Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

M0H0M1DÉKI XXI. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM 1979. JANUAR 38., VASÁRNAP Számvetés a múlt esztendőről SzisivonaSasabb vizsgálatok A járási népi ellenőrzési bizottság idei első ülése A Monori Járási Népi El­lenőrzési Bizottság legutóbbi ülésének . fő napirendje a múlt esztendei tevékenység ér­tékelése volt. Az egységes munka eredménye, hogy terv­szerűbben, következetesebben határozhatták meg az ellenőr­zés fő irányát, s a feladato­kat időarányosan hajthatták végre. Mindez annak is kö­szönhető, hogy a bizottság tag. jai lelkiismeretesen, lelkesen vettek részt a tervezésben, s a tervek végrehajtásában egy­aránt, közreműködve a NEB mellett működő szakcsoportok irányításában is. A testületet 119 népi ellenőr segíti, akiknek szakmai, poli­tikai felkészültsége jó. A vizsgálatok során kilencven­ötöt foglalkoztattak. Nagy gondot fordított a NEB az ellenőrök munka­helyi vezetőivel kialakult jó kapcsolatok ápolására, ennek eredménye is, hogy az ellenőröket társadalmi mun­kájuk, megbízatásuk gyakor­lásában semmi sem akadályoz­ta. Jól dolgoztak, hathatós közreműködésüket több kitün­tetéssel, oklevéllel, jutalom­üdüléssel honorálták. A NEB ellenőrzéseit a fe­lettes szerv által jóváhagyott munkatervnek megfelelően végezte. Központi és megyei tervfeladatokat teljesített, sa­ját tervezésű vizsgálatainak té­máját — a korábbi évek gya­korlatának megfelelően — a járás politikai, állami vezetői javaslatainak, véleményének figyelembe vételével tervezte. A tapasztalatok szerint, a vizsgálati programok kel­lő alapossággal készültek, alkalmasak voltak a kö­rültekintő ellenőrzésekre. A lakossági ellátás áttekin­tése tavaly is jelentős szere­pet kapott. A tejtermelés, -fo­gyasztás, -feldolgozás miként­je, a lakosság fogyasztási cik­kekkel való ellátása is napi­renden szerepelt. Vizsgálat közben derült ki, hogy az áru- választék gyakorta nem kielé­gítő, többféle árut a rendelés ellenére sem kapnak meg az üzletek. A bolti kereskedelem­ben a dolgozók a tej- és a tej­termékek értékesítésének nö­velésében nem érdekeltek, az iskolatej-akció megvalósítású. Óvodaépítés — összefogással Üllőn a régi, elavult, Marx téri napközi otthonos iskolát, széles társadalmi összefogás­sal, három csoport befogadá­sára alkalmas óvodává alakít­ják át. A terveket Tokaji Lajos, a tanács műszaki ügyintézője készíti, társadalmi munka-' ban. Az ÁFÉSZ az anyagbe­szerzést, a Ferihegy Termelő­szövetkezet a fuvarozást vál­lalta. Az építkezés kivitelezői, az üllői kisiparosok, a jövő hó­napban kezdik meg és szep­temberig befejezik a munkát. Az összefogásnak köszönhe­tően, a négy és fél millió fo­rint értékű óvoda felépítése a tanácsnak csupán 1 millió 3Ö0 ezer forintjába kerül. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén, és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharzszton és Vasadon: központi ügye­let, dr. Öberle Lenke, (Mono­ron. az új egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Pá- pes Tibor (Maglód), Mcndén: dr. Farkas Anna. Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Süly­sápon és Úriban: dr. Sass Já­C zentgyörgyvári István, a monori József Attila Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatója ezt mondja: — Február 15-ig kell lead­niuk diákjainknak a továbbta­nuláshoz szükséges jelentkezé­si lapokat. Az idén száztizenketten vé­geznek nálunk, körülbelül a fele továbbtanulni szándékozik. Kirajzanak a farmernadrá- gos, irhakabátos, magabiztos, nevető diákok a kapun. Tíz­egynéhány évesek. No, és a régiek, akik a mo­nori gimnáziumban rakosgat­ták az alapokat, hogy a friss érettségivel, útnak induljanak valahová? Nem tavaly, nem tavalyelőtt, több mint egy év­tizede. — Van, aki visszajár. Ha se­gítségre van szüksége, felvilá­gosításra vagy csak a régi is­kolát szeretné megnézni, ahová tartozott valamikor — mondja Szentgyörgyvári István. nos (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Laczkó Pál, Maglód, Dózsa Gy. u. 7. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 12 óráig, Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. nak pedig a legtöbb tanintéz­ményben sem a személyi, sem a tárgyi feltételeit nem te­remtették meg. Két áfész munkáját vizs­gálta a NEB, mindkettő üzlet- és beszerzési politikáját jónak értékelte. A vezető elv a la­kosság ellátása, minden más érdek, még a jövedelmezőség is, háttérbe szorul, állapítot­ta meg. A gazdálkodás hatékonyságá­ról az alsófokú és a közműve­lődési intézményekben tájé­kozódott. Az öt iskolagondnokság ellenőrzésekor nem talált kirívó hibákat, jól gazdálkodtak a rendelke­zésükre álló pénzzel, anyagi eszközökkel, javultak az okta­tás feltételei. A NEB nem csupán vizsgált, hasznos javaslatokat is tett. Eredményeképp — egyebek között — a Monorvidéki Áfész intézkedési tervet készített, melynek értelmében több te­jet és tejterméket hoz forga­lomba. Ellenőrizte a bolti megrendeléseket, ’ valamint teljesítésüket. Az intézkedési terv tartalmazta a Ceglédi Tejipari Vállalattal közös áru. bemutatók szervezését is; négy sikeres árubemutató), tartot­tak. Az iskolatej-akcióba Üllő és Pilis kapcsolódott be. A közművelődési intézmé­nyek gazdálkodását ellenőrző utóvizsgálat során azt javasol­ták a NEB tagjai a nagyköz­ségi tanácsoknak, fokozottab­ban figyeljenek az intézmé­nyek higiéniai, tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírásainak maradéktalan megtartására. A vizsgálatok által feltárt szabálytalanságok megszünte­tésére tett felhívások, javas­latok megalapozottak voltak, a vizsgált szervek azokat elfo­gadták, s intézkedéseik is megfelelőek. A téma- és célvizsgálatok jól szolgálták a monori járásra háruló gazdaságpo­litikai célok elérését. A népi ellenőrzési bizott­sághoz tavaly nyolc közérde­kű bejelentés és három panasz érkezett, kevesebb, mint az előző évben. A közérdekű be­jelentések közül kettő volt alaptalan és névtelen, a többit megnyugtató módon lezárták. Gazdaságpolitikai pártnapok MONORI JÄRÄS Január 29.. délután 2 óra 30: Gyömrő, ruhaipari szövetkezet, Bata János elnök. Január 30., délután 2 óra: Gyöm­rő, vegyiüzem, Bozsér Géza gyár­egységvezető. Február 1., délután 2 óra: Mo-í nor, állami gazdaság, dánszentmik- lósi üzem, Kis Lajos igazgató; 3 óra: Monor, FŰSZERT kultúrter­me, Cselényi Dezső, az MSZMP monori járási bizottsága első tit­kára; Sülysáp, művelődési ház. Bálint János beruházási vezető: 5 óra: Csévharaszt, Táncsics ki- rendeltség, Kereskényi Ferenc is­kolaigazgat ó. Február 2., 12 óra: Maglód, volt Áfész-iroda, Bálint János beruhá­zási vezető; 1 óra: Űri. művelő­dési ház. Lukács István pártbi­zottsági tag; 2 óra: Monor, vető­magvállalat. ebédlő, dr. Zimányi Gyula tanácselnök; Monor, kefe­gyár, klubhelyiség, Horváth Ist­ván igazgató; 3 óra: Sülysáp, Tá- pióvölgye Tsz, sűrűpusztai telep, Hegedűs György, a pártbizottság titkára; 4 óra: Üllő, művelődési ház, Cselényi Dezső, az MSZMP Monori Járási Bizottsága első tit­kára; 5 óra: Káva, ifjúsági klub­könyvtár, Szászik Károly tsz-elnök; Gyömrő, pártbizottság. Tarsoly La­jos, a pártbizottság titkára. Február 5., délután 4 óra: Gyöm­rő, TÖVAll, Szewczyk Ede igaz­gató. Február 6.7 délután 12 óra 30: Mo­nori Állami Gazdaság, gombai üzemegység, étterem. Kelemen Béla személyzeti osztályvezető; 2 óra: Monor, finommechanikai vál­lalat, Magócsi Károlyné iskola- igazgató ; Mende, Tápióvölgye Mgtsz mendei üzeme, Lukács Ist­ván pártbizottsági tag; 3 óra: Gomba, Fáy András Tsz, központi iroda, Gál György, a járási párt- bizottság osztályvezetője. Február 7., délután 2 óra: Fe­rihegy Mgtsz, Üllő, községi párt- bizottság, Horváth Boldizsár sze­mélyzeti osztályvezető; 2 óra 30: Vecsés: VlZÉP, Viola Ágoston gyáregységvezető; 3 óra 30: Mo­nor, MEZŐGÉP, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese; 5 óra: Maglód, művelő­dési ház, Mocsári József tanács­elnök. Február 8., délután .1 óra 30: Maglód, Ipari Szerelvény- és Gép­gyár, klubhelyiség. Pálinkás György igazgató; 3 óra 30: Süly­sáp, VISZÉK-üzem, Hegedűs György, a nagyközségi pártbizott­ság titkára; 5 óra 30: Gomba, köz­ségi tanácsterem, Révész György- né tanár. Február 9., délután 1 óra 30: Va­sad. szakszövetkezet, klubnelyiség, Magda Gyula főagronómus, 2 óra: Vecsés, gázüzem kultúrterme. Bencze Jenő üzemvezető; 3 óra 30: Ferihegy Tsz péteri lakatos­üzeme; Szenyán Elek párttitkár; 5 óra: Ecser, községi napközi ott­hon, Kozár László tanácselnök. Február 12., délután l óra 30: Pilis, nagyközségi pártbizottság, Bukovszky István pártbizottsági titkár; 2 óra: Pilis, nizlalda, ta­nácsterem, Polinger Ferenc igaz­gató; 2 óra 30: Rákosmezeje Tsz, pártbizottság, szőlészet, ebédlő, Demeter Miidós ágazatvezető; 3 óra: Vecsés, nagyközségi tanács kultúrterme. Nagy István pártbi­zottsági titkár; Ferihegy Tsz, párt­bizottság, Vecsés, központi nagy­terem, Drabek Károly pártbizott­sági titkár; 4 óra: Nyáregyháza, területi páríiroda, dr. Dudás Je­nő állatorvos; 5 óra: Bénye, klubkönyvtár, Racskó Károly pártbizottsági titkár. Február 13., délelőtt 7 óra: Rákos­mezeje Tsz, pártbizottság, ágazat- központ, tárgyalóterem, Tóth József tsz-elnök; délután 1 óra: Maglód, Ferroelektrika klubhelyisége, Fo­dor Tibor csoportvezető; Rákos­mezeje Mgtsz, pártbizottság, autó­szerviz üzem, Maglód, Móczár László főágazatvezető; 2 óra: Rá­kosmezeje Tsz, pártbizottság, ha­tárhalom, ebédlő, Körös Győző üzemvezető; állami gazdaság, párt- bizottság, csévharaszti üzem, ét­terem, Székely Kázmér üzemigaz­gató; állami gazdaság, pártbizott­ság, szentmártonkátai üzem, ét- terern^ Bakos Antal kerületigazga­tó; 3 óra: Rákosmezeje Tsz, párt- bizottság, Gyömrő és Tövespuszta, (öv), szerelőcsarnok, Gyömrő, Fémalkatrész üzem, Tóbiás Gyula ágazatvezető; Rákosmezeje Mgtsz, takarítórészleg, Ganz Vik. M. Bp., Lövőház u. 29., Tóth1 Imre általá­nos elnökhelyettes. Február 14., reggel 7 óra: Rá-i kosmezeje Mgtsz, pártbizottság, ecseri üzem, Fazekas Ernő párt­bizottsági titkár; délután 2 óra: Sülysáp, UNITECHN1KA szövetke­zet, Kocsis István párt vb-tag. Február 13., reggel 7 óra: Pilis, Aranykalász Tsz, új tanyai részle­ge, Rónai Zoltán ágazatvezető; délután 1 óra: Monor, Állami Gaz­daság, szárazhegyi üzemegy­ség, Ambrus Béla vszb-tit- kár; 2 óra: Pilis, Aranykalász Tsz, hajdastanyai részlege, dr. Muka János jogtanácsos; Pilis, Arany­kalász Tsz, központi major, Finsz- ter Mihály üzemvezető; 4 óra: Pilis, Aranykalász Tsz, központi irodaépület, Vízvári Sándor fő­könyvelő; 5 óra: Mende, községi pártház, Fabók János tanácselnök. Február 23., délután 4 óra: Mo­nor, Járási Kapitányság, klubte­rem, Kovács György alosztályve­zető. Két nap kulturális programja Bényén, hétfőn, 14-től 17­ig: könyvtári órák. Gombán, holnap, 14-től 16-ig: a kézi­labda-szakkör edzése. Gyöm­rőn, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása, hétfőn, 18-tól: a filmklub és a kertbarátok kö­rének összejövetele, ismeret- terjesztő előadás, Hiánybeteg­ségek a szőlő- és gyümölcsfák esetében és azok megszünte­tése, korunk betegségei cím­mel (a KIOSZ helyiségében), Mendén, hétfőn 19-től: a fel­nőtt pávakör próbája. Mono­ron, holnap 14-től 16-ig: a kamarakórus próbája (a gim­náziumban), a propagandista klub foglalkozása (a járási könyvtárban), 15.45-től 17.45- ig: művészi torna, három cso­portban, 19-től a népi tánccso­port próbája és a könyvbarát klub összejövetele, emlékezés Molnár Ferencre. beszélgetés munkásságáról, (a járási könyvtárban), Péteriben, 16. tól 21-ig: a nyugdíjasklub foglalkozása. Pilisen, hétfőn, 16.30-tól az asszonyklub, 17.30- tól a filmklub, 13-tól az ifjú­sági klub foglalkozása, 19-től: ismeretterjesztő előadás, If­júság és társadalom címmel. Üllőn, 18-tól 22-ig: táncest, a Forma I. együttes közremű­ködésével, holnap, 14-től:' az irodalmi szakkör foglalkozá­sa. Úriban, hétfőn, 14-től: a bábszakkör foglalkozása. Va­sadon, 17-től 20-ig: a citeraze- nekar próbája. Vecsésen, hol­nap, 18-tól: a vegyeskar pró­bája és a bélyegszakkör fog­lalkozása, 19-től: az esztrádze. nekar próbája, Tablók a gimnázium folyosóján özein vezető, jogász, orvos... © Nem is tudom, miént jut eszembe hirtelen éppen az az óra, melyen húszperces, elállít- hatatlan diákröhögés rázta a IV/b. hátsó padsorait, és Stéhli tanár úr, akinek pedig távol­ról sem olyan a nevelési stí­lusa, hozzánk vágott egy ép­pen keze ügyében levő szó­tárt. Hangzott-e azóta is olyan nevetés? ________' — Tizenhárom éve, 1966-ban érettségiztem — mondja T. Zs. — Nagyon jó osztályunk volt. Néha eszembe jutnak a közös kirándulások... Egy-egy órát nem szerettem. Az iskola felé menet, irigyen bámultam a munkába sietőket, de jó ne­kik, ők dolgozni igyekeznek, nekik nincs feleltetés... De rég is volt! Hogy mi történt velem azóta? Tulajdonképpen semmi. Friss frizuráján csillog a lámpafény. Ősz a haja. Igazán ősz. — No, jó, hát történt. Kezd­hetném mindjárt az érettsé­gim napjával. Boldogan ro­hantam haza a hírrel, hogy si­került! Otthon tudtam meg, hogy aznap meghalt a bátyám. Paralízises volt. Később nya­kamba vettem a várost, hol is helyezkedjem el? Gyors- és gépíróiskolát végeztem, férj­hez mentem, agronómus fér­jemmel, Zalába költöztünk. Szép Időszak következett, ma is szívesen emlékszem rá, na­gyon szerettem ott élni. Még az emberek is mintha közvet­lenebbek, barátságosabbak let­tek volna ... Ott ért a hír, hogy apám súlyos beteg, haza kel­lett jönnünk. Két kislányom is sokat betegeskedett, sokasod­tak a gondok, megint nehéz esztendők sorjáztak. , Dolgoz­tam gépírónőként, délutános óvónőként, most újra admi­nisztrátor vagyok. A gyerekek nőnek, egyikük hat-, a másik kilencéves. Leköt a család, a munka, önmagámra ritkán jut időm. Mennek az évek. Persze, szép is akad, nemcsak rossz, s végül is teljesnek érzem az életemet. Szeretem a családo­mat, a munkámat, s azt hi­szem, most már nyugodtabb időszak következik. © B. A.-1 csak késő délután ta­lálom otthon. Munkahelye Bu­dapesten van, korán indul, ké­sőn érkezik. — Télen nehéz. Valahogy ki- kecmergek az ágyból, kibotor­kálok az állomásra ... Nemrég változtattam 'munkahelyet, egyébként az érettségi, .majd az ipari tanuló-iskola után, vé­gig egy üzemben dolgoztam. Nem vagyok vándorló típus, de nem bánom, hogy most rá­szántam magam a cserére. Műszerészként dolgozom, var­rógépeket állítunk össze, ese­tenként javítunk is. Szeretem, amit csinálok. — Adott-e valamit a gimná- zium, aminek tíz év után is érezni a nyomát? — Az emlékeket minden­esetre. Szerettem gimnázium­ba járni. A régiekkel nemigen tartjuk a kapcsolatot, eTma­radt a legutóbbi osztálytalálko­zónk is, de ha néha-néha ös­szefutunk, jó ismerősként üd­vözöljük egymást, s óhatatla­nul szóba kerül az iskola, is. Oláh István magyar órái. az osztálykirándulások... — Sosem voltak világmeg­váltó terveim. Azokat a felada­tokat, amik a hétköznapokban adódnak, igyekszem megolda­ni. Helvt kell állnom a mun­kahelyen, itthon ... Mi p4ldá”l építkeztünk, az sem kevés munkát igényelt. Családom egyelőre nincs, talán ezért vettem könnyebben az akadá­lyokat. a tanulást például, a technikusi oklevélért. Eléa. ha hasznosnak érezhetem ma­gam, annyi munkát jelent, amennyit tisztességgel elvégez­hetek. Ez, persze nem jelenti azt, hogy elégedett vagyok, hogy megálltam, de összegez­nem még korai lenne, s a ter­veimet is inkább akkor emlí­tem szívesen, ha már megva­lósultak. © J. Ilona reggel iskolába kül­di a nagyobbik lányát, a kicsi­vel óvodába siet, aztán megy a többi gyerekéhez: pedagógus. Első éves a tanárképző főisko­lán, férje államvizsgára ké­szül. G. Éva jogász,,még gye­sen van, a kisfiával. Akad, aki üzemvezető, akad, aki gyógyít. Van, akire büszke az alma ma­ter, van. akire kevésbé. F. L. neve például nemrég az újsá­gok rendőrségi rovatában sze­repelt, takarítóvállalata, a gyors meggazdagodás lehető­ségeként, nem bizonyult so­káig elfogadhatónak. A gimnázium folyosóján le-- vő tab1 ókról egyformán öntu­datos bizakodással néznek le a mostani diákokra. Érettségizik óta jó néhány esztendő eltelt. — Mi valahogy mások vol­tunk. mint a mostaniak — mondja T. Zsuzsa. — Vagy csak most vagyunk mások, m“"t nem pályaválasztásra ké­szülünk, ha™*”! emlékezünk? Koblencz Zsuzsa Vasárnapi jegyzet Köszönet Gyanútlanul bontottam ki T borítékot. Háromoldalas volt a levél. Első öt sorá­ból kiderült, hogy íróját december elején kórházba vitték, s még aznap éjszaka meg kellett őt operálni. Hogy miért, nem derült ki, s nem tudhattam meg sem­mi egyebet. Névsor követ­kezett, hosszú felsorolás, hogy kiknek kíván c levél­író, már gyógyulófélben, kö­szönetét mondani. Orvos­nak, műtősnek, nővérek­nek, a körzeti orvosnak, asszisztensi tőjének és or­vosírnokának, a mentősök­nek, a sebészorvosnak, aki­hez minden másnap kötö­zésre viszik, és így tovább, oldalakon át. Első olvasásra a levél megdöbbentett. Azután el­gondolkoztatott. Kétségte­len, hogy az életbe vissza­térve, szebbnek látja a vi­lágot az ember, hálás a se­gítségért, a jó szóért, a tu­dásért, amely talpra állását segíti, s talán értékesebb­nek lát mindent, ami embe­ri. A köszönet jólesik or­vosnak, ápolónőnek, men­tősnek egyaránt, ám alig hihető, hogy a nyilvános hálálltodás jobb érzéssel töltheti el bármelyiküket is, mint a tisztességgel vég­zett munka öröme. Miért hálálkodunk, kö- szöngetjük minden lehetsé­ges módon azt, aminek em­ber és ember között ter­mészetesnek kellene lennie? Látszólag semmi köze a levélhez, mégis eszembe villan a kép: a monori vas­útállomás közelében lévő ABC-áruház, egy szombat délelőtt. Két ajtón át lehet az üzletbe jutni, az egyik mellett, amelyik közvetle­nül az eladótérbe vezet, kék köpenyes hölgy állt cerbe­rusként, komoran. Belépni csak műanyag bevásárló- kosárral lehetett, ám kosár egy szál sem akadtj mind kézben volt, azok kezében, akiknek még jutott. ök, miután bevásárolták a hét­végére valót, sorba álltaka pénztár előtt. Száz szem. száz kéz lesett ürülő kosa­rukra. A szemfülesebbek átnyúltak a szelídebbek fe­je fölött, s rohantak a má­sik ajtóhoz, ahol a két őr a kosarat látva, bólintott, mehet. A hajlott hátú, Idős asz- szohy már percek óta haj­togatta: — Kedveském, nekem adja a kosarát, csak tejet vinnék... A kedveskék siettek, rá­molták a húst, sört, kenye­ret. a könyörgés senki fü­lébe nem hatolt el, az asz- 5zony egy volt a tömegből. Előttem jutott kosárhoz, egy bőrzakós fiatalember nyom­ta a kezébe. — Köszönöm, drága fiam, iaj, csak kapjak még tejet! Maga nagyon kedves volt hozzám, még egyszer köszönöm — hálálkodott, pedig már nem is volt ki­nek. s a kosarak, csomagok egyre röpködtek körülötte. Nem is tudom, a köszö. nömök hallatán, miért szé­gyelltem magam olyan mélységesen. A köszönet sokféle lehet. Éppen annyi, amennyi ér­zés van mögötte, s amilyen hangsúly a szóban. — Kérem — mondja az idős férfi, a két fiatalem­bernek. aki a szemétgyűjtő kocsit kezeli, ürítgeti a há­zak elé kitett edényeket. — Kérem, ez talán nem ház­tartási hulladék, de ha le­het, vigyék már el — s egy kimustrfiH, horpadt ülőkád­ra mutat. — Van egy kis savanyú bora? — igy a tisztaság őrei. Savanyú bor• nincs, de hely mén igen a kocsin: a kádat felpakolják, szó nél­kül, hang nélkül. — Nagyon köszönöm — mondja halkan az idős em­ber. Nincs „szívesen” vagy „semmiség, feldobtunk itt, a szomszédban egy rossz drót­hálót is.” Kiknek, miért, hányszor is hálálkodunk, köszönge- tünk, pusztán a felénk nyújtott kézért. Vagy már a szándékért is? K. Zs. '"»V" X i

Next

/
Oldalképek
Tartalom