Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Korszerű eszközök az M3-ason Támrendszer gépesített telepítése A MÉM Műszaki Intézetnek számos mezőgazdasági üzem. mel van együttműködési szer­ződése. Részt vesznek például a Tokaj hegyaljai Állami Gaz­daság borkombinátjának ter­melésfejlesztésében. Számuk­ra a szőlő támrendszerének gépesített telepítésére készítet­tek tervet, s a’ánlottak hozzá gépeket. A rrtádi Rákóczi Me­zőgazdasági Szakszövetkezet javítóműhelyt épít, amelynek szerszám- és eszközigényét az intézet munkatársai határoz-, ták meg. A hozamok további növelésére van szükség Ahol segíteni kell Vállalat rendezkedik be. A ku­tatóintézet még az idén átad­ja részükre a gyártáshoz szük­séges dokumentációt. A KPM gödöllői autópálya főmérnökség célgépei segít­ségével rendszeresen tisztítja Gödöllő és Budapest között az ]U3-as autópálya jelzőtábláit és az út szélét mutató oszlopokat. Új kenőanyagok gyártására készülnek a DKV-ban Hőálló kenőzsírcsaládot fej­lesztettek ki a Magyar Ás­ványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szakemberei. Négy olyan variánst állítottak elő, amelyek az eddigi hazai gyárt­mányoknál lényegesen maga­sabb, 200—350 Celsius-fokos hőmérsékleten is megtartják jó tulajdonságaikat, nem ol­vadnak meg, és biztonságosan védik a felületeket. Az új kenőzsírcsaládot az intézet egyébként saját kezde­ményezésére és saját költsé­gén dolgozta ki, de ipari im­pulzusokra. A magas hőmér­sékleten működő üzemek ugyanis az utóbbi években egyre élénkebben keresték azokat a számukra megfelelő, optimális kenőanyagokat, amelyek megnövelik a beren­dezések élettartamát, megaka­dályozzák a súrlódást, ezáltal a kopást, rongálódást. A ku­tatóintézet újdonságait kipró­bálták a Dunai Vasműnél, a Videotonnál, a Székesfehérvá­ri Könnyűfémműnél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál. Az ered­mény egyértelműen bizonyí­totta a kenőzsírok jó tulaj­donságait. A kenőanyagcsalád gyártására a Dunai Kőolajipari Jövedelmez® a zöldségtermesztés Évekig okozott feszültséget a zöldség hiánya és drágasága. Ismeretes, hogy a központi in­tézkedések hatásárá, no meg a kedvező időjárás eredmé­nyeképpen két esztendeje igen jó volt a termés, s a kedve­ző irányzat tavaly folytatódott. Járásunk gazdaságait és irá­nyító szerveit most a hogyan Jugoszláv megrendelésre készül Az idén több tízezer jugoszláv automata mosógépmotort gyártanak exportra Ikladon, az Ipari Műszergyárban. Barcza Zsolt felvételei Fiatalok a múzeumért Ne csak egy legyen a sok közül Ne csak egy szerződés le­gyen a többi között! Ezzel a kívánsággal tettek pontot a városi KISZ-es közművelődési bizottság tagjai és Polonyi Péter, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője az előzetes megbeszélés végére, amelyen elhatározták; együttműködési megállapodást kötnek. A szer­ződés lényegét a tervezet a következőképpen fogalmazza meg: A cél, hogy a fiatalok közreműködjenek a városi múzeum ' mielőbbi létrehozá­sában, s ezért a KISZ városi bizottsága és az úttörők váro­si szövetsége védnökséget vál­lal az intézményfejlesztés, a gyűjteménygyarapítás és a működési feltételeik javítása felett. A bevezetőben megismételt óhaj gyakran elhangzik, vala­hányszor a mostanihoz hason­ló szerződést kötnek, legyen az aláíró bárki; gazdasági szerv, közművelődési intéz­mény, tanács vagy társadalmi szervezet. De, valljuk be, a szerződések között ugyancsak kevés akad, amelyik megfelel a követelményeknek. Az ünne­pélyes aláírás után többnyire a fiókok mélyére kerülnek a díszes okiratok, s legfeljebb a kötelező beszámolókon kerül­nek újra elő, hogy néhány frázissal szót ejtsenek a jó együttműködés eme bizonyí­tékáról is. Mi a remény arra, hogy ez a megállapodás kivé­tel lesz a többitől? Kölcsönös érdek A közművelődési bizottsági ülésen a szerződő felek az együttműködésre készülők ko­molyságával elemezték a kö­zös munka alapjait, a kölcsö­nös érdekeket, számba vették a lehetőségeket s beszéltek a tartalmas munkálkodás felté­teleiről is. A városi helytörté­neti gyűjteménynek a fiatalok segítségére van szüksége. Hi­szen a távlati cél, a mú­zeumalapítás elengedhetetlen feltétele, hogy a gyűjtemény lelkes, a társadalmi közremű­ködést nem sajnáló munka­társi gárdával rendelkezzen, akik anyagot gyűjtenek, rend­szereznek, segítenek az épület csinosításában, közreműköd­nek a szervezésben és nép­szerűsítik az intézményt. De nem kell különösebben bizonygatni azt sem, hogy a KISZ-eseknek, a fiataloknak is jól jön a dolog. Éppen a bizottsági ülésen mondták el, hogy a mozgalmi élet egyik nehézsége olyan értelmes és sajátos célokat találni, amely­re érdemes mozgósítani, ami­vel a fiatalok többsége egyet­ért, és amelyért tenni akar­nak és tudnak. Azzal pedig mindenki egyetértett, hogy a múzeumügy ilyen. S nemcsak azért, mert különleges, a min­dennapi munkától, elfoglalt­ságtól különböző, hanem mert olyan többletet ad, amit más akciók kevésbé. Szépség Miben rejlik a gyűjtemény támogatásának érdekessége? Polonyi Péter szenvedélyes, hozzáértő szavakkal ecsetelte a bizottság tagjainak a mun­ka szépségeit, amelyek nem­csak a hivatásosoknak tárul­nak fel, hanem azoknak az amatőröknek, pártolóknak is, akik megpróbálkoznak a ku­tatásokkal, a gyűjtéssel. Idéz­zünk néhány feladatot, amit a munkaterv tartalmaz. Az egyik fontos gyűjtőterület a helytörténeté. A múlt emlé­keinek, dokumentumainak feltárásán kívül fontos a je­len bemutatása, a korjellem­zők összegyűjtése is. Különö­sen egy ilyen városban, mint Gödöllő, ahol évről évre vál­tozik a település képe, ahol egész háztömbök tűnnek el, s helyükön új lakótelepek, ipa­ri üzemek, intézmények emel­kednek. A múzeum híján ed­dig sok-sok régi, s mai kincs ment veszendőbe. Fokozott fi­gyelmet érdemelnek az egv- kori méhészkedés, a jelentős helyi kisipar, a sajátos kis­mesterségek. Gödöllőnek sok olyan emléke is van, amely a község múltjától elválasztha­tatlan. arisztokratikus, polgári ideálokhoz, intézményekhez kötődik. Hogy ezekkel is el kell számolni, ez aligha lehet vitás. Mint ahogy nem kell külö­nösebben indokolni, a termé­szethez, az erdőgazdálkodás­hoz, a mezőgazdasági terme­léshez kapcsolódó kutatásokat, a változás, a fejlődés bemu­tatásának szükségességét sem. Hiszen Gödöllő éppen ezek­ben az években válik igazán az agrártudományok, a kuta­tások fellegvárává. S a másik fő gyűjtőterület, a képzőmű­vészet is eddig feltáratlan ereklyékkel, emlékekkel szol­gálhat Haszon Nincs híján Gödöllő a mun­kásmozgalmi emlékeknek sem, amint ezt a régóta mű­ködő kutató bizottság munká­ja, a hamarosan megjelenő kötet is tanúsítja. Kell-e kii- l&n bizonygatni, hogy a fiata­loknak ebben a munkában feltétlenül részt kell venniük? De sorolhatnánk tovább, hagy milyen előnyökkel jár a kuta­tás a város és a környék múltjának és jelenének alapo­sabb megismerésén kívül is. Hogy a könyvtári búvárkodás, a tárgyak, az írásos emlékek rendszerezése, a dolgozatok, a fényképek vagy interjúk elké­szítése, hogyan tágítja a fia­talok látókörét, a művelődés milyen új lehetőségeit tárja fel. Csupa-csupa magától ér­tetődő dolog: ez ad alapot ah­hoz, hogy reménykedjünk, a szerződés nemcsak egy lesz a sok között. A bizottsági tagok máris megegyeztek abban, hogy az első teendő; az alapszerveze­tek látogassanak el a gyűjte­ménybe, ahol mindig tárt.ka- pukkaT várják őket, és ismer­kedjenek meg az összegyűjtött anyaggal, a múzeumalapítás feladataival. Az első látogatá­sok idejében is megegyeztek már, s ez kezdetnek nem is rossz. Gáti Zoltán tovább foglalkoztatja. A kér­dést, a szőlőtermesztéssel együtt, legutóbbi ülésén a já­rási párt-végrehajtóbizottság is tárgyalta. Járásunkban különösen nagy horderejű a zöldségter­melés, hiszen mindig is je­lentős szerepet játszott az itteni mezőgazdaságban. Rész­aránya a növénytermelésben még akkor is jóval magasabb volt a megyei átlagnál, ami­kor 1975-ben a mélyponton állt. Ekkor éppen hogy meg­haladta a 9,1 százalékot. Az 1972-es csúcsról, akkor a szántóföld 13 százalékán ne­veltek zöldséget, három év alatt esett ennyire vissza a termelése. Betakarítás Nagyjából-egészében a mun-' kaerő' apadásával azonos ütemben szorult vissza a já­rás tábláiról a zöldségféle, ezen belül főképpen a nagyon sok kézi münkát igénylő zöldpaprilca, uborka, paradi­csom, saláta, zöldbab. • Az utóbbi években bekö­vetkezett kedvező változások vizsgálatakor is nyomon kö­vethetjük az előbbi irányza­tot, fordított előjellel. Azok­nak a növényeknek a ter­mesztése lendült fel a leg­jobban, amelyek jó hatásfok­kal gépesíthetők, amelyek ve­téséhez, ültetéséhez, ápolásá­hoz, betakarításához viszony­lag kevés munkáskéz kell. Uralkodó szerephez jutott az ipari zöldborsó, amelynek ter­melése teljesen gépesíthető, s viszonylag jól jövedelmez. Az utóbbi három évben a zöld­ségterület 55—60 százalékán volt borsó. Két másik kultúra, a sárga­répa és a petrezselyem is a gépesíthetőségének köszönhe­ti fokozatos térnyerését. Négy évvel ezelőtt csak imitt-amott találkozhattunk velük, 1977- ben már majdnem 250 hek­táron. Teljesen gépesítve, rendszerben termelik. Mivel nehezebben gépesíthetők, to­vábbra sem tartozik a sztár­növény közé a zöldpaprika, az uborka és a paradicsom. Szóródás A szakemberek véleménye szerint a következő években is döntő szerepe lesz az ipa­ri zöldborsó termesztésének, akárcsak a petrezselyemnek és a sárgarépának. 1976 óta 500 hektár körüli területen termesztenek a járás termelő- szövetkezetei paradicsomot. Ez is megmarad. Az uborka és a zöldpaprika termőterülete to­vább csökken. A hetvenes évtized második felében a zöldségtermesztésben bekövetkezett fellendülés ki­sebb részben ered a termő- terület növekedéséből. Lé­nyegesebb ennél a hozamok javulása, amely átlagosan 30 százalékos, némely kultúránál jóval nagyobb. Ha azonban a különböző gazdaságokban el- i ért átlagterméseket összevet- i jük, kiviláglik, itt még óriási tartalékok rejlenek. Tavaly például fejes káposztából a legkisebb termés 120. a leg­nagyobb 375 mázsa volt hek­táronként. a sárgarépáé 138. illetve 354, a petrezselyemé 27. és 194, uborkából 79, 172 zöld­borsóból 24 és 133. Még ha figyelembe vesszük is az elté­rő adottságokat, az időjárás különbözőségeit, a szóródás nyilvánvalóan mérsékelhető. Nemcsak jégkár, aszály, munkaerőhiány miatt van gondjuk a zöldségtermesztő gazdaságoknak. Minden esz­tendőben akad olyan nö­vény, melynek értékesítése nehézségekbe ütközik. Előfor­dult persze, hogy egy-egy zöldségből a szerződöttnél lé­nyegesen nagyobb mennyisé­get takarítottak be, de olyan is yolt, hogy az előre lekötött tételt sem vettéli át. Nyereség Bebizonyosodott a legutóbbi években az is, hogy zöldséget érdemes termeszteni, mert nyereséges. Egy-egy termék­ből, a kedvezőtlen tényezők szerencsétlen összegeződése következtében, mindig adód­hat veszteség, de általában jövedelmező növény. Két leg­nagyobb zöldségtermesztő szö­vetkezetünkben, a vácszent- lászlóiban és a túráiban tavaly veszteséges zöldségféle nem volt. A nyereség oldaláról kö­zelítve is az derül ki, kifizető­dő vele foglalkozni. K. A fiatalok a községekben sok segítséget adhatnak a fej­lesztési elképzelések valóra- váltásához. A községi KISZ- bizottságok, KlSZ-alapszerve- zetek könnyen megtalálhatják azokat a helyeket, ahol kérik, várják a társadalmi munkát. A KISZ járási bizottsága ak­cióprogramjába is belefoglalta a legsürgetőbb teendőket. Várják a fiatal társadalmi munkásokat például az épülő ikladi óvodához, a kerepes- tarosai, az aszódi, a nagytar- csai és a péceli iskolákhoz. El- kél a segítség a kerepestar- csai óvodához, a veresegyházi gyógyszertárhoz, a kartali egészségügyi központhoz is. Veresegyházon a sportpálya, Pécelen az ABC-áruház is ad munkát. HÉTVÉGI ORVOSI ÜGYELET A központi orvosi ügyeletet március 17-én és 18-án, szom­baton és vasárnap áthelyezik a Gödöllő, Stromfeld sétány 16, szám alatti körzeti orvosi ren­delőbe. Telefon; 82-95. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Nyitány a járási labdarúgó-bajnokságon Vsresegyház fél tucat gólt kapott A tavaszi első fordulót kö­vető szövetségi összejövetel együtt találta a labdarúgás ve­zetőit, a csapatok képviselőit. Régi arcok bukkantak fel ez­úttal: Bodor István játékveze­tő katonai szolgálatból szerelt le, Palotai István pedig hosszú betegségből gyógyult fel, s vasárnap már mindketten ott voltak a pályán. Már az első összejövetelen akadt dolga a bizottságoknak, amelyeknek tagjai joggal érez­hették: mindenki szeme láttára dolgoznak. Ez azonban nem a labdarúgásban is kívánatos őszinte és nyílt légkörnek, ha­nem a függönytelen ablakú he­lyiségnek volt köszönhető. Ami a forduló slágermer- kőzését illeti. Molnár Lajos, a veresegyháziak intézője el­mondta, hogy aszódi súlyos vereségük oka elsősorban az, hogy több állandó játékosuk hiányzott betegség miatt. A szegény embert az ág is húzza — mondhatnák joggal a vere- siek, s amíg az új el nem ké­szül, addig Erdőkertesen kény­telenek lejátszani pályaválasz­tóként a mérkőzéseket. Koráb­ban úgy tervezték, hogy Szu­dán játszanak, de ez túlságo­san költséges lett volna. A va­sárnapi fordulóra már meg is egyeztek a GEAC képviselőjé­vel az erdőkertes! mérkőzés­ről. Az első forduló rövid törté­nete: Aszód—Veresegyház 6-0 (3-0). Vezette: Födi (Legéndi, Szé­ki). A jó talajú pályán a gyenge veresegyházi védelem nem ta­lálta meg az aszódiak gólratö- rő támadásainak ellenszerét. A játékvezetés kifogástalan volt, a hazaiak ilyen arányú győzelme megérdemelt. Mogyoród—Pécel 0-2 (0-1). Vezette: László (Bodor, Pin­tér). A mérkőzést Nagytarcsán játszották. A péceliek a 18. percben védelmi hibából ju­tottak vezetéshez, s a szünet után egy jogos 11-es értékesí­tésével tovább növelték elő­nyüket. Dulakodásért mindkét csapatból kiállítottak egy-egy játékost. Dány—Zsámbok 3-1 (1-1). Vezette: Mészáros (Lovász, Imre). A mintegy ötszáz főnyi né­zősereg jó iramú, küzdelmes, harcos mérkőzést láthatott, amely végül a hazaiak győzel­mével ért véget. A játékveze­tő néhány kisebb hibát köve­tett el, szabálytalanságok meg­ítélésében. Isaszeg—Bag 1-2 (1-1). Vezette: Darnyik (Máté,Un­ger). A tartalékos Bag jobban ki­használta a védelmi hibákból származó helyzeteit. Darnyik játékvezető és segítői megfe­lelően bíráskodtak. Hévizgyörk—Túra 1-4 (1-1). Vezette: Molnár (Maszlag, Gecse). A jó iramú mérkőzésen a turaiak megérdemelten nyer­tek. Galgahévíz—Honvéd Mali- novszkij SE 2-1 (2-0). Vezette: Urbán (Rácz, Bur- kovics). Nagy meglepetésre a sereg­hajtó alaposan meglepte a HMSÉ-t. Hévízen csatasorba álltak az öregek is és lelkes játékuk meghozta az ered­ményt. Valkó—GEAC 2-1 (2-1). Vezette: Köti (Surman, Cze- ne). Sportszerű mérkőzés, a val- kói kisebb méretű pálya nem ízlett az egyetemistáknak. A valkóiak, alapos téli felkészü­lés után, nagy reményekkel vágtak neki a tavaszi idény­nek, s az első akadályt siker­rel vették. Cs. J. Ma délelőtt Forgalomkorlátozás a városban A városi ünnepség zavarta­lansága érdekében ma dél­előtt fél tíztől fél tizenkettőig lezárják a gépjárműforgalom elől a Gábor Áron, a Petőfi Sándor, a Kossuth Lajos, a Lumnitzer és a Bajcsy-Zsi- linszky utcát. A forgalomkorlátozás idején, kilenctől tizenegy óráig a Hegy utcai autóbuszjárat, a Cseh­szlovák—Magyar Barátság út­ján, az Arany János utcai já­rat, a Csehszlovák—Magyar Barátság útján és a Dregonya utcán át közlekedik. A jára­tok a Szabadság téren ebben az időben nem az áruház előtt, hanem a távolsági autóbusz- megállónál veszik fel az utaso­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom