Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

A költi útját járva Ady Endre szellemi hagyatéka Pest megyében , A köztudatban ma is úgy él, hogy Ady «felük irodalmi kapcsolatai Pest megyében Duna­«« siltfV varsányra korlátozódnak. Felbukkanó adatok nyomán, szóbeli közlések révén derült ki, hogy Ady és köre a nagy költő életében és után szellemi jelenlétével érkezett meg Verő­cére, Ceglédre, Dabasra, Úcsára, Ráckevére, a megye igen sok helységébe. Ady lírájának, életének, hagyatékának eddig számba nem vett fontos töredékeivel. Adyról és köréről beszélek. Megindult Zi- lah és Nagyvárad, a századfordulón Budapest és Párizs irányába. Ady tanára, Petri Mór 1907-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tan­felügyelője lesz, de maga Ady is egyik, iq06-ban írt cikkében érinti a mi környékünket: Milyen merészeket gondol azután a tengeren az ember, Mikor majd nem hurcolják idegenbe idegen hajók a gyámoltalan magya­rok ezreit. Csakhogy káromkodnak a Pest megyei legények, s nekik van igazuk. Mindezt akkor írja, amikor Lédával adriai körutazáson vesznek reszt, s a tenger esztétikai látványa társadalmi problémákra ébreszti. Dunavarsányi nyár Ez hosszabb intermezzo. Vészi Jó­zsefnek, a Budapesti Napló főszer­kesztőjének dunavarsányi nyaraló­jába járt renddszeresen Ady 1906- ban. Gyengéd szálak fűzték Vészi Margithoz, aki festőnek készült, s akiről Ady a Margita-ciklust írta, s még valamit; A fekete zongorát, mely szintén Vészi Margit közelé­ben, Dunavarsányban született: Egyik alapvető verse ez. Ignotus a fekete élet megtestesülésének nevezi, Hor­váth Béla arról tudósít, hogy Var­sányiban Csáth Géza muzsikálását hallgatta Ady. Arról is tudunk, hogy idegileg megviselten, elalvás előtt kiáltozott. Erről Vészi Margit ír, Ady viszonzásként arról, hogy Mar­git Vásznára hajolva, lázban s nagy­szerű akarattal dolgozik tizennégy órát is néha naponként. Petri Mór jegyzi fel, Rogy Ady hegedűmotí­vumát Margit varsányi zongorája alapján változtatta meg. Az is tény, hogy itt kapott feketehimlő ellen ol­tást, itt voltak első rémképei, me­lyek szürrealista verseinek előzmé­nyei. Dunavarsány az írók tuszkulánu- ma volt 1906-ban. Molnár Ferenc, Kosztolányi, Bíró Lajos járt itt és Ady, aki bár megpihenni vágyott, de helyette Vészi Margit zenélését hallgatva. A fekete zongora jelképes árnya perdült le szívéről. Gödöllői illusztrációk Ráckeve, Ócsa, Cegléd, Gödöllő, Vác. Ady nem járt ezeken a helye­ken, de köre igen. Teleky Bandi zi­lahi osztálytársa volt, akiről a gim­nazista Ady 1893-ban verset írt: Majd hogyha a sivár életi Küz­delmei megtörnek./ S barátaid ál- nokságij Szószegést gyötörnek;/ Em­lékezz ifjú korodra,/ És őszinte ba­rátodra. Ez még versezet, később követ­kezik csak a halhatatlanság. Együtt mulattak Hadadon, szerenádoztak Zsóka ablaka alatt Zilahon, később rivalizáltak. Adyból Ady lett. Tele­ky Endréből járásbíró Ráckevén, 1924-ben. Még egy ráckevei adat tár­sul Adyhoz. Az ugyanis, hogy Gebe Mihály kísérte Adyt zilahi tanárként 1898-ban társaival Budapestre, a mil- Ieniumi ünnepségekre. Gebe Mihály később József Attila makói tanára lett. — két nagy költőhöz csatoló- dott egy pillanatra élete. Fia, Gebe László, azaz Görgényi László csak­nem harminc évig tanított a rácke­vei Ady-gimnáziumban. Ócsán sem járt Ady, csak kedves tanára. Both István telepedett le a községben. Tőle kapta, egyik magyar óra föllángolásaként Ady a Vajda- élményt, leveleztek is, s muskát- othonel bort küldött Adynak Csú­csára. Both szerkesztette a Szilágy című lapot, nyelvészeti tanulmányo­kat írt. később. 1924-ben zilahi in­gatlan vagyonát eladva, Ócsán vett szőlőt, itt lakott 1931-ben bekövet­kezett haláláig, több Petri Mórhoz intézett levelében emlékezett Ady- ról Maga az a tény. hogy Ady első verseskötetét a gödöllői műhely rep­rezentáns festője, Nagy Sándor illuszt­rálta 1906-ban; önmagáért beszél. Remsey Jenő: Ady Párizsban Nagy Sándor részvétele az Űj Versek rajzi kíséretében egész 1919-ig tart, — mind az öt kiadás illusztrációja az ő nevéhez fűződik. Később Lédá­val a Gödöllő fedélzetén utazik a dalmát partokon, s Dénes Zsófia jel­zi, hogy Diósy Ödön és Léda 1925 körül Gödöllőn telepszik le. „Diósy ismét egy hatalmas ipari vállalat élén áll, kormányfötanácsos lesz, Gö­döllőn kastélyt vásárol, ott nagy há­zat visz, fehér kesztyűs inas szol­gálja ki.” Ady köre eddig emelke­dett, ha pontosabbak akarunk len­ni; eddig zilálódott. A ceglédi kapcsolat más irányú. A közművelődési állapotok elmaradott voltát városnevekkel jelzi Ady, így említi és ekkor; Ceglédet, Jászbe­rényt 1908-ban. Cegléd és Ady szel­lemi kapcsolatának másik, immár szép példája az a levél a Tanács- köztársaság idejéből, melyet Somo­gyi Andor ceglédi lakos írt a váro­si direktóriumhoz: Alulírott kéri a Direktóriumot, hogy a folyó hó Iá­én, az Urániában este 8 órakor ki­zárólag az Ady-szobor alap javára rendezendő estélyen való játszási jogot díjmentesen megadni szíves­kedjék. Tekintve, hogy az est a pro­paganda célját is szolgálja, kérem az ügy kedvező elintézését. Czeg- léd, 1919. ápr. 3. A szoborbizottság részéről Somogyi Andor s. k. A válasz nem késett. így hangzik: A Végrehajtó Bizottság helyt adott a kérelemnek, és díjmentesen meg­adta a játszási jogot. Mi lett a szo­bor sorsa? Érdemes lenne egyszer ezt is nyomon követni, mert Ceg­léd az Ady-szobor megajánlásában úttörőként az elsők közé tartozott az egész országban. Ady országismeretének meggyőző példája, hogy vájúdó kérdések prob­lémafelvetésénél nagyon is valósá­gos földrajzi neveket használ, pub­licisztikájában előfordul Monor, Da- bas. A nagykőrösi Somogyi Aladár is hírt ad egy erdélyi szüretről, ahol Ady a Kukukmálon-dűlőben nótá- zott. • A tasnádi járás szülötte Ady és Biró Lajos, a híres óceániai nép­rajzkutató, aki egyszemélyes expe­díció keretében tekintélyes gyűjte­ménnyel gazdagította a Nemzeti Múzeumot. Ady emlékezett róla, an­nál is inkább. mivel más időben ugyan, de Török Ferenc mindkette­jük tanítója volt, tőle tanulta Ady is. Biró is a rigmust: Fér, Pacal, Úsztató,/ Pelle, Szarvad, Szodot6J Szántó, Hatvan, Kávás,/ Sződemeter Szilvás, —/ A tasnádi járás. Innen került Ady Párizsba, Bíró Lajos a csendes-óceáni szigetekre, de 1906-ban újra közel kerültek egy­máshoz. Biró Lajos Szigetszentmik- lóson telepedett le, Ady Dunavar­sányban töltötte a hétvégeket Dunahanasztin rendszeresen átuta­zott Ady, ahol a Rákóczii-ligeten élt az a Szirbik Antal, akit Rákosi Jenő játszott ki Ady ellen azóta többszö­rösen is elévült filippikáival. E vi­ta időszerűtlenné és erőtlenné vált, Ady költői híre egyre nőtt, minden gáncs ellenére. Csobánkai ihletés A Madách Imre-, Juhász Gyula­emlékek mellett Ady Petőfivel kap­csolatban írja egyik cikkében, hogy Gőzös szekér csak Vácig járt. Ez a város sem maradt ki látószögéből, mivel Ady etlső unokahúga. Pásztor Róza férje, Márka János MÁV-al- kalmazott volt Vácott még, hogy a könyvkötőhöz kűldhes- sem. Remek és teljes Ady-biblioté- kát akarok. Ezt a nagy álmát következetes munkával megvalósította, s külön gondot fordított a kiadványok ipar- művószetileg gondozott külsejére. Kár, hogy e külföldön is számon- tartott kollekció jórészt szétszóró­dott Rozsnyay Kálmán sírja különben Verőcén található. • Ráckevei szegfűk Egy alkalommal felkereste Ady Csobánkát is, és ott a Margitliget- ben sétálva az Oszoly és Kevély csúcsainak szinte mitplógikus lát­ványa ihlette Thaiszok tavaszi ün­nepe című versét. Görgey Artúrral együtt említi Visegrádot 1908-ban, s valószínűleg járt Leányfalun is, ahonnan Móricz Zsigmond keresi fel egyik levelével, szívesein invitálva; jó falusi ember vagyok, nagyon egy­szerűen s bizalmas kis fészekben élünk, s a teketóriának mindenféle fajtája idegen a házunkban. A kel­tezés dátuma 1909. június 17. A hang melegsége válasz Ady Hét krajcár méltatására. Ezt az eszmei barátsá­got érleli e Móricz-levél, a Levél­féle Móricz Zsigmondhoz című Ady- vers irányába, Dunavarsány egy Ady-múzeum gazdája lehetné az egykori Vészi­lak helyén. Van anyag elég. Ilosvai Varga István Párizsban gyűjtött Ady-relikviái, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum letéti anya­ga, s az Ady-versekről készült il­lusztrációk lehetnének kiállítási tár­gyai, továbbá az Ady-levelek, me­lyeket országos könyvtárakból egye­síthetnének a tudományos munka forrásanyagának. Ráckeve már Ady- emlékhelye. A róla elnevezett gim­náziumban tartották meg az országos Ady-tárlatot a diák festők közremű­ködésével. Ezt a hagyományt őrizni, folytatni megtisztelő kötelesség ugyanúgy, mint képzőművészeink ön­kéntes adományaiból gyarapitandó a ráckevei Ady Galéria is. Franyó Zoltán, Ady barátba és művészetének hű ápolója 1977. má­jus 19-én járt Ráckevén, s kilenc­ven esztendejét meghazudtoló fris­sességgel beszélt Ady szellemi örök­ségéről. Az a Franyó Zoltán, aki Dé­nes Zsófia kezéből kivette az orgo­naágat, s a halott Ady szívére tet­te. Az orgona szegfűvé alakul he­tente az Ady-gimnáziumban, ha­vonta Ady sírjánál, a Kerepesi úti temetőben. Évtizede mindig friss virág. Ráckevei diákok helyezik a Ferenczy Béni mintázta maszkhoz, a Csorba Géza faragta Ady-emlék- műhöz. Ahogy Dénes Zsófia írja: Mindegy, hogy ki adja. Csak min­dig legyen valaki, aki Adyra virág­gal, piros szegfűvel emlékezik. LOSONCI MIKI,ŐS Földrajzi szótárában megjelenik Isoszeg, Zebegény, Solymár és Bu­dakeszi is. Verőce másképpen csa- tolódik az Ady-éleíműhöz. Itt élt Rozsnyay Kálmán, aki regényes éle­te során először Munkácsy Mihály tanítványa volt —, a legnagyobb Ady- gyűjteményt hozta létre módszere­sen. Adyval kapcsolatos könyv- és rajzgyűjteményét Nagyvárad váro­sának adta el 1942-ben. Jelentős az az Akadémia kézirattárában őr­zött levél is, melyet Rozsnyay 1909. november 3-án irt Adynak: Nincs pénzem, de azért megvettem a fotog­ráfiádat. Gyönyörű ráma várja, de­dikáld a nevemre. Utolsó könyved, olyan csodás antik velencei kor­színű selyembe köttettem, antik ezüst kapoccsal, hogy magad is megcso­dálnád, hogy megbecsüllek. A Nyu­gat mellékelt számát is dedikáld Tóman Gyula: Ady (A váci munkásfestő olaj képét a ráckevei Ady Galériának ajándékozta.) Egy bordó szőnyeg titka ' S okáig haragudtam a szobám egyik kicsiny fe­lületét borító bordó szőnyegre. Alig söpörtem fel, keféltem le, porszívóztam, máris szöszök, porszemek éktelenkednek rajta. Magához ránt minden kis szemetet, papír- és cérnadarabkát, s minden egyéb hulladókmorzsát, ami csak bekerül valahogy a szobába, A leggondosabb tisztítás után is legfeljebb egy-két napig marad makulátlan, vagyis bordó. Utána ismét megcsúnyul, fehéres, piszkosszürke foltok jelennek meg rajta, s ha nem ragadok seprűt, egyre sűrűbben lepik el felületét. Dühöngtem miatta, szidtam, amiért olyan gyorsan koszolódik. Lám, testvérei nem ilyenek. A mellette elterülő nagyobb, sokszínű, kockás, tarka-barka he­tekig tiszta marad, nem ébreszt bennem kót-har- mad naponként lelkidsmeretfurdailást. Nem is azért veszem elő a porszívót, mert bekoszolódott, sokkal inkább, mert úgy érzem, letelt az ideje, tisztítani kell. Szomszédjáról, arról a virágos-bolyhosról is csak jót mondhatok. Néhány napja még úgy fogalmaztam volna, ahogy az előző bekezdésben: jelen időben. Megvilágoso­dásom óta azonban egészen máéiképp látom a dol­gokat. Nem mondok csupa jót a nehezen piszkolódó szőnyegekről, s nem szidom a bordót, sőt inkább megbecsülöm. Azt hittem, kihajítanivaló, pedig ép­pen ellenkezőleg, mindenhová kellene belőle leg­alább egy darabka. Rájöttem, igen fontos a szerepe: etalonként üze­mel. Nem szívja magához a szemetet, semmivel sem jut az ő hátára több, mint a társaiéra. Egyben különböznek csupán, rajta jobban észrevehetők az idegen anyagok, a szöszök és a pöttyök, szolgálatá­nak lényege is ebben rejlik, hogy tudniillik nem rejtegeti a szemetet, a koszt, ellenkezőleg, a legpa­rányibbat is szembetűnővé teszi. Olyan ez a bordó szőhyeg, mint kísérleteinkben az összehasonlító minta, amelyhez viszonyítva megállapítható, helyes volt-e feltevésünk, Illetve mekkora előrelépést jelenít, ha az új módszer, eljá­rás szerint állítunk elő valamit. Tudatomban ezen a ponton a bordó szőnyeg elvesztette kézzelfogható valóságát, alkalmazási és hűtőköre mérhetetlenül kiterjedt. Ne hökkenjenek meg, ha bizonyos helye­ken és esetekben ember képében láttam viszont. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban szél­iében használják a bordó szőnyeget. A gyárakban etalon, idomszer, kaliber a neve. A mezőgazdaság­ban az újfajta növénnyel bevetett tábla mellett megtalálhatjuk a régit is, ilyeténképpen győződhe­tünk meg arról, melyik kultúrát érdemesebb ter­meszteni. S milyen, amikor ember képében mutatkozik? Az előbbi szerepkörhöz viszonyítva a mintaként fi­gyelembe veendő ember sok tekintetben másképp viselkedik. Ö nem az állandóság, illetve a régebbi megtestesítője. Az ilyen ember legfőbb sajátossága, hogy társadnál sokkal érzékenyebb. Egyéni szem­pontból ez nem okvetlenül jó, hiszen emiatt olykor akár szenvedhet is, hiszen könnyen ütközhet értet­lenségbe, sőt bogarasnak is vélhetik. Az érzékeny ember környezeténél hamarabb ér­zékeli a változásokat, azok szükségességét, illetve a nem kívánatos tüneteket. Kapásból sorolhatnék úgynevezett nagy embereket, akik éppen ilyen tu­lajdonságuk révén emelkedtek ki a többiek közül. Ámde találhatók finom érzékenységű emberek minden közösségben. A baj nem is az, hogy nincs belőlük elegendő, a nagy kérdés, mikor kövessük őket. Kövessük-e őket minden esetben? Előfordul­hat ugyanis, hogy valóban jól érzékelik a dolgokat, valaminek az elavultságát, mégsem léphetünk túl rajta azon nyomban. Pontosan azért nem, mert a többség még nincs felkészülve az újra, ami esetleg nagyobb követelményeket támaszt velük szemben. \ > égül is mi legyen az álláspontunk? Egyszerűen csak az, hogy adjunk ezekre az emberekre. Botorság volna minden elképzelésüket azonnal valóra váltani, minden óhajukat teljesíteni. De jel­zéseikre minden esetben figyeljünk, mérlegeljük őket, s ha megérett rá az idő, megvannak hozzá eszközeink, cselekedjünk útmutatásuk szerint. Mire idáig jutottam, befejeztem a bordó szőnyeg tisztítását, porszívóztam a többit is, de hogy mikor válik ismét szükségessé, azt majd a sokáig nem sze­retett szőnyeg árulja el. Most már tudom. KÖR PÁL L i I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom