Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Fegyelmezett fiatalok Honvédelmi nevelés Nyáregyházán Jó kapcsolatokat teremtettek Nem egészen egy évtizede, Varga Mihály általános isko­lai igazgató vezetésével ala­kult meg Nyáregyházán a lö­vészklub. Az eltelt évek iga­zolták az alapítók és patroná­lok elképzeléseinek helyessé­gét. Mint az igazgató elmond­ta, összefogásukra, eredmé­nyeikre az Aranykalász Tsz vezetői, a község társadalmi szervezetei .felfigyeltek, s ma joggal mondható, hogy Nyáregyházán is közügy ' a honvédelmi és hazafias neve­lés. Növekvő taglétszám — Alig háromezer lakost számláló kis községünk tipi­kus mezőgazdasági település. Talán a közös gazdaság föld­jeinek művelése, a háztáji jó­szág adta többletmunkák mi­att volt nehéz az első évek­ben a fiatalokat, időseket kö­zös célunknak megnyerni. Né­hány évi tapasztalat után, ru­galmasabban alkalmazkod­tunk a téli több szabadidőhöz. A nyári időszakban, a mezei munkák csúcsszezonjában, a bizalmik kapnak nagyobb sze­repet a kapcsolattartásban, a mozgósításban. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy fel­nőtt csapatunk a járási ver­senyeken mindig ott küzd a helyezésekért. Hatvankét em­berből álló tényleges katonai szolgálatot teljesített tagsá­gunk és 20 tagú úttörőközös­ségünk nagy lelkesedéssel, fe­gyelmezetten teljesíti felada­tait — tájékoztat Varga Mi­hály, Munkájukhoz a tsz és a ta­nács 10—10 ezer forintos éves támogatást nyújt, s a közös gazdaság mikrobusza minden járási, megyei lövészversenyre rendelkezésükre áll. Az iskola- igazgató klubtitkár tevékenysé­gét Szimcsák József párttitkár és Papp József mezőőr, lövé­szetvezető segíti. Kétheten­ként, az általános iskolában, a katonapolitikai ismereteket bő­vítve, az aktuális napi poli­tikai eseményeket, a 'község- politikai terveket is megvitat­ják a foglalkozásokon. A be­szélgetések közvetlenek, a fia­talokkal egyenrangú partner­ként, felnőttként bánnak. Ez az egyik titka annak, hogy a sorkötelesek, akik a pilisi kö­telező általános honvédelmi előkészítő tanfolyamon vesznek részt, falujukban is részt kér­nek az MHSZ-munkából. Megújult a klubtanács — őszintén szólva, az első években voltak akadályok. Az öt tagú klubtanács tagjai kö­zött akadtak olyanok, akik csak passzív szemlélői voltak a munkának. Három éve, rend­kívüli taggyűlésen, amelyre a Frissen főzött cékla a gyömrői piacra Háztáji a béreit földeken Permetez, szánt a Ferihegy Tsz Mezei László és felesége tős­gyökeres üllőiek, mégis a szomszédos Gyomron ismerik többen őket:’ két évtizede nincs piac Gyömrőn, gusztu­sosán tálalt főzelékféléik, pri­mőráruik nélkül. A férj a MÁV Anyagellátási Igazgató­sága központi osztószertárának anyagraktárában számadó, a feleség a közelmúltban ment nyugdíjba, a helyi közös gaz­daság kertészeti munkacsapa­tának vezetőjeként. Fő törek­vésük a vásárlók jó minőségű zöldáruval, savanyított ter­mekkel való ellátása. Árubőség — Kereskedő az eredeti szakmám — mondja Mezei László. — Házasságom révén kerültem szorosabb kapcsolat­ba a kistermelői munkával, mikor feleségem szülei ki­dőltek a sorból, mi vettük át a stafétabotot Több mint negyvenéves MÁV-szolgálat után, az idén megyek nyug­díjba. Most naponta utazom Üllőről a Landler Járműjaví­tóba. Korán kelek, de mielőtt még vonatra ülök, ellátom a lovakat, teheneket s a késő délutáni hazaérkezés után, is­mét kezdem elölről. Sokszor kérdezték már, hogyan bírom erővel, meg, hogy minek haj­tok annyira, hiszen gyere­keink sincsenek? Nehéz rá válaszolni. Dolgozunk, ez ad­ja életünk értelmét. Tavaly 2 ezer négyszögölön termeltünk káposztát, 300 mázsa még el­adatlan. Ezer négyszögölön sárgarépát, feleannyi terüle­ten petrezselymet termesztet­tünk. A jószág takarmány­utánpótlását 2 ezer négyszög­ölnyi kukorica biztosította, a kukoricasorok között étkezési és sütőtök is termett A föld egy része háztáji juttatás, a többségét testvé­rektől, ismerősöktől béreljük. Nagyon bőséges volt a tava­lyi termés, a minőségével is elégedettek a gyömrői, men- dei vásárlók. ízig-vérig Szombatonként, késő este főzik a finom céklát, készítik elő a savanyú káposztát, pap­rikát, étkezési tököt, zöldség­féléket, hogy a vasárnapi ebédhez vásároljanak belőle a gyömrői háziasszonyok. Mezei László és felesége ízig-vérig kereskedő, s mint mondják, beléjük nevelték a szakma szeretetét. Autó helyett — A földterület megműve­lésén túl, sok munkát ad a háztáji jószág is. Tavaly 2 hí­zott bikát, 12 hízódisznót ad­tam el a Ferihegy Tsz közve­títésével. Van két lovam, azok helyettesítik a személyautót, s fuvarozzák az árut is. Miattuk bérelek 4 kilométer csatorna­partot a Pest megyei Csator­namű Vállalattól, hogy a szé­nájuk meglegyen. Otthoni tel­künk is 800 négyszögöl, ami­nek a fele szőlő. Szerencse, hogy a tsz sokat segít a föld­terület megmunkálásában. A tsz-beliek permeteznek, szán­tanak, még a trágya kiszállí­tásához is adnak markológé­pet, szállító járműveket... Hogy megéri-e? Anyagilag meg, de nagyon sokat kell ér­te fáradoznunk. O. K. A nap kulturális programja Bényén, 16-tól 19-ig: könyv­tári órák. Ecseren, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása (a könyvtárban). Gombán, 9-től 12-ig: iskolai előkészítő, 9-től 12-ig és 14-től 16-ig: a népi já­ték szakkör foglalkozása. Gyömrőn, 18-tól: képzőművé­szeti előadás, A közízlés neve­lésének problémái, művészet, giccs címmel. Mendón, 18-tól: a csillagász szakkör foglalko­zása és a népi tánccsoport pró­bája. Monoron, 15-től: isme­retterjesztő előadás, Picasso munkássága címmel, előadó Hégely Gábor tanár, 17-től: asztalitenisz-edzés, szabás­varrás tanfolyam, négy cso­portban, 18-tól: a motoros klub összejövetele (a HNF-székház­ban). Péteriben, 14-től: a gyer­mekszínpad és a népi tánccso­port próbája. Pilisen, 10-től 11.45-ig: logopédia tanfolyam (a telepi iskolában), 15-től: is­meretterjesztő előadás, Ma­gyarország nemzetközi gazda­sági kapcsolatai címmel (a Tok- és Díszmű Ktsz-ben), 17- től: szülők akadémiája, Milyen az iskolaérett gyermek? cím­mel, előadás (a művelődési házban), 17.30-tól a fotó-, 18- tól az ifjúsági klub összejöve­tele. Üriban, 14-től: a model-* lező szakkör foglalkozása és társastánc-tanfolyam. Vasa­don, 17-től: a nőklub foglalko­zása. Vecsésen, 19-től: a kara­te klub foglalkozása (a Petőfi téri iskolában). pilisi Aranykalász Tsz vezető­it is meghívtuk, foglalkoztunk szervezetünk tevékenységével, s a klubtanácsot tagjainkból alakítottuk újjá. Azóta a gya­korlatok, az eredmények bizo­nyították döntésünk helyessé­gét. A taglétszám növekedésén túl, olyan eredményekkel büsz­kélkedhetünk, mint a Stein­metz Kupa kétszeri elnyerése, több járási versenyen elért első hely. A rendszeresebb versenyzési lehetőségek meg­teremtésére még ebben az év­ben Nyári Pálnak, az 1848-as szabadságharc kiemelkedő alakjának, községünk szülötté­nek tiszteletére, lövészkupát alapítunk. A kupaalapításban nemcsak a patronáló Arany­kalász Tsz-re számíthatunk, hanem a járási MHSZ-veze- tők segítségére is — mondja Papp József. Összemérik tudásukat Mint Szimcsák József, Sze- merédi Illés, Csipesz György, Peremiczkó István és Pergel József szavaiból kitűnt, a Wekerle-család egykori birto­kának erdős részén kialakí­tott MHSZ-bázison mindig mozgalmas az élet. A helyi vadásztársulat tagjaival több­ször összemérik tudásukat. Ed­dig még nem sikerült a több­ségében termelőszövetkezeti brigádokban dolgozó MHSZ- tagságnak brigádlövészetet kezdeményeznie. Idei munka­tervükbe ismét belefoglalták. Megismerve a klub vezetői­nek, tagjainak , lelkesedését, aktivitását, semmi kétség afelől, hogy céljaikat' sikerül elérniük. Orosz Károly1 MONOB'VIDfKI A P E > T M E GYE I H i R L A P : K Ü L Ó N/ KIAD Á S Ay*>.c: XXI. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Társadalmi munkában Tervezői közösség alakult Jelenfős megtakarítás Járásunkban az utóbbi idő­ben a szocialista összefogás számos jelével találkozhatunk. Brigádok, kollektívák közös munkája révén, óvodák, isko­lák készültek el határidőre, parkok, kqzterek szépültek meg, új járdák és közművek teszik kényelmesebbé életün­ket. A gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben tevé­kenykedő szocialista brigádo­kon kívül a járásban élő mű­szaki értelmiség is, sajátjának érezve a gondokat, bekap­csolódik a munkába. Ennek köszönhetően ké­szültek el például társa­dalmi munkában a Mono­ron tavaly átadott, nyolc­tantermes iskola tervei is. A múlt év szeptemberében, a járási hivatal műszaki osz­tályának ösztönzésére, a Ve­csésen tevékenykedő szakem­berek is felajánlották segítsé­güket. A Petőfi téri iskola bő­vítéséhez szükséges tervek el­készítésére, társadalmi terve­ző kollektívát alakítottak. A 12 tagú közösségben, amelynek Molnár Imre statikus mérnök a vezetője, csupa olyan magas Egészségvédelem Köztisztasági telep létesül Sok gondot okozott Gyöm­rőn a hulladéktelep. Közel lé­vén a lakóházakhoz, a kör­nyékbeliek nem győzték nyel­ni az esetenkénti öngyulladás folytán keletkezett füstöt. Hamarosan megváltozik a helyzet, ugyanis a monori já­rás területén kialaikítandó köz­tisztasági telepek egyike Gyömrőre kerül. Helyét a régi homokbányá­ban jelölték ki, a tanács körül is kerítteti, s ügyel majd a sza­bályok megtartására, a lakók egészsége, nyugalma érdeké­ben. Szövetkezeti küldöttgyűlés A monori takarékszövetke­zet február 1-én, 18 órakor tartja meg szokásos évi kül­döttgyűlését, a Vigadó Étte­remben. A gyűlésen szó lesz egyebek között a szövetkezet mérlegéről, eredményeiről, s megtárgyalják az idei tervet is. képzettségű szakember vesz részt, aki az alapozástól a közművek tervezéséig, minden feladatot képes megoldani. Igen nagy jelentőségű a kollektíva megalakulása, hi­szen a Pest megyei * Tanácsi Tervező Vállalat, kapacitás hiányában, nem tudta vállal­ni a munkát. Nem kevésbé fontos, hogy a tervézői közösség ezzel a felajánlással 350 ezer fo­rint megtakarítását teszi lehetővé. A munka nemrégiben elkez­dődött, s a tervezők elgondo­lásai alapján, a jelenlegi nyolctantermes iskolát a jö­vőben 16 tantermes, korsze­rűen felszerelt intézmény váltja fel. A kivitelezés, az anyagi le- hetőtségekhez igazodva, több ütemű lesz. K. L. TANÍT AS CSAK DÉLELŐTT Gondját viselik az új iskolának Tornászhatnak, többet olvashatnak Tavaly szeptember elsején adták át Pilisen a 2. számú általános iskola új tantermeit. ★ Mit jelentett ez a változás a pedagógusoknak és a diá­koknak? Polgár János igazgató így nyilatkozik: — Eddig két műszakban ta­nítottunk, most állandó dél­előttösök vagyunk. Nyolc osz­tályunk van, a tíz tanteremből tehát egy gyakorlati műhelyt és egy tornaszobát is ki tud­Helyförféneti adalékok Szorgalmas nép lakta akkor is Bormérési és húsvágási jog A budai pasa adólajstroma szerint, 1599-ben, Gyömrőn 25 adófizető porta volt, s portán­ként három-négy aranyat haj­tottak be könyörtelenül a tö­rök adószedők. Ahogy változ­tak a terület muzulmán tu­lajdonosai, úgy emelkedett az adőjárandóság is. A lakosság meg fogyott, batyuval a há­tán, más, viszonylag nyugod- tabb helyen telepedett meg: 1627-ben csak tíz adófizető házat mutattak ki az adó­lajstromok, 1633-ban már csak hét porta volt Gyömrőn, mert ahol nem fizettek, ott égő csóva repült a tetőkre. Gyömrővel együtt, Üllő la­kossága is földönfutóvá vált. Monoron Bogdányi Péter re­formátus lelkészt felkoncolták a janicsárok. Névsor Gyömrő 1697-ben már újra lakott hely volt. Kolonics Li- pót váci püspök az esztergomi érseknek azt jelentette, hogy Gyömrőn jó és fedett templo­ma van a reformátusoknak. A község lakóiról 1702-ben névsor készült, a névsorban a következő nevekkel találko­zunk: Czövek János, Kiss Mi­hály, Rakó János, Szabó Ist­ván, Tót Mihály, Sallai György, Dobi András, Jakab Mihály, Katona György, Ko­vács Balázs, Kovács István, Madarast Pál, Rab György, Sóki György, Szabó János, Unyi István. A névsor azonban nem tel­jes, a református egyház ko­rabeli, kézírásos nyilvántartá­sa szerint, több család is élt még Gyömrőn: Potondi, Boda, Fodor, Farkas, Füstös, Gér, Gyenes, Lontai, Matyó, Szellő, Mikes, Pap, Gál, Földi, Erős, Kulik, Karsai és Balázs csa­ládok nevei találhatók a név­sorban. A tizes évek elején már bí­rója volt a településnek, Né­met György személyében. Öt 1715-ben Rády Mátyás követ­te a bírói székben, 1720-ban Budai János lett a bíró, 1733- ban pedig Máté János. Szorgalmas nép lakta már akkor is Gyomrot, termékeny- nyé váltak a hosszú' időn át szántatlan, vetetlen kertek, bő termést hoztak a gyü­mölcsfák, gyarapodott az ál­latállomány is. Fuvarok Messze földre terjedő fuva­rozást vállaljak a község la­kói, a terményfelesleget pe­dig más lakott helyeken érté­kesítették; 1734-ben jegyezték fel, hogy „Vas Mihály tör­vénybíró vele utazó társával, Szegedről sófuvarral megjő­vén, az utazásuk hasznából a templomi prédikátor székire egy szőnyeget hoztak”. A község lakóinak már a század elején közhasznú bor­mérési és húsvágási joguk volt, ami 1715-ben 10 forint jövedelmet hozott a község­nek. A tíz forint az időben igen nagy összeg volt, hiszen a Scola (iskola) körülkerítése 2 forint 20 dénárba került, Dékány Márton harangozó pe­dig dali csizmára 75 dénáro­kat kapott. Ellentmondás A Teleki grófok Iványi ne­vű levéltárnoka, korabeli fel­jegyzésében azt állítja, hogy 1788-ban a község lakossága teljesen írástudatlan volt. A feljegyzésnek ellentmond az a tény, hogy Gyömrőn már ak­kor körülkerített iskola mű­ködött, a tanítót pedig Váry Péter uramnak hívták. A községnek 1839-ben 1100 —1200 lakója volt, felekezeti megoszlás szerint, 734 refor­mátus, 283 katolikus, 90 evan­gélikus és 48 zsidó, akik egy­mással békében élve szolgál­ták a község fejlődését. Kiss Sándor tunk alakítani, a régi tanári szobában pedig iskolai könyv­tárat rendeztünk be. Délutá­nonként szakköröket, valamint kisdobos- és úttörőfoglalko­zásokat tartunk. A következő félévtől már két tanulószobát is tervezünk. Berkest Károly 8. osztályos tanuló szintén örömmel mond­ja: — Eddig a szabadban tor­násztunk vagy a politechnikai teremben, széttolva a padokat. Most már van parkettás tor­naszobánk, új a felszerelés is. Kircsi Katalin 6. osztályos tanuló folytatja: — Ha délelőtt járunk isko­lába, délután több a szabad időnk, tudunk tornászni, ol­vasni. Kerepeszki Katalin 6. osztá­lyos tanuló: — A folyosón öltözőnk van, a váltócipő, köpeny ott marad, nem kell' állandóan magunk­kal hordanunk. Sajátjának érzi-e az iskolát Perjési Zoltán és Halgas Csa­ba, a két nyolcadikos? — Igen, mert nagy mun­kánk fekszik benne. Mi is segítettünk, amikor épült. Mindnyájan, kivétel nélkül, hordtuk a téglát, ástuk a gödröt a szennyvízelvezetőnek, még az udvar rendezésében is közreműködtünk. — A szülők szintén segítet-. tek, ki szakmunkával, ki pe­dig a takarításban, ablaktisztí­tásban. Még a régi nyolcadi­kosok is eljöttek, megértve, hogy bár ők már nem tanul­nak itt, testvéreik vagy majd a gyermekeik igen. ★ Jó érzés a tanároknak, szü­lőknek, még a vendégeknek is az elégedett diákokat hallgat­ni. ígérik, hogy szorgalmas ta­nulással, a társadalmi tulaj­don megőrzésével, továbbra is gondos gazdái maradnak az iskolának. Igyekezetükkel kö­szönik meg, hogy jobb körül­mények között tanulhatnak. Hajdú Lászlóné Köszönetét mondok mindazok­nak a rokonoknak. Ismerő­söknek, barátoknak, a Mo­nori Vasipari Szövetkezet ve­zetőségének és munkatársainak, akik fiam, Kovács Károly temeté­sén megjelentek, sírjára virágot helyeztek, özv. Kovács Károlvné. t . Tágas, világos termekben tanulhatnak a pilisi diákok Fiel Ervin felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom