Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. JANUAR T, VASÄRNAP A NEB-vizsgálat nyomán Nincs gazdája az i iskolatejstek A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly tavasz- szal vizsgálta meg a tejtermelés, feldolgozás és fogyasztás alakulását a megyében. A tavaszi NEB-vizsgálat megállapításait eljuttatták a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi, a kereskedelmi, valamint művelődésügyi osztályának azzal, hogy később tájékoztassák a bizottságot a tejtermelést, felvásárlást és értékesítést koordináló tevékenységükről, s Vizsgálják meg, mit lehet tenni az iskolatej-akció fellendítése érdekében. A mezőgazdasági osztály a megye állami és szövetkezeti tejfeldolgozó üzemeinek munkaerő- és szakmunkás-ellátottságának vizsgálatára fordította a legtöbb figyelmet. Elég — nem elég? A vácszentlászlói Galgatej- tiél a 25 szakmunkás a dolgozók egyötödét teszi ki, de közülük csak kettőnek van tejipari képzettsége, a többiek.— gépszerelők, géplakatosok, villanyszerelők stb. A vállalat belátta, hogy ez tarthatatlan állapot; arról értesítették a megyei tanácsot, hogy 33 dolgozójuknak szakmunkásképző tanfolyamot indítanak. A Ceglédtejnél 207-en dolgoznak, 15,4 százalékuk szakmunkás. Az üzem vezetősége szerint ez elég, mert a betanított munkások nem végeznek bonyolult munkát. A mező- gazdasági osztály szerint kevés, mert a gépek kezelése szakmunka. A dabasi Dabastej vezetője is úgy vélekedik, hogy elég az a kilenc szakmunkás, a kilenc betanított munkásnak amúgy sincs meg az alapképzettsége. A 47 dolgozó közül évente nyolc-tíz kilép, munkaerőhiány van. A szakmunkásképzéssel bizonyára jobban helyhez lehetne őket kötni. Ígéretet a dabasi Fehér Akác Tsz elnökétől kapott az osztály: 1979-ben szakmunkásképző tanfolyamot szerveznek. A kőröstetétleni Alföldtej 120 dolgozójából 14 a tejtermékgyártó szakmunkás, a tanfolyamot 1977-ben végezték el az üzemben. A tanfolyam megszervezésére sok energiát fordítottak a vezetők, a dolgozókat egyenként győzték meg a továbbképzés szükségességéről. Az új szakmunkások többsége nő. A törökbálinti Budatej 207 fizikai munkást foglalkoztat, 72-nek van szakmunkásbizonyítványa. Csakhogy többségük — nem tejipari szakmunkás. A tantestület érdeme A művelődési osztály a kereskedelmi osztállyal karöltve vizsgálta meg a NEB felkérésére, hogy mit lehetne tenni az iskolatej-akció kiterjesztése — vagy inkább életre keltése — érdekében. A szállítókon semmi sem múlik, legalábbis ami az áru mennyiségét illeti — mondják a kereskedelmiek. Véleményük szerint csak az iskolán belüli értékesítés hozhat eredményt. Magyarul: az akció megszervezése nem kereskedelmi feladat. A művelődési osztály ennek a megállapításnak nem örül. Tudják — amint ezt valamennyien tudjuk —, hogy a gyerekek egy jelentős hányada reggeli nélkül, sokszor hajnalTörvényességi óvás egy pálinkaperben Fordulat a Böjti-ügyben Rejtekpincék mesterei címmel a zugpálinka-főzőkről és a megyében (is) egyre szaporodó bögrecsárdákról múlt év nyarán cikk jelent meg a Pest megyei Hírlapban. Az írás egyebek mellett foglalkozott Böjti Sándor bírósági ügyével is. Nagykáta egyik legvagyonosabb emberétől — a borvizézé- sért tíz évvel korábban már elítélt férfitől — 238 liter hamisított pálinkát foglalt le a rendőrség, amikor tanyájáról fuvaroztatta haza az italt. A Nagykátai Járásbíróság példát statuáló és a jómódú vádlottra is visszatartó erejű büntetést kívánt kiszabni, s 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 25 ezer forint pénz- büntetésre ítélte a 61 éves zugfőzőt. Az ítéletet azonban nemcsak a vádlott, hanem az ügyész is súlyosnak találta, s ezért a megyei bíróságtól mindketten az első fokú döntés enyhítését kérték. Indítványuknak helyt adva a . fel- lebbviteli büntetőtanács jelentősen mérsékelte a büntetést: eltörölte a felfüggesztett szabadságvesztést, s 10 ezer forintra csökkentette a pénzbírságot. Mivel ekkora összeggel jóval kisebb vétkű feketézőket is büntetett a megyében nem is ritkán a Vám- és Pénzügyőrség, azzal a furcsa ellentmondással zárult le tavaly jogerősen a Böjti-ügy, hogy egy bűncselekményt csak szabálysértés súlyú büntetéssel toroltak meg. Az elmúlt napokban azonban tudomásunkra jutott, hogy azóta a Böjti-akta a legmagasabb ítélkező fórumot is megjárta. A Legfelsőbb Bíróság elnökének törvényességi óvása alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú ítélet büntetése törvénysértően enyhe, s visszaállította a nagykátai bíróság által kiszabott első ítéletet. Indoklásként a Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a tiltott pálinkafőzés — amelyhez rendszerint tilalmazott értékesítés, (zugkimérés) is kapcsolódik — harácsoló jellegű, s a társadalomra kimagaslóan veszélyes bűncselekmény. Ezért — a határozat szerint — a nagykátai bíróság ítéletében helyesen mutatdtt rá, hogy a terhelt vagyonos állapotát figyelembe véve a puszta pénzfőbüntetéstől visszatartó hatás nem várható. ban érkezik az iskolába. Az órákat üres gyomorral ülik végig. Otthonról aligha hozhatnak tejet, kakaót. A napköziben csak a napközisekről gondoskodnak — tanítás után. Ahol megoldották ezt a gondot, s ahol péksüteményt, sőt esetleg tejet is kapnak a gyerekek, ott ez a tantestület érdeme. Rendszerint úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek vállalkoztak az árusításra. Néhány helyen büfét nyitottak, Van tehát ilyen, olyan, amolyan próbálkozás — csak megoldás nincs. Bebizonyosodott, hogy csak a gyerekekre bízni az árusítást — az elszámolási viták igazolják — nem lehet. A pedagógusok — kevés kivétellel — nem vállalják, mert a. feladatot csak napi munkájuk rovására láthatnák el. Az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezetének állásfoglalása szerint a tantestület tagjai erre nem is kötelezhetők. Három kívánság Három megoldás kínálkozik. Hogy ki melyiket választja, azt az iskola mérete határozza meg. A négyszázas létszámú iskolákban kihelyezett tejboltot lehetne nyitni, s ezt héttől tízig nyitva tartani. Körülbelül száz ilyen nagy iskola van a megyében. (Nyugdíjasoknak kiváló munkalehetőség!) A közepes nagyságúakban kihelyezett árusítást ajánl a művelődési osztály: a helybeli üzlet egy dolgozója a tanítás előtt és az első két szünetben árulhatna péksüteményt, tejet, kakaót. Meggyorsítaná az árusítást a tejjeggyel való fizetés. A kisebb iskolákban megtenné a felelős-rendszer is. A bolt gondoskodna a szállításról, az iskolai megbízott pedig — aki nyugdíjas is lehetne — átvenné az árut és eladná a. gyerekeknek. Utasítást persze senki nem ad — és nem is adhat. 1979 a gyermekek nemzetközi éve... Hatos Erzsébet Sportba jók üzemében A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének sporthajó üzeme termékeinek nagyobb hányadát exportálja. A külföldi piacokon keresett sporthajók gyártásának fokozására új műhelycsarnokot építettek, ahol már folyik a próbaüzemi termelés. A képen: készülnek a vitorlástestek az új csarnokban. Rózsás Sándor felvétele A tárgyalás szünetében H., az ülnök — mint általában — ezúttal is filozofált. H. bölcselkedései többnyire emlékezetesek. És nemcsak azért, mert az ülnökök meglehetősen ritkán szoktak elmélkedni, moralizálni az esetek felett. A legtöbb ülnök, ha megkérdezi az' ember az ügyről, mond néhány újságból megtanult fordulatot vagy az utcán hallott közhelyet, például, hogy „bizony ismét ölt az alkohol” — és ezzel az ügy el van intézve részéről. Kaland — bűncselekmények ? H. nem ilyen ülnök. Kérdez, kombinál a tárgyaláson, időnként sarokba szorít egy-egy ügyeskedő tanút, vagy sértettet — és soha nem firkálgat elmerülten a pulpitus mögött. Az pedig, hogy időnként cukrot szopogat, igazán nem sérelmezhető, a cukor láthatóan segíti a koncentrálásban, mert mint említettem, H. figyel a tárgyaláson, sőt nézetei M unka ügyi viták Kritika vagy rágalom? Egy vállalat osztályvezetőjének felmondtak. Az indok az volt, hogy a főosztályvezető ellen vádaskodó kijelentéseket tett, amelyek az illetőre súlyos következményeket vonhattak volna maguk után és amikor a fegyelmi tárgyaláson felhívták: igazolja állításait, ennek nem tett eleget, de vádjait fenntartotta, sőt azzal fenyegetőzött, hogy a munkahelyén tapasztalt szabálytalanságokat a felsőbb szervekkel közli, ami majd azzal a következménnyel jár, hogy néhány embert állásától felfüggesztenek. Fenyegetését be is váltotta, mert az illetékes minisztériumban bejelentést tett. Az elbocsátás miatt az osztályvezető panasszal fordult a munkaügyi bírósághoz. Arra hivatkozott, nem akart vádaskodni, csak üzletpolitikai és -viteli problémákra kívánta felhívni a figyelmet. Mindezt a vállalat érdekében kötelessége volt megtenni. A bizottság elutasító határozatot hozott, mire a főtisztviselő a munkaügyi bíróságon a felmondás hatálytalanításáért pert indított. Keresetének helyt adtak és a bíróság elrendelte, eredeti munkakörébe való visszavételét, valamint az elbocsátása óta elmaradt fizetésének megtérítését. Az ítélet indoklása szerint az osztályvezetőnek a vállalat egyes téves üzletpolitikai elgondolásaira tett észrevételei megfeleltek a valóságnak. Az ezekkel kapcsolatos bejelentéseit a minisztérium ellenőrzési osztálya elfogadta és a szabálytalanságokért részben a megvádolt főosztályvezetőt, részben magát, az elbocsátott osztályvezetőt tette felelőssé. Ezért a bíróság alkalmazhatnak találta a Munka Törvény- könyvének a felmondást korlátozó rendelkezését, és a felmondást hatálytalanította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A törvényességi óvási eljárásban csak a jogerős ítélettel lezárt peranyag vehető figyelembe. Ebből következik, nem lehet tekintettel lenni olyan adatokra, amelyek mint bizonyítékok, korábban nem szerepeltek. A munkaügyi bíróság ítélete megalapozatlan, mert az ügy érdemi elbírálásához szükséges teljes tényállást nem derítette fel. Az elbírálásnál a felmondás jogszerűségét, vagy alaptalanságát meg kellett volna vizsgálnia. Amennyiben a felmondási okokat a dolgozó vitássá teszi, azokat alaposan tisztázni kell. — Bár az elbocsátott osztályvezető hangoztatta: nem akart rágalmazni és vádaskodni, csak jogos kritikai megjegyzéseket tenni, ezzel szemben a munkaadó mindvégig arra az álláspontra helyezkedett, hogy magatartása kifejezetten rosszhiszemű volt, állításai valótlannak bizonyultak és munkaköre betöltésére alkalmatlannak bizonyult. Ezt megerősíti az a légkör, amit munkahelyén teremtett. Az eltérő nyilatkozatokra figyelemmel és a minisztériumi módot kellett volna adni, hogy állításainak alaposságát és bejelentésének jóhiszeműségét bizonyítsa. Egyidejűleg azonban a vállalatnak is lehetőséget kellett volna adni, hogy a felmondás indoklásának helytállóságát igazolja. — Részletesen tisztázni kellett volna azt is, hogy a főosztály vezetője intézkedései ellen felhozott vádak mennyiben felelnek meg a valóságnak, mert a munkaügyi bíróság csak e tények ismeretében kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy megnyugtatóan állást foglalhasson, vajon a volt osztályvezető bejelentését egyéni célok és érdekek vezették-e, illetve rosszhiszemű volt-e — hangzik tovább a határozat. A munkaügyi bíróság azonban mindezt nem vizsgálta, tehát ítélete megalapozatlan. A Legfőbb Bíróság még leszögezte: amennyiben kiderülne, hogy a volt osztályvezető az általa kifogásolt intézkedések létrehozatalában és lebonyolításában kezdeményező. illetve aktív szerepet vállalt anélkül, hogy a hátrányosnak vélt elhatározások ellen ícellő időben és írásban tiltakozott volna, a minisztériumhoz később intézett bejelentését nem lehet jóhigzemű- nek tekinteni. Ebben az esetben pedig a Munka Törvény- könyvének a felmondást korlátozó rendelkezését a javára nem lehet alkalmazni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, vizsgálat eredményére tekin- i valamint új határozat hozata- tettel a volt osztályvezetőnek 1 Iára utasította. is vannak a bíráskodással kapcsolatban. Az egyik rögeszméje éppen az, hogy a bíróság nem valami közönséges döntő- bizottság, vagy afféle jogot alkalmazó testület, hanem egy már-már transzcendens — felsőbbrendű — szerv. Ez pedig nem jelent olyasmit, hogy H. tévedhetetlennek tartaná a bíróságokat, de mint többször kifejtette, az emberek pontosan a tévedhetetlenség mítoszát helyezik az ítélősaékekbe, hiszen ez az igazság utolsó bástyája... s itt még következne néhány hasonlat, ha mindezt ő maga magyarázná el. A lényeg azonban nyilvánvalóan az, hogy H.-nak komoly tapasztalatai és ezekre épített elméleted vannak az igazságszolgáltatásról meg a bűnözésről, s legutóbb éppen az egyik régi rögeszméjét emlegette. — Az eseménytelen élet, az egyformaság, a semmittevés ellen az emberek sokféleképpen védekeznek. Én például? Eljövök ide ülnöknek... Ezenkívül még rengeteg helyen keresik az izgalmat, a kalandot, a vállalkozás örömét. Lehet, hogy furcsán hangzik, nekem mégis az a meggyőződésem, hogy a kalandért néhányan még törvénysértést is vállalnak, bár legtöbbször nem is gondolnak erre. Nem mondanám, hogy túl sokan lennének effélék, kiváltképp azt nem, hogy ők adnák a bűnözők zömét, de annál azért jóval többen vannak, hogy ne vegyük észre őket. „Jámbor” tettesek H. okoskodásában lehet némi igazság, ha aura gondolok, hogy a törvény házában időről időre előkerülnek olyan emberek, akik látszólag megmagyarázhatatlanul keveredtek bűncselekményekbe. Az a két falusi-tanyasi házaspár, Péliék és Fabókék például, akiknek most tárgyalja ügyét Dabason a bíróság, oly lázasan indultak hosszú heteken át újra és újra az éjszakába, mintha kommersz szórakozások hasonló élményt nem is jelenthetnének. Vállalkozásukat tapasztalt tolvajok alighanem balekmunkának tartanák, egy pszichológus viszont bizonyára ingerszegény környezettel, sivár lelki élettel és ilyesmikkel magyarázná. Az eset pedig röviden annyi, hogy Fabókék — ezek az amúgy jámbor s mindeddig bűntelen 25 év körüli emberek — autó- foszitogatássai loptak egy időre izgalmat életükbe. Nyilvánvalóan ostoba szórakozás ez, nagy és hálátlan közönséggel. Idétlen időtöltés, de aligha klasszikus bűntett, talán ez a későbbiekben látható is lesz. Ámbár az is lehet, hogy tévedek. Hiszen az egyik károsult i Éjszakai portyák A Faibók—Péli féle különös autóspartik tavaly márciusiban néhány keréklopással kezdődtek, s már ezek nyomán is, akárcsak a nógyhónapos széria adaitt végiig, Wartburgok és Trabantok váltak mozgásképtelenné. A tettesek szimpátiáját a két márka annak köszönhette, hogy ök is ilyen típusú járművekkel rendelkeztek, s a két autó hamarosan egyre sűrűbben tűnt fel az éjszakai országutakon, különösen az E5-ösön. Fabókék ugyanis rövidesen specializálódtak a lerobbant, padkán veszteglő járművekre, s a nagy forgalmú, nemzetközi útvonal ehhez alkalmas terepnek ígérkezett. S valóban, a fővárostól Kecskemétig nincs olyan település, amelyhez a nappal békés polgári életet élő dabasi és ladánybemed házaspárnak ne fűződne tolvajemléke. Alsónémedin egy meghibásodott ZIL-ből a mindig magukkal hordott tömlővel nyolcvan liter benzint eresztettek le az állandó poggyászként fuvarozott mar* monkaranákba, s ugyancsak megcsapoltak három teherautót Dabason is. Táborfalván a helyi autószerelő műhelyéből rádiót loptak. Örkény határában egy mikrobuszból zsákban hordták el a könyveket és ruhaneműket, míg Kecskeméten és Lajosmizsén — amerre jártak — gépkocsik „roggyantak” meg. S a hazai pályán elért sikerek után Fabókék a balatoni sztrádán indultak portyára és két fordulóval nyolc autókereket, gyertyákat, akkumulátort, hengerfejet és egy MZ-kere- ket loptak el, de ezután csakhamar lebuktak Bugyi határában egy Peugeot kifosztása közben. Letartóztatásuk után valóságos gépkocsi raktárt találtak a nyomozók Dabason (így a többi közt huszonhat kereket), mert a zsákmányt majdhogynem hiánytalanul megőrizték a tettesek... ★ — Hát igazi tolvajmentali- tás ez? — kérdezte H. A tolvajok nem gyűjtögetnek, hanem túladnak a holmin, ahogy csak lehet, hiszen erre megy ki az egész vállalkozás, ráadásul minden tárgy egyben bűnjel is, ami növeli a lebukás veszélyét. Csakhogy ezek a Fabókék elsősorban nem is a pénzért tolvaj kodtak — ahogy így a szavaiból kiveszem —, hanem csak úgy, vagyis a lopásért önmagáért — szellemesfcedett H., a nyugdíjas tanító. És figyelje meg: az ilyen Fabókok nincsenek egyedül, ott voltak például aj zebegényi vasutasok, akik hál rom éven keresztül fosztogat-! ták éjjelente a vagonokat, de a rengeteg holmi csak otthon porosodott a padláson, nem adtak el belőle szinte semmit sem... Babus Endre Aüióskeseiyűk az E5-ösön Hiánytalanul megőrizték a zsákmányt tanú éppen ebben a perben közölte komoran: az ilyen embereket kell ártalmatlanná tenni, kérem.
