Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
%tfhiap 1979. FEBRUAR 11, VÄSÄRNAP Ipoly felé lejtő utcák mentén Barokk szobrot őriz a tér Vámosmi kólán Metróépítők Az észak—déli metróvonal Marx téri mélyállomásán a KEY-Metró szakemberei már a szerkezeti építés telét elvé. gezték. A fúrópajzsok az Élmunkás tér irányába naponta öt és íél métert haladnak az igen ne. héz talajviszonyok ellenére. A „Felszabadulás 30.” fúrópajzs a frontfejtésnél. Tudod mit csináltál, Eszter? A tettes: vádlott és áldozat A takarítónő szabadkozik, amikor a helytörténeti gyűjtemény iránt érdeklődőm: „Nem tudom én hová zárták el — mondja —, délután jön a népművelő és a klubkönyvtáros, majd azoktól kérdezze.’’ Bizalmatlan a néni, rábeszélésre, igazolványra van szükség, hogy kinyissa a helyiségeket, amelyekben naponta takarít, amelyekben a vámosmikolai népélet emlékeit őrzik. Amikor azonban felenged, nemcsak beenged, hanem magyaráz is, a használati tárgyak számomra ismeretlen neveit sorolja. „Kupluk” — mondja a rozsszalmából font gabona tartó edényre; a fonal- gombolyítót szátvának, a ken. derfésűt héhőnek nevezi. Mutatja a gyermekfékötőt, s a mángorlót, amely Nímet Katalin számára 1835-ben „épült”. Megbecsült örökség A falumúzeum másik helyiségében fényképek, dokumentumok: azokra a fiatalokra — főleg egyetemistákra, ifjúmunkásokra — emlékeztetnek, akik a Görgey zászlóalj tagjaiként harcoltak a fasiszták ellen, s 1944_ben jelentős akciókat hajtottak végre a Börzsönyben, a község környékén. Az ellenállók, a harcban elesettek előtt emlékmű is tiszteleg. Ha a község mai életét figyeljük, lakóinak erről a tulajdonságáról, a hagyományok, a forradalmi örökség megbecsüléséről sem feledkezhetünk meg. Az emlékmű mögött, az óvoda másik oldalán viszont kétszáz éves szép barokk szobrot őriz a tér: néhány lépésnyire, az Eszterhá- syak egykori kastélyában az iskola. Ide járnak a gyermekek Tésáról, Perőcsényből is fáz utóbbi társközségben az alsós osztályokban még folyik a tanítás). A kétszáz kisdiákkal tizennyolc pedagógus foglalkozik. — Igen jő a kollektívánk — mondja Tóth Lajos igazgató —, kialakult a törzsgárda. Legtöbb nevelőnk több mint tizenöt éve dolgozik itt, annak ellenére, hogy általában máshonnan kerültek a községbe. Ebben az is szerepet játszik, hogy sokan építkeztek, hogy jól állunk szolgálati lakások dolgában is. No meg az, hogy jó kapcsolat alakult ki a tanáccsal és a helyi párt- szervezettel. — Az értékes hagyományok gondozásában általában a pedagógusok játszanak fő szerepet; a közművelődés irányításában való részvételt is főleg tőlük várják. Jut-e idejük erre a munkára? —- Vámosmikolán a mező- gazdasági dolgozók mellett jelentős számban élnek ipari munkások, értelmiségiek is. Az ideköltöző itt korábban sem számított idegennek. Ez segíti a közösség kialakulását Művelődési házunk viszont sajnos nincs — ez hátráltató. Mivel sok a gépkocsi, s<?kan bejárnak a fővárosba művelődni, szórakozni. Mi egyrészt a szülői munkaközösségnek tartunk előadásokat, másrészt a gyermekeket autóbusszal bevisszük Pestre színházi előadásokra. Jó néhány kollégánk TIT-előadó is. A pedagógusoknak persze igen sok munkájuk van: ez azt is jelenti, hogy segítjük egymást, de a régi értelemben vett társasági élet megszűnt A közösség érdeme Talán ez nem is baj. Hiszen ez a társasági élet kis közösséget alakított ki — és választott el a nagyobbtól. Márpedig a mai Vámosmikola 1800, Perőcsény 800 és Tésa 260 lakosa csak úgy léphet előre, ha a feladatok megvalósításából mindenki egyformán kiveszi a részét. S hogy •z emberek valóban magukénak érzik községüket, hogy jól érzik magukat itt, azt az is bizonyítja, hogy (bár a fiatalok egy része, mint máshol is, tanulmányai elvégzése után nem tér vissza) Vámosmikola nem küzd az elnéptelenedéssel. A jelenlegi lakos- ságszámot negyven éve tartják. Ennek több oka van. Egy. részt az, hogy például a termelőszövetkezet, az Alagi Állami Gazdaság üzemegysége, a Váci Kötöttárugyár részlege helyben is megfelelő munkaalkalmat kínál. Az eljárókat pedig a többi között az tartja meg mikolai lakosnak, hogy a lakóházak kétharmadát bekapcsolták a vízellátásba, kitűnőek az utak, a járdák, jó az egészségügyi ellátás, az üzlethálózat, a jól felszerelt, az üzemek által is támogatott óvodába minden jelentkezőt fel tudnak venni, a villanyhálózat bővítését már abban az utcában tervezik, amely még meg sem épült, — Arról se feledkezzünk meg — mondja a tanácselnök, szintén Tóth Lajos —, hogy tavaly elkészült a televízió átjátszó, amely jelentősen javítja a vételi lehetőségeket. Ebben a lakosoknak igen nagy érdemük van: az ötmillió forintos beruházási összegből hárommilliót a társadalmi ösz- szefogás teremtett. Az elmúlt évben egyébként ezer forintnyi volt a község egy lakójára jutó társadalmi munka értéke. — Ez valóban a jobbak közül való. Ügy tűnik, a vámosmikolai tanácsnak nincsenek gondjai. — Ügy érzem, elég jól állunk, de gondjaink azért vannak. Készülnek például az új művelődési ház tervei. 1981-ben — társadalmi segítséget is igényelve — szeretnénk megkezdeni az építést. Az új létesítmény mintegy 10 millió forintba kerül majd. Mivel azonban a jelenlegi sportpálya helyére kerül, azt először át kell helyezni. Vannak feladataink az iskola bőGépjavítás közben súlyos szerencsétlenség történt egy gyárban. Az egyik alkatrész kivágódott és a közelben tartózkodó munkás annyira megsérült, hogy rokkantállományba kellett helyezni. A történtek miatt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának illetékes megyei igazgatósága megállapította, hogy a vállalatot óvórendszabály-mulasztás terheli, ezért a sérült részére folyósított társadalom- biztosítási költség, egészség- ügyi ellátás és a rokkantnak járó nyolcévi nyugdíj fejében 530 ezer forint megfizetésére kötelezte. A fizetési meghagyás hatályon kívül helyezéséért a gyár bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy az üzemi balesetet kizárólag a sérült helytelen magatartása idézte elő. Ezt a védekezést a járási, majd fellebbezésre a megyei bíróság magáévá tette, s megállapította: óvórendszabálymulasztás nem történt, ezért a keresetnek helyt adott és a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. _ » Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatálytalanította és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A munkáltató kártérítéssel tartozik, ha ő vagy megbízottja a kötelező balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt nem tartotta be, ilvítésében is. A nyolc éve épült három új tanterem mellé az idén újabb kettőt tervezünk — ez a gyakorlati oktatás feltételeit javítja majd. Kialakítunk egy iskolai sport, udvart is. Jólét és jó ízlés A tanácselnök még megmutatja a nemrégiben elkészült korszerű házasságkötő termet, majd elnézést kér — fontos megbeszélése lesz. Elköszönök, nézelődöm a tanács háza előtt. A téren Vácra, Budapestre menő autóbuszok várakoznak a délutáni műszakba indulókat szállítják. Most azonban még néptelenek a Börzsöny nyúlványain az Ipoly felé lejtő utcák. Az ABC-áruház előtt egy fiatal pár szalámit, kiflit eszük, az áruház ajtaján hatalmas tábla: Üdvözöljük kedves vásárlóinkat. Farkaskutya hasal a járda mellett, farkával legyint az idegenre. A távolban elhallgat a fürge motoros fűrész, csönd van. És napfény, a tavasz előlege. Az Ipolysági úton, a község szélén új családi házak sorakoznak. Sátortetősek, sajnos fényes csempedísz is csillog rajtuk, kutatom, rejtőz. nek_e kerti törpék a színesre festett kerítések mögött Igen, az ízlés, a gondolkodás formálásában bőven van még feladat de legalább tágasak, kényelmesek az otthonok. Nem egy helyen a kert is szép — látványa a szemet gondozása az idegeket pihenteti. Idős néni biceg előttem. Lépteim hallva félreáll. — Menjen csak! A fiatal jobbán tud. még sietni. — Kár lenne ebben a napsütésben — felelem. — Kár bizony — mondja —, mintha tavasz lenne. — Lassan ki lehet ülni a padra. — Amikor már kint lehetne üldögélni, kedveském, nem érünk rá mi arra. Dolgozunk. P. Sz. E. letve a szüli séges intézkedést elmulasztotta. Amennyiben ennek következtében üzemi baleset történt, megtérítési kötelezettsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a baleset bekövetkezésében maga a sérült is közrehatott — állapítja meg a határozat. A munkáltatónak a balesetet szenvedett dolgozó részére nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatásokat akkor nem kell megtérítenie, ha az óvórendszabály betartását, illetve az óvóintézkedést kizárólag a dolgozó mulasztotta el. Ebben az esetben azonban éz nem állapítható meg, hanem az, hogy a gyár egyik alkalmazottja vétkes. Ezért tisztázni kell, vajon a balesetet okozó dolgozó olyan alkalmazott volt-e, akinek kötelességéhez tartozott az óvórendszabályt és -intézkedést foganatosítani, tehát megbízottnak minősül-e. Ebben a kérdésben nem az illető beosztása a lényeges, hanem az, hogy a sérült munkáját feladatkörében végezte-e vagy sem. A balesetért a vállalatot annak a dolgozójának mulasztása miatt terheli megtérítési kötelezettség, akit a munka végzésével, irányításával, felügyeletével, mint feladatkörével megbízott. A rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, ki volt az a dolgozó, aki a gép javítására megbízást kapott, és aki a munka megszervezéséről, Irgalmas kímélettel vallatták az igazságszolgáltatás emberei V. Esztert. A hallgatóság pedig ezúttal mintha nem a „színház az egész világ” közömbös kíváncsiságával figyelte volna az eseményeket. .A megyei törvényház „koporsódnak nevezett zord, acélszürke termében — ahol az élet elleni bűntettek vádlottjainak ügyét tárgyalják — ezen a napon vibráló bizonytalanság volt a levegőben. Az utolsó sorban joghallgatók ültek, s a lassan kibontakozó történet alighanem előttük is sorsnak és ítéletet váró ügynek egyaránt kegyetlenül nehéznek tűnt A törvény és emberség dilemmájának... Nem véletlenül lapult fent a pulpituson az akta lapjai közt egy levél, amely ezzel a mondattal zárult: „Mi mindnyájan végignéztük ezt a szörnyű kálváriát és a történtek éllenére is felmentjük Esztert” „£/kellett követnem..." Miért tetted, Eszter? — kérdezte s kérdezi a szomszéd, a nyomozó, a gyalogrendőr, az ismerős, és majd mindenki azóta is. Egy aprócska telepi lakásban, ahol csak a vékony fal és a tévé választja el a családokat nem lett volna másféle menekvés? Munkatársaknak — pedagógusembereka biztonságos munkakörülmények megteremtéséről, a balesetveszélyes munkavégzés elkerüléséről gondoskodni tartozott. Ez a megbízott, akinek személye ismert, eltűrte, hogy a sérült ember olyan javítási munkába kezdjen, ami nem volt feladata, s amire neki a munkáltató utasítást nem adott. Az irányítással megbízott dolgozó a munkában maga is tevékenyen részt vett de anélkül, hogy előzetesen, a biztonság érdekében, megfelelően intézkedett volna. Amikor pedig közvetlen balesetveszélyes helyzet alakult ki, a munka haladéktalan abbahagyása iránt nem rendelkezett. Ezzel a magatartásával megsértette az óvórendszabályi előírásokat, s ezért a vállalat az üzemi balesetért felelős. — Az a körülmény — hangzik tovább a határozat —, hogy a munka irányításával megbízotton kívül a sérült is óvórendszabály-sértést követett el, tehát a baleset bekövetkezésében szintén közrehatott, nem nyújt módot kár- megosztás alkalmazására, illetve a társadalombiztosítási jellegű tartozás csökkentésére.. Tévedtek tehát, s ezáltal jogszabályt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a gyár keresetének helyt adtak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság ítéletüket hatályon kívül helyezte, s a keresetet elutasította. nek — tehetetlenül kellett vé- ' gignézniük a teljes tönkreme- nést? Paragrafusokkal körülvett emancipálódó viszonyaink közt csak egy balta lehetett döntő érv? V. Eszter, ez a 29 éves szerencsétlen nő — aki két és fél hónapi letartóztatás után, a tanúk szerint, végre nem tűnt olyan űzött- nek és kimerültnek, mint a korábbi években —a rendőrségen. is csak ennyi magyarázatot adott: — nem volt más lehetőségem, meg kellett tennem. Vajon igaz ez? V. Esztér vallomása — felelet. — Amikor még 1971-ben először vert meg a férjem, kijózanodva alig hitte el, hogy ezt ő tette. Korábban nem is láttam részegen. Azon a napon, ha jól emlékszem, érettségi , találkozójuk volt... Később főleg fizetésnapokon ivott Ilyenkor igen sokszor nekemjött. Egyszer, egyetlen egyszer, még 72-ben vagy 73-bán kimenekültem éjszaka meztelenül a szomszédba, annyira kínzott. Aztán elköltöztem a két gyerekkel a bátyámhoz, de utánam jött. Bocsánatot kért Kibékültünk, de azután kezdődött minden újra és újra. Megjártuk Alsónémedit, Veszprémet, Törökbálintot Mikor részeg volt, szinte állandóan azt mondta, hogy nem azért, mert ő érettségizett, nekem meg csak nyolc osztályom van, de velem nem lehet megbeszélni semmit sem, mert én kuka vagyok. „Mintha megszuggeráltak volna " És V. Eszter hangtalanul tűrte a veréseket Ha felnyögött egyetlen szobából álló lakásukban, felébredtek a gyerekek és a férj dühében ilyenkor még • nagyobbakat ütött. Véraláfutásaira, felrepedt szájára, összerugdosott testére munkahelyén azt mondta: elesett, s egy kuka rázuhant. Aztán a kuka — ez az ostoba kis szó kettős értelemben vonult végig V. Eszter utóbbi hónapjain — mind gyakrabban esett az asszonyra. Be sem tudtak forrni a sebek — vallotta a vádlott főnöke, a vezető óvónő, mert V. Eszter egyébként dajka volt, s úgy mondják, ösztönösen jól nevelt Amikor pedig már mindenki sejtette, mi történhet vele, az asszony könyör- gött, ne szóljanak bele családi életébe. Tavaly a november 7-i ünnepségünkön — emlékezett vissza a tárgyaláson a vezető óvónő — már borzasztóan nézett: ki Eszter. Nem is tudom, hogy vánszorgott el az óvodáig. A csípője szinte külön volt a derekától, a szája kifordult, s az arca tele volt ütésnyomokkal. Esztert nem is lehetett bevinni az ünnepségre, lefektettük az egészségügyi szobába és ott kapta meg az ő kis jutalmát Szerintem emberfelettien rettegett férjétől. Egy asszony baltát emelt a férjére, s mégis erről az asz- szonyról egyetlen rossz szó nem hangzott el a tanúk szájából a tárgyalóteremben. Az az idős ember, aki évekig gyámja volt egykor V. Eszternek, így fogalmazott: „Eszter házassága után mintha meg lett volna szuggeráíva. Örökö- sen szótlan és bánatos volt...” S egy szomszédnő hasonlóan a többi lakóhoz, így. beszélt: a férfi nagyra tartotta magát, talán azért, mert Pannonhalmán a bencéseknél érettségizett. Durva, kötekedő,. kegyetlen volt Eszterrel. „Sorba vettem lehetőségeimet" A bűntett napján, december 2-a reggelén V. Eszter egy fotelban kuporgott és számot vetett lehetőségeivel. Az á december eleji éjszaka és hajnal is ütésektől, rúgástól, fojtoga- tástól, megalázó sértegetéstől, kierőszakolt „h ázáséi ett^l” volt keserves. V. Eszter ült és gondolkodott. — Sorba vettem, mi lehet a kiút ebből a borzalomból. Az járt a fejemben, hogy jön a Ferenc nap, a karácsony, a szilveszter, s ez mind alkalom az ivásra. Rettegtem a következő hetektől és a verésektől. Az öngyilkosság nekem megoldást jelentett volna, de a gyerekeket nem akartam a férjemre hagyni. A kislányomra .azt szokta mondani, hogyha ránéz, engem lát maga előtt és gyűlölte ezért már őt is. Ezt én azon a reggelen többször végiggondoltam, s akkor döntöttem úgy, hogyha valakinek meg kell halnia, . az nem én leszek, hanem a férjem. Akkor ő már mélyen aludt, s az volt bennem, hogy' nem szabad felébrednie. Kimentem a kamrába és behoztam a baltát... Nem tudom, hányszor ütöttem. Csak azt láttam, hogy erősen vérzik és hallottam a hörgését... Végül telefonáltam a rendőrségre. „Nem azért as éjszakáért történt" ;/ *', A férj agyroncsolódással életben maradt, s a tárgyalásra már el is tudott jönni. Akarja a felesége megbüntetését? — kérdezte tőle a bírónő. — A gyerekek végett nem — válaszolta a lassú beszédű, még mindig beteg férfi, akiről így nem lehetett tudni, magára vett-e már azóta valamit a Családi drámából, vagy sem. Mert V. Eszter bűne nemcsak az övé. Az asszonyban hosszú idő megaláztatásai és ütlegelései fokozódtak fel az elviselhetetlenségig, mint számos más esetben, amikor sorsukat kilátástalannak érző nők ölnek, vagy próbálkoznak ölessel. Nem azért az éjszakáért tettem, amit tettem — mondta a rendőrségen a vádlott —, nyolc év alatt jutottam el idáig. S e gyilkössági kísérlet valóban tipikusan, női bűntett — amit egyes büntetőjogászok már-már az önvédelemhez hasonlítanak —, ahol azért támad alvó emberre a tettes, mert másképp számára bármiféle küzdelem kilátástalan. Az emberölés Kíséretével vádolt T. F.-né, vagy ahogy a tanúk a tárgyaláson szólították, V. Eszter ügyében a büntetőtanács február utolsó napján hirdet ítéletet. Babus Endre Munkaügyi viták i Ki felelős az üzemi balesetért? a *