Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

NEB-vizsgálatok A gyártástól a selejt nyomában Tapasztalatok a Csepel-szigeti Lenin Tsz-ben Ilyen lesz a Marx tér A makett az át­épített Marx teret mutatja a tér fe­lett haladó felül­járóval és a Skála II. Áruházát. A kétszer egysávos felüljáró a Bajcsy- Zsilinszky utat kö­ti össze a Váci út­tal. A térrendezés előreláthatólag 1980 végére, az áruház a 80-as évék elejére ké­szül el. (Tervező: Kővári György, MÄV Tervező In­tézet.) Balaton József felvétele Tragédiával végződött évtized Gyilkosság — szerelemfélfésböl A teherszállító gépjármű­vek, autóbuszok és mezőgaz­dasági gépek pótalkatrész el­látásának akadozása évek óta országos gond. Ezért folytatott a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — csatlakozva az országos vizsgálathoz — ko­rábbam alap-, most pedig utó- vizsgálatot a Csepel-szigeti Lenin Termelőszövetkezetben, ahol ékszíjakat gyártanak me­zőgazdasági erő- és munkagé­pekhez. Az ellenőrzés hiánya — Az alapvizsgálatnál ab­ból indultak ki, hogy a forga­lomba került ékszíjak között sok volt a selejtes. A népi el­lenőrök a selejtáru nyomát a gyártástól próbálták követni, de a bizonylatok alapján ez nem sikerülhetett. Hiányzott a belső minőségi ellenőr, és a Taurus Vállalat — amely az Üjabb jogügyi kuriózummal gyarapodott a polgári peres ügyek furcsaságokkal teli kró­nikája. A derűs történet elin­dítója egy közismert Fabulon- reklám, főszereplője pedig egy csinos, ifjú hölgy, aki azt ál­lította, hogy tudta és hozzájá­rulása nélkül az ő fotóport­réját sokszorosították az úgy­nevezett szemránckrémet pro­pagáló röplapokon. A sze­mélyhez fűződő jogok meg­sértése címén pert is indított ez ominózus Fabulon-készít- ményt gyártó vállalat, a Kő­bányai Gyógyszer árugyár el­len. és kártérítést követelt. A perbe hívott cég tiltako­zott a vád ellen, mondván, hogy a portré hivatásos fotó- modellről készült, s csupán fa­tális hasonlóságról van szó. Fotósuk nem dolgozott rejtett kamerával, a felvétel nem a vélt jogait követelő hölgy ar­cát ábrázolja. Idézés szemrevételezésre A vitát eldönteni azonban nem volt könnyű. Bonyolítot­ta az igazságtevést, hogy a per bizonyítékát képező fotón o modell két kezével arca előtt tartja a Fabulon-dobozokat. Ezek eltakarják homlokát és orrát, csupán a szempár vil­lan elő közülük, ezenkívül az ajkak, az áll és a meztelen vál- lak szemlélhetek takarás nél­kül. Így ebben a megkompo- nálásban a hasonlóság való­ban kísérteties volt a hivatá­sos fotómodell és a rivális hölgy között. A bíróság ugyanis mindkét csinos ügyfelet maga elé idézte szemrevételezés céljából. A vizuális vizsgáló­dás azonban a hasonlóság miatt — nem bizonyult kielé­gítőnek. A pereskedők mind­egyike kitartott ugyanis ere­deti állítása mellett, s a pert kezdeményező hölgy ügyvéd­je többek között azzal érvelt, hogy a meztelen vállakat fo- tótrükkel montírozták át ügy­fele arcmása alá. A fotós és a reklámszakemberek pedig azt bizonyították, hogy Magyar- országon technikailag még nin­csenek berendezkedve az ilyen költséges trükkfotók kivitele­zésére. Árulkodó kezek Végül is úgynevezett érzék­szervi összehasonlítást rendelt el a bíróság. Az ormyéreg, a száj és egyéb anatómiai je­gyek összehasonlítása után, a hölgyek kacsáit vették beha­tó vizsgálat alá. Ez utóbbi mód­ékszíjakhoz felhasznált alap­anyagot szállítja, s amely­nek ugyancsak feladata lett volna vizsgálni a minőséget — sem állt a helyzet magasla­tán. így a selejtes áru szinte akadálytalanul juthatott a for­galmazó MEGÉV-hez, s azután a felhasználókhoz. Mind emellett azit is megál­lapították annak idején a népi ellenőrök, hogy a termelőszö­vetkezeti gumi üzemben nagyon nehéz körülmények között, az egészségre ártalmas anyagok­kal dolgoznak, s nem tartják be a balesetelhárítási és egészségvédő óvórendszabá­lyokat; kifogásolták a tűz­veszélyes és rendetlen hulla­déktárolást. Készséges együttműködés A vizsgálat után a Pest megyei NEB felkérte a terme­szer perdöntőnek bizonyult. Kiderült ugyanis, hogy a hiva­tásos fotómodell ujjai sokkal hosszabbak a másik hölgyénél, s azt is el lehetett dönteni, hogy a reklámfelvételen a nyúltabb kézforma látható. Ezenkívül még egy momen­tum igazolta, hogy a Kőbányai Gyógyszerárugyár korrektül járt el. Megállapították, hogy a hivatásos modell szájvonala kissé jobbra, míg a képen ön­magát felismerni vélő. pert kezdeményező ügyfélé némi­leg balra ferdül, pontosan el­lenkező irányban, mint ahogy az a felvételen szemlélhető. Próba szerencse A nem mindennapi perpat­varból így a gyár került ki győztesen, míg a vesztes a per­költség kifizetésével lett sze­gényebb. s egy keserű tapasz­talattal gazdagabb. Az eset fi­náléjaként — tárgyalótermen kívül — az is kiderült, hogy a fotómodellségre vágyó felpe­res a hasonlóság alapján affé­le próba-szerencse alapon pró­bálkozott pereskedéssel. A sa­játos kísérlet ezúttal kudarc­cal zárult, anyagilag és erköl­csileg is... Ráb Erzsébet Egy vállalat egyik irodájá­nak vezetője kilépett a mun­kahelyéről. Később a munka­ügyi döntő bizottsághoz for­dult, mert évi nyereségprémiumát 15 százalékkal csökkentették anélkül, hogy erről előzetesen értesítették és az intézkedést megindokolták volna. A bi­zottság a volt munkaadót a le­vont prémium megfizetésére kötelezte. A határozat miatt a vállalat a munkaügyi bírósá­gon pert indított és annak ha­tálytalanítását kérte. Arra hi­vatkozott, hogy volt alkalma­zottja munkahelyén halálos üzemi baleset történt és emiatt a prémiumot jogosan csökken­tették. Ezt a védekezést a munkaügyi bíróság elfogadta és a vállalat keresetének helyt adott. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéletet hatá­lyon kivül helyezte és a mun­kaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­talára utasította. lőszövetkezet elnökét, hogy később számoljon be a hibák megszüntetésére tett intézke­désekről. A tsz vezetői, akik mindvégig készséggel együtt­működtek a népi ellenőrökkel, úgy tájékoztatták a bizottsá­got, hogy a selejtelszámolás megoldására adminisztrátort alkalmaznak; a Taurustól pe­dig azt kérték, hogy gyak­rabban ellenőrizzék az ékszí­jak minőségét, s a vizsgalat eredményét a tsz-szel is rend­szeresen közöljék. Maguk is törekszenek a mi­nőség javítására. A jövőben bi­zonylat nélkül nem fogadnak el alapanyagot a Taurustól; gépi rekonstrukciót tervez­nek; a hulladékot a további­akban két-három naponként elszállítják. A munkakörül­mények javítására is tettek in­tézkedéseket: a dolgozóknak öltözőt, fürdőt építettek, s job­ban ügyelnek a munkavéde­lemre. Ezt követően tartott utó- vizsgálatot a Pest megyei NEB. Megállapították, hogy a minőségellenőrzés megjavult. A Taurus megbízottja folya­matosan vizsgálja a készter­mékből vett mintákat, minő­ségi kifogás esetén 24 órán belül értesíti a tsz-t. A kész­áru kiszállítás addig nem tör­ténhet meg, amíg erre a Tau­rus telefonon engedélyt nem ad. Mérhető hatás A belső ellenőrzést is meg­oldotta a szövetkezet úgy, hogy még tavaly függetlení­tett belső ellenőrt állítottak munkába. Felvettek egy utó- kalkulátort is, így ez év ele­jétől már rendben ellenőriz­hető a gyártás norma szerin­ti menete. Az idén főkönyve­lőt is alkalmaznak. A gumi- üzem vezetői feladatuknak tartják a selejt csökkentését, s ennek, valamint a többi intéz­kedésnek már érezhető a ha­tása. A munkakörülmények is ja­vultak, de gyökeres változást csak az új üzemrész és raktár elkészülte után lehet várni. A munkálatok már javában tar­tanak, s hamarosan befejeződ­nek. Hatos Erzsébet — A volt irodavezető a kol­lektív szerződés értelmében nyereségprémiumra jogosult volt. Arra hivatkozott: a ha­lálos üzemi baleset azért tör­tént, mert a vállalat az előírt ren­delkezéseket nem tartotta meg. A nyereségprémium összegé­nek meghatározásánál, a veze­tők munkájának értékelésé­nél a munkavédelmi előírások megvalósítása érdekében ki­fejtett tevékenységükre, az üzemi baleset gyakoriságára és súlyosságára, valamint a munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedésükre fokozott figyelemmel kell len­ni. — A nyereségprémium csök­kentésére irányadó munkál­tatói intézkedés érvényességé­re vonatkozó előfeltételeket a kollektív szerződésben kell sza­bályozni. Tehát a munkaügyi bíróság abban a kérdésben, hogy az irodavezető prérniu­A féltékenység! tragédiák szomorú szereposztása szinte öröknek tűnik a bíróságokon. Újra és újra férjek és férfi szeretők kezéről csatol le bi­lincset a tárgyalóteremben a börtönőr, s az átkozott asszo-' nyoknak sokszor már csak az emlékük él. Nem ritkán vitát szító emlékük. Mert a családi összeomlások mögött lappan­gó erkölcsi rend, a szemtanúk­ban, ismerősökben és az eset környezetében nem ritkán to­vább éi... és ítél. Pofonok és könyörgések — Szerelmi házasság volt a miénk... Mikor leszolgáiltam a katonaidőt, feljöttem Hajdú- Biharból Pestre. Kőműves a szakmám, egy építkezésen kezdtem dolgozni, ott ismer­tem meg Esztert. Hamarosan, 1968 telén megesküdtünk és Érden telepedtünk le. Kezdet­ben szűkösen éltünk, de aztán felépítettük a nagy házat, egy rendes falusi kockaházat... Ügy 1974 körül kezdett elrom- lani az életünk, főleg mert én meg-megittam néhány korsó sört, de olyan sárgaföldig ré­szeg sohasem voltam. Ilyenkor mondtam mindig a feleségem­nek, most hagyjál, mert na­gyon ideges vagyok. Aztán már 5 sem törődött rendesen a gyerekekkel. Elhanyagolta őket. Egyre sűrűbbek lettek köztünk az összezördülések, s előfordult, hogy egy-két po­font adtam neki. Nem sokkal később? hogy megszületett a második kislányom, elment dolgozni. Egyszercsiak emleget­ni kezdett egy férfit, azt pró­bálta nekem példának állíta­ni... Igen, féltékenykedni mát indokoltan csökkentet­tek-e, a kollektív szerződés vizs­gálata nélkül nem dönt­hetett volna. A munkaügyi bíróságnak az új eljárásban be kell szereznie a vállalat kollektív szerződését, a prémiumfeladatot, valamint a nyereségprémium felosztá­sának módjára vonatkozó in­tézkedést. Amennyiben a ha­lálos baleset bekövetkezése a volt irodavezető munkaköré­ben prémiumcsökkentő felté­telként szerepel, meg kell ál­lapítani, hogy az mikor követ­kezett be, azért az irodaveze­tőt felelősség terhelte-e, to­vábbá, hogy ez a körülmény nyereségprémiumát érintet­te-e. Azt is vizsgálni kell, hogy a prémiumcsökkentésnek ér­vényességi feltétele volt-e, hogy arról a dolgozót bizo­nyos határidőn belül írásban értesítsék. Végül azt is tisztáz­ni kell, hogy a csökkentési ha­tározatról a volt irodavezetőt írásban érfesítették-e és azt kézhez vette-e. kezdtem ,.. Tavalyelőtt elvál­tunk, neki ítélték a gyereke­ket meg a házat. Én kiköltöz­tem a kert végébe egy kis épületbe. Később odajött hoz­zá az a férfi, ott éltek a nagy házban pár hétig, de aztán az az ember visszaköltözött a csa­ládjához. Könyörögtem neki, jöjjön vissza ő is hozzám, de a legtöbbször nem is vála­szolt. Múlt év nyarán meg­ütöttem, a fejét a kőbe ver­tem. Szeptember végén idézést kaptam könnyű testi sértés miatt. Kértem a feleségemet — mert én annak tekintettem őt a válás után is —, hogy ne menjen el, mert akkor meg­szűntetik a pert Megígérte... Másnap reggel rendesen fel­öltöztem, mert nekem min­denképpen meg kellett jelen­nem a bíróságon, s közben át­jött reggelizni hozzám a kiseb­bik lányom. De véletlenül le­öntötte magát kakaóval — még csak három éves — ettől a feleségem nagyon dühös lett. Csillapítani próbáltam, de ő tovább szidalmazott. Idegesség fogott el... Nem, nenj /olt bennem ital. Kikaptam a tás­kámból o kőműveskalapácsot és megütöttem. Nem tudom, hányszor. Nem emlékszem semmire, csak a zöld linó­leumpadlót látom magam, előtt és rajta a vérfoltokat... Iszonyatos reggel Az orvosszakértő szerint legalább tizenötször sújtott le azon az októberi reggelen a kőműveskalapács. Az iszonya­tos ütéseket a két kislány nezte-szenvedte végig, más szemtanúja az esetnek nem volt. A magyarázó múltat így a szomszédok és rokonok val­lomásaiból próbálta felidézni a büntetőtanács. — Hogy milyen embernek ismertem a vádlottat? — gon­dolkozott el a szomszéd, aki hatósági tanúként maga is járt a házban az eset napján. Szo- mora Lajos szerette a felesé­gét, de meglehetősen ivós volt. És a gyerekeket is roppantul szerette, élt-halt értük, külö­nösen a kis Tündéért. — Sűrűn rúgott be a vád­lott? , — Nem mondanám, havon­ta talán egyszer-egyszer. De az eset előtt gyakrabban ta­lálkoztam vele, amikor — hogy úgy fejezzem ki magam — csontrészeg volt. — Tud arról, hogy Szomora már korábban is bántalmazta a feleségét? — Sajnos, igen Egy alka­lommal szemtanúja is voltain,1 amikor a mentő vitte el az asszonyt. — Maga ott volt a rendőr­ségi szemlén — mondta végül a bírónő. — Mit szólt a hely­színhez — Vágóhíd ... Akkor már egy hónapja nem dohányoz­tam, de aznap egymás után el­szívtam egy doboz cigarettát Ékesszavú megvetés Különös véletlen csupán vagy valóban előre érezte­sejtette tulajdon tragédiáját a feleség? Mert munkatársának — egy tanúvallomás szerint — néhány nappal a végzetes reg­gel előtt egy újságcikket mu­tatott T. Eszter. Ez vár rám is — mondta az asszony. Az újságcikk egy családi gyilkos­ságról szóló bírósági tudósítás volt... És volt tanú, aki úgy tudta, a szerencsétlen T. Esz­ter egyszer könyörögve kérte férjét — micsoda keserű ri- mánkodás! — legalább éjszaka üsse agyon, hogy a gyerekek ne lássák. Végül pedig a tár­gyalásig előkerült egy levél >s — afféle végrendelkezés lehet —, amit a 29 éves nő arra az esetre írt, hogyha történne ve­le valami... Mégis akadt tanú a tárgya­láson, aki T. Esztert, a volt fe­leséget okolta, hogy tönkretet­te családja életét. Mert Szo­mora Lajos leborult elé a földre és a lábát csókolva ri- mánkodott, hogy jöjjön visz- sza, de Eszti csak kinevette a gyerekekkel együtt,' hogy így megalázkodik — mondta a tárgyaláson a család régi is­merőse, egy idősebb asszony. Pedig Lajos a válás után még elvonókúrára is elment önként, csak hogy felesége kedvébe járjon. De ő a malomban ha­lálosan szerelmes volt abba a Jancsiba — emlékezett ékes­szavú megvetéssel a tanú. Ám T. Eszter alighanem másként akart feleség lenni, mint ez a koros asszony gon­dolja. T. Eszter nem a min­dent tűrő, verést, ivást, félel­meket megbocsátó asszonysor­sot akarta. Ezért elvált és függetlenül próbált élni, de a félelem végigkísérte ezt az egy évnyi szabad életet. Nem alaptalanul. A hűtlenségért já­ró halálígéret — amely a férj szerint sohasem hangzott el, de amire annyi jel utal — va­lóban bekövetkezett. * A Pest megyei Bíróságon dr. Kárpáti Piroska tanácsa külö­nös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért 12 évi fegyház­büntetésre ítélte a 35 éves Szomora Lajost. A büntetőtanács enyhítő kö­rülményként vette figyelembe a férfi büntetlen előéletét, megbánást tanúsító magatar­tását és két kisgyermekes csa­ládi állapotát. Az ítélet ellen a vádlott és védője nem fellebbezett, az ügyész három nap gondolko­dási időt kért. Babus Endre Fotómodell, két példányban Bírósági perpatvar egy szépitőszerreklám körül Munkaügyi viták Megvonták a prémiumot 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom