Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

Szélesre tárni az erdő kapuit Turistaparadicsom lesz a Pilis Tíz éve, január 1-én hoz­ták létre az első magyar parkerdőt a Dunakanyart öve­ző Pilisben. — A visegrádi igazgatósági központnak is története, van — kezdi a beszélgetést dr. Madas László, a Fiiisi Park­erdő Gazdaság igazgatója. — Annak ellenére, hogy erdésze­tünk legnagyobb része Pest megyében terült el, igazgató­ságunk Komárom megyéhez tartozott és székhelyünk Esz­tergomban volt. Ezt a visszás helyzetet kellett először meg­szüntetnünk, annál is inkább, mert erdészetünkhöz csatoltak a budai hegyvidékből négy­ezer hektár területet, amely eddig a Gödöllői Állami Er­dőgazdasághoz tartozott, majd a Nagykunsági Erdőgazdaság­tól 3430 hektárnyi terület ke­rült gondozásunkba. Így egész parkerdészetünk közel 35 ezer hektáron kezdhette el a jóléti erdő kialakítását. Az egységes igazgatás érdekében 1975-ben az új visegrádi központba köl­töztünk. Innen a legmoder­nebb URH-készülékkel állunk érintkezésben a kirendeltsé­gekkel, a különböző munka­helyeken dolgozókkal. — E hatalmas területen a kitermelés időszakában 1225- en dolgoznak, ebből 45 egye­temet, főiskolát végzett, 92 középfokú szakmai képzett­ségű. A stabil létszám 768 fő. Parkerdészetünk 13 önelszá­moló egységre oszlik. Turisztikai érdekesség — Gondolom, magyarázatra szorul, mi az a turisztikai er­dészet? Alapító levelünkből idéznék: „...az erdő közjó­léti és kulturális szerepének, parkerdőjellegének előtérbe helyezése..., a dolgozók kul­turált pihenésének előmozdí­tása ...” Ez röviden azt je­lenti: az erdőt az ember pi­henésének szolgálatába állí­tottuk. — Természetesen a hagyo­mányos erdészeti munkát is folytatnunk kell és sokat te­szünk a vadgazdálkodás érde­kében. Főállású ornitológu­sunk is van, így szép eredmé­nyeket értünk el madaraink megvédésében. Természetesen ahhoz, hogy parkerdészeti fel­adatainknak megfeleljünk, fel kellett tárnunk azokat a te­rületeket, amelyek kirándu­lásra, felüdülésre a legjobban megfelelnek. Ehhez új fatele­pítési programot is végrehaj­tottunk. — Kerestünk partnereket, így a Természetbarátok Szö­vetségét, az idegenforgalmi szerveket, a tanácsokat, de npm szabad kihagynom a DÍB-et valamint múltunk fel­táróit, a műemlékekkel fog­lalkozó barátainkat sem. Köz­tudomású, hogy egyik legnép­szerűbb üdülőhelyünk lett a Dunakanyar, ezért mi a VA- TI-val és az EVM területren­dezési főosztályával elkészí­tettük a pilisi tájegység ren­dezési programját. Erdei strand — Azóta az erdőkben 200 kilométeres úthálózat épült. Ehhez kapcsolódnak az autó­parkolók, hogy a városi em­ber autójából kiszállva gyalo­gosan tegyen kisebfa-nagyobb gyalogtúrákat. Vízkutató pró­bafúrásokat végeztek. Ennek eredménye a már működő er­dei strand a Lepence patak völgyében. Itt a teljes munká­latok 1980-ra fejeződnek be. Két éve kész a versenyme­dence és a gyermekmedence. Építenek egy tiáromszintes ülőfürdőt 32—34 hőfokos víz­zel. Lesz egy szárítkozó helyi­ség is. így a fürdési szezon őszig kitolódik. Kemping és jurta — A Pilisi Parkerdő Gaz­daság az utóbbi három évben 9 millió forintot költött a tu­ristaházakra. Ezekből csak a nagyvillámi turistaházra 6 milliót ruháztak be. Konyhája napi 700 ember ellátására al­kalmas. Ezen a 130 hektáros területen Nagyvillám—Mo­gyoróhegy—Sibrik domb tér­ségében kemping és jurta is szolgálja majd a turizmust. Az év második felében már vendégeket fogadnak. Itt is új utak épülnek, hogy sáros idő­ben is sétálhassanak a kirán­dulók. Ideális lesz tehát a ki­rándulóközpont: a lovasiskola, a melegvízű strand, a kemp.ng és jurtatábor és az új feltárt műemlékek mind kellemes ki- kapcsolódást nyújtanak az idelátogatóknak. Később ké­szül el a 450 méter hosszúra tervezett libegő, amely órán­ként 500 utast tud majd szál­lítani. Tervezik, hogy lesz egy 250 méteres műhavas sílesikló pálya és 550 méter hosszú csúszda, más néven ródlipálya. Ehhez a munkához még 88 millió forintra lenne szüksége a gazdaságnak. — Ez az év a gyermekek éve. Erre is gondoltunk: a Mogyoróhegyen gyermekját­szótér várja a kicsiket. Az Űttörőszövetséggel vándor­táborozásokat rendezünk. Meg kívánjuk szerettetni az erdőt — fejezte be a beszélgetést a Pilisi Parkerdő Gazdaság igaz­gatója. K. I. Gy. Monoron Építők közgyűlése Március 16-án, pénteken tartja hagyományos évzáró közgyűlését a Monori Építők Ipari Szövetkezete. A tanácskozáson értékelik a tavalyi esztendő eredményeit, s tájékoztatják a kollektívát az idei tennivalókról is. A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetének munkásai épí­tik a Németh Ágoston úti 60 lakásos lakótelep lakásait is. Előnyben a törzsgárda Kifizették a nyereséget a maggyárban örömmel vették fel a Vető- mag termelhető és Értékesítő Vállalat monori területi köz­pontjának dolgozói a tavalyi nyereségrészesedést. Pedig de­cember elején még egyáltalán nem úgy nézett ki a helyzet, hogy az 1977. évi nyereségré­szesedés összege pár száz fo­rint híján ismét a tasakokba kerül. Késett a vetőmagbe­szállítás, az esős, csapadékos, napfényszegényes időjárás kedvezőtlenül hatott a terü­leti központ munkájára. Külö­nösen a kereskedelmi tevé­kenységre. Az export és belföl­di értékesítés éppen ezért elma­radt a bázisév eredményétől, dehát az időjárás mindig meg­határozója volt a vetőmagfor­galmazó vállalat sikereinek. így is szép summát fizetett ki azonban a monori területi központ dolgozóinak: 892 ezer 689 forint összegű nyereség- részesedést osztottak szét, egy dolgozóra — átlagban 3 ezer 189 forint jutott. 1977-ben 896 ezer 210 forint volt az összes nyereségrészesedési ösz- szeg. A számokból is lemér­hető, milyen közel volt az 1978. évi teljesítmény az előző évihez. Körülbelül 40 vagon belföldi és 20 vagon export szállítmány lemaradása okozta az eltérést. Akadt olyan törzsgárdatag, aki 5—10 ezer forint közötti összeget vitt haza. A vállalati vezetés a szakszervezeti bizott­sággal közösen az 1977. él'ihez viszonyítva növelte a hűségju­talom szorzószámát, így azok jártak jobban, akik hosszú éveket, évtizedeket töltöttek el munkahelyükön, hűséggel kötődtek a gyárhoz. Az is kapott nyereségrésze­sedést, aki legalább öt hóna­pot dolgozott: beszámították az eltöltött munkaidejüket azoknak a nyugdíjas dolgo­zóknak, akik ismét visszatér­tek munkahelyükre és tovább dolgoznak, segítik munkahe­lyük gondjainak megoldását. A jelentős összegű nyereség­részesedés nemcsak bérkiegé­szítés, hanem erkölcsi megbe­csülés is, amely felhívja a fi­gyelmet a vállalat törekvé­seire: törzsgárdatagságának és dolgozóinak fokozottabb elis­merésére, megtartására. H. J. A nap kulturális programja Gyomron, 10-től 12-ig és 14- től 20 óráig: Családi lakó­épület típusterv kiállítás, 18- tól: előadás a mai építészet­ről, 15-től: a kézimunka szak kör; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Mendén, 17-től: gépkocsivezetői tanfolyam, 18- tól: a csillagász szakkör fog­lalkozása, 19-től: a népi tánc- csoport próbája. Monoron, 15- től: a képzőművészeti szak­kör összejövetele, 17-től: asz­talitenisz edzés, 18-tól: a mo­toros klub foglalkozása (a HNF-székházban), 15-től: sza­bás-varrás tanfolyam. Úriban, 16-tól: a népi tánccsoport próbája. Pilisen, 9-től 17-ig: bútorkiállítás és -vásár, 10- től: logopédiai tanfolyam (a Kávai úti óvodában), 17-től a fotóldub foglalkozása. MOHOE-VIDHI [»««■iMmaiiBHqimiiaBaEMi XXI. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM 1979. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Megyei döntő Monoron Ki tud többet a Szovjetunióról ? Izgalmas, nemes versengés Mikor találkozott Lenin és Szamuely Tibor? Minek a rö­vidítése a „Cseka”? Mikor volt a Komszomol első kong­resszusa? — ezekre a kérdé­sekre kellett megadniuk első­ként a helyes válaszokat azok­nak a csapatoknak, amelyek bejutottak a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő so­rozat Pest megyei döntőjébe. Az elmúlt év szeptemberé­től a megye 53 középfokú tanintézetének 515 csapata ve­télkedett egymással, s az öt elődöntőn legjobban szereplő tíz csapat kedden délelőtt a monori József Attila Gimná­zium KÍSZ-klubjálan mérte össze tudását. Képzeletbeli utazás A termet betöltő halk mo­raj egy pillanat alatt meg­szűnt, ahogy mondani szok­ták, a légy zümmögését is meg lehet hallani, amikor Somfai István játékvezető fel­tette a villámkérdéseket. Her­cegiek a kréták a fatáblákon, sorra születtek meg a vála­szok, ugyanakkor megindult a pontrablás is. Ha a megkérde­zett csapat rossz választ adott, másoknak kínálta fel a pont­szerzés lehetőségét, így már az első forduló is kiélezett küzdelmet hozott. Ezt követően á versenyzők képzeletbeli utazásra indultak a Szovjetunióba. Néhány jel­lemző tulajdonság, adat bir­tokában a feladatlapra kel­lett feljegyezniük az útvonal állomásait, a köztársaságok, városok neveit. A kezdőbetűk­ből végül egy szovjet köztár­saság fővárosát, Taskentet kellett kitalálni. Ez mar na­gyobb erőpróba elé állította a csapatokat, s nem mindenki­nek. sikerült a megoldás. A mezőny egy kissé szét is szó­ródott, de az ekkor már fel­oldódott lelkes közönség tapsa új erpt adott a játéko­soknak. Szükség is volt a jobb össz­pontosításra, hiszen a követ­kező fordulóban a Szovjet­unió című folyóiratban meg­jelent kulturális témájú cik­kek ismeretéről kellett számot A Ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet csapata maximális pontszámmal nyerte a versenyt. Péter László felvételei adniuk a fiataloknak. Alek- szej Arbuzov művészetét, Jev- genyij Svarc munkásságát, Uglics nevezetességeit, Levi­tán festészetét kellett egyebek között néhány szóval bemutat­niuk. Amuri párduc A következő feladat meg­oldása a jelenlevők szerint egy földrajztudósnak is ko­moly fejtörésébe került volna. Tíz különböző fogalomból kel­lett kiválasztani öt értelmes szóösszetételt, amelyek tartal­mát meg is kellett magyarázni Szut Hol — peljagy, Kuril szigetek — oroszlánfióka, Pri­mőrje — amuri párduc és még néhány hasonló fogalomtársí­tás miértjének megfejtése nem kis gondot okozott. Ennek el­lenére a vártnál jobb vála­szok születtek, s a versenyzők felkészültségét dicséri, hogy egy ízben még a zsűri téve­dését is kijavították. A fiatalok bebizonyították, hogy politikai és gazdasági kérdésekben is tájékozottak. A kérdésekre általában jó vá­laszokat adtak, pedig ilyenek is akadtak köztük: Hogyan történik a Szovjetunióban a Botcsinálta sofőrök A gyanút itáliai altatta @1 Tolvajok, markecolók — és az alkohol gyanúját néhányszor egy-két üveg itallal oszlatta el... N. Árpád ellen a rendőri szervek vádemelési javaslatot nyújtottak be. E A vecsési Ferihegy Terme­lőszövetkezet munkásszállásán lakó Piroska István az alkal­mi ismeretségre fizetett rá. Január 13-án a zsebében la­puló 300 forinttal betért a Csillag eszpresszóba. Nem volt kedve egyedül iszogatni, ezért P. Ferenc 28 éves kocsikísérő meghívására áttelepedett a szomszéd asztalhoz. Piroska István sorozatosan rendelt, majd fizetéskor ész­revette, hogy nem tudja ren­dezni a számlát, ezért zálog­ba otthagyta a 3 ezer forin­tot érő aranygyűrűjét, azzal, hogy tíz perc múlva hozza a hiányzó összeget. P. Ferenc kihasználta a kínálkozó alkal­mat, s felajánlotta, hogy ki­fizeti a számlából visszama­radt 27 forintot, a gyűrűt pe­dig visszajuttatja barátjának. A negyedóra múlva megje­lenő Piroska István megdöb­benve értesült a pincértől a történtekről, hiszen alkalmi ismerősét aznap este látta először. A károsult ezek után a rendőrséghez fordult, s a tettes hamarosan kézre is ke­rült. P. Ferenc nem tudott számot adni a gyűrű hollété­ről, s ezért ő is megkapta méltó büntetéséi K. L. 1. H. Béla segédmunkás, süly- sápi lakos lopásért már ko­rábban büntetve volt, nemré­giben azonban ismét a tör­vény színe elé kerül. A 24 éves fiatalember február 15- én Budapesten szórakozott, s alaposan felöntött a garatra. Késő este kissé illuminált ál­lapotban érkezett haza, a la­kása közelében parkoló Ford Taunus típusú gépkocsit meg­pillantva azonban rögtön föl­élénkült. Igaz, jogosítvánnyal nem rendelkezett, mégis úgy gon­dolta, hogy kocsikázik egy ki­csit. A nála levő kulccsal ki­nyitotta a gépkocsit, s Men­üét és Ecsert érintve, már hamarosan ismét Budapesten száguldott. Nem volt azonban szerencséje, mert a XVIII. kerületi rendőrkapitányság egyik járőre gyorshajtás miatt üldözőbe vette, s rövid idő el­teltével megállásra kénysze­rítette. H. Bélát gyorsított el­járás keretében 10 hónapi fegyházbüntetésre ítélték. S A monori Fészek vendéglő­ben italozó P. János 21 éves kőműves és barátja, K. Fe­renc 20 esztendős ács-állvá­nyozó sem kerülte el a tör­vény szigorát. Március else­jén, jelentős mennyiségű sze­szes ital elfogyasztása után, nekik is kedvük szottyant az autókázásra. A gyógyszertár előtt parkoló Skoda gépkocsi kisablakát benyomva kinyi­tották az ajtót, s hosszas pró­bálkozás után egy csavarhú­zó segítségével beindították a motort. Őket sem zavarta, hogy nincsen jogosítványuk. A Mo- nori-erdő felé vették útjukat. A lámpát azonban elfelejtették bekapcsolni, ami természe­tesen szemet szúrt a közbiz­tonsági járőrnek, és megpró­bálta őket megállítani. A tol­vajok azonban nem engedel­meskedtek, sőt még nagyobb sebességgel igyekeztek eltűn­ni a rendőr szeme elől. Szá­guldásuk végül is karambollal végződött. A kocsiból kiugor- va is megpróbáltak kereket oldani. Néhány járókelő segít­ségével pár percen belül sike­rült elfogni őket; már őrizet­ben várják a büntető eljárás megkezdését. 13.1 A Rákosmezeje Termelőszö­vetkezet autószerviz telepén sem teltek csendesen a hét­köznapok az utóbbi időben. Az átvételre váró Barkas te­herautókat valaki rendszere­sen feltörte és a kiszerelt ak­kumulátorokkal sietve távo­zott. Mivel a telep be van ke­rítve, s állandó portás is tar­tózkodik a helyszínen, a rend­őrség arra gyanakodott, hogy a tettest házon belül kell ke­resni. A nyomozók gyanúja a ti­zenkettedik lopás után be is igazolódott. Házkutatást tar­tottak N. Árpád 28 éves rako­dómunkásnak a telepen levő szolgálati lakásában. Ez nem vezetett eredményre, de kihall­gatás közben a tettes beis­merte bűnösségét. A fiatal­ember bevallotta, hogy min­den alkalommal csak egy ak­kumulátort lopott el, s azt a táskájába rejtve a portás sze­me előtt vitte ki a telepről. A lopott holmit később féláron értékesítette. Tettének elkövetését meg­könnyítette a hiányos ellen­őrzés is. Igaz, a portások tanácstagok visszahívása? Ho­gyan valósul meg a népkép­viselet Belorussziában? stb. Az egyik versenyző nem kis fel­tűnést keltve szó szerint idézte, a Szovjetunió alkot­mányának két-három parag­rafusát, hogy azzal is alátá­massza mondanivalóját. Az ezt követő, sporttal kapcsolatos kérdésekre felszabadultan vá­laszoltak a résztvevők, hiszen a pontverseny állását már nemigen lehetett módosítani. Míg a zsűri: Gutái Katalin, a Pest megyei Pártbizottság munkatársa, Nagy Sándorné, a járási pártbizottság munka­társa, Szabó Ilona, a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályának főelőadója, Csikós Tóth Argues, a Pest megyei Tanács művelődési osztályá­nak szakfelügyelője és Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának fő­előadója értékelte a csapatok teljesítményét, addig a Jó­zsef Attila Gimnázium ének­kara szovjet népek dalaiból adott rövid műsort. Minden fiatal hasznára A legfőbb pontot a Ceg­lédi Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Intézet csapata gyűjtötte, őket követte a Monori József At­tila Gimnázium, a Szentendrei Móricz Zsiymond Gimnázium és a Váci Mezőgazdasági Szak- középiskola csapata. Mind a négy csapat emléklapot és ér­tékes könyvjutalmat kapott, s jó szereplésükkel elnyerték a jogot, hogy Pest megye kép­viseletében résztvegyenek a hamarosan sorra kerülő terü­leti vetélkedőn, ahol már az országos döntőbe jutásért fo­lyik a küzdelem. Ezen a délelőttön ismét be­bizonyosodott, hogy az immár négyéves múltra visszate­kintő vetélkedősorozat elérte a célját. A nemes küzdelem­nek nincs egyetlen vesztese sem, hiszen a megszerzett tu­dás minden fiatalnak hasz­nára válik, s erősíti a két nép testvéri barátságát. K. L. A gondok ellenére Nőtt a termelékenység Az optimális létszámhoz egész évben 6—8 dolgozó hi­ányzott, mégis 106,7 százalékra teljesítette tavalyi termelési tervét a vecsési Ferihegy Tsz eloxáió üzeme. Kimagasló eredménynek számit, hogy egy szentélyre 310 ezer forint termelési ér­ték jut, hiszen az üzem teljes egészében szolgáltatást végez. Tervük túlteljesítése az át­lagnál is nagyobb erőfeszítést kívánt az ott dolgozóktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom