Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

1979. JANUAR 24., SZERDA "kJŰiÍOS) Naponta negyvenkátezer A hernádi Március 15. Tsz baromfifeldolgozó üzemében tavaly 14 ezer 300 tonna csirkét, tyúkot vágtak és csomagoltak. Egy-egy napra ebből 42 ezer darab jutott. Takács János és Lang Mártonné (képünkön) egyik konvejorsorról a másikra akasztja a még egészben lévő baromfit s küldi a mosóba, ahol a víz egyben le is hűti a vágott állatokat. Bozsán Péter felvétele A NBM-akfíva az energiáról Aktívaértekezleten tekintet­ték át a múlt évi munka ta­pasztalatait és az idei felada­tokat kedden a Nehézipari Minisztérium párt-, szakszer­vezeti és KISZ-bizottságának vezetői, valamint a miniszté­rium vezető munkatársai. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes. Simon Pál, nehézipari mi­niszter számolt, be az ágazat tavalyi munkájáról és össze­gezte az idei feladatokat. Egye­bek között megállapította, hogy a gazdasági szabályozás esz­közeivel már az idén csök­kenteni kell az energiafel­használás növekedésének üte­mét. A miniszter beszámolóját követő vitáiban a résztvevők ki­fejtették, hogy hatékonyabb munkával járulnak hozzá az ország energiaellátáshoz, a termékszerkezet korszerűsíté­séhez. Nagykőr&ss Konzervgyár A versenyképesség feltételei A Nagykőrösi Konzervgyár 1S90 óta működik. A hajdani szeszfőzdében 1920-ban már konzerveket is gyártottak, igazi fejlődése azonban csak a felszabadulás után indult el. Az 50-es évek elején a köze­pes nagyságú üzemek közé tartozott, de másfél évtizeddel később nagy horderejű volt a változás. A Nagykőrösi Kon­zervgyár ma már Magyaror­szág legnagyobb konzervipari üzeme, ismerik termékeit bel­földön és külhonban egyaránt. Ám, hogy a fejlődés mögött milyen erőfeszítés rejlik, arról Antal Lászlóval, a gyár igazgató-helyettesével beszél­gettünk. Európába — tengerentúlra-rrt «Milyen helyit, foglár fel', napjainkban a gyár a magyar konzerviparban ? — Üzemünk ma valóban Magyarország legnagyobb konzervgyára. Termékeinket keresik nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vásárlók is. Európa számos országába ex­portáljuk konzervjeinket, de szállítunk a tengerentúlira is. A tavalyi esztendő nagy erő­feszítésre ösztönözte munká­sainkat. A kedvezőtlen időjá­rás következtében egyes me­zőgazdasági termékekből ke­vesebbet szállítottak a part­nergazdaságok. Paradicsomból például a tervezettnek csak a 61 százalékát készítettük el. Almaléből, amely keresett áru a tőkéspiacon, semmit sem tudtunk gyártani, pedig 1100 vagonnyit, azaz 110 ezer tonnát kellett volna feldolgoz-- nunk. Sok erőfeszítés nyo­mán, a tavalyi évet kedvezőt­len előjelek ellenére is 84 millió forintos nyereséggel zártuk. — Sok — csaknem ötszáz féle — konzervet készítünk. E sokoldalúság azonban gondo­kat is felvet a munka össze­hangolásában. A magyar kon­zerviparban szakosodás ta­pasztalható, egy-egy termék gyártásának csökkentése vagy növekedése a kereslet, a piac pontos ismeretét követeli meg. Meggybefőttjeink például amint kikerülnek az üzle­tekbe, úgyszólván pillanatok alatt elfogynak. A spenót, a sóska kevésbé keresett, ám, ha hirtelen teljesen eltűnne a kereskedelemből, az minden­képpen a vásárlók elégedet­lenségét eredményezné. Korszerűsített csomagolás — Világviszonylatban, s így Magyarországon is kisebb-na- gyobb mértékben növekednek a termelés költségei. Bonyo­lítja mindezt az ismert kon­zervipari munkaerőhelyzet, egy-egy más szempontból is kedvezőtlen év, a nyersanyag drágulása. Mit tesz a terme­lési költségek növekedésének ellensúlyozására a gyár? ­— Hozzá tartozik még eh­hez, hogy évről évre javítjuk áruink minőségét. Vegyük azonban sorjában a dolgain­kát. Először beszéljünk a ter­melés költségeiről. Akad olyan nyersanyagunk, amelynek az ára egy év alatt tíz százalék­kal is növekedett. Közéjük sorolhatom 1978-ban a gyü­mölcsök nagy részét, az őszi­barackot, a málnát, a megy- gyet, az egrest. A tavalyi év kedvezőtlen' volt: egyébként is átlagosan 3—4 százalékos a nyersanyag drágulása. Csupán a helyzet magyarázásaként el­mondanám: az egyik fontos alapanyagunkat — a doboz­gyártáshoz szükséges lemezt, — elsősorban tőkés importból, Kanadából, Japánból, Svájc­ból, NSZK-ból, Görögország­ból vásároljuk, szerencsére je­lentős állami támogatást ka­punk. Vegyük hozzá még munkaerő helyzetünket. Éven- : K-minfegy 100 emberrel csök­ken á létszámunk, bár az utóbbi időben . mintha ki­sebb lenne az elvándorlás. Az idén mintegy 30 millió forin­tos beruházással korszerűsít­jük a csomagolóüzemünket, a mostani kézi munkát a gépek váltják fel, 120 ember mun­káját pótolják majd. — Bár tavaly 83 dolgozó­val csökkent a létszámunk, az anyag és az energiamegtaka­rítás, a selejtmentes munka több mint 11 millió forintos javulást eredményezett. Az év eleji termelési tanácskozá­sokon, a hamarosan megkez­dődő alapszervezeti beszámoló taggyűléseken is azt tudato­sítjuk: nem egy-egy kollek­tíva, hanem valamennyi dol­gozó fegyelmezett, az új fel­adatokat átérző munkájára van szükség. A megfelelő szemlélet kialakításában nagy a szerepe a munkaverseny- mozgalomnak, amelybe 190 brigádunk kapcsolódott be. Tavaly már arra törekedtünk, hogy a munkaverseny követel­ményeit ne csupán általános­ságban fogalmazzuk meg, ha­nem lebontva az adott üze­mek kollektíváira. Annyit je­lent ez, hogy meghatároztuk pontosan, mit várunk az egyes kollektíváktól. Az egyik üzem j dolgozóitól azt kértük: taka­rékoskodjanak a cukorral. Másik üzemünkben az volt a feladat, hogy gondosabban gazdálkodjanak a lemezzel. Üjítási tervünkben összefog­laltuk. hogy melyek azok a területek, ahol számítunk nemcsak a műszakiak, hanem a munkások alkotó ötleteire is. Példaként említeném a Szakma ifjú mestere versenyt, amelyre több mint ötvenen készítettek a fiatalok közül új konzervgyári terméket. Közü­lük előreláthatólag 3—4-et ha­marosan nagyüzemi módon is elkezdünk gyártani. Az újítá­sok terén a konzervgyárak közötti versenyben az elsők között vagyunk. Marketing-csoport — Beszélgetésünkből is ki­derült, hogy a konzervipar érzékenyen reagál a mezőgaz­dasági termelés és a piac vál­tozásaira. Hogyan kísérik fi­gyelemmel e változásokat? — Talán rendhagyóan elő­szőr a külföldi piackutatással kezdeném. A változások fel­mérésével nem foglalkozunk önállóan. Erre megvannak a hivatalos külkereskedelmi in­tézmények. Probléma azon­ban, hogy nem mindig időben és megfelelően tudunk tájé­kozódni a külhoni kereslet és az árak alakulásáról. Sok esetben lassú, nehézkes az információáramlás. Pedig még év közben is van lehetőség arra, hogy igazítsunk — a változásoknak megfelelően — termelésünk mennyiségi meg­osztásán. A belföldi piacku­tatással konzervgyárunk úgy­nevezett Marketing csoportja foglalkozik. Szorosan együtt­működik ez a stáb a gyárt­mányfejlesztőkkel. E csoport tagjai jól ismerik a belföldi kereslet és kínálat alakulását, ami riélkülözhetetleíi mun­kánkban; Gyártmányfejlesztő­ink elősegítik, hogy gyorsan reagálhassunk az újabb piaci igényekre. — A konzerviparban, mi­ként népgazdaságunk más ágazataiban is, sok függ a mostani évtől. Ismerjük a vi­lággazdaság változásait, hatá­sát belföldi termelésünkre, és tudjuk: a mostani év sikeres munkája szükséges ahhoz, hogy megfelelő alapot teremt­sünk az elkövetkező, a hato­dik ötéves tervidőszak nép- gazdasági feladatainak meg­valósításához. Virág Ferenc A cselekvési egység alapjai Az MSZMP Vác Városi Bi­zottsága irányította pártszer­vezetek munkájának fontos része a pártdemokrácia bőví­tése és fejlesztése. A demok­rácia minden területen a párt cselekvési egységének alapját képezi, melyet csak akkor le­het élővé tenni és fejleszteni, ha tudatosan, elvi alapokon juttatjuk érvényre és valósít­juk meg. Vácott az elmúlt esztendcikiben jól és eredmé­nyesen fejlődött a pártdemok­rácia. Erősödött a város párt­tagságának cselekvési egysége, az ideológiai, a politikai, a gazdasági és a kulturális fel­adatok végrehajtásában. Már a tervezésnél is A városi pártszervezeteket irányító testületnek, a váro­si pártbizottságnak a munká­jában is jól élvényesülnek a pártdemokrácia elvei. A cél­tudatos elvi és gyakorlati te­vékenység fontos állomása a tervezés. Rendszeressé vált immár, hogy az éves munka- program, a féléves munkaterv elkészítésekor előzetesen a pártbizottság tagjaitól javasla­tokat kérünk, amelyeket ké­sőbb jól hasznosítunk a ter­vek végleges kialakításakor. E módszerrel a pártbizottság tag­jainak véleménye nemcsak a testületi ülésen, hanem már előzőleg is kifejezésre jut. Érthetően egyre többen tesz­nek javaslatot fontos napi­rendek megvitatására, beépí­tésükre a munkatervbe. Fontos feladatunk a testüle­ti ülések jó előkészítése. Elér­tük, hogy a megtárgyalandó anyagok többségét a pártbi­zottság munkabizottságai véle­ményezik és minősítik. Mivel testületünk kommunistái közül úgyszólván mindenki tagja va­lamelyik munkabizottságnak, a napirendi témák anyagai­ban már érvényre jut a vé­leményük. Növeli munkánk ér­tékét, hogy egy-egy napirendi téma vizsgálataiban részt vesz­nek munkabizottságaink, s így az üléseinken személyes ta­pasztalatokat is hasznosítha­tunk. A napirendre kerülő anyagok minden esetben határozati ja­vaslatot is tartalmaznak. Ta­pasztalataink bizonyítják: egy- egy témánál a konkrét célok megfogalmazása jó vita- és döntési -alapul szolgálhat. Ese­tenként előfordul azonban, hogy jelentéseink terjengősek, a feladatokat csak általános­ságban fogalmazzák meg. Mind bénítóan hat a pártde­mokráciára, csökkenti a vitat­kozó kedvet. Őszinte légkörben A pártdemokrácia érvénye­süléséhez nélkülözhetetlen a nyílt légkör, az őszinteség. Ma már elmondhatjuk: a párt­bizottság tagjai őszintén, bát­ran mondanak véleményt, s tesznek javaslatokat. A meg­vitatott kérdésektől függően ál­talában 8—10 elvtárs szólal fel. A nyílt légkör, a fejlődő vita- szellem ellenére is még min­dig vannak azonban hallga­tag pártbizottsági tagjaink, akik ritkán nyilvánítanak vé­leményt. Az MSZMP XI. kongresszusa óta két alkalom, mai kötetlen beszélgetésre hív. tűk meg a pártbizottság fizikai munkás tagjait. Azóta közülük máris többen nyilvánítottak véleményt az üléseken. Ezt a gyakorlatot a jövőben tovább folytatjuk. A demokrácia fejlesztésében elengedhetetlen a rendszeres tájékoztatás. Tapasztalataink igazolják: egységes cselekvést csak akkor várhatunk, ha pártbizottságunk tagjai isme­rik a várospolitikai elképzelé­seket, a fejlesztési terveket, a pártszervezetek tevékenységét, az üzemek munkáját, a la­kosságnak a hangulatát. A tá­jékoztatást két csatornán va­lósítjuk meg. A testületi ülé­seken tájékoztatók hangzanak el politikai, gazdasági, kultu­rális kérdésekről. Minden hó­napban rendszeresen megkap­ják tagjaink a megyei párt- bizottságnak készített havi információs jelentésünket, amelyet munkaterületükön és a testületi munkájukban is hasznosíthatnak. Pártbizottsági tagjaink ak­tívan bekapcsolódnak a fel­adatok végrehajtásának meg­szervezésébe és ellenőrzésébe is. "Minden félévben más-más pártszervezetnél vesznek részt a vezetőségi üléseken és tag­gyűléseken, amelyeken felszó­lalnak, véleményt mondanak, javaslatokat tesznek. így be­tekintést nyernek az alapszer- rezetek életébe és munkájába, segítik a központi és a helyi határozatok végrehajtását. Már a tervezésnél is kiderül, melyek azok a lényeges kérdé­sek, melyekhez a pártbizott­ság állásfoglalása szükséges. Rendszeresen napirenden sze­repelnek a városfejlesztés, a közművelődés, a párt belső életének kérdései, a termelés korszerűsítése és gazdaságos­sága. Ezek az életünk egészét átfogó témák mindig nagy érdeklődést, élénk vitát válta­nak ki. A céltudatos munka jelen­tős eredményeket hozott a városi pártszervezetekben is. A kommunisták élnek a szer­vezeti szabályzatban meghatá­rozott jogaikkal. Havonta rendszeresen megtaitják a taggyűléseket, melyekre a nyílt légkör és az őszinteség jellemző. Érvényesül a bírálat szabadsága, örvendetes az is, hogy már nem találkozunk a bírálókkal szembeni megtor­lással. A párttagok észrevéte­leikre, kérdéseikre minden esetben választ kapnak. Tartalmas beszámolók Jelentős a fejlődés a tag- ! gyűlések előkészítésében, lebo­nyolításában. Ma már a párt- alapszervezetek többségében a pártcsoportok készítik elő a taggyűlést, nagy gondot for­dítva a színvonalra és a tar- ! talomra. Ahol így készítik elő I a taggyűléseket, ott érthetően nagyobb az aktivitás, több a I javaslat. Jól dolgoznak ily módon a kötöttárugyár, a HAGY, a húsipari vállalat, a DCM és a vízmű központ párt- szervezeteinek kommunistái. Javítani kell' az előkészítő munkát a hajógyárban, a Du­nakanyar Ktsz-nél, a tejipari vállalatnál, a tűzoltóság és a kórház pártszervezeteinél. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1968. novemberi határozata óta a pártvezetősé­gek rendszeresen beszámolnak a két taggyűlés között végzett munkáról. Tapasztalatok bizo­nyítják: azokon a_ taggyűlése­ken, amelyeken a’ beszámolók tartalmasak, többen vesznek részt a vitában. Elismerésre méltó beszámolók készültek a HAGY, a DCM, az erdőgazda­ság, a gumigyár, a húsipari vállalat, a'finomfonó pártszer­vezeteiben. Tartalmasabbá kell tenni a beszámolókat a fonó­gyárban, a tejipari vállalatnál és az AFIT^nál. Javult a komunisták tájé­koztatása az üzemekben, in­tézményekben, a helyi felada­tokról. Példás az információs munka a HAGY, a kötöttáru- gyár, a húsipari vállalat, a fi­nomfonógyár, a gumigyár párt- szervezeteiben. Pártszervezeteink rendsze­resen elkészítik éves munka- programjukat és féléves mun­katervüket. örvendetes, hogy a legtpbb helyen a munkaterv elkészítésekor előzetesen ki­kérik a pártcsoportok tagjai­nak véleményét. Egyre több pártszervezetben bevonják a párttagokat a napirendi témák előkészítésébe is. Egyes he­lyeken a pártcsoportok véle­ményére támaszkodnak, má­sutt bizottságot alakítanak egy-egy kérdés felmérésére, előkészítésére. Szénméés a füzéppet Növekvő építőanyag -forgalom Jó évet tudhat maga mögött a Budapest-környéiki Tüzép Vállalat — tájékoztatott Ipacs László vezérigazgató. A tüzelő­értékesítésen kívül az építő­anyag-forgalmazásban is nö­velték eredményeiket. Tavaly Pest megyében 1 milliárd 513 millió forint értékű építőanya­got adtaik el a lakosságnak, a kisebb közületeknek és a vi­szonteladójukként szereplő áfészeknek. Ez 115 millióval — 8,2 százalékkal — nagyobb, mint 1977-es forgalmuk volt. Közvetlenül a lakosság 1 'mil­liárd 243 millió forintért (az 1977. évinél 108 millióval, vagyis 9,4 százalékkal többért) vásárolt változatlan áron szá­mított építőanyagot a Tüzép ‘■elepeken. Az ellátás kielégítő volt. Csak néha fordult elő, hogy a hat építőanyag- és a har­minchárom vegyes-telep egyi- kén-másikán nem lehetett kap­ni hullámpalát és vasbeton­gerendát. Ez azonban csak átmeneti zavarokat okozott. unit az is bizonyít, hogy az Ivet 71 ezer folyóméter vasbe- ;ongerenda és 15 ezer 700 négyzetméter hullámpala kész­lettel zárták. A Budapest-környéki Tüzép Vállalat 1979-re Pest megyé­ben 1 milliárd 616 millió fo­rintos építőanyag-forgalmat tervez. Az 1978. évi teljesít­ményüket tehát 103 millióval, 6,5 százalékkal szeretnék túl­szárnyalni. A terv szerint a lakossági forgalom 1 milliárd 346 millió forint lesz. (A 103 millió forintos növeke­dés tehát itt jelentkezik. A közületeket ugyanis az 1978. évi szinten fogják ellátni.) A Pest megyei lakosság, vagyis a magánvásárlók részé­re 208 ezer tonna cementet, 62 ezer tonna meszet, 206 mil­lió téglát, 450 ezer négyzet- méter tetőfedő palát, 900 ezer négyzetméter hullámpalát, 230 ezer négyzetméter csempét, 25 ezer köbméter fenyő-fűrész­árut, 146 ezer ajtót és ablakot, valamint 680 ezer folyóméter vasbetongerendát szánnak. A tapasztalatok alapján az árut ütemezve, a várható ke­resletnek megfelelően szál­lítják ki a telepekre. Java­solják azonban a Tüzép ve­zetői, hogy aki teheti, az a fontosabb építőanyagokat (például a cementet, vasbetongeren­dát. ablakot, téglát, palát) az első negyedévben vásá­rolja meg. Most még ugyanis nincs gond a szállítókapacitással és a Tü- zép-telepek is bőséges válasz­tékkal rendelkeznek. Az idén változatlanul lehet úgynevezett anyagbiztosítási szerződést kötni. Sőt — mond­ta a vezérigazgató — a propa­gálásra és a szerződés betar­tására még több gondot fordí­tanak. Ez a szerződés egyéb­ként a vásárlóknak csak any- nyi megkötöttséget jelent, hogy a megrendelt anyag árá­nak 30 százalékát előre kell kifizetni. Ezzel szemben a Tüzép vállalja, hogy a megrendelt építőanyagot — a téglától kezdve a mos­dóállványig, a hagyományos ablaktól a legkorszerűbb műanyag nyí­lászáróig mindent, ami forga­lomban van — a kívánt idő­ben. mennyiségben és minő­ségben biztosítja, természete­sen többletköltség nélkül. Épí­tőanyag-biztosítási szerződés Pest megyében összesen ti­zenhat — a váci, a vecsési, a nagykátai, a gödöllői, a gyom- ' rői, a ráckevei, a szigetszent- miklósi, az érdi, a szentendrei, a pilisvörösvári, a kiskunlac- házi, a pomázi, a gyáli, a ceglédi, a monori és a buda­örsi — Tüzép-telepen köthető. Sz. P. Érvényesül a bírálat A város pártszervezeteiben egy-egy taggyűlésen a részt­vevők 15—20 százaléka nyil­vánít véleményt. Ott a leg­élénkebb a vita, ahol konkré­tak a beszámolók, az előter­jesztések, ahol érvényesül a személyre szóló bírálat. Jó munkát végez ebből a szem­pontból. a MÄVAUT, a víz­mű központ és üzemfőmér­nökség, valamint a finomfonó pártszervezete. Vannak csen­desebb taggyűlések, amelye­ken csak egy-két felszólaló van, így például a tanácsi épí­tőipari vállalat, a városi ta­nács, a tűzoltóság és a város­gazdálkodási vállalat pártszer­vezeténél. , A Vác Városi Pártbizottság és az irányításával dolgozó pártszervezetek tavaly jelen­tős eredményeket értek el a pártdemokrácia feilesztésében. E munkát nem tekintjük be­fejezettnek, hanem olyan fo­lyamatnak, amely tevékenysé­günk középpontjában áll, meg­határozója a város kommu­nistái cselekvési egységének. PAPP JÓZSEF, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom