Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1979. JANUÁR 10., SZERDA Felépüli háromszázhatvanegy lakás Tovább fejlődött a város Ipara Több termék került nyugati exportra Az MSZMP városi bizottsá­ga kibővített ülést tartott. Az ülésen Gyigor József első tit­kár terjesztette elő a városi pártbizottság 1978. évi gazda­ságpolitikai cselekvési prog­ramjának végrehajtásáról szó­ló jelentést, amelyet a testü­let megvitatott, majd egyhan­gúlag elfogadott. A pártbizottság és az üze­mek pártszervezetednek cse­lekvési programjai megfele­lően segítették a feladatok megoldását. Az ipari terme­lésben és a városfejlesztés­ben az előirányzatok nagy­részt megvalósultaik. Az ipa­ri termelés a tervezettnek megfelelően, 6,6 százalékkal nőtt, a tőkés export 1977- ben 377 millió forintot tett ki, 1978-ban előreláthatólag 552 millió forintot, 46,3 százalé­kos a növekedés. Kedvező változás, hogy a gépipar és a könnyűipar a tőkés piacon való áruértékesítésből 213 mil­lió forint összeggel vette ki a részét, a kiegyensúlyozott fejlődés eredményeként. Szá­mottevő a KÖZGÉP, a ME­ZŐGÉP, a PEVDI, a vasipari szövetkezet és a konzervgyár exportjának növekedése. Előremutatók azok az intéz­kedések, amelyeket 1978-ban a termékszerkezet korszerűsí­tésére és a technológia fej­lesztésére tettek. A KÖZGÉP-ben új típusú útépítőgépet konstruáltak, a MEZŐGÉP termékei korszerűsítésére törekszik, a konzervgyár a techno­lógiát és a tárolást fej­leszti. elérni. A takarékos gazdálko­dás kiemelt feladat volt, több helyen folyamatosan fe­lülvizsgálták az aAyagnormá- kat, ám a kelleténél kisebb fi­gyelmet fordítottak az import anyagokkal való takarékosság­ra; az idén szintén jelentős változásnak kell belkövetkez­nie. Tavaly adták át az EVIG-ben a HB-csarno- > kot, amely az elbírt idő­pontban látott munkához és a második félévben fo­lyamatosan termelt. A Fűrész-, Lemez- és Hordó­ipari Vállalatnál elkészült a székülés üzem, amelyben megkezdődött a próbagyártás, a közeljövőben hozzálátnak az ütemes termeléshez. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a -város iparában dolgozó munkáskollektívák alkalma­sak a megnövekedett felada­tok megoldására, azonban a vezetői mimka színvonalának emelkednie kell. A városfejlesztési tervek többségükben teljesülitek. Fel­épült 361 lakás, elkészült a Lövész utcai bölcsőde, a szé­les körű társadalmi összefogás szép példájaként. Két terem­mel bővült a Pesti út 10. szám alatti óvoda, rövidesen befe­jeződik a Széchenyi úti óvoda rekonstrukciója, a Batthyány utcai óvoda ebben a félévben elkészül, a Május 1. Ruha­gyár közreműködésével. A rendelőintézet tavaszra felújít­va és kibővítve várja a bete­geket, a Kölcsey téri gyógy­szertár jó ütemben épül. Jelentős eredményeket ért el a város az útépítési és út­felújítási program teljesítésé­vel, továbbá 21 földutat gya­lultak, karbantartottak és jár­da épült a Rákóczi út belső szakaszán, valamint a Dohány utcában. Folytatódott a víz­műtelep és a belvízelvezető csatornarendszer építése. Bő­vült és korszerűsödött a köz­világítás, öt nyilvános tele­font helyeztek el a városban. Megfelelő ütemben haladt az idei lakásépítési és egyéb vá­rosfejlesztési beruházások elő­készítése. Az 1978. évi eredmények el­érésében nagy szerepe volt a munkaverseny mozgalom­nak. A vállalásokat, amelyek főként a kiemelt feladatokra irányultak, a brigádok telje­sítették. A városfejlesztésben nőtt a társadalmi összefogás, amely a költségek csök­kentését és a gyorsabb ki­vitelezést szolgálta. A pártszervezetek irányító, el­lenőrző munkája konkrétabbá vált, a gazdaságpolitikai agi­táció hatékonyabb volt. Az eredmények megfelelő alapot adnak az idei feladatok meg­oldásához, amelyeket az MSZMP KB határozata és a városi pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja tartalmaz. (A cse­lekvési programot lapunk hol­napi számában közöljük.) T. T. Ária- és dales! T anácstagok — a járás fejlődéséért A járás fejlődését tevéke­nyen segítik a tanácstagok. A lakosság és a hivatali veze­tők között gyakran ők az osz- szefogó kapocs: észrevételeket, javaslatokat tolmácsolnak, se­gítenek a különböző felméré­sek elkészítésében, tervek megvalósításában. Ismerniük kell egymás munkáját, terü­letét is ahhoz, hogy átfogó ké­pet alkossanak a megye, a járás helyzetének alakulásá­ról. Erre az évre több felada­tot tűzött maga elé a ceglédi. a nagykőrösi és a ceglédi já­rásbeli Pest megyei tanácsta­gok csoportja. Idei első, feb­ruárra tervezett ülésén a ke­reskedelmi ellátás kerül meg­tárgyalásra. Az év során fog lalkozik majd a környezetvé­delemmel, különös tekintettel a köztisztaság értékelésére, megvitatja a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműkö­dését, a tapasztalatok ismere­tében. E. K. Hasznos együttműködés Kés^eíüies háziruháb készülnek Barlay Zsuzsa ária- és dal­estje — a felnőtt bérleti hang­verseny előadásaként — ja­nuár 15-én, hétfőn, 18 órakor kezdődik a ceglédi zeneisko­la hangversenytermében. Zon­gorán Freymann Magda kísér. Mint fűrész a fát, úgy hasítja a minta szerint a sok ré­teg ruhaanyagot a vertikális szabászgép a Cegléd és Környé­ke Háziipari Szövetkeze; műhelyében. A textíliából kényel­mes háziruhák készülnek hamarosan. A képen: Gregor An- talné és Ecser Gyuláné vezeti, irányítja az ügyes elektromos szerkezetet. Apátt-Tóth Sándor felvétele Hogyan éljen az idős ember? Az idős emberek helyes táp­lálkozásáról lesz szó holnap, január 11-én, délelőtt fél 11 órától, a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központ nyugdíjas­klubjában. Az előadást dr. Kerekes Tamás főorvos tartja meg. Színházba máshová A Ceglédi műsorkalauz e havi száma, a Kossuth Műve­lődési Központ, a városi-járási könyvtár, a Kossuth Múzeum, a családi ünnepeket rendező iroda és a Szabadság Filmszín­ház műsorain, rendezvényein, kiállításain kívül, a kecskemé­ti Katona József Színház elő­adásait is közli, ugyanis ami­óta hasznavehetetlen a ceglédi színházterem, nem tudják fo- gadni a tájoló társulatokat. A bérletesek és az eseten­ként jegyet váltók most a fővárosi, a szolnoki és a kecs­keméti színházakat látogatják. Az építőipar a tervezettnél nagyobb mértékben, 11,4 szá­zalékkal növelte teljesítmé­nyét, 1977-hez viszonyítva, elsősorban a Ceglédi Építő­ipaira Vállalat javuló munká­jának eredményeként. A vá­ros üzemeiben általában üte­mesen termeltek, és az érté­kesítés is egyenletes volt, de néhol az anyagellátás meg­szervezése akadozott, illetve a szabvány-ellátás okozott gon­dot, mint például a Május 1. Ruhagyárban és a Nívó Ru­házati Szövetkezetben. A jobb minőségű munkával csökkent a selejt, ám to­vábbi teendőkre van szükség, elsősorban megfelelő techno­lógia kialakítására és a tech­nológiai fegyelem megtartásá­ra A gyártásközi ellenőrzés szigorítására ugyancsak nagy gondot kell fordítani. Az üzem- és munkaszerve­zésben jelentős intézkedések születtek. A KÖZGÉP-nél az exportra készülő termékek gyártásához új szerszámokat szereztek be, munkafolyama­tokat szerveztek át. Az EVIG-ben folytatódott a cél­gépek beállítása. Üj technoló­giát vezettek be a MEZÖGÉP- ben, a Fűrész-, 'Lemez- és Hor­dóipari Vállalatnál a tároló­tér ésszerű rendezésévéi mun­kaerőt takarítottak meg és jobban kihasználták az anyag­mozgatást végző gépeket. A jelentés felhívta a figyel­met, hogy az 1977. évieknél tetemesebb készletekkel zártak az üzemek és jelentős érté­ket képvisel a befejezetlen, valamint félkész termék is; az idén alapvető változást kell A TÖRÖK IDŐKBEN Irsa el­néptelenedett., a jobbágyok elszéledtek az alföldi me­zővárosokba, a nemes bir­tokosok elmenekültek a Felvi­dékre. Közülük az Irsay csalá­dot nyomon követhetjük, a többiekről nem igen tudunk. Ónodon húzódtak meg, elcse­rélték itteni földjeik egy ré­szét az ugyancsak Ónodon megkapaszkodó Szekeres György peszéri birtokával, és eladtak egy pusztát Mester Istvánnak. Mester örökösei, Zlinszky József és felesége, báró Recsiszky Eleonóra, a tö­rök kivonulása után, királyi és nádori megerősítő okleve­lek biztonságában, megtele­pedtek lrsán; ezerötszáz-hol- das birtokuk, Felsőlenc, hatá­ros volt Cegléddel'. Zlinszky, aki nyugtalan, iz­gága, harácsoló ember volt, rossz szelleme az irsai neme­seknek, 1754 tavaszán, hat bé­resével, három jobbágyával és három ostorosával, elszán­tott a ceglédi páskomból több hold gyöpöt. Néhány nap múl­va a ceglédiek meglesték, ve­tés közben meglepték, lefog­ták és bekísérték őket Cegléd­re, ott Antonius Baan uradal­mi ügyész kihallgatta hármó­jukat. Hajdú Miskó Janó ezt val­lotta: „Azon Gyöpnek föl. szántá­sát Urok, Zlinszky Joseph pa­rancsolatából tette, aki Áp­rilis 29-én Béreseivel és Job­bágyaival kimenvén és az Ekék előtt járván mindenütt süvegekkel, hogy meddig és merre szántani köllessék, je­gyezte.” Területet foglalt a páskomból Sirázsahafom - határhalom Megtagadott vallomások Ugyanezt állította Adamus Ambrus és Muba György is. Akkor Zlinszky összehívta a Váracskayakat, Irsay Pált, Sza­bó Lőrincet és más birtokoso­kat, akik összefogva, a határ egész hosszában mélyen be­nyomulva a ceglédi területre, földeket vettek birtokukba, azokon új jeleket állítottak, a régieket keletebbre helyezték. A fél Bércéit foglalták el, mintegy ezerötszáz holdat, erőszakkal, majd 1754. augusz­tus 8-án hamis tanúkkal meg­járatták az új határt: tizenöt kunszentmiklósi, körösi, tá- piószentmártoni, tápióbicskei, felsőszentgyörgyi, irsai, rékasi, alberti, kecelei és szarvasi idős embert hoztak el otthonából, etették, itatták őket, hajdan ezen a tájon szolgált csikóso­kat, gulyásokat, kospásztoro­kat, borjúcsordásokat, juhá­szokat, béreseket, közöttük egy kocsmárost, nyolcvanegy éves volt Tokaji András, nyolcvan­kettő Bálint György, nyolcvan Juhász István, de a legfiata­labb is túl az ötvenen. Nagy időket megélt emberek, akik gyermekek voltak a török időkben, és átélték Rákóczi szabadságharcát is. A ceglédiek hat év múlva, 1760-ban járatták meg az ősi határokat kilenc körösi, kun­szentmiiklósi, abonyi, kecske­méti és pilisi öreg pásztorral, elsőnek három olyan öreggel, akik az irsai nemeseknek is tanúskodtak. Az ő vallomásuk a legértékesebb, mert tagad­ják korábbi vallomásaikat, mint „reá kent vallást nem igazán írták” az akkor fölvett jegyzőkönyvet. A HÁROM JEGYZŐKÖNYV számos olyan határjelet említ, amelynek az emléke is kive­szett napjainkra, a villongás becses földrajzi nevekkel szol­gál, egyben bepillantást enged a régi emberek életébe, sorso­kat, korszokásokat ismerünk meg, amikről a történelem- könyvek nem írnak. Alábbi­akban néhány kulcsfontosságú határjelről szólunk. A Szarvas-tó az irsaiak sze­rint Fehér-tó. A Nagykőrösről hívott ceglédi tanú, Michael Varga így cáfol: „Rákóczi kurucságától fog­va életem napjait mindétig ez Mike Budaj pusztán töltöttem Csikósok, Gulások mellett boj-. tárkodván, ezen meg mutatott Nagy Tót, amelyiknek alsó végin. vagyon az általjárás. Szarvas Tónak hallottam ne­vezni, hogy pedig Fehér Tó­nak neveztetett volna, azt csak akkor, midőn mint Tanúnak hordoztatott Zlinszky Uram. Embereitül és némely Irsai Lakos Tótoktul hallottam, ki­ket mingyárt mégis tortoltam, mondván, nem Fehér Tónak, hanem Szarvas Tónak nevez­tetik.” A Gerjefőből a XVIII. szá­zadban dús erek folytak észak­keletnek a Kőriserdő irányá­ban. Az irsaiak az érvonulatot mutatták választó határnak, velük szemben Andreas Varga így vall: „Több tanú társaimmal együtt, midőn Zlinszky Uram Mike Budának határát járat­ta, a mezőn mi meg nem es- küttünk, hanem az határ já­rást el végezvén, az után Irssán tettük le az hitet. Mely határ járásban nem hogy a Tanúk, de inkább Irssaiak ve­zették az Tanúkat, más felé igazítván minket. valamely Gerje Tó nevezetű helyre. Önnön akaratjuk szerént ke­resték a határokat, azért is vallom le tett hitem szerént. hogy akkori Vallásom nem igazán iratot bé.” Apáca oromjának az irsaiak egy alig kivehető, homokkal befutott gyöpös árkot mutat­tak, a valódi, jól látható árkot és ormot Mathias Gáli fölis­merte: „Az Apácza Oromjának Ne­vezet hely a természet szerént bizonyos folyások közt mint egy szigetnek Oromját ábrá- zollya, különböztette meg a Czeglédi földet az Irsaitul.” A STRÄZSAHALMOT Határ­halomnak állították, sokkal dé­lebbre, mint ahol a valódi áll. Andreas Varga ezt mondja: „Emlékezem ugyan azon Istrása helyre, ahol Pestis ide­jében a Linea vala, melyet az­után Strázsa halomnak nevez­tek, de azon halmocskát határ jelnek tartattni soha sem hal­lottam.” A Farkasakasztó 1 körtefa 1388 óta határjel, a XVIII. században is állt, mint féltett attribútum, az irsaiak szerint kivágták, ott hevert a törzse, de hogy melyik lett volna, nem tudták, mert több körte- fatuskó is volt ott. A nyolc­vanéves Stephanus Juhász, alias Kálomista, kunszent­miklósi lakos így vall: „Bihárt Vármegyében, a Nyírségben levő Balkán névő Helységben születtem, onnét Jász Berénbe, azután Czeg- lédre szakadtam, ahol Köss Pásztor voltam. A Farkas­akasztó Körívéi fát tudom bi­zonyosság hogy igaz választó határjel légyen, mert midőn Császár nevű Czeglédi Ember magát fel akasztván oda te- mettstett az határ helére, mint olyak temattetni szoktak, ak­kor Czegléden laktam, és an­nak holt testét sógorom,'Szőke. István Istrázsálta.” Hídvégi Lajos ÁGYNEMŰ GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PRV CEGLÉDI MÉTERÁRUBOLTJA: Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. Néhány cikk a választékból: Angin dunnahuzat, 4 szeles Fehér dunnahuzat, 4 szeles Hímzett nagypárnahuzat Ágyneműgarnitúra, 3 darabos 261 Ft helyett 183 Ft 234 Ft helyett 154 Ft 155 Ft helyett 109 Ft 244 Ft i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom