Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
KÖNNYELMŰ FELNŐTTEK Figyelmeztetés és példamutatás A közlekedési ismeretek alapelemeinek elsajátítása az általános iskola első osztályában kezdődik, sőt még korábban, az óvodában. A későbbiekben az ismeretek fokról fokra bővülnek. A hatodik és a hetedik osztályban hat-hat órában foglalkoznak az osztályfőnökök a KRESZ-szel, némely iskolában ilyen jellegű szakkör is működik. A legjobb, legtájékozottabb gyerekek időről időre különböző vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. A legutóbbin kísérőként magam is részt vettem, s meglepetten tapasztaltam, hogy sok tanuló olyannyira tisztában van a közlekedés szabályaival, hogy KRESZ- vizsgán is sikeresen megállná a helyét. Sajnos a tudás azonban még nem biztosíték arra, hogy a gyakorlatban jól hasznosítják. A példákat vég nélkül sorolhatnánk. Látatlanban is meg vagyok győződve róla, hogy azok a gödöllői gyerekek, akik a Valkó felé vezető utat metsző vasút sínjein piros fénynél átmennek, tisztában vannak a jelzéssel, s tanítójuk is naponta felhívta figyelmüket, mire kell ügyelniük hazafelé menet. Talán a szüleik is. Korábban sokáig naponta utaztam ezen a vonalon és sok társammal bosszankodtam a hosszú ideig tartó, olykor észszerűben várakozások miatt. Azóta az egész sorompót fél váltotta fel, csökkent a várakozási idő. A balesetveszély azonban, amint erre a lap hasábjain nemrégen Fehér István is felhívta a figyelmet, nem csökkent. Ennek azonban nem a fél sorompó az oka, mert nagyon jól emlékszem arra, hogy annak idején sem a felnőttek, sem a gyerekek nem tisztelték az egész sorompót sem. A gyalogosok egyszerűen átbújtak alatta. Annyi ideig egyetlen gyalogost sem láttam várakozni, még időset sem, mint amennyit az autósok voltak kénytelenek vesztegelni. Ebből a szemszögből teljesen mindegy a sorompó hossza. Hogyan szoríthatjuk rá a közlekedési szabályok megtartására a könnyelmű felnőtteket és gyerekeket? Okvetlenül figyelmeztessük őket, ahogyan azt Fehér István is kiemelte. De kik? Először is a volán mögött ülők és mindazok, akik felelősséget éreznek mások iránt. Bene Mihály Az i ki ad iák a Videotonnak Gumi alkatrész a rádiókhoz Túlteljesítették tavalyi tervüket Az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezet ipari ágazatának üzemei mintegy félmillió forinttal teljesítették túl tavalyi tervüket: 24 millió 400 ezer forint értékben termeltek. Közülük a lakatos- és a kosárfonórészleg munkája volt kiemelkedő. A gumiüzem a székesfehérvári Videotonnak összesen egymillió forint értékben gyártott a rádiók hangszórójához szükséges gumi alátéteket Veresegyházon Megcsappant a pártoló tagság A bevétel alig nyolcezer forint A veresegyházi nagyközségi sportkör tavaly 232 ezer forinttal gazdálkodott, amelyből egyedül a tanács 223 ezret adott számukra. Kívánatos volna, hogy a községben levő egyéb gazdálkodó egységek az eddiginél jobban támogassák. Bevételük nem érte el a nyolcezer forintot, ez nagyrészt a pályagondnak, s más nehézségeknek tudható be, miként az is, hogy pártoló tagságuk megcsappant. A jó szakmai munka azonban töretlennek látszik, s a körülmények javulása visszacsalogatja majd a nézőket. A sportkör 1979-ben 285 ezer forinttal gazdálkodik. Felhívás Rí orvosi ügyeletről A gödöllői központi orvosi ügy eletet két napra, január 27- én és 28-án, szombaton és vasárnap áthelyezik a Stromfeld Aurél sétány 16. szám alatti körzeti orvosi rendelőbe. Telefonja: 82—95. ATS VI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1979. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Hjúsági parlament Jó beszámolók, sok hozzászóló Értékelték a tapasztalatokat A KISZ járási bizottsága összegezte a tavalyi ifjúsági parlamentek tapasztalatait, s meghatározta az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Az összegezést a járási pártvégrehajtóbizottság is megtárgyalta. Milyen volt a parlamentek előkészítése? A legrövidebben azt válaszolhatjuk, ilyen is, olyan is. Gondot okozott az újszerű lebnyolítás. Több helyen például nem készítettek ifjúságpolitikai intézkedési tervet, nem készítették eiő az ifjúságpolitikai célokra felhasználható pénzeszközök hasznosításának a tervét. Az állami, párt-, szakszervezeti és KISZ-szervezetek közötti munkamegosztás sem volt a legjobb az agitációban és a mozgósításban. Merev értelmezés A munkahelyi és intézményi KISZ-szervezeteknek kötelező lett volna a parlament elő terjesztendő dokumentumokat előzőleg véleményezni, a tanácskozáson pedig értékelni az állami vezetés kétéves ifjúságpolitikai tevékenységét. Néhány helyen ez nem történt meg. Vagy azért, mert nerp készült el idejében a beszámoló és az intézkedési terv, vagy pedig a KISZ-vezetóség mulasztotta el kötelességét: nem nyilvánított véleményt. Az érdekelt szervek rossz együttműködésének számlájára írható, hogy igen alacsony volt a parlamenteken a 30 éven aluliak részvétele. A kartali Petőfi Termelőszövetkezetben 17, a dányi Magvetőben 8 százalékuk jelent meg. Dicséretesen nagy volt az érdeklődés a Szilasmenti Tsz- ben, a péceli Lignifer Ipari Szövetkezetben, a Pécel—Isa- szeg Áfész-nál. Néhány vezető nagyon mereven értelmezte az Állami Ifjúsági Bizottság határozatát, nem hívta meg a 30 éven felüli KlSZ-tago- kat, az általános iskolákban a harminc évnél idősebb csapatvezetőket. Nagyon sok helyen azonban példamutató volt mind az előkészítés, mind az együttműködés. Jegyezzük ide az ő nevüket is. Péceli Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet, ikladi Ipari Műszergyár, aszódi Petőfi gimnázium, túrái Galgavidéke Áfész, Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat, Lignifer, Szilasmenti Tsz. Tangazdaság. Intézkedési terv Milyenek voltak a beterjesztett dokumentumok? Szóbeliek, illetve előre sokszorosítottak. A KISZ-bizottság az utóbbiakat tartja helyesebbnek, hiszen így a fiatalok előzetesen tanulmányozhatják, értékelhetik a kétéves ifjúság- politikai munkát. A vezetők különben jól felkészültek a parlamentekre; a beszámolókat mindenütt elfogadták. Kiegészítésként mindenütt tájékoztattak az intézmény gazdaságpolitikai helyzetéről. Említettük, új elem volt a tavalyi parlamenteken az intézkedési terv. Talán ezért nem értelmezték mindenütt helyesen, s építették be a beszámolóba. Ez kisebbik baj, akadt azonban olyan intézmény, ahol nem is készítettek ilyen tervet. Válasz a kérdésekre A harmadik kötelező napirendi pont, az idei ifjúságpolitikai célú pénzek felhasználásának megtárgyalása, majdnem mindenütt problémákat okozott. Egyszerűen azért, mert a gazdasági év befejezése előtt nem mérhető fel, mekkora lehet az összeg. A KISZ járási bizottsága ezért javasolja az ifjúsági bizottságnak, hogy a jövőben Kesztyű nélkül, StyhI-fűrésszel Favágók a téli erdőben Harminckétezer hektár erdő, harmincezer hektár vadászati terület tartozik a Buda- vidéki Állami Erdő- és Vadgazdasághoz. Az óriás gazdaság 1977-ben jött létre a telki és a gödöllői erdészet egyesülése révén, nyugati határa már a szomszédos Komárom megyébe nyúlik. Jelenleg 1860 dolgozót foglalkoztatnak, az évi termelési érték tavaly meghaladta a 240 millió forintot. A közelmúltban a Dunán inneni részek közül a valkói erdészetbe látogattunk el, hogy megismerkedjünk az erdő téli munkásaival. A havas tájon a sózott aszfalt fekete sávja ki-ki villan a mindent befedő fehérségből. A cserek, tölgyek között a felbukkanó szikrázó nap látványában gyönyörködhetünk. A valkói erdészet központjának közelébe értünk. Királyok útján — Körülbelül tíz kilométert kell az erdőben autóznunk, hogy a favágók mostani munkaterületére jussunk — tájékoztat Ádám Ferenc, a valkói erdészet vezetője. A gazdaság gépkocsijába szállunk. Néhány perc múlva már a királyok útján fut a terepjáró, azon a nyílegyenes csapáson, amely Gödöllőtől Dányig ér, és sok hírességet hordott a hátán a régi időkben. Mondják, havonta kétszer fogasolták, és egy tenyérnyi területű tócsát sem tűrtek meg rajta. A királyok azóta kifogytak erről a vidékről, a fák és az erdőművelők azonban hűségesek maradtak e tájhoz. A favágókat nem riasztja el a kemény tél sem munkahelyüktől, amely örök időktől fogva a szabadban van. Tóth Istvánt és öt társát sem igen zavarja a mínusz 13 fokos hideg, a méteres behavazott rönköket kesztyű nélkül rakják a lófogat platójára. Valamennyien Pécelen laknak, naponta járnak ki a gazdaság szállító járművén. Tóth István nemcsak szereti a szakmáját, de anyagi számítását is megtalálja: jövedelme eléri a havi 5 ezer forintot. S amióta elvégezte a motoros fűrészelő tan- folyamot, elmondhatja, hogy szinte mindent tud, a mesterségéről. Kérdésemen, hogy miért éppen az erdőt választotta kenyérkereseti forrásul, láthatóan megütközik. Minden magyarázatnál beszédesebb, ahogy szerszámait forgatja. Ma sem könnyű A Bedő Albert szocialista brigád pihenőhelyére éppen az ebéd befejezte után érkezünk. Hangodi Pál, a csapat legidősebb tagja szólal meg elsőként. Arról beszél, hogyan is jegyezte el magát egy életre a fák világával. — Valamikor az 50-es évek elején apám, akinek cipész volt a foglalkozása, velem küldött haza egy pár lábbelit a falu erdészének. Szóba elegyedtünk, és ő javasolta, próbálkozzak meg a famunkával. Fiatal voltam, bírtam: naponta harminc kilométert is gyalogoltam, vagy kerékpároztam, s a fűrészelés is kézi erővel ment — idézi a hőskort az idős ember. Ma sem könnyű a dolguk, A fadöntés a bányászattal megegyező nehézségi fokú munkának számít. A Styhl fűrész érrendszeri elváltozásokat idézhet elő, ha valaki a megengedettnél hosszabb ideig dolgozik vele. A védőkesztyű valamelyest csökkenti a vibrációt, de az igazság az, hogy csak a reggeli órákban viselik, mert a hótól átnedvesedik és ráfagy az emberek kezére. Mégis, aki eltölt itt néhány évet, már nem tud innen szabadulni, képtelen a bokrokat, ligeteket, a szabad levegő illatát fölcserélni másra. Döntés előtt hajkolnak — S mi valahogy összetar- tóbbak vagyunk másoknál. Talán a veszély miatt is van ez, ami minden fa döntésekor fennáll, meg hogy nincs a környezetünkben senki, így magunkra vagyunk utalva — véli Soós Sándor, aki kilenc éve dolgozik az erdészetnél és tizennégy éves korában vízhordóként szegődött a munkásokhoz. A rövid beszélgetés után szedelőzködni kezd a brigád, felvijjognak a motoros fűrészek. A legügyesebb döntő, Szödi András is munkához lát: csizmája orrával előbb elkotorja a harminc méter magas fa tövétől a havat, azután a várható dőlés irányában bevág a fűrésszel a fatörzsbe. Ezt a fogást nevezik hajkolásnak, így irányítják, merre dőljön a törzs. Utána a másik oldalról az acélpenge néhány perc alatt átvágja a hatalmasra nőtt akác derekát. Az életpályáját befejezett szálfa recsegve, ropogva tör magának utat társai között, és a havas földig meg sem áll. Valkó Béla a parlamenteken az előző terv értékelése mellett a felhasználás elveit vitassák meg. Milyen volt a fiatalok aktivitása? A megjelentek közül sokan szólaltak fel, mondták el véleményüket a fiatalok 'közéi etis égéről, a munka- és életkörülményeik alakulásáról, a szakmai továbbképzés lehetőségeiről. De: a hozzászólók nagy része a termelési tanácskozásra tartozó kérdéseket vetett fel. A véleményt nyilvánító fiatalok az esetek túlnyomó többségében választ kaptak kérdéseikre. K. Pécel Sikeres vizsgázók Befejeződtek a marxista— leninista középiskolában a félévi vizsgák. Pécelen a 17 tanuló megfelelő ismeretekről számolt be a vizsgabizottságnak, köztük néhányan már most magasabb politikai képzésben is megállnák helyüket Nemrég a járási pártbizottságon összehívott oktatóérte kez- leten számos olyan javaslat hangzott eJ, amely megvalósítása még jobban elősegítené a politikai ismeretek elsajátítását. Hasznos időtöltés Szabás—varrás, kötés Nagy érdeklődésnek örvendett tavaly Versegen a szabásvarrás tanfolyam, amit a feltételezett igények alapján szerveztek meg. Az asszonyok kérték, hogy ebben az évben is tartsanak a múlt évihez hasonló foglalkozásokat. A nőbizottság vezetője, Kalmár Jánosáé gondoskodott a feltételekről és a tanfolyamvezetőkről, ezért a kérésnek eleget tehetnek. A közeljövőben hetente egy- egy alkalommal Valter Meny- hértné irányításával' szabni és varrni, Krizsánné Kalmár Mária vezetésével pedig kötni gyűlnek össze a szabad idejüket hasznos ismeretek szerzésére fordító vérségi asszonyok. Húszéves a múzeum A munkásmozgalom emlékeit gyűjtik Tavaly múlt húsz éve, hogy szerényen induló, de nagybecsű tájmúzeum nyitotta meg kapuit Aszódon. Feladatául a mindannyiunkat gazdagító Petőfi-kultusz élesztősét, ápolását és a Galga menti népek történeti, néprajzi emlékei gyűjtését jelölték ki. Akkor még csupán két kiállítási terem, s mindössze 250 tárgy jelentette a múzeumot. Petőfi iskolájában Nem telt el sok idő, s 1961- ben, életrevalósága bizonyságául, az illetékes minisztérium magasabl> rangra emelte az intézményt: nevét Petőfi Múzeumra változtatta, s az egy év múlva megalakult Pest megyei Múzeumok Igazgatóságához sorolta. Az új név önként adódott, hiszen — bár ez csak később, 1967-ben következett be — Petőfi Sándor egykori iskolája teljes egészében a múzeum céljait szolgálja. — Tevékenységünk azóta bővült: a történeti gyűjteményben különös gonddal ápoljuk a munkásmozgalmi emlékeket — tájékoztatott Asztalos István múzeumigazgató. — Az 1918—19-es forradalmak idején Aszód és környéke az ország egyik legjelentősebb forradalmi központja volt, ezért megkülönböztetett figyelemmel gyűjtjük a Galga-völgy munkás- és szegényparaszt mozgalmainak emlékeit. Az aszódi gimnázium történetét és egykori diákjainak itteni életét bemutató anyagunk is sok látogatót vonz. A régészeti gyűjtemény az 1960-ban megkezdett ásatások, a rendszeres terepjárások és leletmentések alkalmával előkerült tárgyakkal évről évre gyarapszik. Aszódon tárták fel Közép- Európa egyik legnagyobb újkőkori települését és temetőjét, s fontos ásatásokat végeztek az elmúlt 20 évben Bagón, Hévízgyörkön, Domony- ban és Versegen is. gazdagítják az aszódi múzeumot. Tudományos alapossággal dolgozzák fel a hozzájuk kerülő anyagokat, s hogy ez szakszerűen történhessen, és hogy a feldolgozás módjának is dokumentuma maradjon, időközönként megjelentetik a Múzeumi Füzetek egy-egy darabját. Az 1963 óta kiadott, Asztalos István által szerkesztett 11 füzet nagy segítség egyrészt az aszódi múzeumbarátoknak, akik a gyűjtésben is közreműködnek, másrészt azoknak, akik a mi vidékünk kutatása iránt mesz- szebbről érdeklődnek. Az aszódi Petőfi Múzeum fontos közművelődési tevékenysége nem merül ki az elmondottakban. Az állandó kiállítások mellett időszaki és vándortárlatokat is rendeznek; előadások, tárlatvezetések, helytörténeti szakköri foglalkozások és a fiataloknak szervezett vetélkedők színesítik programjaikat. A Petőfi- ünnepséget évente megrendezik. A múzeum ad helyet a művelődési házhoz tartozó honismereti kör foglalkozásainak; itt működik a TIT aszódi csoportja is. A minap hallottam az ikladi tsz köz- művelődési csoportjának vezetőjétől, hogy szinte alig van olyan tagjuk, aki ne járt volna ebben a múzeumban, amely arra törekszik, hogy élő kapcsolata legyen a környék gazdaságaival, intézményeivel, szocialista brigádjaival. Tárgyak sokasága Tizenegy füzet Néprajzi gyűjteményükben megtalálhatók a Galga mente gazdag, még napjainkban is fellelhető emlékeinek jellegzetes darabjai. A színpompás népi viseletek, a gazdálkodás eszközei, a gyerekek játékai mellett a vidék élő népművészeinek alkotásai ugyancsak 1 A múzeum munkatársai az elmúlt húsz év alatt 10 állandó, 66 időszaki és 55 vándor- kiállítást rendeztek. Látogatóik száma évente átlagosan 16 ezer. Hogy mi mindent őriznek, arról a számok nyelvén is fogalmat alkothatunk: régészeti gyűjteményük nyilvántartásban levő darabjai meghaladják a 10 ezret, a néprajzi 3300, a történeti és dokumentációs gyűjtemény együttvéve 4200 tárgyat számlál. Fotótárukban mintegy 5700 felvételt őriznek. Mint sok más múzeumban, egyszerre itt sem fér el minden a kiállítási termekben, s az egészet tán senki sem tudná egy alkalommal áttekinteni. Ám amit esetenként megnézhetünk, azzal is gyarapodnak ismereteink a vidékről, s legkiválóbb fiairól. Fehér István
