Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

1979. MÁRCIUS 3., SZOMBAT rw Eltemették dr. Szénási Gézát Nagy részvéttel búcsúztat­ták pénteken a Farkasréti te­metőben drr Szénási Gézát, hazánk szófiai nagykövetét, a Magyar Népköztársaság volt legfőbb ügyészét. A ravatal­nál a legfőbb ügyészség ne­vében dr. Bíró György vezér­őrnagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a Külügyminisztérium részéről Roska István külügyminiszter­helyettes vett búcsút dr. Szé­nási Gézától és méltatta élet­útját. A magyar jogásztársa­dalom nevében dr. Kárpáti László, az országos ügyvédi tanács elnöke mondott búcsú­szavakat. ★ Dr. Szénási Géza halála kapcsán Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság állam­tanácsának elnöke táviratban fejezte ki részvétét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének. Peter Mladenov bol­gár külügyminiszter Púja Fri­gyes külügyminiszterhez in­tézett táviratában nyilvání­totta együttérzését. Országos konferencia előtt Április 9—11-én Kecskemé­ten rendezik meg az úttörő, vezetők hetedik országos kon­ferenciáját: a konferencia elő­készítéséről, a plénum elé ke­rülő dokumentumokról, a beszámolókról, ügyrendi kér­désekről döntött pénteki ülésén a Magyar Úttörők Szövetsé­gének Országos Tanácsa. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtit­kára a konferencia elé kerülő dokumentumokat ismertette. A beszámolót követően az országos tanács elfogadta az országos konferencia elé ke­rülő dokumentumok terveze­tét. A MOSZ választmánya napirendién Korszerű műhely — minőségi munka Pénteken összeült a KIOSZ országos választmánya. A több mint 90 ezer kisiparos társa­dalmi és érdekképviseleti szervének ezen a fórumán, amelynek tanácskozásán Ba­kos Zsigmond könnyűipari ál­lamtitkár is részt vett, meg­vitatták a demokratikus cent­ralizmus érvényesülését a KIOSZ-ban, majd áttekintet­ték azoknak a társadalmi munkafelajánlásoknak a telje­sítését is, amelyeket a szerve­zet fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából az elmúlt évben tettek a kisiparosok. A bölcsődék, óvodák, egészség- ügyi intézmények korszerűsí­tésére, felújítására stb. — végzett társadalmi munkák értéke meghaladja a 28 millió forintot. A „kulturált, korsze­rű műhely — minőségi mun­ka” akció ugyancsak országos mozgalommá vált. Ennek ke­retében 33 és fél millió forint értékű korszerűsítést határoz­tak el, illetve hajtottak végre . a kisiparosok. Az eredmény I azért is hagy jelentőségű, mi- I vei az évenként több mint 13 i tatások, s a korszerűsítések milliárd forint értékű kisipari java része éppen ezeknek a tevékenységből 11 milliárdnyit szolgáltatásoknak a színvona- tesznek ki a lakossági szolgál- [ lát hivatott javítani. Nagyobb az idén a gabonavetőmag-választék A tavalyi esztendő nem kedvezett a „gabonavetőmag- fogásnak”. Az átlagosnál ke­vesebb volt a napfényes órák száma, s a rendszertelenül ér­kező csapadék is keresztül­húzta a vetőmagtermelő gaz­daságok szakembereinek szá­mítását. Az, hogy az idei ta­vaszi vetőmagellátás a fajta- választék tekintetében mégis jobb lesz az elmúlt évinél, lé­nyegében a vetőmagvak szak­szerű előkészítésének, gondos osztályozásának és kezelésé­nek köszönhető. A kedvező el­látás biztató a mezőgazdasági termelők számára. A Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalat legnagyobb r­Újdonságok málnaországból növekszik a szobi szörpüzem exportja A múlt a tablókon látható. Korabeli fotók örökítik meg a kezdetet, a Steiner féle! Nagy pincét, ahol a századfor- I dúló táján először főztek Szo- bon málnaszörpöt, s az öblös, sínen guruló fahordókat, ame­lyekben messzi földre szállí­totta portékáját az élelmes borkereskedő. Mellettük 1963- as keltezésű újságcikk: arról tudósít, hogy a híres Nagy­pincében megkezdte a szörp­gyártást a Gyümölcsfeldol­gozó Közös Vállalkozás. A jelenről az öreg épüle­tek íjilé magasodó új csr/.-nokok vallanak. Gyarapodik, korszerűsödik a ^ tréfásan málnaországnak ne­vezett üzem, Közép-Európa legnagyobb szörpkészítője és exportőre. A kezdet óta elért fejlődést mindennél beszéde­sebben a termékeiken díszlő i háromszög, a Kiváló Áruk j Fóruma védjegy mutatja S | kötelez is ... az állandó jó minőségre, a szobi szörpök hírnevének becsületére. — Idén tovább bővül a tér- ! melás és az értékesítés — tá- j jékoztat Hemala Mihály igaz­gató. — A hazai ellátást 15, a szocialista exportot 25 száza­lékkal növeljük. Találtunk új piacot is: a Szovjetunióba nagy tételben szállítunk ve­gyes szörpöt. Megrendelőnk igényének megfelelően tartósítószert és színező­festéket nem használunk, hatféle nyersgyümölcsből ké­szítjük a naturlevet. Idén is biztos piac Lengyelország és Csehszlovákia: meggyszörpöt, muskotályos szőlőlevet és Golden narancsitalt exportá­lunk ide. A meggyszörp egyébként vadonatúj termék, január elsején indult a gyár­tása. Vele tizennégyre bővült a szobi üdítőital-család. — Belföldre is tartogatnak meglepetéseket. Két hónap múlva sült mellé való finom ízű itóka, az almabor kerül majd az üzletekbe. A másik, ugyancsak gyümölcsből er­jesztett alkoholtartalmú ita­luk, a ribizlibor, már kedvelt- j té vált, remélik, az almabor i is kelendőnek bizonyul. Mind- j kettőből 15—15 vagonnyi fél­literes palackot töltenek az j idén. I — Steiner Kárpát-Ukrajná- , ból hozatta szörpjeihez az ! alapanyagot: málnát és ribisz­két. Nekünk jóval könnyebb I dolgunk van, ; a környéken meghonoso- j dott a bogyósgyümölcs, partnergazdaságaink nagy mennyiségben termesztik itt a , Duna mentén — folytatja az i igazgató. Több mint ötven I mezőgazdasági üzemtől kapjuk 1 a nyersárut. Alig győzzük fel- j dolgozni. Az elavult szűkös csarno- I kokban az öreg, lassan már muzeális értékű gépekkel ne- I hezen boldogultak. Indokolt hát a három éve megkezdő- ! dött rekonstrukció, amely | 1981-re fejeződik be. Ennek keretében új pincészet, pa­lackozóüzem, s a raktározási gondokon enyhítő tágas táro­lóhelyiség létesül. — Amolyan csináld magad! módon építkezünk — fűzi hozzá Hemala Mihály. — Nem kaptunk kivitelezőt, szerveztünk hát házi kő­műves- és szerelőbrigádo­kat. Az igazgató végül egy, a piaci értékesítéssel szorosan összefüggő újdonságot említ. Felismerve, hogy jó minőségű termékeiknek vonzó csomago­lás is kell, neves iparművészt bíztak meg a címkecsalád ter­vezésével. A mintapéldányok már elkészültek: valóban tet- szetősek, ízlésesek. K. M. feladata a tavaszi kukorica- szaporítóanyag biztosítása. Miután a korábbi felmérések szerint a gazdaságok a várt­nál lényegesen nagyobb arányban kívánnak az idén rövid tenyészidejű hibrideket termeszteni — ezek előbb ér­nek be, így kisebb a termelési kockázat — a vállalat minden eddiginél nagyobb készleteket biztosított a hazai és külföldi „típusokból”. A készletezés csaknem teljes egészében le­hetővé teszi a mennyiségi, va­lamint a választéki igények kielégítését. Néhány kukorica- vetőmagféle azonban hiány­cikk lesz; ezek tavaly meg­sínylették a kedvezőtlen idő­járást. Helyettesítésükre ha­sonló rendeltetésű kukoricá­kat biztosít a vállalat. A tavaszi árpából kitűnő lesz az ellátás. A vállalat 35—40 százalékos tartalék- készlettel is rendelkezik, így az utólagos igényeket is ki­elégítik. Az elmúlt évinek többszöröse áll majd rendel­kezésre a kitűnő minőségű Fa­vorit és Rapid fajtákból, ezek elszaporítása tavaly jól sike­rült. A kiszállítást hamarosan befejezik, ugyanúgy, mint a zabfélék Vetőmagját. Ezekből szintén az igénynél nagyobbak a raktári készletek, úgy, hogy a pótmegrendeléseket is visz- szaigazolják. A gabonavetőmagvak tarta­lékkészletei lehetővé teszik, hogy ha az őszi vetésű kalá­szosok a telet rosszul viselték volna, úgy a helyi kiszántás után ismét gabonát vessenek az „elárvult” földekre. Adottságok és lehetőségek Vásott A kádermunka láncszeme a körültekintő minősítés Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozataiban meg­fogalmazódtak a kádermunka továbbfejlesztésének irányel­vei. ... a párt vezető szerepé­nek erősítése, politikájának helyes megvalósítása szüksé­gessé teszi a kádermunka el­veinek hatékonyabb, színvo­nalasabb és következetesebb érvényesítését __ Ma már el­mo ndhatjuk, hogy az MSZMP XI. kongresszusa óta jelentő­sen fejlődött a kádermunka az MSZMP Vác városi Bizott­sága irányítása alá tartozó pártszervezetekben is. A veze­tők kiválasztásában, felelős posztra állításukban, az ellen­őrzésben, a pártszervezetek minősítő munkájában mind nagyobb szerepet kap, gyakor­lattá válik a hármas követel­ményrendszer érvényesítése. Nem szükséges külön hangsú­lyoznunk, hogy az elmúlt év­tizedek fejlődése eredménye­ként megváltozott a káder­munka követelményrendszere. Ma már csak az a vezető lát­Javítani kell a határidők be­tartását a városi tanácsnál, a vendéglátóipari vállalatnál, a kötöttárugyárban és a tejipa­ri vállalatnál. Viták a rátermettségről Ez utóbbi dologról — a ha­táridők elcsúszásáról — érde­mes röviden szólnunk. Lát­szólag formai dolgokról van szó, amelyek azonban egyes esetekben kihatnak a tartalmi munkára is. A tapasztalatok szerint a lemaradások behozá­sa kapkodást, sietséget, türel­metlenséget és idegeskedést vált ki, melynek következté­ben előfordul, hogy felszíne­sek a minősítések. Egy-egy vezető tevékenységének a megítélése körültekintő, ala­pos munkát igényel. Az állás- foglalásban nagy a szerepe a minősített környezete, maga­tartása ismeretének, beosz­tottjai és munkatársai róla al­kotott véleményének. hatja el eredményesen a fel­adatait, aki megfelelő szak­mai, politikai és emberi, azaz vezetői rátermettséggel ren­delkezik. Hétköznapok gyakorlata Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1973. november 28-i határozatában és a Miniszter- tanács 1019/1974-es számú rendeletében már korábban hangsúlyozta a minősítés sze­repét. Ez utóbbi tevékenység fejlődését segítette az is, hogy az elmúlt években Vác város pártszervezeteiben kialakultak a hatás- és véleményezési kö­rök. Á pártvezetőségek első­sorban a hatáskörükbe tarto­zók minősítését ellenőrzik, de segítenek az egyéb hatáskö­rökbe tartozók megítélésében is. Napjaink gyakorlata szerint elképzelhetetlen a mozgalmi életben, a termelésben vezető­ként tevékenykedők minősíté­se a pártszervezetek vélemé­nye nélkül. Természetesen ez a fejlődés nem ment máról holnapra. A minősítések tervszerű rendje több éves kitartó munka ered­ményeként valósult meg az üzemekben és az intézmé­nyekben. Ma már a hétközna­pok gyakorlata az, hogy a fe­lelős posztokon állóknak az első három év után elkészül az alap- és négyévenként a ki­egészítő minősítése. Különös­képpen a tervszerűséget kell hangsúlyoznunk, amelyben szép eredményeket értek el a pártszervezetek a DCM-ben, az Egyesült Izzó váci gyárá­ban, az Áfésznál, a Cementipa­ri Országos Vállalatnál. Gon­dok persze jelenleg is vannak. Bölcsőde, óvoda egy helyen Az elmúlt évek számos ta­pasztalattal szolgáltak. A vá­ros valamennyi pártszerveze­tében vezetőségi üléseken vi­tatják meg a kommunisták a hatáskörükbe tartozók minősí­tésének tervezetét. Előfordul esetenként, hogy éles vita bontakozik ki a minősítő és a pártvezetőség között. Leggyak­rabban a vezetőkészség, a rá­termettség megítélésénél je­lentkeznek véleménykülönbsé­gek. Az üzemek* és az intéz­mények gazdasági vezetése sokszor a szakmai követelmé­nyeket helyezi előtérbe. Rend­szeresen előfordul az is, hogy a minősített hibáira s negatív tulajdonságaira a pártvezető­ség hívja fel -.a figyelmet. A jövőben ezért a minősítő ve­zetőket nagyobb őszinteségre, a hibák nyíltabb feltárására kell ösztönöznünk. Meg kell említenünk a gya­korlati munka még egy ele­mét, amely munkánk sikerét segítheti. Fontos feladat, hogy a minősítő és a minősített egyaránt felkészüljön a meg­beszélésekre. Következetes munkával sikerült elérnünk, hogy a legtöbb területen a pártvezetőség megvitatta ter­vezetet már napokkal előbb megkapja a minősített. Így lehetősége nyílik arra, hogy tanulmányozza a róla szóló véleményt. Hasonló a helyzet a minősítő esetében is, hi­szen neki, ha szükséges, ér­velnie s indokolnia kell a mi­nősítés minden pontját. Vélemények összhangja Fel kell hívnunk a figyel­met egy másik jelenségre is. A minősítések idején fontos feladat, hogy a már leírt és a későbbi vitában elmondott vé­lemények között ne különbség, hanem összhang legyen. A gyakorlati tapasztalatok sze­rint ma még az a jellemző, hogy a minősítők kritikai, ese­tenkénti hibákat feltáró véle­ményüket inkább szóban mondják el. Az elmondott problémák azonban olykor ily módon feledésbe merülnek, s a minősítettekben olyan érzés támad: a gondokat nem mér­ték leírni, ezért azok nem is lehetnek olyan fontosak. A kádermunka, a minősítés a rangját emeli, ha azon a legilletékesebbek vesznek részt. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a pártszerveze­teket csak a titkár vagy eset­leg más is képviselheti-e. A gyakorlatban azonban az a helyzet, hogy a pártszervezet titkára vesz részt az esemé­nyen, de sok esetben előfor­dul, hogy a pártvezetőség egyik tagja van jelen. Gyakorta visszatérő problé­ma, hogy a hatás- vagy véle­ményezési körbe nem tartozók esetében mi a pártszervezet szerepe. Általános jelenség, hogy a gazdasági és a hivatali vezetők nyugodtabbak, ha a minősítést a pártvezetőséggel vagy a pártszervezet titkárá­val előzőleg megbeszélték. Ez a módszer azonban helytelen. Egyrészt, mert indokolatlanul nagy terheket ró a kommunis­tákra, másrészt a pártszerve­zet azért vállal felelősséget, ami a gazdasági vezetők fel­adata. A célunk az, hogy ilyenkor a hatás- és vélemé­nyezési jogkörön kívül esők minősítésébe ne avatkozzanak közvetlenül a pártszervezetek. Számos pártszervezetünkben megtalálták a kommunisták a hatáskörükbe nem tartozók minősítése ellenőrzésének he­lyes módját. A HAGY, az Egyesült Izzó váci gyára, a DCM, a kötöttárugyár, a ce­mentipari vállalat, a vízmű- központ pártszervezetei a ká- cfermunka napirendre tűzésé­kor ellenőrzik a hatáskörükbe nem tartozók minősítését. Be­számoltatják az illetékes ve­zetőket és megszabják a fel­adatokat. Még van tennivaló Az elkövetkező időszák egyik legfontosabb feladata, hogy a két minősítés közötti időszakban a pártszervezetek rendszeresen visszatérjenek a felveiett gondokra, segítsék a problémák orvoslását. Ezen a téren sok még a tennivaló, bár egyes pártszervezeteink­ben jelentős eredményeket ér­tek el a kommunisták. Ez a fejlődés jellemzi a többi kö­zött az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat párttagjainak tevékenységét is. Összességében megállaoít- hatiuk: az elmúlt években kádermunkánk egyik legfon­tosabb láncszeme, a minősítési tevékenység sikeresen fejlő­dött. A jelenlegi gondok meg­oldása a további előrelépés alapját képezi. PAPP JŐZSEF, az MSZMP Yác városi Bizottságának első titkára Forradalmi ifjúsági napok Vácott a Földvári lakótelepen a PÁÉV dolgozói megkezd­ték 100 személyes óvoda és 60 személyes bölcsőde alapozását. Halmágyi Péter felvétele Az ifjúkommunisták, a fia­talok százezrei méltón kí­vánják köszönteni a három tavaszi évfordulót, március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. A forradalmi ifjúsági na­pokon társadalmi, politikai rendezvények, kulturális és sportesemények sokaságával tisztelegnek az 1848-as polgári forradalom és nemzeti sza­badságharc, a Tanácsköztársa­ság és felszabadulásunk hősei­nek emléke előtt — hangsú­lyozta pénteki sajtótájékozta­tóján Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra. Az események legfontosabb színtere ezúttal is az aiapszer­vezeti közösség lesz, hiszen a FIN előkészítése és megrende­zése szorosan összefonódik a KISZ-szervezetekben zajló számadással^ az elmúlt évi munkáról szóló értékeléssel. A taggyűléseken is áttekintik: milyen eredménnyel vették ki részüket eddig országépítő céljaink megvalósításából, ho­gyan álltak helyt a tanulás­ban, a munkában. Pártunk ifjúsági szervezeté­nek fórumain a következő he­tekben szót váltanak a felnö­vekvő nemzedéket foglalkoz­tató társadalmi kérdésekről. A KISZ ezúttal életmódunk ala­kításáról, a szocialista voná­sok erősítéséről kezdeményez vitákat. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom