Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
Isaszeg Honismereti est Honismereti műsoros estet rendez a Hazafias Népfront isaszegi bizottsága, a művelődési ház és a múzeumbarátok körének ifjúsági honismereti szakköre szombaton, január 27-én, este hat órai kezdettel a művelődési otthonban. Az ösz- szejövetelen Etele József né nyugalmazott tanfelügyelő a honismereti mozgalom jelentőségéről beszél, Farkas Attila, Szabó János, Szmolicza József és ifjú Szatmáry Zoltán régi isaszegi vőfélyrigmusokat ad elő. , Tisztasági hónap Idei első taggyűlését a napokban tartotta a vérségi községi párűalapszervezet. Első részében Kalmár János titkár számolt be a helyi tömegszervezetek tevékenységéről és feladatairól. Részletesen elemezte a KISZ községi szervezetének helyzetét, s Kelemen Mihály tanácselnök személyében kijelölték a fiatalok patro- nálására hivatott ifjúsági felelőst. Foglalkoztak a település tisz- ságával is. Az alapszervezet .dítványára tavasszal tiszta- Jigi hónapot rendeznek. Anyakönyvi hírek Született: Such István Tibor és Magó Erika: Balázs, Lukács János és Kiszer Anna: Erika, Pásztor László és Ku- czora Zsuzsanna: Andrea, Péter József és Flóris Anna: János, Kalmár László István és Katzenbach Julianna: Péter, Faragó Sándor és Kanalas Erzsébet: Sándor, Kosa Ferenc és Juhász Mária Erzsébet: Edit, Kiss Mihály és Juhász Ildikó: Gábor, Váradi János István és Tóth Magdolna: Pé- er, Bencsik János és Kecskés .Klára: Péter nevű gyermeke. Házasságot kötött: Tellér István és Pintér Mária, Gál István Péter és Borsos Gabriella Jolán, Magyar Pál és Surinás Magdolna Terézia. Elhunyt: Turcsik Ferenc, rödöllő, János utca 16., Papp stván, Gödöllő, Balogh Ádám tea 4/b. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA •».? V.-. •■•••* • -:■■■■■ • . ' ■- - r- . . -•? . -.j.: VI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1979. JANUÄK 24., SZERDA Egészségügyi hálózat Tovább javultak a feltételek Megelőzés gondozói módszerrel A hulladékét is hasznosítják Járásunk és Gödöllő egészségügyi alapellátása tavaly is kedvezően alakult, mindenekelőtt ezt hangsúlyozta dr. Mer- sány Géza járási-városi főorvos, az összevont egészségügyi osztály vezetője,, amikor tájékoztatót kértünk a múlt évről. l Alapellátás Mind a tárgyi, mind a személyi feltételekre igaz a megállapítás. A városban egy körzeti orvosra 2131 személy ellátása tartozik, ami jobb a megyei és az országos átlagnál. (A megyei 2159, az országos 2580). A járás községeiben egy-egy orvosra átlagosan 2399 lakos jut. A városban, ahol ki van építve a gyermek- orvosi hálózat, az előbbi szám a 14 éven felüliekre vonatkozik, akárcsak azokban a községekben, ahol szintén található gyermekorvosi rendelő. A gyermekorvosi hálózat kiépítésében egyébként az okoz gondot, hogy nincs elég gyermekgyógyász. S a tapasztalatok szerint csak ott szabad gyermekorvosi rendelőt létrehozni, ahol a lakók száma eléri a tízezret. Vizsgálják az ellátottságot a betegforgalom szempontjából is. E tekintetben is jobban állunk, mint az országban és a megyében általában, feszültség csak egy-két községben mutatkozik. Erdőkertesen, itt még az idén elkészül a második rendelő; Mogyoródon, ahol az ötéves terv végére; Galgamácsán, itt szintén újabb körzetet létesítenek, pontosabban valamelyik társközségben. Említettük, hogy a személyi ellátottság is jó, ami annyit jelent, hogy minden körzetben dolgozik ápolónő, védőnő és adminisztrátor. Olyan jó orvosi ellátás persze nem létezik, amelyen ne lehetne javítani. Járásunk alapellátásának mai fejlettségi foka megengedi és indokolja, hogy egyrészt mind jobban érvényesüljön a beteget ott kell ellátni, ahol megvannak hozzá a feltételek elve, másrészt előtérbe kerüljön a gondozás. Létesítmények Manapság az indokoltnál több beteget küldenek tovább, vagyis szakorvoshoz, rendelő- intézetbe. Az orvosok a túlterheltség miatt teszik ezt, de nem ritkán a beteg kérésére vagy ‘követelésére. A túlterheltség magyarázatául tegyük Petőfi Termelőszövetkezet Tavasszal újabb erdősítés A kartell Petőfi Termelőszövetkezetnek 600 hektár erdeje van. Ennek jelentős része viszonylag új telepítés. Az elmúlt tíz év alatt a négy község területén — Bagón, Hévízgyörkön, Kartalon és Versegen — együttvéve valamivel több mint 140 hektáron telepítettek, s ennek nyolcvan százaléka erdei fenyő. Egyébként a tölgy és az akác foglalja el legnagyobb területüket. A szövetkezet erdészeti ágazatának vezetője, Masz- nyik János. Munkájában hasznos segítője Markovics Ferenc, aki az erdészettől ment nyugdíjba, az egyik legjobb ismerője a vidék erdeinek: nem véletlen, hiszen 1933-ban kezdte a szakmát, egyedül Galgamácsán 36 évig teljesített szolgálatot. A kar- tali tsz erdeiben is van munkája, hiszen a szétszórt erdőterületek miatt sok a gondjuk. Művelési módok — Ebben az évben 3 hektár akácost vágunk ki, a növén- dék gyérítését körülbelül 14 hektáron, tisztítását két és fél hektáron végezzük el — mondta Masznyik János. — A tarvágásból nyert fa legnagyobb részét az incsői fafeldolgozónak adjuk el: tavaly 380 köbmétert értékesítettünk, az ideiből majdnem ugyanennyit szállítunk Gö- j "öllőre. A haszonfára régi vá- ■árlónk oz ecsédi Egyetértés ermelőszövetkezet, amely szőlőtelepítéshez, illetve felújításokhoz tavaly 1900, az idén körülbelül 2000—2500 támoszlopot vásárol. A különféle művelési módokkal nyert tűzifával elsősorban a szövetkezet tagjainak igényét elégítik ki, s egész évre ellátják saját pék- légüket jó minőségű akáccal. Tavasszal újabb, más célra gazdaságosan nem hasznosítható területeket erdősítenek. Bagón 10 hektáron erdei fenyőt, Versegen ugyanennyi akácost telepítenek. Mindkét részen nyomós indok késztette őket az erdősítésre: a bagi tízhektáros jóformán terméketlen homok volt, Versegen, a kedvezőtlen domborzati viszonyok miatt, nem lehetett szántóföldi növényeket tartani, művelni. Több, mint 300 ezer csemetét ültetnek el tavasszal. A fenyőfacsemetéket az ikladi Galgaparti Tsz és a püspökhatvani Galgavölgye Tsz erdészeti üzemeiből vásárolják. Mint másutt, ebben a szövetkezetben sincs akár elfogadható szinten sem az erdőművelés gépesítése. Van ugyan néhány kézi motoros fűrészük, amivel a letarolt, kidöntött fákat nagyjából feldolgozzák. S most már nem különösebb gond a sarjaztató, gyökértépő gép beszerzése, amivel például a latarolt akácos területét felszaggatják, hogy ne a tüskéről, hanem ami jobb, a gyökérzetről hozzon új sarjai. Dehát ennél sokkal több kellene! Ültetőgépek, csörlős közelítő traktor, kis bolgár lánctalpas erőgépre gondolnak, mert az erdőkben vannak olyan részek, ahová csak gyalogszerrel lehet bejutni, onnan a rönköt csak kihúzatni lehetne. Gazdaságok összefogása A gépbeszerzésen s az anyagi nehézségeken kívül az erdészetek fejlesztőinek azzal is számolniuk kell, hogy mivel ezeket az eszközöket sem tudják egész éven át használni, gyakorta elvetik megvételüket. A kartali szövetkezet, mint hallottuk, most ugyan költ újabb motoros fűrészgépek beszerzésére, s egy speciális ültetőt is vesznek, jelentősét ők sem tudnak lépni a fejlesztésben. Éppen ezért lehet igen figyelemre méltó az a javaslat, amelyet Masznyik Jánostól hallottunk: tudja, hogy hozzájuk hasonló gazdaság sok van, nagyjából ekkora, ennyire vagy még jobban tagolt erdészettel. Várható, hogy egyedül egyik szövetkezet sem lesz képes a közeljövőben erdészete művelését, azon belül a gépesítést olyan szintre hozni, amint az ma már óhatatlanul szükséges volna. Ezért, véleménye szerint, valamilyen társulásos formában kellene a műszaki ellátást megoldani. Háromnégy közeli szövetkezet összefogását látná jónak. Az erdő meghálálja Egy komplex brigádot lehetne közösen létrehozni a nagyobb, munkák elvégzésére, s azt a legfontosabb gépekkel ellátni. így is győznék a munkát, hiszen például egy sarjaztató gépet egy gazdaságnak csak azért megvenni, hogy az évi 3—4 hektárt megművelje, valóban meggondolandó, hiszen ekkora terület egy traktornak és ennek a munkagépnek legfeljebb 2—3 napi munkát ad. De mondhatnánk ugyanezt az ültető és fakitermelő gépekre is: mivel egy-egy gazdaságban a művelési igény viszonylag kicsi, ehhez képest, akár az ültetés, akár a fakitermelés idejét nézzük, a munkák idénye elég hosszú. Egyazon géppel több gazdaság erdészetében végezhetnék munkájukat. Mi azzal adjuk közre kezdeményezésüket, hogy ha a megvalósításnak másutt is értelmét látják, töprengjenek el rajta. Az erdő előbb-utóbb meghálálja a nagyobb gon- dos'kdtíást. Fehér István hozzá, az elején említett kedvező számok átlagok, s korántsem jelentik, hogy nincsenek nagy forgalmú körzetek. Kiváltképpen Erdőkertesen, Galgamácsán és Mogyoródon. Néhány szót a másodjára említett gondozói módszerről. Lényege és célja a betegség korai felismerése, illetve a beteg rendszeres ápoiása, gondozása. A járóéiban négy betegségre terjesztik ki fokozatosan, a szívbántalmakra, a hipertóniára (magas vérnyomásra), a fekélyekre és a cukorbetegségre. Az első lépés a lakosság szűrése, vagyis a betegek felderítése, nyilvántartásba vétele. Utána folyamatosan figyelemmel v kísérik élet- és munkakörülményei két, s szükség szerint gyógykezelik őket. Tavaly Isaszegen tartottak ilyen vizsgálatokat a cukorbetegség és a magás vérnyomás körében, az idén Gö döllőn tervezik, az előbbieken kívül a tüdőmegbetegedéseket is felmérik. Ezek után foglaljuk össze, mivel gyarapodott a múlt esztendőben a járás és a város egészségügyi hálózata, mi várható az idén. Szadán orvosi rendelő, lakás és tanácsadó, Hévízgyörkön szintén tanácsadó, orvosi és fogorvosi rendelő, Túrán gyermekorvosi rendelő készült el. Az idei első félévben befejeződik, a pé- celi, a másodikban az erdőkertest és a kartali központi. rendelő, Valkón pedig elkezdik az építkezést. Tanácsok Jelentős mértékű felújításokra is sor került. Több mint félmillió forintért korszerűsítették a gödöllői tüdőgondozó intézetet, a KÖJÁL épületébe bekötötték a telexet, az idén februárban a szülészeti otthonban készül el a telefon- központ. Hozzátéhetjük, jelentős társadalmi munkával is segítették a városban és a községekben az intézmények felújítását. illetve építését. A tervezett munkák közül egy maradt el, mégpedig a szülőotthon szociális helyiségének kialakítása. Ennek oka. hotgy a kerepestarcsai kórház elkészültével Gödöllőn megszűnik a szülészet, s az épületben más egészségügyi részleg működik majd. Befejezésül ejtsünk szót a helyi tanácsokról is, amelyek sokat tesznek az egészségügy fejlesztéséért, pénzmaradványaik jelentős részét költik erre, K. A Ganz Műszerművek gödöllői árammérő gyárában az 1978-ban egy újítás alapján import anyagból származó hulladék műanyagot dolgoznak fel granulátummá. így az elért megtakarítás 3 és fél millió forint volt az elmúlt évben. A képen: Zánbó Endre ellenőrzi a granulátumkészítő gép működését. Barcza Zsolt felvétel©' ARAM MÉRŐGYÁR Tömegsport egész évien A múlt év novemberében az Árammérőgyár tömegsportbizottságának javaslatára az üzem párt-, KISZ-, szakszervezeti bizottsága és a gazdasági vezetés koordinációs bizottság létrehozását határozta el, amelynek feladata az összhang megteremtésén kívül a sportversenyek szervezése, lebonyolítása és a szükséges anyagiak biztosítása. Minden egyes sportág eseményeinek kijelölték a felelősét. A tömegsport koordinációs bizottság az idei évre részletes versenynaptárt állított össze. Már ebben a hónapban megkezdődnek a tanácsköztársasági tömegsport-emlékversenyek. Januártól márciusig zajlanak az asztalitenisz-. sakk- és tekeversenyek, nőknek és férfiaknak. Májustól novemberig kézilabda- és kispályás labdarúgó-mérkőzéseken férhetik össze tudásukat az üzem dolgozói. A kispályás foci városi rendezvény lesz. Ugyanebben az időben versenghetnek az atlétika szerelmesei, a kis- és légpuskák értő kézelői is. Szervezetten járják majd a hegyeket, völgyeket a természetjárók a Pilisben, a Cserhátban és a Börzsönyben. A versenyek napjait már most meghatározták, ki-ki idejében választhat tehát kedve szerint. Az Árammérőgyár kezdeményezése jó például szolgálhat a város más üzemeinek is. M. M. KÉZILABDA Hatvan után a fővárosban Az idén elmarad a szokásos dunakeszi kézilabdatorna. A GSC csapata ezért a hatvanin kívül a budapesti teremtornán is részt vesz. Szombaton a Nyár utcai tornateremben az N3 II-ben jól szereplő III. kerületi TTVE ellen mérkőztek. III. kerületi TTVE—GSC 24-19 (15-10) GSC: Balogh — Székely (4), Szabó (4), egyet kétméteresből, Kontra (1), Horváth, Szlifka (5), Bede (2). Csere: Tóth L. — Tóth G. (1), Pozsonyi, Sasvári (2), mindkettő hétméteresből. Csapatunk nem illetődött meg a találkozó első perceiben, s a neves ellenfél ellen gyorsan kétgólos vezetést ért el. Az első félidő utolsó perceiben — addig hol az egyik, hol a másik vezetett — érthetetlen rövidzárlat következtében az ellenfél villámgyorsan ötgólos előnyre tett szert. Fordulás után folytatódott a gödöllőiek kapkodása, sűrűn ismétlődtek a rossz átadások, s így nem csoda,. hogy a III. kerületiek nyolc gólra növelték előnyüket. A befejezés előtti percekben feljavult a GSC, de már csak szépítésre futotta az erejükből. Jó: Székely, Szabó. GSC ifi—Pénzügyőr 21-13 (6-6) GSC ifi: Bankó — Gál, Kecskés (7), Cserven (3), Balogh (3), Krieger (7), Pintér (1). Szoros első félidő után a gödöllői fiatalok jó játékkal biztosan szerezték meg a győzelmet. Női csapatunk a tavaly még NB Il-es váci Penomah ellen lépett pályára és 20-11-re kikapott. M. EDZETT IFJÚSÁGÉRT Úszóverseny az egyetemen Űszóversenyt rendez az Edzett ifjúságért mozgalom jegyében a KISZ városi bizottsága vasárnap, január 28-án délelőtt kilenc órától az Agrártudományi Egyetem uszodájában. Az érdeklődéstől A múlt héten a legkülönbözőbb elmarasztaló megjegyzéseket hallhattuk Gödöllőn, az utcán járók-kelőktől. A város utcáit felszórták, de sajnos a matéria megválasztásánál nem voltak elég körültekintőek az illetékesek. Homok, fűrészpor vagy só helyett valami fekete anyaggal, talán szénporral igyekeztek elejét venni a csúszkálásnak és a baleseteknek. Már most félünk a tavasztól, a jó idő beálltától, amikor az utak, utcák felszáradnak és a szél a szénport az arcunkba fújja. De nem kell sokáig várnunk a bosszúsággal, megvan az már most is. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is behordjuk a lépcsőházakba, előszobákba és a lakásokba a feketeséget. Arról nem is szólva, hogy a nadrágról is nehéz eltávolítani a szénport. Lehet, hogy a kitaláló jót tett egy telepnek, egy üzemnek. , amikor az útban levő port kiszállította,( de a lakosságnak egyáltalán nem. Csiba József függően a férfiak 100 méteres gyors- és mellúszásban, valamint 4X50 méteres váltóban indulhatnak. A nők távja mind a gyors-, mind a mellúszásban 50 méter. A nap érdekességének ígérkezik a gyerekek részvétele. Négytől 10 éves korig úszógumis versenyt rendeznek számukra. Ahol nincs terem Tornaóra a művelődési házban Járásunk jó néhány községében, ahol nincs tornaterem, a művelődési házak nagytermében tartanak testnevelési I órákat. Veresegyházon, Nagyteresén, Vácszentlászlón, Versegen. Az utóbbi községben az elmúlt években heti húsz órát töltöttek tornázó gyerekek a művelődési házban. Az idén a délelőtti órákon kívül heti négy alkalommal délután is tartanak sportfoglalkozásokat. 1 JEGYZET Bekormoltak bennünket
