Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

Január második felében átadják a vásárlóközönségnek a Kislarc ián épülő ABC-t. A háromszáz négyzetméter alapte­rületű épület több mint fele vásárlótér. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ új üzlete a kórházi dolgozók jobb ellátását is szol­gálja majd. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyárból megérkeztek a hűtő­pultok, melyek beszerelése most folyik. A képen: Katona Ist­ván rögzíti az élelmiszertartó polcot. Barcza Zsolt (elvételei Folyamatos a gázszolgáltatás VIZSGÁLJÁK A BALESET OKAIT Két évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy milyen sűrűn lesz beszédtéma Gödöl­lőn a gáz. S hogy lett, az egy­részt öröm, másrészt bosszú­ság. Öröm, mert ez a legké­nyelmesebb, legtisztább, gyors és olcsó fűtéri mód a vártnál hamarább érkezett városunk­ba, bosszúság pedig, mert a szerelés, a gázszolgáltatás meg­indítása körül sok volt a huza­vona. Sőt, egy kisebb baleset is történt, amint arról annak idején lapunkban is beszá­moltunk. A városi-járási rend­őrkapitányságon érdeklődve megtudtuk, hogy az,eset körül­ményeit és okait még vizsgál­ják a szakértők, de hamarosan véglegest mondhatunk. Addig is arra kértük Bamberger Ká­rolyt, a városi tanács elnökhe­lyettesét, hogy mondja el, mi­lyen tapasztalatokat szerez­tek a szakemberek az eddigi­ek, során, s a közeljövőben hol számíthatnak arra, hogy ha­marosan gázzal füthetnek? — A következő lépés a tömb- fűtőmű bekapcsolása lesz — tájékoztatott Bamberger Ká­roly —, már folyik a próba­üzem. Az idén sem pihennek a gázvezeték építői, de keve­sebb új állomást kapcsolunk be. A Kossuth Lajos utcán át, a Munkácsi úti lakótelepre ér­keznek a vezetékek 1979-ben, de okulva a Szabadság téri tapasztalatokból, nem kapkod-' ják el a dolgokat. Hiszen most már mindenki tudja, s ez is egy szempont, hogy a gázzal nem szabad játszani! Jó volna — fűzte hozzá az elnökhelyet­tes —. ha ezt a lakók is tud­nák. S ahol már vezetékes gáz van, nem tartanának pro- bán-bután palackokat, mert ez nagyon veszélyes, és tilos. Nem elég használni a gázt, ismerni is kell- tulajdonságait. Ellenvetésként megemlít­hetjük. hogy a lakók azért ódzkodtak megszüntetni a pa­lacktárolást. mert eleinte aka­dozott a gázszolgáltatás, s at­tól tartottak, hogy fűtés nél­kül maradnak, még a konyhá­ban is. — A kezdeti nehézségeket le­számítva, ma már folyamatos a gázszolgáltatás, semmi sem indokolja tehát a félelmet. A ■továbbiakban éppen arra ügye­lünk maid. hogy csak akkor kapcsolják be a gázosok az ál­lomásokat, ha arra maradék nélkül minden feltétel meg­lesz. — Hol lesz gáz az idén, s mikor? — Legfeljebb néhány lakás­ban lesz szerelés, s olyant sem csinálhatnak a gázosok, mint tavaly, hogy a fűtési szezon­ban még bizonytalan legyen a helyzet. Csak úgy engedé­lyezzük a munkákat, ha az a két fűtési szezon közé esik. A tervek szerint az idén eljut a gáz egy-két nagyfogyasztó­hoz is, mint amilyen a Humán Oitóanyagtermelő és Kutató Intézet és a MÉM Műszaki In­tézete. G. A vasút vonzereje Gépesítve nagyobb teljesítmény Január első munkanapjá­nak zimankó« reggelén keres­tük fel Gödöllőn a MÁV-állo- máson Buskó András vezető pályamestert. A VI-os számot viselő gépesített pályamesteri szakasz dolgozóinak tavalyi munkájáról többször hírt ad­tunk, ezúttal egy kis összesí­tést kértünk teljesítményük­ről. Nyolc plusz hat A szakasz ötvenkét dolgozó­jának 90 százaléka négy szo­cialista brigádba tömörül. A brigádok még decemberben megkezdték felkészülésüket, a január eleién tartandó össze­gező értékelésre. Miközben Bus­kó András előkeresi az anya­got, belép az irodába Martinak Ferenc, az alapszervezet párt­titkára, egyben a Március 15. brigád vezetője és Száraz And­rás, a pártvezetőiSég gazdasá­gi felelőse. Hármasban idézik fel 1978 néhány jelentősebb eseményét. Ilyen a Pécel és Isaszeg kö­zötti, valamint a péceli állo­máson majdnem 6200 méter­nyi vágánycsere, a Túrán épí- I tett négy kísérleti kitérő. Ki­segítésképpen a Terézvárosi I Pályafenntartási Főnökség te­VI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. 1979. JANUÁR 6., SZOMBAT Jó eredményeket ért el a KKMV Fegyelmezett, gyors munkát Megvalósítják a központi programozást Sok a gondja az építőipar­nak. Tudjuk, az egész ország­ban munkaerőhiánnyal küsz­ködnek a vállalatok, s ez az építőket is nyomasztja. Alig győzik a megrendeléseket, emelniük kellene a termelé­kenységet, növelni a haté­konyságot, s ami azt illeti, munkájuk minőségé ellen is sok a panasz. A városunkban székelő Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat vajon milyen évet zárt ta­valy, milyen gondokkal küsz­ködtek ők, sikerült-e előbbre lépniük? Erről kérdeztük a vállalat igazgatóját, Vass Sán­dort, aki jó eredményekről számolt be. Szervezés — Vállalatunk dinamikusan fejlődik. 1978-ban az 500 mil­lió forintos termelési érték volt a célunk, s ezt elértük. Munkáslétszámunk alig emel­kedett, lényegében ugyanany- nyian dolgoznak itt ma is, mint 1975-"ben. Akkor mégis­csak 305 millió forintnyi volt a termelési értékünk. A nö­vekedés változatlan áron is 13 százalék 1977-hez képest. — Minek köszönhető a fej­lődés? — Közhely, de a termelé­kenység növekedésének, a jobb szervezésnek. Ez ered­ményezte a nagyobb nyeresé­get is, 1976-ban ez még csak 16 millió forint volt, tavaly­Készülnek a zárszámadások­ra a járás mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei. Ezekben a hetekben állítják össze a mér­legeket, készülnek a beszámo­lók. Járásunk nyolc szövet­kezete jól gazdálkodott tavaly, emelkedtek a termésátlagok, növekedett a technikai szín­vonal. Az őszi munkákat, akár­rületén 1600 talpfát cseréltek ki. Az aláverőgép minél jobb kihasználása végett egy időre bevezették a 8 plusz 6 napos munkarendet. Ez annyit jelent, hogy nyolc napon át napi tíz órát dolgoztak, majd hat na­pot pihentek. A gépi aláve- réssel 50 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el a szoká­sosnál. Ezzel nemcsak a ne­héz fizikai munkától szaba­dultak meg a dolgozók, hanem a forgalmat is kisebb ideig tartották fel. Nincs analfabéta Nagyrészt ismeretesek már idei terveik is. Az úgynevezett felépítményi órák hatvan szá­zalékát kell tmk-munkára for­dítaniuk. Pécelen az V-ös és a VI-os vágány nagygépi ros­tálása vár rájuk 1600 méter­re. Akárcsak tavaly, az idén is 8 plusz 6-os munkarendben 60 kilométernyi vágányt sza­bályoznak géppel. Szó esett az irodában a mun­kafegyelemről és a szociális el­látásról is. Tavaly senkit sem kellett fegyelmileg felelősség­re vonni. A gazdasági és a po­litikai vezetők bíznak abban, hogy az idén sem kell. A dol­gozók szállításához új autó­előtt már 30 millióra tornáz­tuk fel magunkat, 1978-ban pedig elértük a negyvenmil­liót. Ismétlem, változatlan dolgozói létszámmal. A jó szervezés fontosságát mutat­ja az is, hogy tulajdonképpen a gépparkunk, a technikai felszereltségünk sem változott számottevően, csak az elmúlt fél évben állítottunk munká­ba új, nagy teljesítményű gé­peket. Amit megpróbáltunk és sikerült, az a régi beren­dezéseink jobb kihasználása. Az igazgató részletesebben is elemezte, mit jelent a jobb szervezés. Bevezették a ter­melés központi programozá­sát, amit a munkák állása szerint rugalmasan változtat­hatnak. Ez a módszer egyben a továbblépés egyik lehetősé­ge, hiszen a sikerek ellenére nem támaszkodtak eléggé ta­valy sem a rendszerre. Az ipar átlagához képest magas volt például a készletszint, Ez is népgazdasági probléma, de a KKMV-ben megfoghatnák a dolgot. A termelés programo­zása ugyanis pontosabb terve­zést jelent, s ha hisznek sa­ját számításaikban, akkor nem kell felesleges anyagokat tárolni, a kelleténél több al­katrészt, berendezést megren­delni. Cselekvési program A jó eredmények mellett akadnak hiányosságok is a gazdálkodásban. Ezekről így beszélt Vass Sándor: — Tavaly nem lehettünk elégedettek minden munkahe­lyünkön a gyorsasággal, s a minőséggel is voltak bajaink. A központi utasításoknak megfelelően ezeket a hiányos­ságokat nekünk is miinél előbb ki kell küszöbölnünk. Ehhez jobban ki kell használ­nunk a bérezésben rejlő lehe­tőségeket. A teljesítményhez, a munka minőségéhez kell szabni a fizetséget. A munka szerinti díjazáshoz azonban nem olyan egyszerű kidolgoz­ni a megfelelő mutatókat. Mindenesetre erre törekszünk az új esztendőben. Lesz rá alkalmuk. A beru­házási stop látszólag némi Zé- legzetvételnyi szünetet enged az építőipari' vállalatoknak. De csak látszólag. Hiszen a kevesebb építkezés gyorsabb és jobb munkát kíván. Rá­adásul a KKMV-nek semmi­vel sem lesz kevesebb dolga az idén, mint tavaly volt. Sőt: — 56D millió forint a ter­melési tervünk, s ez változat­lan áron 8 s'zázalékos növe­kedést jelent. A mélyépítők munkája iránt óriási a keres­let Pest megyében és a fő­városban. S a létszámunk az idén sem emelkedik. Tehát nincs más választás, csak a jobb hatékonysággal érhetünk el sikereket. Tavaly 20 mil­lió forint fejlesztési támoga­tást kaptunk, a felét már el­költöttük, az idén okosan sze­retnénk felhasználni a mara­dékot. Készül már a vállalat párt- szervezetének cselekvési prog­ramja is. Ebben szó esik majd a legfontosabb felada­tokról, a három főépítfsveze- tőség idei teendőiről'. Az 1-es számú főépítésvezetőség Gö­döllőn dolgozik, a főépítésve­zetőtől, Stolmayer Ákostól munkájukról kérdeztünk: — Egyik legfontosabb dol­gunk a művelődési központ közművesítése lesz. Ezt a munkát a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat alvál­lalkozójaként a második fél­évben kezdjük, a Szabadság téren is folyamatosan dolgo­zunk^ tovább, a 30-as út men­tén épülő házak közműveit készítjük. Még,az idén végle­ges útburkolatot kap a Kos­suth Lajos utca is. A szenny­víztelepen az ütemtervnek megfelelően haladtunk, s ha­marosan megkezdődhet a technológiai szerelés. Termelési tanácskozás Az 1. számú főépítésvezető­ség dolgozói megállták a he­lyüket tavaly a kistarcsai kór­ház és a hozzá tartozó lakó­telep építésénél is. Minden tervezett munkájukkal elké­szültek. A KKMV valameny- nyi dolgozója talpon volt a két ünnep között is, pedig addigra ledolgozzák az évet. Ha ez a lendület tovább tart, jövőre még kevesebb gond­juk lesz — véli az igazgató. A január végén és február elején tartandó termelési ta­nácskozások is arra szolgál­nak, hogy a vállalat dolgozói megismerjék az új feladato­kat. Egy biztos: jobban, az eddigieknél is fegyelmezetteb. ben kell dolgozniuk. G. Z. ÁLLATORVOSI ÜGYELET Gödöllőn és környékén ja­nuár 7-én: dr. Szécsi László, Gödöllő, Stromfeld sétány 13., VI. 4. Aszódon és környékén: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth u. 3. Idejében jött a vetésekre a hó A szövetkezetekben készülnek a mérlegek csak tavalyelőtt, sikerült kel­lő időben és jó minőségben befejezni, idejében érkezett a hótakaró is. A növénytermesz­tőknek most kevesebb a dol­ga, de a termelőszövetkezetek állattenyésztési ágazataiban, a mellék- és kisegítő üzemek­ben a téli hónapokban sincs szünet. buszt vásároltak, amellyel a lakóhelytől a munkahelyig és onnan hazáig viszik őket. Az ebédeltetés gondja is megoldó­dott. A szakasz munkásai min­den délben meleg ételt ehet­nek. A dolgozók többsége na­ponta jár haza, szálláson csu­pán nyolcán laknak. Öróluk is gondoskodnak. A lakókocsi­ban rádió és tévé, valamint sajtótermék áll rendelkezé­sükre. Az állomáson levő könyvtárat is igénybe vehetik. Az elején említettük a szocia­lista brigádokat, nekik is nagy szerepük van abban, hogy ma egyetlenegy analfabéta sincs a szakaszon. Más idők A mai vasutasok munkakö­rülményeire, ellátására céloz­va kiáltott fel Szönyi Béla nyugdíjas pályamester, aki a beszélgetés közepe táján top­pant be: micsoda más időket éltek ti! Nemrégiben tartották Pécsett, újságolta, az 50 évvel ezelőtt végzett pályafelügyelők találkozóját. Ott hozták szóba többen is, milyen értéke van és mennyire megbecsült a mai pályamunkás. Ügy látszik, a vasút vonz­ereje kezd visszatérni. Csiba József Szombati jegyzet Hatásfok Sokat, szívesen beszé­lünk manapság a tudomá­nyos eredmények hatéko­nyabb alkalmazásának kí­vánalmáról. Noha a két­szer ad, aki gyorsan ad igazságáról ilyenkor sem feledkezünk meg, valamire érdemes visszapillantani a múltba is. Vannak olyan felfedezések, amelyeket mi már örököltünk, talán ezért ritkán gondolunk lényegük­re, vagy inkább: elfelejtjük alkalmazni őket. Pedig a jól megalapozott egykori tanokra ritkán cáfolnak rá, hiszen azok javát éppen a gyakorlat szülte. Eleink feltalálták a gőz­gépet, a benzin- és a dízel­motort. Tény, hogy ezeket a jobbat akaró, kutató, töp­rengő ember álmodta meg, aztán mind tovább tökéle­tesítette. Csakhogy a di­csőségüket el nem vitatva, kimondhatjuk, amit talán nem elegen tudnak: ezek a hasznos masinák, bármily korszerűek voltak az adott időben — több energiát pa­zarolnak el, mint ameny- nyit hasznosítanak. Ami­kor jómagam ezt hallottam egykori iskolámban, azt gondoltam, talán valami viccet 'mesél majd tanárom. Nem ez következett. Az em­lített, itt felületesen meg­fogalmazott tétel igenis a valódi tényeket rögzíti. Sőt! Vajon ki gondolkodik már azon, hogy a gőzgépek hatásfoka nem érte el a tíz százalékot. Ami nem jelent egyebet, minthogy ezekben, a különben még ma is használt eszközökben, elé­getett száz kilogramm szén­ből még tíz kilogramm sem hasznosul, azaz több mint kilencven kiló veszendőbe megy. Hasonló a helyzet a benzinnel és gázolajjal mű­ködő motorokkal is. A tar­tályaikba öntött folyadé­kokból jó ha egyötöd-egy­negyed rész hasznosul. Ho­va lesz a többi? Egy jelen­tős hányad, a tökéletlen égés következtében, a füst­tel, korommal a levegőbe távozik, s ami elég, az sem alakul át mind mechanikai munkává: dugattyúkat, ke­rekeket■ mozgató hasznos energiává, hanem a gépek, motorok testén át, mint egy falon, egyszerűen a kör­nyezeti levegőt melegíti, azaz a hűtés révén távozik el. Tudom, a kissé szakmai berkekbe tévedt magyará­zat szokatlan lehet, de gon­doljuk meg: közvetlen kör­nyezetünkben hány, drága energiával működő gép, eszköz van, amelyek ha­sonlóképpen pazarolnak, hasznos munkájuk közben. Egyetlen olaj-, gáz- vagy éppen széntüzelésű kályha számunkra ugyan elegendő meleget termel, de vajon van-e fogalmunk arról, mennyi ég el bennük fölös­legeién. Nos, éppen az utóbbi miatt vélhetjük, nem hasztalan arról szól­ni, mennyi mindent tehe­tünk azért, hogy ne tetéz­zük, hanem, saját érde­künkben csökkentsük az energia pazarlását. Hogy hova lesz a kályha mele­ge? Sajnos, a meleg nagy részét csakúgy, mint a mo­toroknál, a fűtött épületek falai,, rosszul záródó ajtói, ablakai adják át a külvi­lágnak. A minap alkalmam volt nagyobb lakótelepeinket bejárni, ahol megfigyelhet­tem, nincs becsülete a tömbházak lépcsőházi aj­tóinak, ablakainak. Gödöl­lőn az Alsóparkban hét, a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepen tizenöt lépcső­házi ajtót számoltam ösz- sze. amelyek tárva-nyitva álltak. Nyilván másutt sem jobb vagy rosszabb a hely­zet, de ezekről az ajtókról újra eszembe jutott egykori tanárom mondata: Ha bár­ki közületek feltalálna olyan módszert, amivel akárcsak egy százalékkal javítani lehetne a gőzmoz­dony vagy a dízelmotor ha­tásfokát, az még sokra vin­né! Elárulom: ez azóta sen­kinek sem sikerült akkori padtársaim közül. De ráesz­méltünk, hogy az energia- hordozókkal — legyen az benzin, fűtőolaj, vagy ép­pen dorogi brikett — sokfé­leképpen lehet takarékos­kodni. Fehér István Eláss? a kcraaphan átadják

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom