Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
A megoldásra nincs recept Tanácsok és vállalatok a cigányság munkába állításáért Sikerül továbblépni a PEMÜ-ben Hat gyáregység - egy felelősség Szervezetten, hatékonyabban, jó minőséget h cigánylakosság helyzetével foglalkozó Pest megyei koordinációs bizottság legutóbbi ülésén a Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya arról számolt be, hogy a maguk eszközeivel mit tettek a még nem dolgozó munkaképes cigányok munkába állításáért. Ok — hatszáian Két alkalommal végeztek felmérést 1978-ban, s a második után azt állapították meg, hogy a közbülső három hónapos időszakban 36-an álltak munkába. A még nem dolgozók száma az év utolsó negyedében 1544 volt; 463 férfinak és 1081 nőnek nincs munkahelye. Az 1544-ből munkaerőtartalékként azonban csak 589 ember jöhet számításba. Fele férfi, fele nő. Így tehát 955 olyan cigányszármazású ember él megyénkben, akiknek a munkába állására csekély a remény. Közülük 510 olyan családanya, aki háromnál több gyereket nevel, 281 pedig olyan negyven év feletti nő, akik között sok az analfabéta és nincs szakképzettségük. A fennmaradó 164 embernek pedig azért nincs módjában munkahelyet keresni, mert egy részük katona, vagy még tanul. A 164 ember munkába állítása későbbi feladat lesz. Arra az 589 emberre, aki munkaképes, de még nem dolgozik, a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A munkaügyi osztály szorgalmazza a velük való törődés minden formáját. 1978-ban öt alkalommal hívták össze értekezletre a megye több pontján azokat a munkahelyi vezetőket, akik tehetnek valamit a cigánylakosság munkálja, .4 Ili-, tása érdekében és azért, hogy meg is maradjanak a választott munkahelyükön. Agitálni kell A gödöllői és a ráckevei járási hivatal, a szentendrei és a váci városi tanács, valamint a ráckevei nagyközségi tanács munkaügyi ügyintézői az átlagost meghaladó lelkiismeretességgel foglalkoznak a cigányság muníkába állításával — állapította meg a megyei tanács munkaügyi osztálya. A szentendrei városi tanácsnál például naprakész nyilvántartást vezetnek azokról a 14 és 20 év közötti cigányfiatalokról, akik már nem járgok előre egyeztették, milyen mennyiségű bort kívánnak importálni a partnerektől — köztük hazánktól is, Lényeges az is, hogy megállapodtak a kiszerelésben is — tehát, hogy mennyit exportálunk palackokban, mennyit hordókban. Ez a szerződés előnyös a termelő országoknak, hiszen biztos elhelyezési piacokra építheti terveit. Kedvező olyan szempontból is, hogy a vevők igényének megfelelően felkészülhet a palackozó kapacitás bővítésére. Az importőrök számára kedvező, mert pontosan tudják, hogy az adott évben milyen mennyiségekkel számolhatnak. A textil- és konfekcióiparban többéves múltra tekint vissza a várható divat közös elemzése, meghatározása. Az itt kidolgozott irányzatok hozzásegítik az egyes országok termelővállalatait ahhoz, hogy folyamatosan, a vevők igényéhez tudjanak igazodni. A fogyasztók nyeresége: gazdagabb 1-sz az üzletekben a választék, többféle modell közül választhatnak. Felszámolják az elmaradást Megtették az első lépéseiket a bútoriparban is a szocialista országok együttműködése érdekében. A bútorvasalások a termelés bővítése óta minnak iskolába, de még nem dolgoznak. Az igazgatási osztállyal közös programjuk, hogy egyenként beszélgetnek velük a munkalehetőségekről; Szentendrén a tanács kapcsolatban áll a munkáltatókkal is; a PEFÉM-nél és a Városgazdálkodási Vállalatnál cigányösszekötőket jelöltek ki. A váci városi tanács munkaügyi főelőadója felvette a kapcsolatot a dolgozók iskolája igazgatójával; az iskola a 14. életévüket betöltött fiatalokat a munkaügyi ügyintézőhöz irányítja. Tervezik, hogy az Egyesült Izzó váci gyárával közösen felkeresik Vácott azokat, akiknek még nincs munkahelyük. Nevük, címük szerepel a naprakész nyilvántartásban. A ráckevei járási hivatal munkaügyi előadója a munkahelyek létszámigényét rendszeresen közli a községi tanácsokkal, hogy ennek ismeretében segíthessenek a cigányoknak a lakóhelyükhöz közelebb elhelyezkedni. A községekben közvetlen agitációt is kifejtenek. A ráckevei községi tanács is számontartja a nem dolgozókat, módszeres meggyőző munkát folytatnak. Nagykőrösöm, Vácott, valamint a dabasi és nagykátai járásban új munkaügyi ügyintézők dolgoznak, a jó módszereket bizonyára itt is, másutt is igyekeznek majd bevezetni. Az eredmények bizonyítják, hogy érdemes, csak sok türelem kell hozzá. Példaadók A cigányság munkába állítása tanácsi és üzemi közös feladat, de hogy kialakul-e a munkavállalóban a munkahelyhez való kötődés, az már az üzemi kollektíván múlik. Jó, ha van az üzemekben egy kijelölt, a politikát jól értő ember, akihez a cigánydolgozók minden problémájukkal bizalommal fordulhatnak, aki segít nekik gondjaik megoldásában, s abban, hogy jól érezzék magúkat a munkahelyükön. A megyei tanács munkaügyi osztálya szempontokat dolgozott ki és közölt a cigányokat nagyobb számban foglalkoztató munkahelyekkel. A cél az, hogy törekedjenek a már dolgozók megtartására. Munkahelyi célvizsgálatok keretében a vállalatoknál erre a tevékenységre is kitér az osztály. Eddig 65 ilyen célvizsgálatot tartottak. denütt komoly gondot jelentettek, ' amit csak tőkés országokból származó importtal lehetett megoldani. A kidolgozott javaslatok szerint, amelyeknek valóraváltása megkezdődött, az érdekelt országok szakosodtak a legkeresettebb típusok előállítására és már megkezdődött ezekből a termelés is. A következő időszakban sok és előreláthatólag nem köny- nyű feladatot kell megoldani, hogy gyors ütemben felszámolják a fogyasztási cikkek termelésében a gyártásszakosítás gyengeségéből származó elmaradást. A korszerű munkamegosztásnak megfelelő együttműködésre valamennyi területen sok lehetőség van. Az élelmiszeriparban például az egyik megoldásra váró probléma a húsáruk töltéséhez szükséges korszerű fehérje- alapanyagú csomagolóanyag. A könnyűiparban ugyancsak valamennyi KGST-országot érdekli és érinti a textilipari alapanyaggyártás megnyugtató megoldása. Ezeknek a programoknak — és természetesen másoknak is — kimunkálását gyorsítja majd az elfogadás előtt álló fogyasztási cikkek termeléséről szóló • célprogram. A nagyszabású terv valóra- váltásában Magyarország is érdekelt. Faragó András — Vége — Egyes vállalatok példaadó módon törődnek a cigánydolgozóikkal. A szentendrei Városgazdálkodási és a Pest megyei Fémipari Vállalatnál a személyzeti vezető patronálja őket; ugyanezt teszi a Tőzegkitermelő Vállalat személyzeti vezetője, aki nemcsak az irodában, hanem a munkahelyen is beszélget velük. A nagybörzsönyi községi tanács a helyi termelőszövetkezettel együtt a cigánynők foglalkoztatására alkalmas kisüzem létesítését tervezi. Több vállalatnál igyekeznek kedvezni a munkavállalóknak segély- lyel, kedvezményes fuvarral, építési kölcsönnel. Jó vezetőt kíván Nem sikerült még tisztázni, hogy a cigányokat külön brigádban, vagy nem cigányokkal vegyesen célszerűbb-e foglalkoztatni. A tapasztalatok eltérőek, recept nincs, de erre nincs is szükség. A fegyelmezésben sem egységes a munkáltatók gyakorlata. A cigánydolgozókkal való foglalkozás nagy élettapasztalatot, emberismeretet, jó politikai érzéket, de elsősorban emberséget kíván minden vezetőtől. Országos érdeklődésre számot tartó, háromnapos szakmai rendezvénysorozat kezdődik január 31-én Gödöllőn az egyetemen. A gödöllői mező- gazdasági tudományos napok keretében, a mezőgazdasági műszaki kutatások tanácsába tartozó intézmények — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a MÉM Műszaki Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet, és az Erdészeti Tudományos Intézet — áz idén harmadízben adnak számot legfrissebb kutatási eredményeikről egyetlen közös rendezvényen. Az előadássorozat célja, hogy a szakmai közvélemény megismerhesse, s a gyakorlat számára átvegye azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján a kutatók ajánlani tudnak nagyüzemeinknek. Az előadók között azonban olyanokat is találunk, akik egy-egy gazdaság gyakorlati szakembereként, sok esetben a vizsgálatok résztvevőjeként, ,a praktikum oldaláról ismerhették meg az újdonságok közvetlen hasznát. Bizonyára emeli a szakmai esemény rangját, hogy több kutatási témában külföldi előadó is beszámol munkájáról Gödöllőn. A rendezvény első napján az Agrártudományi Egyetem aulájában tartanak plenáris ülést, amelyen a megnyitót követően dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadása hangzik el, majd dr. Bánházi Gyula, a műszaki kutatások tanácsának elnöke, a MÉM Műszaki Intézet igazgatója ad számot a tanács elmúlt évi tevékenységéről. A plenáris ülés dr. Fekete Lajos tanszék- vezető egyetemi tánárnak a takarmányellátás újabb hazai irányzatainak taglalásával kapcsolatos előadásával ér véget, délután 18 előadás hangzik el a takarmánvgazdálko- dás és az ezt segítő gépesítés témaköréből. A következő napokon, február 1-én és 2-án szinte kizárólag műszaki-ökonómiai fejlesztési kérdésekről lesz szó. Elsején dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszter- helyettes előadását hallhatják az érdeklődők, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari gépgyártás helyzetéről, dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora a kertészeti termelés Már nem titok — miután munkásgyűlésen jelentette be a Pest megyei Műanyagipari Vállalat igazgatója — eredményesen dolgoztak. hogy csaknem egyhavi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizethetnek ki a dolgozóknak. Operatív tervek Több mint 250 millió forint a nyereség. Egymilliárd 356 millió forint értékű terméket gyártott a vállalati kollektíva, az egy dolgozóra jutó termelési érték pedig elérte az 520 ezer forintot. A tervezettnél nagyobb ütemben nőtt az export: 38 millió forint árú különféle műanyagcikk jutott határainkon túlra Solymárról. A kérdések kérdése ezután azonban az, hogy sikerül-e továbblépniük az idén? Jelentősebb többlettermelés nélkül tudnak-e úgy gazdálkodni, hogy újra 10—12 százalékkal növekedjék a nyereség? A PEMÜ vezetői megvitatták, milyen eszközökkel juthatnak át az újabb akadályon. A gazdálkodásin kívül két ökonómiájáról tart előadást. A második napi plenáris ülésen adnak összefoglalót a műszaki kutatások tanácsához tartozó intézmények vezető munkatársai intézeteik 1978. évi munkájáról. Délután és másnap hét szekcióban tartanak előadásokat a kutatók. A mezőgazda- sági gépgyártásról és javításról 11, az energiagazdálkodásról 7; a szántóföldi növény- termelés gépesítéséről 21, a kertészeti gépesítésről 14, az á 11 attartá; műszaki kérdéseiről 10, a mezőgazdasági mérés- és számítástechnika fejlesztéséről 13, és az erdészeti munkák gépesítéséről 6 előadás hangzik el. Az érdeklődők tehát nyolcvanegy, tíz külföldi, előadó beszámolójából választhatnak. A rendezvényre a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Lengyelországból, Jugoszláviából, Ausztriából és Belgiumból várnak előadókat. operatív tervet is készítettek, igyekezve bekalkulálni minden várható eseményt, az esetleg fellépő piaci igényeket és az új exportlehetőségeket. Tavaly hat gyáregységet alakítottak ki — s ez megkönnyíti a dolgukat. Legfiatalabb egységük a Bőrfa, 1978. július 1-től tartozik csak a vállalathoz. A cipőgyártáshoz nélkülözhetetlen kaptából tavaly mintegy 78 millió forint értékűt állítottak elő. Idén kisebb, már csak 65 millió forint bevétellel kell hozzájárulniok a közös kasz- szához. Az üzem meglehetősen elavult, ezért elhatározták, hogy a pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve, Zsámbékon teremtik meg a korszerű kaptagyártás feltételeit, melyhez a legmodernebb technikai eszközöket is beszerzik. Tízmillió párban A ceglédi cipőgyár is mindössze egyéves PEMÜ-születésnapját ünnepelte idén január 1-én. Tavaly 66 millió forint értékű gyerekcipőt gyártott az üzem 240 fős kollektívája. Idén négymillió forinttal nő a termelési tervük. Itt ugyancsak rekonstrukciót tervez a vállalat vezetősége, ami azonban már csak a VI. ötéves tervidőszak feladata lesz. A hatékonyság növelésével öt százalékkal kell többet termelniük a zsámbékiak- nak. A korszerű, mintegy 100 millió forint költséggel épült új gyár kultúrált munkahely, ám a gépek nagy része nehezen mondható modemnek. Az általános fröccsöntésen kívül lágy PVC profilt extrudálnak, kaptákat fröccsöntenek és cipőipari lágyékbetétet is gyártanak. E termékből jelentős növekedést terveznek: a jelenleginek négv-ötszöröséhez, évi tízmillió pár készítéséhez alakítanak ki termelési feltéA hideg eddig még nem akadályozta, de a szokottnál körülményesebbé tette. a Nagyvásártelep munkáját. A mínusz 10 fokos hajnalokon a tehergépkocsikat kettős ponyvatetővel látják el. A tárolt áru ez idő szerint jól tartja magát. A prizmákban telelő készletnek nem árt a hideg. A raktárépületekben teleket. A zsámbéki gyáregység több új cikkel is hozzájárul a vállalat profilbővítéséhez. Legfontosabb közülük a nyugatnémet kooperációval készülő építőipari műar.yagter- mék és az autóbuszokhoz nélkülözhetetlen BARY-X düböf- gésgátló lemez. A solymári központban van a vállalat másik hároits gyáregysége. Jelentőségével kiemelkedik a cipőipari részleg. Tavaly gyártott termékeik értéke megközelítette a 600 millió forintot. Idén jelentő» műszaki fejlesztést terveznek- Modem gépparkkal és számol szervezési intézkedéssel kíván, ják növelni a termelékenységet. Épül a csarnok Sokrétű a munka a műszaki cikkek gyárában is. IdetartO' zik többek között a cső-, át szerelvény-, a vulkollan-, a szilikonragasztó gyártás és a hengerüzem. Talán számukra írták elő a legdinamikusabb termelésnövekedést: a tavalyi 387 millió forinttal szemben 515 millió forint értékű terméket várnak tőlük. Nem termelőegység ugyan a gépészeti gyár, de fontosságát senki sem vitatja a PEMÜ-néL Elengedhetetlennek tartják a szerszámellátás és a karbantartás gyors és ésszerű fejlesztését. Ezért tavaly a vállalat vezetése egy gépészeti csarnok építése mellett döntött. Ahhoz, hogy a tervezett vállalati gyártmányfejlesztést megfelelő színvonalon megvalósítsák, igen fontos, hogy időben megkezdődjék a munka az új üzemben. Sok múlik a munkáskollektíván, de a vezetés is vizsgázik. Az év első munkanapjától az utolsóig biztosítani kell a folyamatos termelést. Dodó Györgyi és más zárt tárolóhelyeken a szakszerű gondozás mellett az áru minősége megfelel a követelményeknek. Burgonya, vöröshagyma, fejes káposzta és egyéb szezonjellegű áru bőséggel kapható az üzletekben. Karalábéból, céklából viszont jelenleg nem tudnak megfelelő kínálatot nyújtani — ez azonban nem a tárolás hiányossága, hanem a szerényebb beszerzési lehetőség miatt alakult így. A Zöldért egész éven át, átlagosan napi ezer köteges tételekben frissen vásárolja, jobbára csepeli és más főváros környéki kistermelőktől, a petrezselyem zöldjét. Ha mostanában ebből kevés van az üzletekben, azért valóban a hideg a felelős. A melegágyi ablakok lefagytak, s ezeket — szerkezeti épségük veszélyeztetése nélkül — egyelőre még nem lehet felemelni kereteikről. Primőr saláta, paradicsom és uborka rendszeresen érkezik a környékbeli tsz-ekből, bár kevesebb, mint amennyi kellene. Várhatóan egy-két héten belül ugyanezektől a termelőktől jön majd a zöldpaprika is. Import primőrszállítmányokat a hónap végére várnak. Bőséges az ellátsz snidlingből: noha a fogyasztása nem nagy, de az ilyen vitaminszegény időszakban valamelyest ez is színezi a választékot. Már rendszeresen érkezik jóminőségű tárolt alma. Állami gazdaságoktól lehetőség nyílt elsőosztályú hardenpont körte vásárlására is, így ezzel is bővítik a gyümölcsvá- 'lasztékot. Narancsban most sincs hiány, már a hét elején több kamionnal is érkezett a Nagyvásártelepre. Citromból is jó az ellátás. F. I. Naponta száz mázsa tészta Nyolcszáz vagon tésztát gyárt idén a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár dunakeszi tésztaüzeme. Az üzemben vasárnap is három műszakban dolgoznak. Az automata csomagológépekből naponta 100 mázsa tészta kerül fél kilós zacskókba. Bozsán Péter felvétele Tudományos napok Gödöllőn Beszámolók a mezőgazdasági kutatás eredményeiről Megfelelő a zeldség- és gyiimöksellátás A főváros környékéről szállítják az árut
