Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

Véres tüntetések Teheránban Harminc halottja és több száz sebesültje van a sortüzeknek A katonaság vasárnap Is­mét vérbefojtotta a teheráni egyetem előtt összegyűlt több tízezer kormányellenes tün­tető megmozdulását A kato­nák tüzet nyitottak a felvonu­lókra, s a sortűz következté­ben harmincán meghaltak és több százan megsebesültek. A főváros mentőautók szirénázá­sától volt harcos, a kórháza­kat és utcákat sebesült hozzá­tartozóikat kereső asszonyok lepték el. Több szemtanú szá­molt be arról, hogy a katona­ság halálosztagai mellre cé­loztak: nem szétoszlatni akar­ták a tüntetőket, hanem agyonlőni. Eközben Khomeini ajatol- lah a harc folytatására szó­lította fel az iráni népet és Baktiar miniszterelnököt áru­lónak nevezte. A vallási ve­zető állásfoglalásának hírére újult erővel lángoltak fel a tüntetések. A felvonulók üte­mesen kiáltozták: „halál Baktiarra”. A katonák csak­nem negyed órán át szünet nélkül lőtték a tüntetőket az egyetem szomszédságában lé­vő csendőrségi épület tetejé­ről, de még egy óra múltán is lehetett lövéseket 'hallani. Tüntetésekről érkeztek hírek több vidéki városból is. Vasárnapi sajtóértekezletén Khomeini újból és egyértel­műen leszögezte, hogy semmi­képp sem tárgyal Baktiarral, ha nem mond le tisztségéről. Khomeini ismét kijelentette: az első alkalmas időpontban hazatér, hogy megvédje az iráni nép jogait. „Külföldi ér­dekeket kiszolgálva a tör­vénytelen kormány azonban megakadályozza hazatérése­met” — hangoztatta. Egy esetleges államcsínnyel kap­csolatban Khomeini így fog­lalt állást: „népem nem fél a katonai puccstól, ... utolsó csepp vérükig ellenállnak majd”, Sapur Baktiar iráni minisz­terelnök hétfőn délelőtt tar­tott teheráni sajtóértekezletén közölte, hogy legalább 48 órá­val elhalasztotta a tervezett párizsi utazását. Az iráni fővárosban ugyan­akkor újabb kormányellenes tüntetések kezdődtek. A tün­tetők ismét „halál Baktiarra!” jelszóval vonultak végig Te­herán utcáin. Egyes hírek sze­rint soraikban ott voltak az iráni hadsereg polgári alkal­mazottai is. Hétfőn délben Khomeini tanácsadója — dr. Jazdi azt közölte, hogy az ajatollah azonnal útrakel Teheránba, amint a repülőteret valóban megnyitják és az Air France közli, hogy megfelelőek a biztonsági feltételek. Ismeretes, hogy az Air France előzőleg közölte, csak akkor indítja el a kü- löngépet Teheránba, ha meg­felelőek a biztonsági feltételek és az utazást a normális eljá­rásoknak megfelelően enge­Tartalék irr egyvenkét tonnát nyom az a vasszerkezet, amely a Vinnyica és Álbertirsa között 750 ki­lovoltos távvezeték ha­zai végpontján álló óriás transzformátorok vázát al­kotja. összesen hét transz­formátor működik Albert- irsán, s ami érdekes: a ha­todik vázszerkezetet fele annyi idő alatt készítették el a gyártók, mint az elsőt. A nagymértékű Időcsökke­nés oka: a munkaszervezés tökéletesítése, a begyakor­lottság fokozása, célgépek és -szerszámok alkalmazá­sa, azaz a tartalékok föl­tárása, hasznosítása. Hoz­zátesszük rögtön: az egy­szerű, kézenfekvő tartalé­koké. Amilyenek minden termelési folyamatban kí­nálkoznak, csak nem min­denkor veszik észre, kama­toztatják azokat. Ahogy a magánembernek tartaléka az OTP-betét, a vállalatnak — s összességé­ben a népgazdaságnak is — az áru- és pénz- (deviza) készlet, így a többi között az anyagok, alkatrészek, félkésztermékek hegye, halma. Tartalék; van mi­hez nyúlni szükség, baj esetén. Tágabb értelemben tartalékok a meglevő, de ki nem használt — vagy kellően nem értékelt — erőforrások is. Ezek az úgynevezett belső tartalé­kok, melyek legfőbb jel­lemzője, hogy újraterme­lődnek ; egyetlen szervezet sem állíthatja, hogy kime­rítette összes tartalékát. A tartalékok újraképződ­nek, mégpedig legtöbbször más és más minőségben. Másfél évtized alatt a ko­hászatban egyharmadával csökkent az egy tonna acél- nyersvas előállításához fel­használt kohókoksz meny- nyisége. A tüzelőanyag­megtakarításnak viszonylag egyszerű tartaléka volt ez. Már valamivel bonyolul­tabban igénybe vehető tar­talék az, amihez mostaná­ban nyúlnak a távfűtő vál­lalatok. Automatikus fű­tésszabályozókat — hőérzé­kelő és vezérlő berendezé­seket — szerelnek fel a la­kóházakban, s ezek a külső hőmérséklettől függően csökkentik vagy növelik a lakásokba eljutó hőmeny- nyiséget. Ha minden távfű­téses lakást ma ezen a módon látnának el meleg­gel, az százezer tonna fű­tőolaj megtakarítását ten- .né lehetővé. Ez már más minőségben újraképződött tartalék, s még inkább an­nak tarthatjuk az új tí­pusú kazánokat, melyek tüzelőanyag-hasznosítása egyharmadával, felével jobb a jelenleg használta­kénál. T ág terepen szemlélőd­hetünk a tartalékok birodalmában. A fel­dolgozó fémiparban pél­dául a hidegalakítás, a for­gácsolás helyett alkalma­zott sajtolás, préselés, pre­cíziós öntés, termékfajták­tól függően 23—47 száza­lékkal mérsékelheti az anyagszükségletet — amint azt egy reprezentatív vizs­gálat igazolta' —, s ez csak egy tartalék a sok közül. Az iparban a teljes terme­lési költségeknek 69 száza­lékát teszi ki az anyagok ellenértéke; csupán a köz- lekedésieszköz-iparban az anyagfelhasználás egyszá­zalékos mérséklése 320 mil­lió forintos csökkenést eredményezne! Egy másik adat: minden száz kilométerből 33-at üresen tesznek meg a te­hergépkocsik jelenleg ha­zánkban. Persze az ilyen és hasonló tartalékok fel-, tárásához szervezni kell, kellő szervezetet, formát, körülményeket kialakítani, mert „magától” egyetlen tartalék sem jelentkezik. Ráadásul a tartalékok többsége ma már nem any- nyira könnyen hozzáférhe­tő, mint a tehergépkocsik üres kilométereinek csök­kentése, az anyagfelhaszná­lás ésszerű normáinak ki­alakítása. Hatalmas tarta­lékok rejlenek a kisegítő tevékenységben foglalkoz­tatottak meghökkentően magas arányának mérsék­lésében. A kohó- és gép­iparban 1978-ban a terme­lés bővülésének tempóját jóval túllépte a készletek növekedése, s a tőkés be­hozatal 16 százalékkal na­gyobb mértékben gyarapo­dott, mint maga a termelés. E gy-egy lépés forint­heggyel, milliárdokkal fizethet, ha: megtesz- szük azt a lépést. Ma még nem mindegyiket tesszük meg, gyakran veszni hagy­juk lehetőségeinket. Azért, mert meglehetősen ala­csony a gazdálkodó szerve­zetek szervezettségi szín­vonala, azaz nem ismerik fel, nem kellő időben mu­tatják meg a tartalékokat. A tartalék: a gazdagabb holnap. Ez teszi érdemessé a teendők megfontolását, szükségessé pedig a nehe­zebb feltételek formálta gazdasági környezet. Lázár Gábor délyezik — viszont Baktiar hétfő reggeli sajtóértekezle­tén azt hangoztatta, hogy előbb biztosítani kívánja az ajatollah biztonságát (amit Párizsban úgy értelmeznek, hogy nem óhajtja Khomeini visszatérését, amíg az két­ségbevonja a kormány törvé­nyességét). Ily módon továbbra is bizonytalan, (hogy mikor kerülhet sor az Air France kü- löngépének útjára. Khomeini Neauphle-Le-Cha- teauban már válaszolt Bak­tiar érvére, s azt hangoztatta, hogy valahányszor a „tör­vénytelen kormány” vette ke­zébe a „biztonság” megőrzé­sét, ez vérfürdőre vezetett. _ Neauphle-Le-Chateauban hétfőn délután még nem cso­magolták ki azokat a bőröndö­ket, amelyeket a csütörtök es­ti indulásra készítettek elő. Arra számítanak, hogy a visz- szatérésre bármikor sor kerül­het. Ami Khomeini visszatérését illeti, új fejleménynek szá­mít az a teheráni bejelentés, amely szerint kedden napkel­tétől napnyugtáig nyitva tart­ják a repülőteret. Ez elvben lehetőséget ad a síita főpap hazatérésére. Mint jelentettük, Khomeini hétfőn közölte, az első adandó alkalommal — azaz, ha a repülőtér fogadja gépét — hazatér Teheránba. Khomeini ismét elhalasztot­ta hétfőre tervezett hazauta­zását, mert az iráni hatósá­gok továbbra is zárva tartják Teherán nemzetközi repülőte­rét — közölte az iráni vallá­si-politikai vezető egyik ta­nácsadója hétfő este. Mi­közben Teherán már valósá­gos csatatérré vált, Sapur Baktiar miniszterelnök tovább folytatja időhúzását. PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM jilt A 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 30., KEDD Vizsgázik az albertirsai távvezeték A hét végén kapcsolják össze az energiarendszert Tizedik napja vizsgáztatják a magyar és a szovjet szakem­berek a prágai közös teherel­osztó közreműködésével az Al- bertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos villamos távvezeté­ket és a hozzá tartozó beren­dezéseket, automatikus védel­mi felszereléseket, kapcsolókat. Ennélfogva mesterségesen állítottak elő olyan zárlatokat, zavarokat, amelyek üzemszerű körülmé­nyek között érhetik majd a távvezetéket és a szocialista országoknak szinte fél föld- résenyi területét átfogó ener­giarendszerét. A módszeres és szigorú vizs­gálatok már eddig is igazol­ták, hogy az építők és szere­lők körültekintő munkát vé­geztek. A szigorú próbák azon­ban jelentősen terhelik a kö­zös energiarendszert, s miután az ellenőrzés idején tartalékokat is készenlét­ben kell tartani, általában éjjel — szombaton és vasárnap pedig napközben is — tehát a legkisebb ener­giafogyasztás időszakában vé­Felemás év után Monoron Az idén: egymffliárd feteti Nem hozott rekordot az el­múlt esztendő a Monori Álla­mi Gazdaságban. A kukorica és a szőlő ugyancsak meg­sínylette a kedvezőtlen időjá­rást. Búzából, zöldborsóból, kukoricából már lényegesen jobbak voltak a hozamok, de ez utóbbi kultúrának a minő­sége lett gyenge. Más gazda­ságokban ősszel az okozott gondot, hova tegyék a temér­dek burgonyát, itt a rossz minőségű vetőmag és az ugyancsak gyenge növényvé­delem miatt nem volt jó a termés, s zöldbabból is keve­sebbet takarítottak be, mint amennyit terveztek. Országosan is elismerésre méltó adat: a tehenenkénti fejési átlag több mint 4500 liter. Sertés­telepeiken rekonstrukció fo­lyik, mégis ugyanannyi állatot küldtek tavaly a vágóhidakra, mint az azt megelőző évben. A Monori Állami Gazdaság­ban a tervezettnél kevesebb lesz a nyereség, így keveseb­bet oszthatnak szét dolgozóik között részesedésként, és fejlesztési terveiket is csök­kenteni kell. Mindez nem róható csupán az időjárás rovására. Ellen­kezőleg: 100 millió forinttal nagyobb a termelési érték, mint 1977-ben, de a termelési költségek ennél is gyorsabban növekedtek. Hozzájárultak az eredmény romlásához a mun­kaszervezési és munkafegyel­mi hiányosságok, a munka­idő rossz kihasználása és az időnként pazarló gazdálkodás. Az önkritikus értékelést Kiss Lajos, az állami gazdaság igazgatója mondta el, a kerü­leti igazgatók, párttitkárok, szakszervezeti és KlSZ-tiszt- ségviselők számára tartott ér­tekezleten. A tervek szerint idei ter­melésük meghaladja az egymilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy naponta 3,6 millió forint árbevételt kell elérniük. Ha dolgozóik jobb munkával elérik a kitű­zött célt, körülbelül hatszáza­lékos bérfejlesztésre számít­hatnak. Néhány ágazat eredményei jobbak lesznek annál, mint amit az ötéves terv 1979-re előírt. Az átlagosnál gyorsab­ban fejlődik az állattenyésztés. Takarékosan tervezték meg az idei gazdasági évet, ennek ellenére fejlesztik munkás- szállóikat, támogatják dolgo­zóik lakásépítési terveit, a gyermekintézményeket. A szo­ciális ellátásra, kulturális és sportcélokra több mint egy­millió forintot költenek k. l. Több tej, nagyobb választék Hatvanegymiffió liter Pest megyének — Ez már a második pohár! — adja tudtunkra egy szeplős kisfiú az ismert reklám falra­gaszon. önkéntelenül ez a kép ötlött fel bennem, amikor Ber­talan István a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat igaz­gatója beszélgetésünk során az iskolatej-akciót hozta szóba. A vállalat eredményei — e vonatkozásban nem lebecsül- lendők. Pest megye 70 isko­lájába naponta 27 ezer pohár tejet szállítanak a nebulók nem kis örömére. S még mesz- sze vannak attól, hogy minden lehetőséget kihasználnának. Ha nem is kevés az a meny- nyiség, természetesen a válla­lat termelésének javát mégis a tasakos csomagolású adja. Ebből'118 üzletbe szállítanak. Tavaly 61 millió liter került hat állami gazdaságból és 33 termelőszövetkezetből a váci, az alsónémedi és a nagykőrösi földolgozó üzembe. Az idén Heves, Nógrád és Bács me­gyében 210 millió liter tejet vásárolnak föl, s ez 5 száza­lékkal több, mint tavaly. Ter­mékeik választéka is bővül. Jelenleg is 20-féle terméket készítenék, közülük a legújabb az extra krém-joghurt, amely­nek igen magas a zsírtartal­ma. Az igazgató ígérte, hogy idén javul termékeik minősége is. Példaként említette a csoma­golás jelenlegi hiányosságait. Csökkenteni akarják a 100 millió forintos raktározási költséget is. V. B. Az albertirsai fogadóállomáson gezték, illetve végzik a vizs­gálatokat. A számítások szerint a hét végéig fejezik be a pró­bákat. Ekkor kerül sor tehát a bét európai KGST-ország egye­sített energiarendszerének és a Szovjetunió déli egyesített energiarendszerének már nem­csak időszakonkénti, hanem végleges összekapcsolására, úgynevezett párhuzamos kap­csolására. Ezzel létrejön a világ leg« 1 nagyobb egységes energia- rendszere, amelynek tápáló erőmüvei mintegy 180 ezer megawatt teljesítménnyel szolgáltatják az áramot A világon csupán né­hány helyen, a Szovjetunió­ban, Kanadában és a Egyesült Államokban működnek 750 kilovoltos villamos távvezeté­keik. Pest megye és az OTP vezetőinek megbeszélése Tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottságának székhá­zában az elmúlt év eredmé­nyeiről és az idei feladatokról tanácskoztak Pest megye veze­tői és Szirmai Jenő, az Orszá­got Takarékpénztár vezérigaz­gatója. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. KÖZE LET Dario Valori, az Olasz Kommunista Párt vezetőségé­nek tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára január 26—29-e között Budapesten tartózkodott. Az OKP képviselőjével megbeszélést folytatott Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula osz­tályvezető-helyettes. Az OKP XV. kongresszusa előkészíté­sének kérdéseit érintő baráti, elvtársi légkörű megbeszélé­seken kölcsönös tájékoztatásra is sor került a két párt hely­zetéről és tevékenységéről. Hans-Joachim Hoffmann, az NDK kulturális minisz­tere, aki Pozsgay Imre kul­turális miniszter meghívá­sára tartózkodott Magyaror­szágon, vasárnap elutazott Budapestről. A négynapos lá­togatás során a két kulturális miniszter áttekintette orszá­gaink kulturális kapcsolatait és tárgyalásokat folytatott ezek további fejlesztéséről. Az NDK kulturális miniszterét fogadta Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Rácz Pál külügyi államtit­kár hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Budapesten akkredi- dált külföldi tudósítók részére Magyarország 1978. évi külpo­litikai tevékenységéről, és vá*- laszolt a tudósítók kérdéseire. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke hazaérkezett Japánból, ahol a Japán Tudományos Akadémia fennállásának 100. évfordulója alkalmából rende­zett tudományos üléssorozaton több szakmai előadást tartott. Török István külkereske­delmi miniszterhelyettes a magyar—NSZK gazdasági, ipa­ri, műszaki együttműködési vegyes bizottság harmadik ülésére vasárnap az NSZK-ba utazott. A magyar Külügyi Intézet és a kanadai Külpolitikai In­tézet harmadik kerekasztal- konferenciáját rendezték meg Budapesten. A magyar kül­döttséget Gyovai Gyula, a ma­gyar Külügyi Intézet igazga­tója, a kanadai delegációt J. Rastoul, a kanadai Külpoliti­kai Intézet ügyvezető igazga­tója vezette. A tanácskozáson részt vett Dorothy J. Arm­strong, Kanada budapesti nagykövete is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom