Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

6 ~<JCú1ai> 1919. JANUÁR 21., VASÁRNAP Sok jó ötlet — több új vendég A visegrádi Hotel Silvanus példája A farmernadrágos fiataléin- ■ bér hirtelen lehajol és egy 1 gyufaszálat emel fel a padló­ról. A fiatalember — igazgató. Bocsák Lászlónak hívják és a visegrádi Hotel Silvanust ve­zeti. Igazgatók pedig — a közhit szerint — nem nagyon szoktak elszórt gyufaszálakat emelgetni. Mindig újítani — Mondjam, hogy szemé­lyes példamutatás? Talán el­csépeltének hangzik, de így van. Ha látja valamelyik dol­gozónk, hogy a góré nem res­tell ilyen dolgokkal törődni, legközelebb maga sem megy el közömbösen addig csip- csupnak tartott dolgok mel­lett. A farmer sem éppen főnöki viselet, különösen, ha össze­hasonlítjuk Orbán Jenő Ta­más éttermi üzletvezető ele­gáns, kávébarna öltönyével: — Ma a főnök ment le a postáért. Holnap talán én, holnapután egy pincér. Célunk ezzel is: valamennyi dolgo­zónk érezze, az igazi szállo­dás saját, szigorúan vett munkakörén, napi nyolc órá­ján is túl, mindig, minden­kor szállodás. — Szép cél, de megértik-e? Bocsák László: — Nem tagadom, volt aki elment, ahogy erősítettük a fegyelmet Akik maradtak, lát­ták a szigor eredményeit. Het­venötben 11 millió forint volt a forgalom, Sűrűn cserélődtek addig az emberek, a vezetők is. Amikor a Pannónia Válla­lat vezetősége megkérdezte, vállalom-e, jöttem. Vonzott a feladat. Végül összeállt a csa­pat. Feleségem a szállodai részt vezeti, Orbán barátom az étteremért, bárért, presszó­ért, sörözőért, konyhákért fe­lelős. Nekiveselkedtünk, ta­valy már 17,5 millió volt a forgalom. ...... j ' — Mitől e növekedés? Orbán Jenő Tamás: — Nem volt árváltozás, új ágyakkal sem bővült a szál­loda. Eredményeinket új öt­leteknek köszönhetjük. Égy ilyen típusú, hegyvidéki szál­loda nem lehet csak alvóhely, ez kevés a vendég idecsaloga- tásához. Mindig kell valami plusz, valami külön szolgálta­tás, ami az itt töltött napokat úgy teszi emlékezetessé, hogy később is visszatérjen az, aki akár csak egyszer volt itt. Bodrogi főz kék beszerzéséről tárgyalnak. Tavaly elkészült a telefonköz­pont, és ha nem is a szobák­ból, de a folyosókról telefonon közölheti kívánságát a vendég. A közelben erdei tornapá­lya, lehet lovagolni, teniszezni. Ezt is a szálló vezetői szervez­ték meg. Immár hagyományosak a karácsony és szilveszter közti ünnepi napok, amikor példá­ul gyermekműsorok, vetélke­dők színesítik a programot, és az sem lehet érdektelen, ha Bodrogi Gyula, Makk Károly, vagy Jancsó Miklós főzi a vacsorát. A harmadik emeleten átala­kították a személyzeti szár­nyat, kétágyas, hideg-meleg vizes szobákban laknak a szálló dolgozói közül mintegy negyvenen. Elismerések — Hányán várják a ven­dégeket? — Hetven-hetvenöten. Ez persze ilyenkor, télen, soknak tűnik, de ugyanennyien va­gyunk nyáron, amikor nem­csak az itt megszállókat, ha­nem a betérő kirándulókat, tu­ristákat is el kell látnunk. Most, január 16-tól az Intu- riszt naponta 30—10 szovjet vendéget küld hozzánk, ez már évek óta rendszeresített kapcsolat. Ezek a csoportok magyarországi kőrútjuk során töltenek egy éjszakát nálunk. Az IBUSZ csoportjai is állan­dó vendégeink. Sok nemzetközi konferenciának, protokolláris eseménynek adunk otthont. Március 31-ig tart a kedvez­ményes szezonunk, mintegy 45 százalékkal olcsóbb a szállás, étkezés, ha legalább három napot itt tölt a vendég — mondja Bocsák László. Az étteremben olyan pénz­tárgép-rendszer működik, ami­lyen az országban csak a Hil­tonban van még. Asztalonként, étel-ital fajtánként csoportosít­ja a rendelést, számlát készít, könyvel, csak szakember érti pontosan, mi mindent tud a csodamasina. Nem véletlen, hogy a Pannónia egységei kö­zül itt próbálják ki. Ez is az elismerés egyik jele. Mint ahogy az a kiváló üzletigaz­gatóság cím is, melyet 1977- ben nyertek el, vagy az, hogy dolgozóikat rendszeresen kül­földi tanulmányúinkra, tapasz­talatcserére küldi a vállalat. Ezzel is honorálják a Silvanus önállóságát, kezdeményezéseit, fiatalos lendületét. Mert a három vezetőn kí­vül fiatal a gárda zöme is. A KISZ-szervezet patronálja a visegrádi általános iskolát, például a háztartási ismerete­ket itt sajátíthatják el a ta­nulók. Nyaranta munkalehető­séggel várják őket, nem is tit­kolt hátsó szándékkal: ha meg­ismerkednek a gyerekek a szállodai munkával, talán ked­vet kapnak hozzá. Reményeik­ben nem csalatkoztak: tavaly három nyolcadikos a vendéglá­tóipari szakközépiskolába je­lentkezett. A szálloda, bár ki­lométerekre vaui Visegrádtól, nem szakadt el a községtől. Dolgozói egy része innen jár fel a hegyre, de a kapcsolat két­irányú. Például nem kevés társadalmi munkát végeztek a Silvanus fiataljai a visegrádi KRESZ-park kialakításánál. — Ötletből, újításból soha­sem elég — tér vissza a ko­rábbiakra Orbán Jenő Tamás. — Reméljük, hogy idén hoz­zákezdhetünk a külső tataro­záshoz. Hófehérre akarjuk fes­tetni a falakat, sötétbarnára a farészeket. Alpesi hangulatú lesz a szálló képe. Mostanában sokat beszélünk hatékonyabb termelésről. Ilyenkor általában hajlamo­sak vagyunk csak az iparra gondolni. A vendéglátás ma már ipar. Itt is jó munkaszer­vezéssel, sok új kezdeménye­zéssel lehet növelni a vendé­gek számát, a bevételt. A Ho­tel Silvanusban ötletekben nincs hiány. És győzik kedv­vel is. Andal György Nézzünk körül a Silvanus­ban, mi minden csábíthatja ide először vagy sokadszor a vendéget. Kedves kis koktél­bár, meleg fényekkel, kubai italokkal. Az eredeti tervraj­zon ez nem látszott, nemrég választották le a haliból, meg­hitt. csendes beszélgetőhellyé varázsolva. Az egyik különte­remben vetítővászon. A Pest megyei Moziüzemi Vállalattal kötött szerződés filmklubot eredményezett. A folyosón kü­lönböző video-játékok. Az ét­teremben az asztaloknál ma­gas gyermekszékek, az étla­pon gyermekmenü. Az alap­szinten az új, decemberben nyílt söröző. Itt, a szálloda építése után alig egy évig működött a bisztró, gazdaság­talan volt, érdeklődés hiányá­ban bezárták, ruhatárnak hasz­nálták. Most a Vilati és a svájci Schmid cég két auto­mata tekepályája mellett a szép teremben (a kivitelezés a Tahi Kék Duna Szakszövet­kezetét dicséri) a kecses asz­taloknál déltől este nyolcig a remek sör mellé pompás éte­leket szolgálnak fel. A pano­rámaablakok előtt, a teraszon fából ácsolt, rusztikus aszta- ( lók és székek várják a jó időt. Ez is új, itt további száz ven­déget tudnak fogadni. Fent, a szállórészben szorgos munka folyik. Parkettcsiszolás, lak­kozás, a hatvanhat szobából pillanatnyilag csaik harmincat tudnak kiadni. Ezek három­negyede foglalt, a szálló múlt évi kihasználtsága egyébként 82 százalékos volt. A Dunára néző szobákba rövidesen sző­nyegpadló kerül, rádiókészülé­Adler ■ István 28 éves szer­számkészítő, kerecsendi lakos, különböző bűncselekménye­kért, esztendőket töltött kü­lönböző börtönökben. Leg­utóbb a budapesti Konitakta gyárban tett hívatlan látoga­tása során elkövetett lopásért ikerül t lakat alá, majd szaba- ! dulása után, megtakarított pénzét, pár hét alatt felélte. Tavaly november elején a fő­városból Kiskunlacházára utazott, ahol, egy szalmaka­zalban szállásolta el magát. November 10-én reggel besé­tált a községbe, ahol Józan Gyula udvarából elhozott egy Csepel gyártmányú kerékpárt. Ezzel kikarikázott a vasútál­lomásra. A Ráckeve és Vidé­ke ÁFÉSZ vegyesboltjának ajtaján szemet szúrt neki egy értesítés, mely szerint a bolt, betegség miatt bizonytalan ideig zárva van. Adler nem sokat teketóriá­zott, a tűzfalon felmászva megbontotta a tetőt és beha­tolt az üzlethelyiségbe, ahol kényelmesen elhelyezkedett. Éhségét különböző konzer- vekkel csillapította, majd egymásután bontotta fel a kü­lönböző italokat A sok szesz fogyasztása következtében a pult mögött elaludt Balszerencséjére a boltve­zetőnő az esti órákban el­ment a boltjához, hogy az ott levő virágait megöntözze. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a tetőről törmelék hul­lott a bolt elé, felfedezve, hogy idegen járt a helyiség­ben, azonnal értesítette a rendőrséget. A járőr a boltba lépve a pult mögött horkolva találta a részeg betörőt. A ráckevei járásbíróság dr. Csatay Éva büntetőtanácsa Adlert visszaesőként, elköve­tett lopás bűntettében találta bűnösnek és másfél évi fegy- házra ítélte, ugyancsak három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásátóL Az ítélet nem jogerős. Asztalos Imre Vadászat szuper­nóvára Az MTA plsz- késtctől obszerva­tóriumában dolgo­zik Lovas Miklós csillagász, aki 1918. november 3-án éjjel fedezte fel harmincadik szu. pemováját. A ké­pen: az észlelt adatokat számító­géppel dolgozza fel a csillagász. Danis Barna felvétele Akiknek nem kell tolmács A nemzetközi nyelv meg­teremtésének gondolata igen hosszú idő óta foglalkoztatja az emberiséget. Ez századunk utolsó harmadában különösen időszerűvé vált az idegenfor­galom soha nem látott arányú fejlődésének következtében. Az eddig született csaknem ötszáz mesterséges nyelv kö­zül csupán az eszperantó ma­radt életképes. Létjogosult­ságának bizonyítása azóta fo­lyik, mióta megalkotója, dr. Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos 1905-ben megszer­vezte az első eszperantó vi­lágkongresszust. A háborús esztendőket kivéve azóta min­den évben más ország fő­városában rendezik kong­resszusukat az eszperantisták, akiknek a nemzetközi nyelv fejlesztésén kívül legfontosabb céljuk az emberiség békéjéért folytatott küzdelem és a né­pek barátságának ápolása. Tízezren beszélik Jelszavuk: per esperanto por la paco — azaz eszperan­tóval a békéért. Hazánkban több ezer tagja van az országos eszperantó szövetségnek, a becslések sze­rint Magyarországon mintegy tízezren beszélik a nyelvet. Legutóbb 1966-ban rendeztek Budapesten világkongresszust, de a magyar eszperantisták minden évben — többször is — nemzetközi találkozót szer­veznek. Vácott csaknem fél évszáza­dos hagyománya vain az esz­perantó mozgalomnak. Ezen a télen is rendezett a Duna­kanyar Eszperantó Klub ta- lákozót, tagjai németeket, cse­heket, angolokat, amerikaia­kat, százhúsz eszperantistát — kilenc országból — hívtak meg a Duna-parti városba. Az esz­peran'tisták összejövetelein nincsenek tolmácsok. Konfe­renciáikon nem használnak fejhallgatókat, a szinkrontol­mács nélkül is értik a felszó­lalásokat. Természetes közvet­lenséggel beszélgetnek egy­mással, bármely tájáról jön­nek a világnak. — A téli találkozók célja ép­pen a nemzetközi kapcsola­tok, barátságok bővítése — mondotta Szilágyi János, a Magyar Eszperaintó Szövetség budapesti bizottságának ügy­vezető alelnöke. — Vendége­ink, míg gyakorolják a nyel­vet, megismerik hazánkat, né­pünket, egymást. Maradandó élmények Antonio Stefanini olasz esz- perantista, minden évben el­jön a találkozóra. Mirandolá- ból. Az idén negyvenhárom honfitársával érkezett. Mi­közben megkért bennünket, Segítsünk neki valamilyen ci­garettát vásárolni, megkérdez­te: — Ez is állami üzlet? Az élelmiszerboltot hazai fogalmai szerint — berende­zése, az eladók Szívélyes mo­solya miatt —t maszeknak vélte. Többen megállapították, hogy kulturáltak a szórakozó­helyek, az üzletekben bősé­ges a választék — és olcsók az élelmiszerek. — Vác hangulatos, patinás város — foglalta össze ta­pasztalatait egy francia nyelv- tainámő. Különösen élénk lett az ér­deklődés a városnézés alkal­mával a Madách Imre Műve­lődési Központ előtt. — Ki építette, kinek a költ­ségén működik ez a palota? Mennyit fizet, aki ide belép? Tényleg hozzájárul az állam a Munkaügyi viták Ittasan vezetett — elbocsátották — A csoportvezető több em­ber munkáját irányítja, tehát vele szemben a munkáltató­nak nagyobb az elvárása, mert a hozzá beosztott dolgozóknak is példát kell mutatnia. Ez­zel szemben a múlt évben négyszer került összeütközés­be a törvénnyel és cselekmé­nyei ittas vezetéssel párosul­tak. A karambol napján — saját előadása szerint — már alkoholos állapotban kezdte meg a munkát. Az a körül­mény, hogy ittasan dolgozott, munkahelyére tekintettel, már önmagában is súlyos megíté­lés alá esik. Ezen túlmenően azonban már korábban olyan fegyelmi vétségeket követett el, amelyekkel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása áll arányban. — Mindezekből megállapít­ható, hogy vétkes kötelezett­ségszegéseinek társadalmi ve­szélyessége fokozott. Az ilyen jellegű cselekmények megelő­zésére, jövőbeni elkövetésé­nek visszatartására csupán az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetés alkalmas. A munka­ügyi bíróságnak ezzel ellenté­tes álláspontja téves. Akkor járt volna el helyesen, ha a csoportvezető keresetét eluta­sítja. Egy közlekedési vállalat sze­relő csoportvezetője az esti órákban ittasan, jogtalanul a garázsba ment, beült az egyik autóbuszba, s kihajtott vele. Jogosítványa sem volt, mert néhány hónappal korábban büntetésül bevonták. A figyel­metlen vezetés miatt nekiüt­között egy autónak és súlyo­san megrongálta. Ezekután a kocsit visszavitte a telepre. Az ügyre azonban fény derült és fegyelmi úton elbocsátották. A büntetés mérséklése iránt a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, de elutasították. A határozat megváltoztatásáért a munkaügyi bíróságon pert in­dított. Keresetének helyt ad­tak és a büntetést egy évi pró­baidőre felfüggesztették. Az ítélet ezt azzal indokolta, hogy hosszú ideje áll a vállalat szolgálatában, továbbá jő munkája elismeréséül több­ször dicséretben és jutalom­ban részesült. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásnak a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott és a csoportvezető keresetét el­utasította. — A munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy a fe­gyelmi büntetés végrehajtásá­nak felfüggesztésétől is kellő nevelőhatás várható, téves — hangzik a határozat. — A bí­róság nem értékelte megfe­lelően a vétkes kötelezettsze- gésének társadalmi veszélyes­ségét, a mulasztásoknak a munkafegyelemre gyakorolt bomlasztó hatását és annak súlyát, amit mindez — társa­dalmi, gazdálkodási feladata­ink ellátásában — a vállalat számára jelent. Súlyosbító kö­rülményként azt sem vették fi­gyelembe, hogy ittas állapot­ban elkövetett verekedésért korábban fegyelmi úton fe­lelősségre vonták és elbocsá­tás büntetéssel sújtották, de ennek végrehajtását méltá­nyosságból egy évi próbaidő­re felfüggesztették. Nem érté­kelte a bíróság azt sem, hogy az autóbusszal elkövetett ka­rambolért, illetve ittas vezeté­sért büntető eljárás indult el­lene, amelyben tíz hónapi fel­függesztett szabadságvesztésre ítélték, mellékbüntetésként pe­dig a járművezetéstől két év­re eltiltották. Nem mérlegelte a munkaügyi bíróság, hogy az eset előtt ugyancsak ittas állapotban vezetett, s ezért nyolc hónapra gépkocsivezetői engedélyét bevonták és 3500 forint pénzbüntetésre ítélték. színházak működésének költ­ségeihez?— záporoztak a kér­dések. Majd így summázták a nyugat-európai országokból jött vendégek: náluk mindent nagyon meg kell fizetni... Johann Windisch fűtő, az NSZK-ból, Stuttgart mellől érkezett. Beszámolt arról, hogy hazájában — véleménye sze­rint — Hamburgban és Saar- brückenben legélénkebb az eszperantisták egyre terebélye­sedő mozgalma. — Az eszperantó a legal­kalmasabb a nemzetközi ba­ráti kapcsolatok építésére — jegyezte meg —, nekem is szovjet, lengyel barátaim, le­velező partnereim vannak. József Attila és más nagy ma­gyar költők verseit is eszpe­rantó fordításból ismertem meg. A Hungaro Vivo — azaz Magyar Élet — című folyóira­tot az NSZK-ban is megren­delhetjük. — Igaz, nagyon szép a mi nyelvünk — teszi hozzá Ste­fanini úr —, de elsősorban csak mi élvezhetjük ezt a szépséget. Igazán csak miért­jük, olaszok. Éppen úgy, mint más népek saját nemzeti nyel­vüket. Ezéket megtanulni is sokkal nehezebb, tökéletesen beszélni pedig csaknem le­hetetlen. Szükség van tehát a jó nemzetközi nyelvre. Ná­lunk Olaszországban is támo­gatja az oktatási minisztéri­um az eszperantó nyelv taní­tását. Közvetlen szálak Angliában is működnek esz- perantista csoportok, erről Mary Davis asszonytól érte­sültünk. Azt is roppant jelen­tősnek találta, hogy az eszpe­rantó mozgalom nemzeti, és világszövetségei elősegítik: közvetlen szálakat találjanak emberek a különböző orszá­gokban élő embertársaikkal. Mint mondotta, az ilyen kap­csolatok sokkal tartalmasab­bak, mint amelyeket az ide­genforgalmi hivatalok — legjobb igyekezetükkel —tud­nak teremteni, vagy az an­golt jól-rosszul beszélő kül­földiekkel alakítanak ki hon­fitársai. Regina Struzinska lengyel eszperantista idegenforgalmi hivatalban dolgozik. Így vé­lekedett : — Mindkét nemzet nyelve — a magyar és a lengyel is — nehezen tanulható, és mondjuk meg őszintén, egyik sem úgynevezett világnyelv. Az eszperantó kitűnően alkal­mas közvetítő nyelvnek a ba­rátságáról évszázadok óta hí­res két nép között. ö maga — bevallása sze­rint — három hónap alatt ta­nulta meg az eszperantót, alapjaiban. Azóta folytonosan bővíti szókincsét. Már ne­gyedszer jött el hazánkba a nemzetközi találkozóra. Dzsisz revido — viszontlá­tásra —- így köszöntek el a Vácra látogató nemzetközi cso­port tagjai. Egy év múlva ismét ha­zánkban szeretnék kezdeni az új esztendőt. K. T. L Alva találták a betörőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom