Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

ABONYI KRÓNIKA ÓVODA, LAKÁS, ÉPÜL Magasabb terméshozam a cél A nagyközségi pártbizottság cselekvési programja Az MSZMP abonyi nagyköz­ségi bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen megtár­gyalták a múlt évi gazdasági cselekvési program végrehaj­tását, és kijelölték az idei fel­adatokat. Tavaly a község mezőgaz­dasági és ipari üzemeinek a termelékenység növelését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését, a takarékosságot, a beruházási fegyelmet, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségek jobb kihasz­nálását jelölték meg fő fel­adatul. A mezőgazdasági üzemek­nek a növénytermesztésben elért eredményei figyelem­re méltóak. Kenyérgabonából a tervezett 43,5 mázsa helyett 46.3 mázsát, kukoricából 64 mázsa helyett 69 mázsát takarítottak be hek­táronként. A József Attila Tsz- ben napraforgóból 25,6, a Ság- vári Endre Tsz-ben cukorré­pából 354; az Üj Világ Tsz-ben paradicsomból 270 mázsa ter­mett átlagosan. A kenyérgabonából, kuko­ricából és napraforgóból elért jó terméshozam a gondos mun­ka és helyes technológia alkal­mazásának eredménye. A cu­korrépa- és a paradicsomter­mesztésre is hasonló gondot fordítottak, de e növényeknek nem kedvezett az időjárás, ezért nem sikerült a tervezett átlagokat elérni. A szarvasmarha- és sertés- tenyésztés fejlődött. Növelték a szarvasmarha-férőhelyek számát, a gazdaságok a tejter­melés javítására törekedtek. Az egy tehénre jutó évi tej- mennyiség elérte a 3 ezer 900 litert. A szakosított sertéstele­pen csökkent az elhullás, és több hízott sertést értékesítet­tek. A Ságvári Endre Tsz-ben a tervek szerint halad a 640 férőhelyes szakosított szarvas- marhatelep építése. Valameny- nyi tsz az előírt módon segí­tette és támogatta a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Az ipari üzemek termelési értéke, az 1977-belihez vi­szonyítva, 26,6 százalékkal emelkedett. Jelentős a termelési értéknö­vekedés a Mechanikai Művek gyáregységében, bár tervüket csak 98 százalékra sikerült tel­jesíteniük. A Budapest Egye­sült Ruházati Szövetkezetben létszámgondok voltak, emiatt maradt tervük teljesítetlen. Jelentősen túlszárnyalta elő­irányzatait a Ceglédi Vasipari, Elektromos- és Műszerész Szö­vetkezet kirendeltsége, a tégla­gyár és a PEVDI üzeme. Az ipari üzemek többségében ál­landósult a létszám, javult a termékek minősége. A kereskedelmi ellátásban még észlelhetők hiányosságok, viszont javult a közétkeztetés. A településfejlesztés a vára­kozásnak megfelelően alakult. Ötven személyes óvodát nyitottak meg az év folya­mán, és előkészítették a 100 gyermeket befogadó óvoda építését. A volt tüdőgondozó helyén központi orvosi ügyeleti ren­delő nyílt meg, az iskolák re­konstrukciója a program sze­rint haladt. Az erre az évre szóló cselek­vési program szerint az idén a mezőgazdasági termelést 4— 5, az ipari termelést 6—7 szá­zalékkal keli növelni Abony- ban. A mezőgazdasági üze­meknek felül kell vizsgálniuk termelésszerkezetüket és tö­rekedniük kell az exportáru- alap növelésére. Gabonából 48, kukoricából 70, cukorrépából 400 mázsa hektáronkénti átlag­termést határoztak meg. A napraforgó vetésterületét 100 —150 hektárral növelik. A zöldségtermesztésnek el kelle­ne érnie az 1977-es színvona­lat, és bővíteni kell az előfel- dolgozást. Az állattenyésztésben a tej­termelésre kell szakosodni, el­érve a tehenenkénti évi 4 ezer 100 literes tejmennyiséget. A sertéstenyésztésben az egy ko­cára jutó hústermelést 20—22 mázsában határozták meg. A háztáji és kisegítő gazdaságo­kat, a korábbi években meg­kezdett szakosodás szerint, még hatékonyabban kell tá­mogatni, minden mezőgazda- sági üzemben gondoskodni kell a föld megfelelő hasznosításá­ról, és nagyobb figyelmet kell fordítani a belső tartalékok feltárására. ? Az ipari üzemek javítsák termékeik minőségét, hogy még jobban megfeleljenek az exportkövetelményeknek, és az első negyedévben gondos­kodjanak a hiányzó létszám pótlásáról. A település legna­gyobb ipari üzemében, a Me­chanikai Művek gyáregységé­ben mindent meg kell tenni a terv teljesítéséért, ennek érde­kében javítsák • meg szervező és irányító munkájukat, csök­kentsék a munkaerő-vándor­lást. Nagy figyelmet kell fordí­tani a téglagyár rekonst­rukciójára, az építkezés idején a termelés ne csök­kenjen, inkább növekedjék. A kereskedelem legfonto­sabb feladata a lakosság meg­felelő áruválasztékkal való el­látása. Az ÁFÉSZ tegye terv­szerűbbé és szervezettebbé a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatását. A községfejlesztés kiemelt feladata a Tószegi úti gyer­mekintézményhez tartozó 100 személyes óvoda, a Kossuth téren a 16 lakásos lakóház és az OTP-fiók felépítése. Be kell fejezni a Somogyi Imre Általá­nos Iskola Radák úti épületé­nek felújítását. Az első ne­gyedévben kezdje meg műkö­dését a nagyközségben a gyer­mekorvos. A tanács bővítse együttmű­ködési körét, lehetőleg minden üzemmel és intézménnyel kös­sön együttműködési megálla­podást. A községpolitika sike­res végrehajtásához továbbra is szükséges a társadalmi ösz- szefogás, az emberek önzetlen segítsége, tenmiakarása. Gy. F. Burgonya, zöldség Elegendő a raktárkészlet Biztonságos helyeken, raktá­rakban telel a fagyos hóna­pokban a közellátásra szánt zöldség és gyümölcs. A terme­lőszövetkezetekben, közös gaz­daságokban termett burgonya, káposzta, zölds'ággyökér, sár­garépa és alma védett helyen, jut belőle bőven ellátásra, ígérte a ZÖLDÉRT Vállalat, s ha fogytán a helyi készlet, se­gítség érkezik, a ceglédi járás­ban termett burgonyából azon­ban akár a megye más terüle­tére is tudnak küldeni, amennyiben szükséges. Az idei termesztésre idejé­ben megkötötték a szerződése­ket. JASZKARAJENO Véradónap a Liptai-tanyán Ma, január 25-én, délelőtt 9 órától, déli 12 óráig térítés- mentes véradás lesz a jász- karajenői Árpád Termslőszö- vetkezetben, a Liptai tanyán. A közös gazdaság vezetősége és vöröskeresztes aktivistái számítanak arra, hogy a szer­vezés és példamutatásuk nyo­mán, soikan értik meg a vér­adás fontosságát, aki csak tud, jelentkezik. Ma este az‘autóklubban Elismerő jelvényeket adnak át Diaképek a fjordok országáról Ma, január 25-én, hat órai kezdettel, a Kossuth Művelő­dési Központban klubestet tart a Magyar Autóklub ceglé­di szervezete. Az esten, melyen diaképes előadás hangzik el Skandináviáról, Kirándulások a fjordok országában címmel, átadják a balesetmentes köz­lekedésért járó kitüntető jel­vényeket és a 10, valamint 15 éves tagságért járó törzsgár- dajelvényt a klub legrégebbi tagjainak. HÍR A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS C EG LE OyÁPOSRÉ S Z éR£ XXIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÄM 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Megértik munkájuk fontosságát lépi ellenőrök számvetése Együttműködés a nagykátai járással Cegléden és a járásban egyre jobban megértik a népi ellenőri munka fontosságát, valóságos értékük szerint fo­gadják a felméréseket, vizs­gálatokat, javaslatokat. A vá­rosi és járási népi ellenőrzési i bizottság a napokban vette számba, hogy a múlt eszten­dőben mivel segítette a város és a járás gazdasági életének alakítását, a lakosság pana­szainak orvoslását. Örvendetes, hogy tavaly jóval több népi ellenőr végezte felelősségteljes feladatát, mint 1977-ben. Két éve 72, 1978-ban 98 volt a cselekvő közreműködő. A létszám növekedését segítette: a munkahelyi vezetők megér­tették a társadalmi megbíza­tások fontosságát és lehetővé tették az ellenőröknek, hogy a vizsgálatok idején munkahe­lyükről távol maradjanak. A november végi továbbképzés­re tizenkét új aktivista jelent­kezett, mind pártmegbízatás­ként kapta a népi ellenőri fel­adatkört, A bizottságon belül megerősödött a törzsgárda:/ mindössze tizenhét olyan népi ellenőr van. aki öt évnél rö- videbb ideje segítkezik. Tavaly épp tucatnyi vizsgá­lat zajlott ]e, több, mint az előző esztendőben, kettő or­szágos, öt megyei, három já­rási hatáskörű, és tartottak két célvizsgálatot is. A poli­tikai és tanácsi vezstőtestüle- tekkél erősödő kapcsolatot Akik pótolják a családot A gyermek az élet folytatá­sa, a soron következő nemze­dék, a jövő reménysége; Az életet édesanyjától kapja, a nevelést családjától, környe­zetétől, iskoláitól. Sok ezer olyan gyermek él az országban, akinek a szo­kásostól eltér, másként alakul a sorsa. A szülői szeretetek a családi otthon melegét nevelő- otthonok, nevelőszülők, gon­dozók pótolják az igazi he­lyett. A gyermekotthonba ke­rülő apróságok nem szenved­nek semmiben hiányt, szépen cseperednek, mégis azok, akikre nevelőszülőik viselnek gondot, közelebb kerülnek a családi közösséghez, jobban megszokják, érzik az otthoni légkört, harmóniát. Abonyban már a felszaba­dulás előtt is sok fogadott gyereket neveltek a családok. Az 1960-as években több mint ötven magányos nő vállalko­zott arra, hogy állami gondo­zásba vett lánykát, kisfiút ki­kérjen, felneveléséről gondos­kod jiék. A gyerekek azóta fel- cseperedtek, családot alapí­tottak, legtöbbjük beolvadt a nevelőszülők családjába, kö­zösen építkeznek, közös ház­ban laknak, végérvényesen összetartoznak. Mint a nagyközségi tanács gyámügyi előadója, Varga Pe­temé elmondta, a nevelőszü­lők legtöbbje idős ember, nem vállalkozhatnak arra, hogy is­mét egy-egy kisgyerekről gon­doskodjanak. Az állami gon­dozottak száma viszont nö­vekszik. Mivel a fiatalok, há­zasságot kötve, az első perctől kezdve megtervezik általában családi életük kialakítását, beleértve a születendő gyer­mekeket is, egyre kevesebben vannak, akik állami gondozott gyerekek nevelésére vállalkoz­nának. Most harminckét szülőnél, hatvankét 3—18 éves gyermek nevelődik. Van, aki egy gyer­mekről gondoskodik, másutt három-négy tartozik a család­hoz. Viszont szükség lenne még legalább tíz középkorú nevelőszülőre,, akik 3—11 éves gyermekek nevelését, a róluk való gondoskodást elvállalnák. Alapos környezettanulmány és orvosi vizsgálat előzi meg a kihelyezést, hiszen a szere­tet, igyekezet és vágyódás a fogadott gyermekek nevelésé­nek csak része, ahhoz más is kell. A nevelőszülőket, ter­mészetesen, havonta gondozási díj illeti meg. A családokban nevelődő gyermekek orvosi, óvodai és napközis ellátása térítésmen­tes, arról az állam gondosko­dik. Tavasszal és ősszel egy rend ruhát kapnak, tansze­reikről gondoskodnak. A ne­velőszülők feladata, hogy mindazt megadják a kicsi­nyeknek, amit a szülői háztól nem kaphattak meg: a szere­tetteljes nevelést, segítséget a társadalomba való beilleszke­déshez, ahhoz, hogy megtalál­ják helyüket, szerepüket, megtanulják feladatukat és felelősségüket az életben. Gy. Táncoló lángocskák bizonyítanak Nem szellemidézés, palackból: kémiaóra az abonyi So­mogyi Imre Általános Iskolában, ahol igen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy a szemléltető eszközöket jól kihasználják és érdekes kísérletek bemutatásával segítsék a tanulást. A képen: Mezei Jánosné tanárnő kémiai törvényszerűséget bizonyít. Gyuráki Ferenc felvétele igazolja, hogy a NEB illetéké- sei meghívást kaptak azokra a tanácskozásokra, amelyeken a jiárás gazdasági kérdéseivel foglalkoztak. Az ellenőrzéseket a párt és a tanács, valamint a lakosságtól érkezett kérel­mek, jelzések, javaslatok alapján tervezik. Jelentős volt a lakosság ellá­tásának vizsgálata. Foglalkoz­tak a város köztisztasági hely­zetének alakulásával - is. A felmérésbe sok népfrontakti­vistát, tanácstagot , is bevon­tak, hiszen lakókörzetüket ők ismerik legjobban, követke­zésképp jóról, rosszról egy­aránt informálni tudták a kérdezőket. Az év során fel­mérést készítettek arról, hogy milyen a városban a járóbe­teg-ellátás, miként lehetne tovább javítani technikai fel­tételein. Napirendre került a tejtermelés és -fogyasztás, kü­lönös tekintettel az iskolatej- ellátás bővítésére. Ebben az évben folytatódik az a vizsgálat, amely arra de­rít fényt, hogyan intézik a termelőszövetkezeti tagok, dol­gozók beadványait, bejelenté­seit, panaszait. Saját feladat­ként, terven felül készítettek a város és a járás termelőszö­vetkezeteiben felmérést arról, hogy a reprezentációs keretet és a személygépkocsikat mi­ként használják fel a terme­lőszövetkezeti vezetők. A je­lentés alapján, megfelelő ja­vaslatokat tettek, ha hibát ta­pasztaltak. A gazdálkodás fegyelméről adott képet az a felmérés, amelyet az építőipari közös vállalat működéséről, az al- bertirsai költségvetési üzem ügyviteléről, a társadalmi tu­lajdon védelméről és a belső ellenőrzésről készítettek. Meg­állapították, a jövőben min­den munkahelyen arra kell törekedni, hogy a párt- és kormányhatározatok szelle­mében javítsák a szervezést, feltárják és hasznosítsák a tartalékokat. A népi ellenőrzési bizott­ság tavaly ünnepelte fennál­lásának huszadik évfordulóját. Az eltelt években munkássá­guk kiteljesedett, feladataik sokasodtak. Arra törekednek, hogy ezentúl is becsülettel, lelkiismeyettel hllytálljanak és mind több fiatal szakem­ber lépjen soraikba. Az idén megnőtt a vizsgá­landó terület, már hozzá­juk tartozik a nagykátai járás is. A járási-városi NEB vezető­sége ezért három személlyel egészült ki: tagja lett Szabó László, a nagykátai Magyar- Koreai Barátság Termelőszö­vetkezet közgazdasági osz­tályvezetője, Virágh Gyula, a tápiószentmártoni Arany- szarvas Termelőszövetkezet főikönyvelője és Tóth József mezőgazdasági szakmérnök, a nagykátai járási" földhivatal csoportvezetője. A népi ellen­őrök csoportja — a nagykátai 122 népi ellenőrrel együtt —- 285 személyre egészült ki. Eszes Katalin Az oktatásügy és az ifjúság Cegléden, a városi tanács dísztermében holnap, január 26-án, délután -három órakor, a pedagógusoknak Barbara Petlovszki Farland, az NDK egyik tízosztályos politechni­kai iskolájának igazgatója tart előadást Az oktatásügy szere­pe az ifjúság szocialista neve­lésében címmel. ÓVODÁSOK TORNÁJA Járási serdülő bajnokok A CVSE búcsút mondott a mezőnynek Torna A Ceglédi VSE tormás zakosz- tálya, utánpótlásának megszer­vezése érdekében, öt-hatéves kislányokat keres az óvodás tornatanfolyamra. Kezdetben hetente két alkalommal edze­nek a közgazdasági szakközép- iskola tornatermében, szerdán és pénteken, délután fél öttől, fél hatig. A jelentkezőket fel­szereléssel várják. Hétfőnként, a Földvári Ká­roly iskolában Karsai Ferenc- né testnevelő irányításával, már megkezdődött a dolgozó nők egészségügyi tornája. Ezentúl a Ceglédi VSE is lehe­tőséget ad azoknak, akik igény­lik és szeretik a testedzést. A foglalkozásokat — minden szombaton, délután három órá­tól — Váradi László vezeti. Az érdeklődők a helyszínen je­lentkezhetnek. Tollaslabda / Jászkarajenőn, a művelődési házban rendezték meg a járási serdülő egyéni bajnokságot, melyen három szakosztály har­mincöt sportolója állt rajthoz. A fiúk bajnokságán több szín­vonalas összecsapásra került sor. Mindkét egyesben és a párosban a döntőket 2:0 arány­ban nyerték meg a győztesek. Végeredmény Leány: 1. Kiszel Erika, 2. Jónás Melinda (mindkettő Ka- ratetétleni SE), 3. Hézső Ág­nes és Molnár Mária (mind­kettő Dánszentmiklós). Fiú: 1. Csáki Tibor, 2. Gebhard Ta­más, 3. Cseh János és Fajka István (mind KTSE). Fiú, pá­rosban: 1. Csáki, Genhard. Asztalitenisz Budapesten, a BVSC asztali- tenisz csarnokában zajlott le az Országos Ifjúsági és Orszá­gos Serdülő Kupa versenye. Az OSK-ban, a legjobb ti­zenhat között, Békéscsabával mérkőzött a CVSE. Gyura biz­tosan, 2:0 arányban nyerte meg találkozóit, de Mester csak egyszer, Harci pedig egy­szer sem. tudott nyerni, ezért a Vasutas, 5:4-es vereségével, búcsút mondott a mezőnynek. Az OIK-ban a legjobb tizen­hat között: CVSE—Nagykanizsa 5:1 Győztek: Horváth (2), Gyu­ra (2), Kottlár (1). Ezen a találkozón mutatkc* zott be a Tolnáról igazolt, if­júsági ranglista ötödik helye­zettje, Horváth László. A legjobb nyolc között: Bp. Spartacus—CVSE 5:3 Ez volt a forduló legizgal­masabb mérkőzése. Kriston mindháromszor nyert, Horváth és Gyura csak egy játszmát tu­dott tőle szerezni. A találkozót Bruchner vártnál jobb teljesít­ménye döntötte el, őt csak Kott’-• tudta legyőzni. Győ­zőt:- "'-»rváth, Kottlár, Gyura (1—1). U. U i

Next

/
Oldalképek
Tartalom