Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-05 / 3. szám

MA DÉLELŐTT ló utat, jó egészséget! Mozgó kiállítás érkezik ma, január 5-én reggel, Monorról Ceglédre, a Szabadság térre: a Volán Vállalat egy csuklós autóbuszban rendezte meg a Jó utat, jó egészséget! című tárlatot, amely az év során az országot járja. Az érdeklődők reggel 9 órá­tól délután 2 óráig tekinthe­tik meg a hasznos tudnivaló­kat közlő fényképes tablókat, grafikonokat. — Az állampolgári jogokról, kötelességekről hangzik el elő­adás január 10-én, szerdán dél­után háromnegyed 2-kor, a PEMU ceglédi, cipőgyárának művelődési termében. Válaszolt az illetékes A táblák, felhívások ellenére Repül a fenyő címmel, de­cember 31-én, cikkünk azt a rossz szokást tűzve pellengér­re, hogy az emeletes házakból az utcára hajigáiják az éj leple alatt a kegyvesztett fe­nyőfákat, hangsúlyozta, jó len­ne, ha a köztisztaság érdeké­ben, a fácskák elszállításáról gondoskodna a városgazdál­kodási vállalat. A cikkre választ adott s mellékletként, néhány gép­pel írott, sokszorosított hir­detmény, értesítés másolatát is elküldte a szerkesztőségbe a vállalat igazgatója, Rátóti István. — Sajnos, az ilyen cseleke­detekkel szemben a vállalat tehetetlen — hangzott a válasz. — A köztisztaság védelme ér­dekében, a lakótelepeken táb­lával ellátott fenyőfa-lerakó­Csak a tartóoszlop marad ÍMJ* wt** W| j ,r; f ím i«< Já: Télire leszedik a város parkjaiban, közterein álló padok támláit, ülőkéit a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat mun­kásai. Tavasszal felújítva, megjavítva, újrafestve kerül vala­mennyi a helyére. A képen: a Rákóczi úton dolgozik Gyenes Jánosék brigádja. • Apáti-Tőth Sándor felvétele helyet jelöltünk ki, továbbá felhívásokat küldtünk szét, hogy azokat a házakban, lép­csőházakban, felvonókban he­lyezzék el, értesüljön szán­dékunkról a lakosság. A több­ség megértette, de rendbontók mindig akadnak. A tetteseket felderíteni nem lehet. A ki- hajigált fenyőket a köztiszta­sági alkalmazottak, a sepre- getők gyűjtötték és hordták össze. A tisztaságért sokat te­szünk, most és ezután is. De egy várost tisztává varázsolni csak akkor sikerülhet, ha lakói is akarják, ha tesznek érte. A városgazdálkodási válla­lattól érkezett mellékletek a fenyőfa lerakatok helyéről, a házfelügyelőknek szóló értesí­tésről és a hulladék elszállítá­sának a decemberi ünnepek és az újév napjára tervezett me­netrendjéről adtak tájékozta­tást. Nem kis költséggel ugyan, de megoldották, hogy a munkaszüneti napokon is munkában volt alkalmazottai, val a szállító autó. Arról, hogy kevesebb dolga akadt, mint amilyenre felkészült, nem tehet: a hulladékgyűjtő tartályokat minden házból va­lakinek ki kellett volna hor­dania az utcára. E. K. — Kicserélik a székeket. Alig néhány éve újították fel a ceglédi Szabadság Filmszín­házat, most az erkélyén elhe­lyezett százharminc széket cserélik ki. A kamaramozi ülőhelyeit is a jelenlegieknél kényelmesebbek váltják fel. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XXIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. 1979. JANUAR 5., PÉNTEK Szakemberek bevonásával A vásárlók érdekeit védik Szigorúbb piacfelügyelet — Rendszeres árellenőrzés — Drágán mért a kenyeret a kisiparos pék — morgolód­tak a vásárlók. — Nála majd­nem annyiba kerül egy kiló, mint a gyáriból egy vekni. Azután meg, hol enged az árából, hol hozzátesz. Lehet ezt? A kérdésre, amely a szer­kesztőségbe is eljutott, a váro­si tanács termelés- és ellátás­felügyeleti osztályának vezető­je, Sárik Jánosné adott felele­tet, tavalyi munkáikról, ered­ményeikről, idei terveikről be­szélgetve. — A maga üzemében terme­lő pék saját kalkuláció szerint dolgozik, a felhasználandó anyagok fajtáját, a készítés módját ő választja ki. A be­csülete kockán forog akkor is, amikor a pontos kalkulációról van szó, s akkor is, amikor a kenyere minőségét értékelik az emberek. SOKAN ELFELEJTIK Hogyan érvényesíthetők? Tudnivalók a személyi igazolványról Egyik legfontosabb, min­dig magunkkal hordott ok­mányunk a személyi igazol­vány, mégis sokan megfeled­keznek arról, hogy érvényes­ségi ideje előbb-utóbb lejár. Érdemes fellapoznunk a kis könyvecskét és megnéznünk, hogy mikor esedékes megújí­tása, mivel a mulasztás sza­bálysértésnek számít, ame­lyért bírságot szabhat ki a rendőrhatóság. Cegléden, a városi-járási rendőrkapitányság épületében, a földszint 3-as szobában fog­lalkoznak az igazolványok ér­vényesítésével : tulajdonosai ­kát hétfőn és kedden fél 9 -tői 12 óráig, szerdán fél 9- től 16 óráig, csütörtökön és pénteken fél 9-tőd 12 óráig fogadják. Mindenkinek személyesen kell megjelennie, és a lejárt igazolványon kívül, a népes­ségösszeírásról szóló igazo­lólapot, a postahivatalokban beszerezhető, kitöltött adatla­pot, két, erre a célra ké­szült fényképeit, tízforintos ok­mánybélyeget és az esetleges adatváltozást igazoló iratokat kell magával vinnie. Se pénz, se posztó... Szénára várából — hazafelé A TÖRÖK HÓDOLTSÁG bé­kés. évtizedeiben Cegléd gaz­dagodott, gyarapodott, men­tes volt a nagyobb megrázkód­tatásoktól, szorgalmasan fi­zette a szultáni adót Budán é.s a földesúri járandóságokat a Pozsonyba menekült kla- risszáknak. De jött a tizenöt­éves háború, a fölvonuló török seregek előtt járó tatár segéd­csapatok földúlták a Tisza— Duna közét, raboltak, gyújto­gattak, elhajtottak sok mar­hát, rabszíjra fűztek embere­ket. Ahol a szélgyorsaságú lo­vasok megjelentek, lángra lob­bantak a városok, 1596-ba:n a város százötven házából a fe­lét fölégették. Aki tudott, me­nekült, a századfordulóra. 1600- ra. lakatlanná vált Cegléd, né­pe szétszéledt. Százan-százötvenen, egy szél­csendes hajnalon, a Mátrának fordultak szekereikkel, bar­maikkal. Dunyhák közt alud­tak a gyerekek, a szekérde­rékban ültek az asszonyok. A fiatalság gyalog ment, a legé­nyek jóval előttük jártak, lo­vakon. földeríteni a terepet. Ha törökkel találkoztak, szorong­tak kissé, de csak haladtak, mert a Jászság hódolt terület volt, Eger, Füzesabony, Mis­kolc is. Sajászentpétert el­hagyva. a Bódva völgyében vonultak északnak, most már magyar területen. Edelény. Lád után fölködlött a szendrői vár, útuk végcélja. A szabály­talan ötszögű, ötbástyás erőd központjából magas, hagyma­sisakos torony nyúlt ki. a tor­nyot tizenhat szögű belsővár ölelte. A családok a váraljai faluban kaptak szállást, ott rendezkedtek be hosszú évek­re, a fegyverfogható férfiakat a várkapitány és az öreg ka­tonák fogadták. Megkezdődött a végvári élet. A végiiAzakban szol­gáló magyar gyalogosnak havi két forint, a huszárnak három forint volt a zsoldja, ab­ból kellett magát, családját és a lovát eltartania. Amíg egy jó magyar lovas havi három fo­rintot kapott és azonkívül semmit, addig a császári vér­tesek havi tizenöt forintot és élelmet. A magyarok maguk vették a ruhát, a fegyvert és a lovat. Ha zsoldfizetés volt, a zsold felét posztóra vonták le. Volt úgy, hogy hónapokig elmaradozott a fizetés, olyan­kor panaszkodtak, hogy „se pénz, se posztó”. A végbeli őrségek fraterni- tásnak, communitásnak, test­vériségnek nevezték magukat. A hazáért való szolgálat, a veszélyes portyák, az ostro­mok. éhezések, sebesülések, helytállások nagy havakban, fagyokban, egybefűzték őket tisztjeikkel. Ha egy végbeli katona fogságba esett, kivál­tásáért készek voltak minde­nüket föláldozni. Szabó István kiszabadítására. Csontos Be­nedek és Horváth György szendrődi vitézek 331 forint zsoldjukat ajánlották föl 1577- ben. Ez a bajtársi szellem átha­totta a ceglédiekét is, akik a nélkülönzések közt, a hadifog­ság veszélyében, a halál közel­vennel. A földesasszonyok el­küldték Pozso;iyból a tiszttar­tót, hogy 4 évig nem kívánnak semmiféle szolgáltatást, és ha letelik a négy év, két esküdt jöjjön föl minden Vízkereszt­kor megegyezni a robotra és a dézsmára. Tanakodtak, latol­gattak, elhatározták, hogy föl­kérik Korlát István várkapi­tányt, ha már Pozsonyba me­gyen, a haditanácsba, alkud­jon meg nevükben a földes­asszonyokkal. A klaris&zák azt üzenték vissza, hogy a ceglédiek maguk közül küldjenek két katonát a tárgyalásokra. LÁSZLÓ diák is velük SZOLGÁLT, otthon a város jegyzője volt, megírta a ma is őrzött meghatalmazást, a vár- parancsnok előtt, mely szerint a városukbéli Szilasi István és Török Bálint végvári kato­na járjon el nevükben a ceg­lédi földek, rétek, erdők, ka­szálók és szőlők újra való használata és az értük járó szolgáltatások dolgában. „Mi az mi attiánk fiai köz- zül választottuk az vitézid ura- mékot, adván eö kegyelmek­nek mindenben authoritást, hogy az maguk és az vitézek hasznokért valamit az Apacsa asszionokkal végeznek, fogad­juk az mi vitézid tisztességünk­re, hitünkre, semmiben az eö kegyelmek Posonban lejendő alkuásokat meg nem háborí- tiuk, hanem azoknak állunk és azt sancte meg tartjuk. Vala- meiek penig közülünk az né­pességünknek nem állanának, sőt az ellen bontók lennének. Czeglédbeli ez ioszágokról el maradianak. Datum Zendrő- vár die 2 Februárij An. 1610 Coram me Stephano Korlát Supremo Capitaneo Szend- róiviens m. p.” S következik harminchat ka­tona aláírása. Hídvégi Lajos Az osztály ellenőrei gyak­ran megfordulnak azokon a helyeken, amelyek fel­ügyeleti körükbe tartoz­nak, a kisipari szövetkezetekben, a magánk isi párosoknál épp­úgy, mint a piacon, vásárkor a vásártéren, időnként a ke­rékpármegőrző helyeken. Igen szerteágazó a munkájuk. Az osztálynak nyolc tanácsi al­kalmazottja van, és kiterjedt segítő hálózatra támaszkodik, hiszen a munkatársaik nem le­hetnek egyszerre mérnökök, közgazdászok, iparosok, min­denhez egyaránt értők. Az vi­szont nagyon fontos, hogy a szükséges ellenőrzést mindig olyan valaki vezesse, végezze, aki teljesen tájékozott. Min­denképpen kell az alapvető államigazgatási ismeret, jogi alapismeret, a kereskedelmi, élelmezési és számos más munkához kapcsolódó infor­máltság. A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának munkáját huszonöt társadalmi ellenőr segíti. .Rendszeresen foglalkoztatják valamennyit. Ha szükséges, a vizsgálatba a KÖJÁL, a rendőrség is be­kapcsolódik. igénybe veszik műszaki, számviteli végzettsé­gű, szaktudással rendelkező emberek segítségét. A szakmaközi bizottság kereskedelmi társadalmi ellenőrei az állandó, rend­szeres segítők közé tartoz­nak. A tanács osztálya és a szer­vezet között jó kapcsolat ala­kult ki, munkalervük is ösz- szehangoltan készül, i A felügyeletet és a vele járó ellenőrzést régebben nem mindenütt fogadták szívesen, de mára már megnőtt becsü­lete, főként a hozzáértés és a tapasztalható segítő szándék folytán. Tavaly a tanács a ke­reskedelmi hálózat szakmai ellenőreit is bevonta a mun­kába, például, amikor az ár­megállapítás körül támadt vi­ta. A társadalmi ellenőri háló­zat tevékenységének haté­konyságát növeli, hogy az el­lenőrök váratlanul mennek, kevésbé ismerik őket, hitele­sebbek próbavásárlásaik. — Szeretnénk a jövőben még több közös feladatot az osztályt kiegészítő állandó bi­zottsággal, amelyet tanács­ülés választott meg s amely tanácstagokból, aktivistákból szerveződött — mondta Sárik Jánosné. — Van köztük gyár- igazgató, főkönyvelő, tsz-el- nök, nyugdíjas és aktív dolgo­zó. Segítségük nagyon hasz­nos. Az árellenőrzéseket hoz­záértő pénzügyi szakemberrel tervezzük elvégeztetni. A kis­iparosok tevékenységének felügyelete, ellenőrzése meg­kívánja, hogy akik foglalkoz­nak vele, a munkavédelem­hez is értsenek, az SZMT-től kapunk hozzá segítséget. Jó a kapcsolatunk a szakmaközi bizottság munkásvédelmi bi­zottságával is. Az osztályvezető elmondta, nem csupán számonkérés a kereskedelmi és ellátásfel­ügyelet. A gondok, nehézségek ismeretében kell olykor dön­teniük. Tavaly nagy visszhangot váltott ki a gyakori piac- ellenőrzés és az, hogy a szabálysértés számos eset­ben bírsággal járt, — Sokat törődtünk az alap­vető élelmiszer-ellátással, a húsboltok ellátásával és álla­potával, a közétkeztetéssel. Valamennyi észrevételünk visszhangra talált. Ebben az évben az ellenőrzések szaksze­rűségét akarjuk fokozni, a már említett segítőtársaikra is számítva. Többet alkarunk törődni az iparosok és az ipar­ágak szakmai ellenőrzésével. Szeretnénk, ha a társadalmi ellenőrzésekhez segítőket dele­gáló munkaihelyek megérte­nék feladataink fontosságát, azt, hogy néha az aktivisták munkaidejét kell egy-egy fel­adat elvégzéséhez igénybe venni. Elismerhetik azt a kö­zösségért, a városért végzett társadalmi munkaiként. Jó lenne, ha mind több fiatal, jó szakember segítségére számít­hatnánk. Eszes Katalin Moziműsor Cegléd, szombaton és vasár­nap délután: Rákóczi hadna­gya (magyar film). Este: Rocky (amerikai film). Vasárnap dél­előtt: Küldetés Bahcsiszerájba (szovjet film). A kamaramozi- ban: Védőszínek (lengyel film). A mesemoziban: A kis teve és a csacsi (mesesorozat). Abony, szombaton és vasár­nap: Bob herceg (magyar film). Vasárnap délelőtt: Asz- szony a banditák ellen (szov­jet film). A művészmoziban: Fellini — Róma (olasz—fran­cia film). A mesemoziban: Három mogyoró Hamupipőké­nek (cseh—NDK film). Albert- irsa, vasárnap: Hannibál ta­nár úr (magyar film). Cegléd- bercel, vasárnap: Blöff. Jász- karajenő, szombaton és vasár­nap: A dal ugyanaz marad (angol film, a Led Zeppelin együttessel). CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Elveszett december 22-én reggelre kuvasz­kutyám. Kérem a megtalálót, jutalom ellenében juttassa el Cegléd, Bacsó Béla utca 4. alá. Cegléden, Virág utca 42. számú ház, vala­mint hasas anya­disznó és malacok el­adók. GYESEN levő anyuka kisgyermek gondo­zását vállalná. Ceg­léd, Kossuth Ferenc utca 50. 3. lph. I. em. 4.__________________ Gáztűzhely palackkal és modern mély ba­bakocsi eladó. Érdek­lődni: du. 17 órától. Cegléd. Alszegi út 73. Kátai út 13. számú ház beköltözhetően eladó. Érdeklődni: Cegléd. Pesti út 47. Bútorozott szoba ki­adó. Cegléd. Somogyi Béla utca 4. szám. Elveszett 1978. decem­ber 28-án egy boxer- fajtájú kölyökkutya. Kérem a megtalálóját, hogy jutalom ellené­ben szolgáltassa visz- sza. Bangó Lajos, Cegléd, Kozma Sán­dor utca 6. Hízón eladók, 140—160 kilósak. Cegléd, Pesti út 42. A 203. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet (Cegléd, Hold u. 21.) felvételre keres gyors- és gépírókat, adminisztrátori, vala­mint gyors- és gépíró- stencilező munkakör­re. Jelentkezés szemé­lyesen az intézetben. Árverésre kerül 1979. január 12-én 12 óra­kor Cegléd, Mészáros Lőrinc utca 25. szám alatti házingatlan. Az árverés helye: Járás- bíróság. Cegléd. Kos­suth tér 2. földszint 4. szoba. Hobbitelek, 370 négy­szögöl eladó. Érdek­lődni lehet: Cegléd III. kér. Juhász Gyu- la utca 16. szám. Eladó 1 hold szőlő Csemő I. kér. Mike- budai úton. Varga dűlőben, Szeker Gyu­lának a Kánya szőlő mellett. Érdeklődni lehet: Cegléd VII. kér. Sugár utca 48. szám ailatt a reggeli órák­ban. ____________________ 20 0 négyszögöl porta, éoítési engedéllyel és 24 m3 sóderra] eladó. Érdeklődni: Cegléd, Fátvo- utca 18._______ Ga rázs eladó. Fáy la­kótelep közelében. Cegléd, Kossuth Fe- renc utca 7—9 I. 3. Ceglédi Malomüzem két és három műsza­kos beosztásba női és férfi segédmunkáso­kat felvesz. Jelent­kezés: Cegléd, Körösi út 38. \ ségében is megszerették az őrszolgálatot, a várból való kicsapásokat, és keményen föl­fogták a törökök ostromait, öt olaszbástyán őrködtek, a bás­tyák neve fönnmaradt. Császár, Mihály, Sáros, Korlát és Szent Gábriel. Ezekről vigyázták a Bódva völgyén átvonuló utat. Évtizednél is nagyobb időt töltöttek a ceglédiek Szend- rőn, száz-százötven főnyi csoportjukból haltak is, szü­lettek is ott, a Csereháton. Él­tek, ahogy lehetett, és haza­vágytak az Alföldre. Az asz- szonyok sütöttek, főztek, mos­tak. nevelték a gyerekeket, este a kemencetüzek világá­nál meséltek ördögökről, bo­szorkányokról, a legkisebbik királyfiról, aki három nagy próbán esik át, végül is el­nyeri a királylány kezét. Leg­inkább azonban a nagy búza­mezőkről, amelyek a régen lá­tott fehér kenyeret adják és a sok borjúról, amint bőgve sza­ladnak az anyjuk után. A fér­fiak egyenként álltak strá- zsát, de együtt pipáztak az őrszobán, mielőtt a szakállszá- rítóba kerültek volna, fölem­legették a régi időket, a tú­zoklesekkel és az öreghegyi szőlőket, gazdag szüretekkel. TELTEK, MŰLTAK AZ EVEK, a zsitvatoroki békekö­tés után hírek jöttek a török­től, hogy térjenek vissza Ceg­lédre, nem követeli a szultán, mint korábban, az elfutottak és elhaltak helyett is a kará­csot. Üzent a váci püspök Is, hogy a város évi kétszáz forint adaja helyett megelégszik öt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom