Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

wem 1979. JANUÁR 14., VASÁRNAP Segít a számítógép A Szerelőipari Tervező Vállalat belső- és szabadtéri világítási be­rendezések tervezésével foglalkozik. Az idő- és munkaigényes vilá­gítástechnikai számítások elvégzésében a közvilágítási berendezések méretezésében és kiválasztásában számítógép segít. A nap is másként kezdődik, ha... Már csak négy utcában sárosak Tápiógyörgyén Tápiógyörgyén 1970-ig csök­kent a lakosság száma, azóta fokozatosan növekszik. A köz­ségben jelenleg 3828 ember él. Az elvándorlás szünőben van. Az okiok? Mielőtt néhánynak nyomába erednénk elöljáróban egyetlen adat: a község 63 ut­cájából mindössze négyben nincs járda. E sáros utcák is csak azért maradtak meg sta- tisztikarontónak, mivel a há­zak és az út közötti terület olyan szűk. hogy mind ez ideig nem sikerült optimális meg­oldást találni a járdák meg­építésére. Vízmű az idén Merész dolognak tűnhet jár­dáiról megítélni egy települést, messzemenő következtetéseket nyilván nem is lehet levonni ebből. De aki vidéki kisköz­ségben éli életét, jól tudja mennyit jelent az az egyetlen egy keskeny betonsáv, amely megóv a sárba ragadástól Hiszen már a nap is másho­gyan kezdődik, ha nem kell attól félni; sártenger van a ház előtt. Nem mindegy természetesen az sem, hogy van-e vizünk az udvarban, vagy ha nincs, mi­lyen messzi utat kell megten­nünk a kűtig. Tápiógyörgyén még ez év­ben átadják a vízművet, mely megoldja a község ellá­tását. Ez ideig hatvan utcában van vízvezeték, de az év kö­Plinteberg helyén már Visegrád A magyar térképészet első mappája Tavaly év végén jubilált a magyar térképészet első és mindjárt nagyjelentőségű al­kotása, Lázár deák magyar- országi térképe. Négyszázöt­ven évvel ezelőtt, 1528-ban je­lent meg s korának legrész­letesebb településrajza volt. Amíg az addigi mappák legföl­jebb 100 földrajzi névvel ké­szültek, ezen csaknem 1400 helységnevet tüntettek fel. A török hódítás előtti állapotot rögzítő alkotáson sok, azóta elpusztult település neve, raj­za meglelhető, nem véletlen, hogy a történészek és a tele­pülésfejlődés kutatóinak kin­csestárává vált. A földrajzi nevek etimológusainak is sokat mondanak a térkép városne­vei; a korábbi mappákon fel­tüntetett Plinteberg helyén már Visegrád szót használt a Duna menti település jelzé­sére. Ugyanakkor, a múlt több eseménye is nyomon követhe­tő Lázár deák térképén. Mo­hács mellett ez olvasható: ... ennél a keresztnél győzte le Lajos királyt ’Nagy Szo- leymann’, a török tizenkettedik császára. Ki volt meg. Ziegler feljegyzéséből azt is megtudjuk, hogy akkor dolgoztak a térképen, amikor a parasztok és pásztorok zava- rogtak hazánkban, azaz 1514 tavaszán. A mai naptár Lázár deák? A kutatókat régóta izgatja: ki is volt tulajdonképpen Lá­zár deák, aki a kor színvo­nalát meghaladó térképet ké­szített Magyarországról. Egye­bek között erre is válaszolt Stegena Lajos, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem tér­képtudómányi tanszékének ve­zetője. aki a térkép történe­téről és Lázár deák munkás­ságáról írt tanulmányt a Ma­gyar Tudomány című szak­lapban. A térkép címrajzának fel­iratából kitűnik, hogy á klasz- szikus kartográfus Bakócz Ta­másnak, az 1442. és 1521 kö­zött élt. jobbágy sorból szár­mazó esztergomi érseknek a titkáraként tevékenykedett. Egy valamivel későbbi osztrák tér­képész 1550-es térkénén ma­gyarnak nevezi. -Jacobus Zeig­ler, a kiváló pémet maíema- | tikus és kozmográfus rsdlg — Lázár egykori munka'ár-a —. a térkép fő szerzőjének jelöli előkészítője A rhappát. amelynek Geor­gius Tanstetter volt a lektora, Johannes Kuspinianus adta ki és Petrus Apianus nyomtatta ingolstadti nyomdájában, ök mindhárman a bécsi egyetem­hez, valamint a Tanstetter alapította tudóskörhöz kap­csolódtak. Tanstetter, a bécsi egyetem nagyhírű professzora a második matematikus-aszt- ronómus-térképész iskola ala­pítója volt az egyetemen. Ez adta a gondolatot egy bécsi tudósnak, E. Bernleithnernek, hogy az osztrák főváros egye­temének 1500 körüli matriku- láiban nyomozzon Lázár után. S hogy a régi egyetemi anya­könyv böngészgetése nem volt hiábavaló, ezt bizonyítja egy 1512-ből származó bejegyzés, amely szerint a székesfehérvá­ri Lázár akkor az egyetem és Tanstetter tanítványa volt Így a kutatók nagy valószí­nűséggel feltételezik, hogy a térkép készítője azonos a bé­csi egyetem Székesfehérvár­ról származott deákjával A Lázár deák múltját kuta­tó bácsi tudós egy másik adat­ra is rábukkant: Tanstetter 1514-ben magához hívta Sti- boriust és Lázárt, legkiválóbb tanítványait, hogy velük a nap­tárreformon dolgozzon, ame­lyet az 1512/17-es V. lateráni zsinatra készítették elő. A Ju- lianus naptárt felváltó grego­riánus naptári csak később, 1532-ben vezette be XIII. Ger­gely pápa. mégis érdekes tud­ni. hogy Lázár deák a ma használt naptár előkészületei­ben is részt vett valamilyen mértékben. A tudósok ma is keresik a magyarázatot Lázár deák tér­képének egy furcsaságára. A korabeli európai nagyhatal­mak mappáinak részletessé­gét, pontosságát felülmúló tér­képen ugyanis nem fent van észak — mint a ma használa­tosokon is —, hanem a bal fel­ső sarokban Ez azért is fel­tűnő, mert ilyen tájolású tér­képet már akkoriban sem ké­szítettek. Ráadásul a térkép szélein egyébként is hibásan tüntették fel az égtájakat. Az eltájolás egyik valószínű ma­gyarázata, hogy Lázár map­pájában az előző térképek is nyomot hagytak. Egyetlen ismert példány Lázár művének további sor­sáról így írt Stegena profesz- szor: A mohamedán törökség betörése a keresztyén - Euró­pába felkeltette az érdeklő­dést hazánk iránt. Ezért a térkép több külföldi kiadást ért meg: 1553-ban Vavassora adta ki Velencében, majd 1559- ben Pyrrho Ligorio, a Szent Péter templom kupolájának egyik festője Rómában. Ez a térkép került a híres római ki­adó. Lafréri térképgyűjtemé­nyeibe. amelyeket az Ortelius és Mercator által először ki­fejlesztett atlaszok előfutárá­nak tekintenek. Egy negyedik kiadás szintén 1559-ben és Ró­mában készült. Végül a tudós humanista, Zsámboky (Sam- bucus) János adta ki Bécsben 1566-ban. E térképnek az a ne­vezetessége, hogy a szélén ko­rát megelőző újításként úgy­nevezett trilingvis — magyar— német—latin — helységnév­tár van Lázár munkáját az­után Wolfgang Lázius. a ki­váló osztrák térképész fejlesz­tette tovább. Az 1556-ban meg­jelent Ungarische Bescriptio- jának elkészítéséhez sok ma­gyarországi tanult ember se­gítségét vette igénybe és ne­veiket — a kor szokásaitól el­térően — téliképén, is rögzítet­te. Lázár deák térképének száz éve előkerült egyetlen isme­retes példánya jelenleg az Or­szágos Széchenyi Könyvtár féltve őrzött kincse. K. M. zepétől már a lakásokba is be lehet vezetni. Tápiógyörgye mezőgazdasági és állattartó község. Az embe­rek nagyobb része a helyi Zöldmező Tsz-ben dolgozik. Eljárók is vannak jócskán, akik Tápiószele, Budapest és Cegléd üzemeiben és gyáraiban dolgoznak. Félnapos megoldás Szülőhelyükhöz nemcsak a megszokás és a változtatás ne­hézsége köti a községbelieket. Maradnak azért is, mert a község vezetői mindent meg­tesznek az emberibb körülmé­nyek kialakításához. Gazdago­dik és gyarapszik a település. E hónap végétől már bölcsődé­je is lesz. A valamikori Áfész irodában kialakított helyisé­gekben húsz apróság töltheti majd el a napot. A község el­ső bölcsődéjének megnyitására úgy kerül sor, hogy a tanács megvásárolta a volt irodaépü­letet és a megyei tanács tá­mogatásával, valamint jelen­tős társadalmi munkával szü­letik meg az új intézmény. A bölcsődéből az út az óvo­dába vezet. Ide 135 györgyei kisgyérmék jár. Előnyt — a későbbi beilleszkedést segíten­dő — az iskolaköteles kor­hoz legközelebb állók ‘ élvez­nek. Hogy lehetőleg minél kevesebb kérést kelljen meg- tagadni, több gyerek félnapos óvodai elhelyezést kap. Az iskola helyzetéről ismét dicsérőleg kell szólni. A 340 nebulót egyműszakban okít­ják á pedagógusok. Az isko­lának van tornaterme, öltöző­vel és zuhanyozókkal, vala­mint kis labdarúgópálya is kapcsolódik hozzá. Rövidesen pedig nyelvi laboratóriummal gazdagodik a tápiógyörgyei ál­talános iskola. Már csak a ke­verőasztal hiányzik, s ha ez is elkészül, akkor audiovizuá­lis módszerrel tanulhatják majd a fiatalok az orosz nyel­vet. A napköziotthonban százan töltik délutánjaikat, míg a szülők munkában vannak. Még e hónapban a napköziotthon felújításához is hozzálátnak. Hogy miért nem a nyári szü­netben? Mert akkor az idő le­hetőségeikhez képest nem len­ne elegendő, ezért úgy segí­tettek magukon, hogy a tan­évben befejezik azokat a munkákat, melyekkel nem za­varják a foglalkozásokat, a nyári szünetben pedig folytat­ják a rekonstrukciót. Hasonló sorsa lesz a zeneis­kolának is: az idén megszépül, önálló zeneiskolája is kevés kisközségnek van. Itt egy ré­gi iskolaépület átalakításával született. Létjogosultságát bi­zonyítja: az általános iskolá­ból minden harmadik gyer­mek zeneiskolába is jár. Vasárnapi könyvtár Mikor Gál Lászlót, a községi tanács vb-titkárát arról fagga­tom, hogyan sikerült mindezt elérnie Tápiógyörgyének, el­mosolyodik. — Nagyon sokat segít a Zöldmező Termelőszövetkezet mellett a megyei tanács is. Nélkülük létrehozni mindezt valóban lehetetlen lett vol­na. Mégis úgy gondolom, van­nak olyan megoldhatatlannak tűnő helyzetek, melyekből megfelelő utánjárással köny- nyen lehet győztesen kikerül­ni. Példákat is mondott a vég­rehajtó bizottság titkára. El­mesélte, hogyan jutottak az öregek napközi otthonának műszaki berendezéseihez. A ta­nács vezetői levelet írtak az OKT-hoz, s az eredmény; az Országos Közművelődési Ta­nácstól 80 ezer forintot kap­tak, melyből televíziót, magne­tofont, rádiót, lemezjátszót vá­sároltak. Érthető, hogy az idős emberek ilyen családias kedvező körülmények között szívesen töltik napjaikat. A bölcsőde kialakításánál úgy segítettek magukon, hogy felkeresték a vállalatokat és üzemeket. Szerződést kötöttek például a MÁV-val is. esze­rint 100 ezer forintot kaptak a bölcsőde építésére, s cseré­be — az óvodában — 10 évig 10 helybéli MÁV-dolgo- zó gyermekének adnak he­lyet A közös javak sajátként ke­zelésének, a lehetőségek körül­tekintő és alapos kihasználá­sának egyik legjobb példája a község vezetőinek legutóbbi döntése. Mérlegelték, hogyan lehetne az új könyvtárat a legjobban kihasználni? Arra a megállapításra jutottak:nem engedhetik meg maguknak azt a luxust hogy vasárnap zár­va legyen. Könyvtáros ber­kekben már régóta beszédté­ma a bibliotékák vasárnap délutáni nyitvátartása. Ügy tűnik Tápiógyörgyén sikerül ezt megvalósítani. Abból in­dultak ki, hogy az emberek többsége vasárnap délután ér rá. Ekkor, ha csak újságot és folyóiratot olvasni jönnek be a helyiek, már akkor is megéri a plusz munka Rövi­desen azonban nemcsak ol­vasni, hanem lemezt hallgatni is lehet a könyvtár épületé­ben. Február végére nyílik meg a külön helyiségben lévő lemeztár, melynek létrehozá­sához a megyei művelődési központ is jelentős segítséget nyújtott. Szerencsés találkozás A könyvtárat novemberben vehették birtokukba az olvasni vágyó és szerető tápiógyör- gyeiek. Az emeletes modern épületben van a felnőtt és gyermekkönyvtár, úttörő-, KISZ- és pártiroda, valamint a nagyterem. Tető alá hozását a megyei pártbizottság és ta­nács, valamint a Zöldmező Termelőszövetkezet anyagi tá­mogatása mellett a helybeliek társadalmi munkája segítette. Vízmű és könyvtári nyitva- tartás. Az egyikhez nagyon sok pénz kell, a másikhoz megfelelő hozzáállci. Tápió- györgyén szerencsésen találko­zik a kettő. Koffán Éva Laboratórium­bázisrendszer Akadémiák együttműködése A szocialista országok tu­dományos akadémiái közötti együttműködés legújabb for­mája a bázislaboratórium rendszer. A nemzetközi kuta­tómunkát elősegítő kezdemé­nyezés céljáról és lehetőségei­ről Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese elmondotta: Az akadémiák sokoldalú kapcsolata keretében egy gaz­daságosan működtethető, vi­szonylag egyszerűbb előkészí­tést igénylő és gyorsan meg is valósítható együttműködési formát kerestünk. így alakul­tak meg azek a kutatóhelyek — bázislabora tóriumok —ahöl a közös kutatások folynak. Az adott ország tudományos aka­démiája a nemzetközi kutató­program céljára nem egy teljes intézetet, hanem csak annak meghatározott egysé­gét, osztályát, laboratóriumát bocsátja rendelkezésre. A Magyar Tudományos Aka­démia most mérlegeli, mely hazai laboratóriumok kerülje­nek a bázislaboratóriumok kategóriájába, hogy ezekben a jövőben fokozottabb mér­tékben dolgozzanak nemzet­közi kutatócsoportok. A szocialista országok tu­dományos akadémiái közötti kétoldalú gyümr'ilcsözó együtt­működés nvomán merült fel: szükséges és hasznos lenne néhánv. jól körülhatárolható, például természeti és társada­lomtudományi területen a sokoldalú együttműködés Is. Mi jelenleg négy központ tevékenységében vagyunk ér­dekelve. Részt veszünk a Varsóban működő Ranach nemzetközi matematikai köz­pont munkájában, a minszki hő_ és tömegcsere kutatások­ban. a hallei elektronmikrosz­kópiái kutatási programban és a Moszkvában székelő nem­zetközi társadalomtudományi információs rendszer tevé­kenységében — mondotta Láng István. Négy járás kenyere A pékek vállalatának dunaharaszti központjában Évente mintegy fél milliárd forintot szórunk a szemétbe, amikor a kenyérgyártásnak mintegy 15 százalékát hagy­juk veszendőbe menni — mondta Polgárdi József, a Nyugat Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, amikor az elmúlt évi munkájukról és az idei terveikről kérdeztük. Nagy fogyasztók Ennek az ijesztően nagy összegnek a csökkentéséhez kí­ván hozzájárulni a Dunaha- rasztin lévő vállalat 32 üzem­egysége, melyből nyolc az úgy­nevezett bázisüzem, it* állít­ják elő a termékek nagy ré­szét. Naponta 400 ezer em­ber asztalára juttatva el a kenyeret és péksüteményt, el­látva a ráckevei, a dabasi és a budai járást, valamint a szentendrei járás egy részét. Míg országosan csökkenés figyelhető meg évek óta a kenyérfogyasztásban, addig ezen a területen tavalyelőtt az egy főre eső éves átlag­ban 93 kiló volt a kenyér és 17,5 kiló a péksütemény-fo­gyasztás. Tavaly pedig továb­bi 6 százalékkal emelkedett a termelés. Ennek egyik fő oka, hogy az agglomerációs övezet­ben még jobban élnek a falu táplálkozási szokásai. Emellett a vállalatnak kell gondos­kodnia az üdülőövezet nya­ranta különösen megnövek­vő számú lakosairól is. Jön a burgonyás A pazarlás elleni küzdelem egyik módja az egykilós ke- I nyerek sütése. Ennek arányát J a jövőben 5 százalékkal, vél- . lalati szinten összesen 15—20 I százalékra akarják emelni, j Egy-egy helyen azonban, mint ■ Érden és Pilisvörösvárott a i kenyérgyári rekonstrukció le­hetővé teszi majd, hogy a ki­lós kenyér aránya a 30 szá­zalékot is meghaladja. A ki­sebb súlyú kenyér előállításá­nak, a burgonyás kenyérhez hasonlóan, természetesen sze­mélyi és anyagi feltételei is vannak. Ez utóbbihoz pél­dául megfelelő dagasztógép szükséges, mely nincs minden üzemegységnél. Ahol azonban van, például Ráckevén, ott ebben az évben már lehetővé vált, hogy a naponta sütött kenyérnek több mint 20 szá­zaléka a közkedvelt burgonyás­kenyér. A jó ellátás egyik feltétele a kereskedelmi kapcsolatok ja­vulása is, amely az utóbbi időben különösen a Nyugat Pest megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalattal mu­tatott örvendetes változást. Ezt egyébként a kenyerükön érez­hették a vásárlók. Egyenek kiflit? Eredménynek mondható, hogy a többtermelés ellenére nem nőtt a fizikai állomány­ban lévő dolgozók egy főre eső túlóraszáma. A szerényebb mennyiségi felfutás, a termékszerkezet változása és a minőség to­vábbi javítása: mind idei feladat. Ennek eredményekép­pen a jelenleginél több pék­sütemény kerül majd a terü­let lakóinak asztalára. A vál­lalat ugyanis az egy főre eső kenyérfogyasztást 1980-ra 84 kilóra kívánja csökkenteni, a péksüteményét pedig 20 kilóra növelni ...és a vásárlók? Az elkövetkezendőkben sajtos ke­nyérrel és . kiflivel bővítik majd a választékot. A minőség javulását remé­lik az érdi üzemegység re­konstrukciójától, melyet ápri­lis elejére fejeznek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom