Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Több tej, búza, kukorica a járásban iég jobb minőségű termékek Teljesültek a kommunális fejlesztés feladatai Az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága tavaly februárban fogadta el az 1978-ra szóló gazdaságpolitikai cselekvési programot. Most, egy eszten­dő elteltével számba vette, mit valósítottak meg belőle a járás ipari üzemei, mezőgaz­dasági és kisipari, illetve álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei? A járási pártbizottság meg­állapította, hoígy tavaly a he­lyi adottságokat és a lehető­ségeket messzemenően figye­lembe vették terveik készíté­sekor a területi és üzemi pártszervezetek, valamint a gazdasági vezetők, követke­zésképp zavartalanabbá vált a munka, javult a termékek minősége, a hatékonyság növekedésével, a gépek jobb kihasználásával pá­rosult. Az ipari termelés a terve­zettnél nagyobb mértékben, 7,5 —8,5 százalékkal nőtt. Az ipari szövetkezeteké még ezt is meghaladja: a növekedés a 10—11 százalékot is eléri. Az építőipar — annak ellenére, hogy a műszaki-technológiai színvonal csak kis mértékben emelkedett — jobb szervezés­sel, a beruházások alaposabb előkészítésével, a tervezettnél Egy korábbi ígéretünknek tettünk eleget múlt szomlnton, délután: a nagybörzsönyi pá­vakor asszonyai és a citera- zenekar férfi tagjai, ellátogat­tunk Vácra, a Burgundia ut­magasabb, 13—15 százalékos termelésnövekedést ért el. A tavalyi szeszélyes időjá­rás ellenére, jó évet zártak a járás mezőgazdasági üzemei. Minden várakozást felülmúlt termelésnövekedésük: mint­egy 25 százalékkal magasabb a tavaly tervezettnél. A főbb árunövényak hozama a várt­nál nagyobb, például a búza hektáronkénti átlagtermése 38,1 mázsa, a kukoricáé 44,6, a burgonyáé 168,5, a cukorré­páé 296,5 mázsa volt. A jég és fagy nagy károkat okozott a gyümölcsültetvényeken, ezért ezek hozamai messze elma­radtak a vártaktól. Megfelelően fejlődött vii- szont a járás állattenyésztése. A gazdaságok tehenészeteiben nőtt a szarvasmarha-állo­mány, a tejtermelés tehenenként elérte a 3 ezer 300 literes átlagot. A vágóbaromfi és tojásterme­lés is túlszárnyalta az 1978. évi terv előirányzatát. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji, illetve kisegítő gaz­daságok eredményes tevé­kenységében minden bi­zonnyal szerepe van annak is, hogy a korábbinál figyelme­sebben választották ki szak­embereiket és színvonalasabb Ügy érezzük, a zord, hideg tél egyik legszebb szombatját értük meg. Győrök József a pávakör vezetője lett káder-, valamint sze­mélyzeti munkájuk. A múlt évi cselekvési prog­ramnak megfelelően fejlődött a járás közellátása. Javulását szolgálta egy sor beruházás: Vácrátóton, Sződligeten és Börzsönyligeten bisztrók, kis­vendéglők épültek, elkészült a vámosmikolai hidegkonyha, a börzsönyligeti kis ABC, s az idén csatlakozik hozzájuk egy- egy kis ABC Rádon és Foton. Teljesültek a kommunális fejlesztés feladatai. Gödön és Püsnökhatvan- ban 8 tantermes iskola épült, Váchartyánban és Letkésen 4—4 tanterem­mel bővítették az oktatási intézményt. Jó ütemben halad az iskola bővítése Foton és az egészség­ház építése Nagymaroson. A járási pártbizottság meg­állapította: eredményes évet zárt a váci járás. Igaz, min­denki jó politikai légkörben végezhette feladatát. A múlt évi eredmények biz­tos alapot adnak ahhoz, hogy az idei, nagyobb követelmé­nyeket támasztó terveket a gazdasági egységek szerte a járásban teljesíthessék. B. H. — Az Éneklő ifjúság soro­zatiban, január 23-án, a váci Komócsin Zoltán Kollégium leánykara énekelt a Pertőfi- rádióban, Bogányi Tibor kar­nagy vezetésével. Műsorán Balázs-, Karai- és Hajdú-mű­vek szerep sítek.-*• Moziműsor. A váci Ma­dách Filmszínház mától, ja­nuár 25-tól 28-ig, délután az Útban az Atlantisz felé című színes fi&mdt mutatja be. Va­sárnapi matiné: Cimborák (a nagy sikerű, színes, magyar .természetfilm felújítása). Postaládánkból A nyáron ismét találkozunk Könyvtárstatisztika Növekedett az olvasók tábora Külföldi kiadványok a kutatóknak Elkészült a Váci Vár ősi-Já­rási Könyvtár tavalyi statisz­tikája. Az év utolsó napján 74 ezer kötet könyvet tartanak nyilván 1450 folyóirat-évfo­lyamot őriztek, továbbá 642 egyéb dokumentum (térkép, grafika, kisnyomtatvány), 1602 diafilm és 714 hanglemez volt a birtokukban. A könyvállomány tartalmi megosztása: 37 százalék szép­irodalom, 46 százalék szakiro­dalom és 17 százalék gyermek- irodalom. A. városi könyvtár 1978-ban 7 ezer 200 kötettel gyarapodott, mintegy 253 ezer forint értékben. Az intézmény­nek 244 újság és folyóirat járt, ?Q százalékuk külföldi. A gyűj­teménynek már csali a kisebbik hányadát tudják elhelyezni a Löwy Sándor utcai épületben, az állomány nagyobbik ré­sze a város különböző ré­szein, raktárakban találha­tó, gyakorlatilag elzárva a nagyközönségtől, ezért vált sürgetően szüksé­gessé az új könyvtárközpont kialakítása. A városi-járási könyvtárba 1978-ban 4 ezer 884 ember iratkozott be, négyszázé tven- b'nimmal több, mint a meg­előző esztendőben. A növeke­dés az úttörőházban működő gyermekrészlegben a legna­gyobb. A könyvtári tagok kö­zött a munkások aránya 13.1 százalék, az olvasók 12 száza­léka értelmiségi, illetve alkal­mazott, 43,6 százaléka általá­nos iskolai tanuló, 18 és fél százaléka középiskolás, 2,6 szá­zaléka egyetemista és főisko­lás. A látogatók száma 47 ezer 611 volt, ami azt jelenti, hogy egy könyvtári tag általánosan 9,7 esetben kereste fel az in­tézményt. A kikölcsönzött könyvek száma 89 ezer 704 volt, 26 ezer 330 kötetet álta­lános iskolásak vittek haza. Áprilisban, augusztusban és decemberben figyelték a köl­csönvett könyvek tartalmi megoszlását is: az említett há­rom hónapban 18 ezer 460 könyvet vittek el az olvasók, a 14 éven a.luliak 24 százalék­ban ismeretterjesztő és szak- irodalmat, 36 százaléka szép- irodalmat, 40 százaléka gyer­mekirodaimat kölcsönzött. A felnőttek 36 százaléka a szakirodalom, 60 százalé­ka a szépirodalom, 4 szá­zaléka a gyermek- és az ifjúsági irodalom iránt ér­deklődött. A könyvtárban 138 rendez­vényt, közösségi programot tartották, ebből 121-et a gyermekeknek. Több mint százszor máshonnan, számos esetben külföldről hozattak a kutatóknak fontos tudományos munkákat, s 57 alkalommal a városi-járási könyvtár segített ki más intézményeket a maga állományából. P. R. Korcsolyapálya az iskolaudvaron Kedvezett az időjárás a váci Báthory utcai általános iskola udvarán készített jégpályának. Buchnitz Zoltán testnevelő tanár vezetésével, a tanulók naponta felfrissítették a jeget, mely minden délután megtelt korcsolyázókkal. Iványi Károly felvétele Megírják a történetét Amíg kigyúlt a villanyfény... cai 1. számú szociális otthon lakóihoz. Napsütéses télben robogott velünk az Ipolyvölgye Terme­lőszövetkezet kis autóbusza. Az otthonba érve, megle­pett bennünket a csend és a i tisztaság. Érződött a levegőben valami feszült várakozás, iz­galom, kíváncsiság. Az egyik teremben, a fekvő gondozottak mellett, a járni tudók széken ülve fogadták csoportunkat. A megfáradt ke­zek tapsra lendültek, a meg­tört szemekben ragyogott az öröm. Majd következtek a szebb­nél szebb népdalok, táncok, citeraszámok. Nem kellett biztatni közön­ségünket, sokan velünk együtt énekeltek. Bizonyára, megany- nyi, régi, szép kedves emlék idéződhetett fel szívükben-lel- kükben: a dalok ütemére mo­zogtak a lábak, a kezek. Később, bejárva az otthon folyosóit, az ágyba kényszerült gondozottak szobáibdn is elő­adtunk egy-két énekszámot. Két óra hosszat visszhangozták a máskor csendes falak páva­körünk dalait. Az elaggottak mosolya, köny- nyes szeme, s köszönő szavai árulták el, jólesett, hogy pár órára feledtettük velük életük nehézségeit. Mi, a csoport tagjai, meg­csodáltuk gyönyörű kézimun­káikat, melyeket büszkén mu­tattak meg nekünk. Ölelések, kézszorítások kö­zött tettünk ígéretet, hogy a nyáron ismét visszatérünk. T^ebruár 25-én lesz het- venöt esztendeje annak, hogy Vác város közgyűlése elfogadta a Ganz gyár aján­latát a város elektromos ener­giával való ellátására. A bü­rokrácia útvesztőjében még egy évig kellett várni, hogy a mai Híradástechnikai Anyagok Gyára területén felépüljön a „Váci Villanygyár” és kigyúl- jon a fény. Most olyan ötlet született, hogy a város villamosenergia- ellátásának történetét megír­ják és kiadják. Ezúton kéri az ÉDÁSZ váci kirendeltsé­ge olvasóinkat, hogy akinek birtokában van a villamosí­tással kapcsolatos fénykép, műszaki rajz, leírás vagy em­lék, küldje el — visszaváró- lag — a kirendeltség címére: Észak-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat Váci Kirendelt­sége, Vác, Klein Károly utca 32. szám alá. A tervhez egy-két adattal mi is hozzájárulunk. Az első díszkivilágítás Vác díszkivilágításáról leg­korábbi feljegyzéseink 1764- ből valók. Igaz, hogy még mécsesekkel, gyertyákkal vi­lágították ki a várost 1764. augusztus 27-én, este fél ki­lenc órakor, Mária Terézia bevonulása alkalmából. Kis- váctól a Kőkapuig az utca mindkét oldalán szurkos ko­szorúk égtek, a Kőkaputól a mai Élmunkás utcáig faggyú­val telt, színes üvegekben mécsesek, innét a tanácsházig vörös oszlopokra akasztott lámpák, három gyertyával. 1875. január 10-én a helyi lap friss hírben jelentette, hogy végre valóság lesz, amit a lakosság már régen kíván: légszeszlánggal világítják ki a város útjait, tereit. Addig petróleumlámpával világítot­ták meg a Március 15. és a Konstantin teret. A légszesz- világításra három ajánlat is érkezett: Béosből,. Berlinből, Londonból. A legjobb és leg­olcsóbb ajánlat a londoni cégé volt. Az újságíró remélte, hogy még 1875-ben a város köztereinek légszeszvilágítása valósággá válhat. Aztán sokáig semmi. Égtek tovább a petróleumlámpák 1881-ig, amikor is a Váczi Közlöny beszámol arról, hogy szeptember 3-án, Gödöllőn már olajgáz-világítással kí­sérleteznek, és lehet, hogy azt Vácon is bevezetik. Abban az évben az utcák és a terek közvilágítására a város 1525 forintot tervezett, összehasonlításul, ugyanabból a költségvetésből: a város ösz- szes előirányzott bevétele 57 ezer 241 forint, a kiadása 73 ezer 491 forint volt. Sikeres kísérlet Egy év múltán, 1882-ben, a helyi lap beszámolt arról, hogy meglátogatta a város vezetőit Rozdonyi Sándor, a Ganz gyár megbízottja és újabb javaslatot tett a város elektromosenergia-ellátására. Egy hónap múlva a város la­kossága már villanyvilágítási próbán vehetett volna részt, de a próbálkozás, sajnos, nem sikerült Még abban az évben Puskás Tivadar, a telefon ma­gyarországi meghonosítója tett kísérletet Vácott Edison-féle lámpákkal és a kísérlet siker­rel ért véget, de mégsem tör­tént utána semmi, tovább is oszlopokra szerelt petróleum- lámpák világították meg a a köztereket. 1885-ben a város történet­írója, Karcsú Arzén így ír: „A város évről évre többet költ az utczák kövezésére, a dunapart kiépítésére, a köztisz­taságra, a terek és utczák ki­világítására.’’ Természetesen ez nem egé­szen így volt. El lehetett süly- lyedni a sárban, alig volt megvilágítva egy-két tér és utca és bizonyos visszaélések­ről,, sikkasztásokról is beszél­tek akkortájban. Millmann mozgalma 1883 januárjában, Millmann Géza fűszeres kezdeményezé­sére, mozgalom bontakozott ki a városban, a Halpiacon (mai Szent Háromság tér) négy­ágú kandeláber felállítására. E célra a fűszeres 69 forint és 30 krajcárt gyűjtött össze. Később ehhez az összeghez még befizetett Kresák Ferenc 6, Millmann Géza 5, Argenti Döme 5, Millmann Jánosné 2, Reiser László 2, többen 1—1 forintokat. Hogy a kandelá­bert felállították-e vagy sem, arról nincsen adatunk. Vi­szont abban az esztendőben a helybeli polgárokból alakult egy társulat, melynek tőkéje 1840 óta kamatozott, a közvi­lágítás megszervezésére és üzemeltetésére. Ugyanabban az esztendő­ben gyűjtés kezdődött, hogy a székesegyház terén, pontosan a mai Hámán Kató utca kez­detében és a Lőwy Sándor Gépészeti és Gépgyártástech- nológiai Szakközépiskola ol­dalán kát kandelábert felsze­relhessenek. Az egyikre a pénz közadakozásból össze­jött, a másikat a püspök fi­zette ki. 1898. február 13-ig semmi hír a város közterének vilá­gításáról. Akkor a Váczi Köz­löny egyik cikkben megemlí­ti, hogy egy cég ajánlatot tett a váci hengermalomnak a villany bevezetésére. A ma­lom javasolta, hogy a villanyt vezessék be a városba is. 1901. február 7-i közgyűlé­sén a város, a tanács a vil­lany bevezetése mellett dönt. Az 1902-es év az ajánlatok mérlegelésével telt el, 1903- ban ismét a Ganz gyár tesz újabb ajánlatot, 1903. június 11-én a város közgyűlése a Ganz gyárnak ad megbízást és „villamosbizottságot” je­löl ki. 1904. február 25-én megszö­vegezi és elfogadja a városi képviselőtestület a Ganz gyárral a város energiaellátá­sára szóló szerződést. A pol­gármester június 10-én beje­Ma délelőtt KiSZ-vezetők megbeszélése A KISZ Vác Városi Bizott­sága ma, január 25-én a ze­neiskola nagytermében tartja meg a váci KISZ-vezetők eligazító értekezletét, amelyen az 1979/80-as mozgalmi év feladatait veszik számba. Pálmai László, a pártbi­zottság titkára, az ötödik öt­éves terv hátralevő feladatai­ról, a várospolitika céljairól és az MSZMP Politikai Bi­zottságának múlt év május 30-án hozott határozatából adódó feladatokról beszél a KISZ-vezetőknek, Nagy Fe- rencné, a KISZ Vác Városi Bizottságának titkára pedig az 1979/80-as mozgalmi év ak­cióprogramját egészíti ki újabb tennivalókkal. Ingyenes jogi tanácsadás Ma, január 25-én, délután 5 órától ingyenes jogi tanács­adás lesz a Madách Imre Mű­velődési Központ 22-es szobá­jában: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tag­ja fogadja az érdeklődőket. Vasárnap, a járási székhelyen Falusi spartakiád Asztaliteniszezők és sakkozók Huszonnyolcadik alkalom­mal rendezik meg a falusi dolgozók téli spartakiádj át. Az idén, január 28-án, vasárnap, a váci mezőgazdasági szakkö­zépiskolában az asztalitenisze­zők, a Madách Imre Művelő­dési Központban a sakkozók vetélkednek a helyezésekért. A spartakiádon a községek 15 évnél idősebb lakói indul­hatnak, akik megyei vagy ma­gasabb szintű bajnokságban még nem vettek részt, illetve nincsenek minősítve. Mindkét sportágban kéttagú csapatok versenyeznek. Asztaliteniszben egyéni, páros és vegyes pá­ros, sakkban egyéni és csa­patverseny zajlik le. A ver­senyek első három helyezettje plakettet, illetve oklevelet kap. Nevezni háromnegyed kilen­cig, a helyszínen lehet. Az asztalitendszezők mérkő­zései délelőtt 9, a sakkozókéi délelőtt 10 órakor kezdődnek. lenti a közgyűlésnek, hogy si­került a váci villanygyár ala­pítására 300 ezer koronát köl­csönként felvennie a kápta­lantól. Két gőzgép 1905 márciusban érkezett meg a Kereskedelmi Minisz­térium engedélye a villany­gyár építésére. Az építési en­gedélyt 1905. június 1-én ad­ták ki azzal, hogy a gyárat december 1-én át kell adni. Megkezdődött az építkezés, és a gyárat határidőre átad­ták. A villamosenergia-szol- gáltatás másnap, december 2-án megindult, két gőzgép­segítségével. Egy gőzgép ak­kora volt, mint ma egy osz­lop-trafóállomás. Azon a napon 342 közvilá­gítási lámpát és 3 ezer 300 magánizzót szereltek fel, to­vábbá sok motor is működött különböző mesterek műhe­lyeiben. Az évi fogyasztás 220 ezer kilowatt volt. 1926-ban számtalan rekla­máció érkezett a város veze­tődhez a drága villany miatt, mire a polgármester bejelen­tette, hogy a Váci Villanygyá- rót megszüntetik és más erő­műtől kapják az áramot. Az építkezés elkezdődött. 1929. november 5-én eltört a főtengely a Váci Villanygyár­ban, ezért november 6-án a még csak félig kész trafóállo­másra (mai Lenin út és Sebes Imre u. találkozásában), rá­kapcsolták az újpesti erőmű áramát. 1953-ig onnan kapta a város az áramot, utána át­kapcsolták az OVIT váci, Hermány dűlői állomására. Ma Gödről érkezik a város­ba az erelktromos energia. Mészáros Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom