. Itt Be­nedek János, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet, és megkoszorúzzák a tanács­köztársasági emléktáblát. Ugyanezen a napon délután fél hatkor kezdődik a városi fiatalság és a munkásőrség fáklyás felvonulása. A menet a Nyisztor György térről indul és a Raktár út, Csehszlovák— Magyar Barátság útja, Kobzi János utca, Petőfi és Szabad­ság tér érintésével érkezik a Stromfeld Aurél lakótelepre, ahol az emlékmű előtti ifjúsá­gi nagygyűlésen Hámori György, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai titkára em­lékezik a dicsőséges 133 nap­ra. Az ünnepségsorozatba tar­tozik a Légszesz utcai áltaiá- nos iskola névadója, amely szintén 20-án lesz 14 órakor. A Tanácsköztársaság kiemel­kedő személyiségének, Karikás Frigyesnek a nevét veszik fel. A Tanácsköztársaság Gö­Országos diáknapok A városi gimnázium sikere Nagy sikerrel szerepeltek a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diák­jai az országos diáknapok Ceg­léden megrendezett megyei for­dulóján. A kulturális sereg­szemlén a gödöllői tanulók só felkészültségről tettek tanúbi­zonyságot. Aranyoklevelet ka­pott Kalina Eva második osz­tályos tanuló, aki a szólóének kategóriában indult, akárcsak Sára Csilla első osztályos, akit Sára Ferenc és Hudák Péter negyedik osztályos tanulók kí­sértek. Az óvónőképzősök énekkara szintén aranyokleve­let kapott, ők képviselik majd a megyét az egri országos diák­napokon. Külön dicséretükre szolgál, hogy a zsűri rádiófel­vételre is javasolta őket. Giczi Anna második osztá­lyos ' tanuló szólóénekével ezüstoklevelet érdemelt Ki, akárcsak az elsősökből alakult kamarakórus tagjai; Kolozs Zsuzsa, Pribék Erika, Koltai Éva, Bíró Magdolna, Hantai Judit és Bán Angéla. Hárman kaptak bronzokle­velet: szólóénekéért* a máso­dikos Bense Mária, énekduó­jukért Géczi Anna és Kalina Eva. Falugyűlés Csömörön Felelősséggel tett javaslatok Amikor a jogos kérésre is nemet kellett mondani Amikor alig több mint egy fél évvel ezelőtt a faluba köl­töztem, innen is, onnan is sok jót hallottam a főváros tő­szomszédságában meghúzódó alig hatezres lélekszámú kis községről. Nemcsak az újság­írói kíváncsiság vitt tehát ért­hetően felfokozott érdeklődés­sel a közelmúltban megta-tott falugyűlésre. Amikor a meg­jelölt időpont előtt egy jó ne­gyedórával még kongott a mű­velődési ház nagyterme, idssé feszengve várakoztam. A kö­zelben állók tréfás szava meg­nyugtatott: — Biztosan késnek néhány percet, mint mindig, de ez itt már hagyomány! Gyarapodtak Aztán amikorra Paulovics Mihály, a község tanácselnöke szólásra emelkedett már meg­teltek a széksorok, s a jelen­levők érdeklődéssel hallgat­ták. mi mindennel gyaraoodott lakóhelyük az elmúlt évben, s milyen tennivalók várnak a kis közösségre az idén. A nagy számokhoz, milliós beruházáshoz szokott olvasók szemében talán nem tűnik nagy tettnek, hogy tavaly a tervezett 3 helyett 3,5 kilomé­ter járdával lett gazdagaob Csömör. Aki azonban maga is dagasztotta itt a sarat, megkí­sérelte kocsiját kiásni egy-egy nagyobb eső után a kátyúból, •máris nagyra értékeli, hogy mindezt társadalmi munkában, olykor anyaghiánnyal küsz­ködve végezték az utcák lakói. Csatornagondok Az érintettek megnyugvás­sal, a kimaradók kis-. türel­metlenül hallgatták, hogy a cement már megérkezett az Adv Endre, a Nagy Sán dir. a Kacsóh pongrá", a József At­tila. a Petőfi és a Somogyi Pé- !a utcába, a dunai sódert fo­lyamatosan szállítják majd. s ha az idő engedi, hozzákezd­hetnek a járdaépítéshez. Közmű dolgában a többi kis községhez hasonlóan Csömör sem áll jól. Az öregfaluoan már megérett az idő a villa­moshálózat cseréjére, az űj telepeken pedig a csatorna- hiány a legfőbb gond. A csömöriek alaposan rácá­foltak arra a hiedelemre, hogy a főváros szomszédságában nem lehet igazán jó kulturális életet teremteni. Esténként zsú­folt a művelődési ház, az or­szágos hírű páva-kör, a férfi és az asszonykórus, a külön­böző szakkörök próbáinak, foglalkozásainak zaja a cáfoiat a tévhitre. Jóleső érzéssel fo­gadták a jelenlevők azt is, hogy hat tanteremmel bővül a Major úti iskola, s minden három év feletti apróságot el tudnak helyezni a szép. új óvodában, és gondoskodnak a rászoruló idős emberekről. Kenyér, délután is A hozzászólások végtelen sora, a felelősséggel tett ia- vaslatok, észrevételek sokasá­ga egyértelműen meggyőzhet­te a községgel ismerkedő tu­dósítót is. szívükön viselik la­kóhelyük alakulásának sorsát a csömöriek. Éppen ezért nem könnyű a falu vezetőinek akkor, arai­kor egy-egy jogos kívánságra az anyagiak hiánya miatt ne­met kell mondaniok. Mert va­lóban kevés a szilárd burkola­tú út, mert kevés az egyetlen nyilvános telefon, mert ugyan­csak rendezetlen a Csömöri patak medre. Ez utóbbi azon­ban nem rajtuk múlik. Már a szükséges pénzt is összegyűj­tötték, de addig nem foghat­nak a nagyi munkába, míg a patak rákospalotai betorkol- lását a palotaiak nem rendez­ték. Régi vágyuk, hogy a kék­busz kijárjon a faluba sem teljesülhet ebben az ötéves tervben, jogos és teljesíthető észrevétel viszont, hogy késő délután is legyen kenyér a boltokban. Tenniakarás Az egyre javuló időben mind többen szépíthetik házuk tá­ját. parkosítják kertjeiket a faluban, s érthető bosszúsággal veszik tudomásul, hosv sokan, főként a fővárosiak afféle sze­méttelepnek tekintik a közsés határát, s rontják a szépen rendített faluszéli utcák tisz­taságát. Több mint két órán át sorol­ták a gvaraoodást leginkább gátló problémákat a csömöriek. Mégsem volt panasznap a fa­lugyűlés. mert a gondok mel­lé. a megoldás mikéntjét is megfogalmazták, s részt kér­tek a munkából is. És ez a tenniakarás viszi évről évre előbbre a kis települést. ha fokozatosan is. de biztonság­gal, felelősséggel. G. M. döllőn címmel rendeznek kiál­lítást a helytörténeti gyűjte­mény házában, fotókból és ko­rabeli dokumentumodból. Megnyitója 21-én, délelőtt 10 órakor lesz. Az ünnepségsorozat március 22-én, csütörtökön fejeződik be városunkban. Délelőtt tíz órakor avatják fel a Tanács- köztársaság jeles gödöllői sze­mélyisége, Knapp József em­léktábláját a róla elnevezett utca és a Röges utca kereszte­ződésében. Ezen a megemlé­kezésen Plutzer Miklós, a vá­rosi pártbizottság első titkára mond beszédet, Délután 3-kor nyitják meg a pártbizottság székházában a Munkásmozgal­mi arcképcsarnok című állan­dó kiállítást. Megnyitót Heltai Miklós Gábor, a Török Ignác Gimnázium igazgatója mond. Ezután a város párt- és álla­mi vezetői baráti beszélgeté­sen látják vendégül a Gödöl­lőn és a járásban élő veterá­nokat és hozzátartozóikat. Az elhangzottakat magnószalagon megörökítik az utókornak. Ha nem is szorosan az ün­nepségsorozathoz, de a Tanács- köztársaság évfordulójához kapcsolódik az Agrártudomá­nyi Egyetem tudományos ülésszaka, amely 28-án lesz. öt előadásban foglalkoznak az 1919-es proletárdiktatúra tör­ténetével és köznevelési kon­cepciójával. Másnap. 29-én p TIT tart ankétot Stromfeld Aurélról, a járási-városi könyvtárban. Gépgyár Brigád a kórházért A Gödöllői Gépgyár terve­zőinek Alkotmány szocialista brigádja többször bebizonyí­totta már, hogy nemcsak író- és rajzasztalaik mellett lehet számítani rájuk. Élen járnak a véradásban, s ha társadalmi munka adódik, példamutatóan dolgoznak. Legutóbb a kere- pestarcsai kórházban voltak, ahol nyolc brigádtag takarí­tott. A vegyeskar közreműköd ésével Önálló hangverseny Önálló hangversenyt ad a városi vegyes kar az Agrártu­dományi Egyetem aulájában szombaton, március 17-én este hét órakor. Az 1970-ben ala­kult öntevékeny művészeti csoportban ma ötvenen éne­kelnek, s már több mint há- romszázszor léptek fel Gödöl­lőn, a járásban, a megyében, sőt az országhatáron túl is. Legújabb sikerük: a múlt hó­napban a Kossuth-rádió köz­vetítette műsorukat. A mosta­ni hangverseny után újabb nagy feladat következik, az országos Vándor Sándor mun­kás- és ifjúmunkás-énekkari fesztiválon szerepelnek Szol­nokon. Szombati hangversenyükön a kórusirodalom legszebb al­kotásait szólaltátják meg. Ér­dekessége előadásuknak, hogy diaporámás képekkel színesí­tik. Edzett ifjúságért Merre tart a tömegsport? Jó jel: az idén először a rendes évi közgyűlésen min­den sportegyesületnek értékel­nie kellett a tömegsport hely­zetét is. Kovács István, a vá­rosi-járási testnevelési és sporthivatal vezetője tájékoz­tatott bennünket erről, amikor a tömegsportmozgalom tavalyi eredményeiről, a fejlődésről és a gondokról kérdeztük. — A számvetéshez egv kombinált mutatót állítottunk össze — mondta. — Az egye­sületeknek el kellett számol­niuk a tömegsport rendezvé­nyek kel, s hogy ezeken a ver­senyeken az igazolt sportoló­kon kívül hányán vettek részt. Az értékeléshez hozzátarto­zott az is, hogy hány tömeg­sportcsapatunk van. Rendez­vényenként 10, résztvevőnként negyed, csapatonként 25 pont járt. Az ezekből adódó össz- pontszámot kellett elosztani a község lakóinak, vagy a sport­kört fenntartó vállalat, intéz­mény dolgozóinak létszámával. Ez persze csak megközelítőleg lehetett pontos, mindenesetre tükrözi az egyesület hozzáállá­sát — A végeredmény? — A sor elején az egyetemi klub: a GEAC, a Galgaxnácsai Tsz SK, a Gödöllői Sport Club és az ikladi Ipari Mű­szergyár egyesülete, az IMI Vasas áll. De jó eredmények­kel dicsekedhetnek Túrán, Dányban és Csömörön is. Le­maradtak viszont a verseny­ben a szadaiak, a mogyoró­diak, a nagytarcsaiak. A me­zőnyt Vácszentlászló és Valkó zárja. — Mif tehetnek a tömeg­sportért az egyesületek, a szak­osztályok? — Elsősorban versenyeket, csapatokat kell szervezniük, játéklehetőséget kell adniuk, s jó, ha a felszerelésről is gon­doskodnak. A nyitott pálya ak­ciók általában sok embert mozgatnak meg akkor, ha ér­dekes, vonzó programokat ál­lítanak össze a tömegsport vezetői, szervezői. Ehhez a munkához nagy-nagy sport­szeretet, lelkesedés kell. — Mi a helyzet az Edzett if­júságért mozgalommal? — Először értékeltük az idén a fiatalok akciósorozatát. Ez azért is érdekes, mert az egyesületi értékelésekben az általános és a középiskolások nem szerepeltek. Ök inkább az Edzett ifjúságért mozga­lomban sportolnak, ha spor­tolnak. Tizennégy éves korig az általános iskola befejezé­séig. majd a középiskolákban általában nincs baj, de az idősebb KISZ-esek korosztálya bizony elég rossz bizonyít­ványt állított ki magáról, ami a mozgást, az edzettséget, a sportot illeti. — Kiket illet dicséret és kiket marasztalhatunk el? — Elmarasztalásról szó sincs, hiszen nem a jelvény.a legfontosabb, hanem a moz­gás, a friss levegő, az egész­séges életmód. Jó példát mu­tattak a tangazdaság fiatal­jai, akik saját kispályát építet­tek, s azóta is gyakoriak a rendezvények. Egy biztos, a 19—26 éves korosztály körében az eddigieknél is nagyobb propagandát kell kifejtenünk. Közös feladatunk ez a KISZ- szel, s reméljük, hogy az idén sikerül előbbre lépnünk, ami azért is fontos, mert összessé­gében a tömegsportmozgalom tavaly nem sokkal került előbbre, mint 1977-ben volt. — Mi a fejlődés biztosíté­ka? — Egyre több a verseny, a versenyző, ha a statisztikák nem is mutatják ezt egyértel­műen. De nem is a statiszti­káért csinálják. Ha sikerül egy maroknyi embert összefogni, akkor egyre többen jönnek köréjük, mint például Galga- mácsán, ahol egyre-másra rendezik a tömegsportakciókat, s jól együttműködnek a kör­nyező községekkel is. Környezetvédelem ás a tsz ek A mezőgazdaság állami üze­meiben és a tsz-ekben is á szakszervezeti bizottságok és aktivisták gazdái a természet­védelemnek. Az egészségre ártalmas kör­nyezeti hatások csökkentésé­re a MEDOSZ elhatározta, hogy a szakszervezeti mun­kában megfelelő rangot és na­gyobb helyet kap a tudatos környezetvédelem.- ■ A Volán 12-es Vállalat gödöllői üzemegységében egy esztendő alatt csaknem hat százalékkal több anyagot szál­lítottak a csatolt pótkocsik­kal, mint a megelőző időszak­ban. Ez is hozzájárult, hog> az egy tehergépkocsira jutó éves bevételük mintegy 32 ezer fo­rinttal volt több. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Gödöllőn és környékén már­cius 18-án; vasárnap: dr. Szé- csi László, Gödöllő, Stromfeld sétány 13. Aszódon és környékén, már­cius 18-án, vasárnap: dr. Dó­ka József, Vácszentlászló, Kos­suth u. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom