Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
«Ecm V xJunap 1978., Member i7., vasárnap Világa a Räckevei-Duna-dg BAKALLÁR JÓZSEF KIÁLLÍTÁSAI JAPÁNBAN A Seibu Galéria bejárata a művész lényképével Bakallár József ismerős Pest megyében. Ö a XX. kerületi Kisduna Galéria vezetője, első képeinek egyikét Vácról festette, több évig- a zebegé- nyi nyári szabadiskola tanára volt, önálló kiállításait szívesen fogadták Öcsán, Ráckevén, Szentendrén. Tanítványai közül többen a képek egész sorában örökítették meg Tököl, Zsámbék térségét. Ö maga hű a Kis-Dunához, ez a világa. Feljegyzéseket készített rajzban, akvarellben Ráckeve környékéről, a szigethalmi kosárhalászokról, dunaharaszti bárkákról, a soroksári Angyali szigetről. Egyik új alkotása, a Gólyahalál dabasi utazásának emlékéből szerveződött. festmény- nyé. Tehetségének része mozgalmassága, másokat is alkotásra serkentő energiája. A gondolat lírája Minden nép annyit hódít, amennyit teremt, mondta Né- meth László. Bakallár József összegyűjtött minden számára használható motívumot Dániából, az NDK-ból, Itáliából. Ezzel fesészetünk forrásait is gyarapította. Ma már nem látványt fest, hanem látomásait. Festői szintéziseket úgy, hogy tájakat és gondolatainak, lírájának fejlődését ötvözi. A Viharhullámokat, a Lepkét, a Fekete kerítést így érlelte a Csendes-óceán és a Dunatáj. Szimultanizmusának ez ^ az őszintesége, belső logikája. Minden látott vidék, minden átélt érzelem; festészetének alkotóeleme. A nagyvilág színes híreit gyűjti csűrbe, minden táj otthona lesz, de minden kincset a helyén hagy úgy, hogy művészetével mégis hazaszállítja, s ezzel népi, nemzeti kultúránkat gyarapítja. A tűz és a víz festője Bakallár József idén őszszel harmadszor utazott Japánba feleségével, aki egyúttal tolmácsa volt. Műveinek kiállítását nagy sikerrel rendezték meg az asahi- kawai Seibu, a kumamotoi Izumi és a tokiói Kasumiga- seki Galériában több ezer vendég jelenlétével. Az eseményeket közvetítette a japán televízió, az egyik megnyitó beszédet Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagykövete mondta. A sikerre jellemző, hogy a Seibu Galériában Courbet és Picasso kiállítása után rendezték Bakallár tárlatát, s képeinek nagy része japán múzeumokba került; vele, általa képzőművésze, tünk jóhíre. Ez Bakallár, Pest megye és az egész magyar festészet eredménye. A kiállítások sikeréhez hozzájárult a Művészeti Alap hatékony segítsége, a japán és magyar művészettörténészek közreműködése. A katalógus előszavát dr. Matsumae Shi- geyoshi, a Tokai Daigaku elnöke és többek között Pogány ö. Gábor írta, aki megállapította, hogy Bakallár József azok közé a magyar festőművészek közé tartozik, akik biztos színérzékkel rendelkeznek, s ezt a tulajdonságot akkor is megőrzik, amikor az erős fények, forró napsugarak rendkívül intenzívvé teszik a kép koloritját. A japán kritika is a tűz és víz festőjének nevezte Bakallárt. A méltató hang jellemzi a japán sajtóvéleményeket, melyek ismertetik Bakallár életútját, és megjegyzik, hogy a Szentendrén alkotó Ilosvai Varga István és Barcsay Jenő voltak inspiráló mesterei. Az általános elismerésre jellemző, hogy Hokkaido díszpolgárává avatták Bakallár Józsefet és feleségét. Egyik alkotása az Osakai Modern Múzeumba került. Küldetésben Bakallár József tehetségének másik tartozéka az önzetlenség. A vártnál is erősebb figyelmet arra használta fel, hogy a maga lehetőségeivel fokozza képzőművészetünk ázsiai megismertetését Nem elégedett meg azzal, hogy az asahikawai fogadáson az európai művészet nagyra- becsült alakjának nevezték, azzal sem, hogy tiszteletére Kitajama titkár irányításával létrehozták a külön bélyegzővel és több százas létszámú tagsággal rendelkező Bakallár Művészeti Bizottságot, hanem arra törekedett, hogy fokozódjanak a japán—magyar művészeti kapcsolatok. Ennek része, hogy a Yukara Őri elnöke, a japán textilművészet kiemelkedő egyénisége, Kiuchi Aya újra magyarországi kiállítására készül, s éppen Bakallár képei nyomán az egyik legnagyobb japán szobrász, Churyo Sato is hazánkba utazik, művekkel. Emellett Bakallár József ötven magyar festőt mutatott be a japán közönségnek, közte a Szentendrén alkotó Csik Istvánt, aki szintén hamarosan a japán galériák meghívottja lesz. Ars poetica Alkalmasak voltak a körülmények arra és időszerűek is, hogy Bakallár megfogalmazta kultúránkban vállalt sajátos szerepét, mely egyúttal önvallomása: Korábban barnábbak voltak a képeim, de első japán utam allcalmából láttam a Csendes-óceánt. Előkerültek a kékek és a lilák. Az itteni atmoszféra természetesen alakított színvilágomon, de témáimban is jelentkeztek japán festői feladatok is. A Japánkert és a Kimonós baba csak témájában japán, de ettől még magyar marad a festő. Bakallár József új ablakot nyitott a nagyvilágra. Ismét gyarapodtunk. Losonci Miklós Kodály Zoltánra emlékeztek Kodály Zoltán születésének évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Kőröndön, a Kodály-kertben. Szokolay Sándor zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság einöke emlékezett a nagy magyar zeneszerzőre, méltatta munkásságát. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták a kertben lévő emléktáblát. Koszorút helyezett el a Magyar Kodály Társaság nevében Szokolay Sándor, a Magyar Zeneművészeti Szövetség képviseletében Szönyi Erzsébet, a Zeneművészeti Főiskola tanára, valamint Ősze László, a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára. Délután a Farkasréti temetőben folytatódott a mester emléke előtti tisztelgés. A Magyar Kodály Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének vezetői megkoszorúzták Kodály Zoltán sírját. A megemlékezést Vikár László zenetudós, a Magyar Kodály Társaság társelnöke tartotta. A koszorúzási ünnepségen számos kulturális intézmény képviseltette magát. A nagy zeneköltőre emlékeztek szombaton szülővárosában, Kecskeméten is. A hagyományos megemlékezésre a szülőházat jelölő emléktáblánál került sor. Koszorút helyeztek el az emléktáblánál a városi tanács és pártbizottság, a Kodály-intézet, a zeneiskolák, s a zeneszerző nevét viselő szocialista közösségek képviselői. Szombaton megkoszorúzták a dunapátaji művelődési ház falán lévő Kodály-emláktáblát is. Az épület alapkövét annakidején a zeneszerző rakta le, s később ő avatta fel az intézményt. A koszorúzás után a művelődési házban emlékhangversenyt rendeztek, amelyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kodály Zoltán tudományos diákkörének tagjai, valamint a dunapataji énekzenei általános iskola, az állami zeneiskola tanulói és tanárai működtek közre. Jövőre Jubileumi könyvhét Jövőre június 1. és 8. között rendezik meg a jubileumi, ünnepi könyvhetet — határozta el az ünnepi könyvhét országos szervező bizottsága. A kiadói, terjesztői szakemberekből álló bizottság eredményesnek értékelte az idei ünnepi könyvhét rendezvénysorozatát, majd döntött arról, hogy a fél évszázados jubileumát jövőre ünneplő kulturális rendezvény- sorozatot az eddigieknél is gazdagabb, tartalmasabb programokkal köszöntik. A vidéki könyvhét központjának a következő esztendőben Borsod- Abaúj-Zemplén megye ad otthont: az ünnepi megnyitót Miskolcon rendezik, ahol 1927- ben Supka Géza, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedőik Országos Egyesületének közgyűlésén először vetette fel a könyvnap gondolatát Pénzkérvény könyvügyben- AVAGY A SZENTENDREI ANTIKVÁRIUMBAN Leszálló köd Tisztelt Szakszervezeti Bizottság ! Alulírott azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy részemre rendkívüli segélyt kiutalni szíveskedjenek. Kérelmem indoklására az alábbiakat adom elő. Szentendrén kóboroltam és a postától fölfelé mentemben egy saroküzlet cégérét pillantottam meg, rajta a felirat: Antikvár könyvek boltja. Akkor már éreztem, hogy baj van. Alulírott felettébb kedvelem az antikváriumokat. Már a régi könyvek illata, a porral kevert levegő mámorossá tesz, hát még ha ilyen apró, hamisítatlan böngészdébe keveredek. Szeretem a tágas, világos, modern boltokat is, de azért ez az igazi, ilyeneket talál az ember Párizsban is, ilyenek voltak tucatszámra anno, régen a Múzeum körúton. Apró, deszkapadlós boltocska, plafonig könyvespolcok, azokon két, három sorban könyvek. Tisztelt KST! Túlzott, szenvedélyszámba menő kedvtelésemet először megpróbáltam kordában tartani, így fondorlatosán riporternek álcáztam magam, leplezendő a könyvrajongót. Ez egy darabig sikerült is. így megtudtam, hogy a bolt — maszek. Philemon és Baucis. Szépséges a legenda a két öregről, akik vénségükben is oly megható igyekezettel gyámolitják egymást, és legalább olyan fölkavaró az a novella, amelyet Déry Tibor írt hasonló címmel egy magára maradt emberpárról a Szerelem címmel 1963-ban közreadott kötetében. Fölkavaró, merf — a história ismerői eddig is tudhatták — az/ érzelmek kavargásait nem kedvelő, ám a maga szűkszavúságával annál több indulatot gerjesztő író egy olyan tragédiát fogalmazott meg, amely újabb kori történelmünk huszonhét esztendővel ezelőtti traumáját tárta az olvasó elé. Ebben a néhány oldalas remekben 1956- ról van szó, s — csütörtök éjjel óta ezt a tv-nézőknek sem kell bizonygatni — egy békés családi ottlujn végzetes meg- bolydulása sűríti jelképpé az akkori országos érvényű drámát. A megfilmesítés során némiképp átalakított történetet az a Makk Károly vitte filmre, aki megérdemelt nemzetközi sikert aratott Dérynék egy másik — éppen az említett Szerelem című kötet címadó — novellájának földolgozásával. Amiképp abban, hogy emebben is a mozgóképírók szabadságával szabott s varrt, de — örvendve láthattuk — éppen az írás leglényegét változtatta látvánnyá. Mind az TV-FIGYELŐ öregasszony, mind aiz öregember úgy botorkált, zsörtölődött, járt folytonosan egymás kedvébe, mint a papírlapokon, s a sebesült vendég okozta vég is legalább annyira megrázó- nak tetszett, akárcsak a Philemon és Baucis betűmivoltá- ban. Még az sem hördítette fel a nézőt, hogy — ellentétben az eredeti fogalmazással — most mind a két vénecske kimúlt, mert oly következetesen, oly végzetszerűen csavarodtak így a cselekményszálak. A két nagyszerű színész — Bulla Elma és Páger Antal — afféle jutalomjátékként idézte, meg e szelíd szavú, félszeg mozgású, annyi megpróbáltatást átélt békességeseket, s alighanem éppen ez a visszafogott, szinte csak rezzenésnyi gesztusokból fölépített alakításkettős tette igazán nagy élménnyé a most emlegetett ötven percet. Lehettek persze olyan nézőtársak, akik a kelleténél hosz- szabbnak, kevéssé izgalmasnak, az eredeti írásműtcl' messze rugaszkodónak találták a Déry-novella filmváltozatát, ám — s talán a többség közülük került ki — bőven toborzódhattak e munkának. őszinte hívei is. Hogyne, hisz’ egy ritka megrendítő emberi és történelmi példázatot villogtatott el kedves dobozunk — olyat, amilyennek végigélvezésére sajnos csak ritkán adódik alkalom ... Tározó. Édes anyanyelvűnk hűséges ápolói közül sokan berzenkednek azért, mert itt- ott — főképp szakközleményekben — olyan gyakran olvasható a tározó kifejezés. A magyar beszéd nem tároz, hanem tárol — mondják e hol többé, hol kevésbé képzett grammatikusok. Vélekedésük azonban — így értesülhettünk a Szépen, jól magyarul című sorozat közönségszolgálati jelentkezését figyelve — téves. Az, mert egynéhány esztendeje tároznunk is, tárolnunk is szabad. Az előbbi tevékenység során egy nagyobb, megeshet, természetes mélyedésbe eresztjük be a vizet, míg egy kisebb tartályt töltünk meg a tároláskor. Mindez igazán kicsi dolognak tetszik, ám — s Grétsy László nyomatékkai hívta fel rá a figyelmünket — nem is olyan apróság: a mostanában alakuló, érlelődő magyar nyelv kifejezésbeli gazdagodását jelzi. Olyasféleképp, mint az a szintén ketté vált magányos és magános szópár, amely egyrészt az egyedül élőket, másrészt a hivatalokkal és egyéb intézményekkel társ nélkül szembekerülőket jelzi — alig tíz esztendeje. Tároljunk is, tározzunk is tehát! Egyik cselekedetünkből sem lehet nyelvészeti galiba ... Akácz László — Létezik ilyen? — Mint látja — mondja Opra Frigyes, a tulaj, aki nehezen oldódó ember, nem beszél fölöslegesen, csak a kérdésekre válaszol. — Van máshol is? — Pesten azt hiszem, három, négy, vidéken tudok egy balatonfürediről. — Hogy kezdődött? — Postai dolgozó voltam, hírlapterjesztő, évtizedekig. Családi okok miatt eljöttem, megélhetés kellett. Könyvgyűjtő voltam, ipart kértem, megkaptam. — Miért épp Szentendrén? — Pesten lakom, de ott túl nehéz lett volna, helyiség, egyebek. Szentendrén a tanács úgy gondolta, a patinás városhoz illenek a patinás könyvek. Három éve naponta utazom ki-be. Ekkor két fiatalember lépett be, látható helyismerettel egyenesen a krimis polchoz, s mialatt Opra úr velük foglalkozott, lopva én is körülnéztem. Igen tisztelt Országos Takarékpénztár! Ezt nem kellett volna, tudom, szánom-bánom. Ekkor még szerény és óvatos voltam, higgadt, gondosan mérlegelő, és azt a Síembeck-kötetet, a Kék öböl címűt, valami gálád évekkel ezelőtt ellopta tőlem, tehát tulajdonképpen csak pótlásról volt szó, ugyebár, és a Doktor, Mack és a többiek csodálatos kalandjai tizenkét forintot testvérek között is megérnek. Ám az tény, hogy ekkor indultam el a lejtőn, és robogásomat még a további beszélgetés sem tudta megállítani. A szó, miután Opra mester (maga is könyvrajongó lévén) kezdte átlátni lelki- állapotomat, már könnyebben csordogált: — Hirdetések, ismeretségek útján vásárolom a könyveket, főleg Pesten, de utazom az ország minden pontjára. A vevők? Van sok szentendrei, gyűjtők, nekik félreteszek ezt- azt, amit megrendelnek. Sok a turista, belőlük is törzsvevőm válik, levelezünk, postán küldöm nekik a könyveket. Vennének külföldiek is, van idehaza sok idegennyelvű könyvritkaság, én nem tartok belőlük, nem szeretem, ha kikerülnek az országból. — Csak gyűjtők vesznek? — A gyerekek rengeteget, főleg a kötelező olvasmányokat. Mások a pár éve megjelent, de a boltokban már elfogyott könyveket keresik nálam, Fridii Jenőné, a Fő téri könyvüzlet vezetője gyakran küldi hozzám őket. Vannak furcsa slágerek, például a régi, asztrológiáról szóló könyvek. Idén büszke voltam, sikerült összegyűjtenem a Ma- lonyay-féle Magyar népművészet mind az öt kötetét. Tizenötezerért adtam el. Vannak könyvek, melyekért több száz forintot fizetnek, mert évek, évtizedek óta nem adták ki, érthetetlenül, például Kant, Platon munkáit. Akad-. nak persze, akik nem a könyvet, hanem az értéket veszik. Jó befektetésnek tűnik az utóbbi időben a régiség, így az antik könyv is. Nálam kaphatók évszázados és vadonatúj könyvek, első kiadások és Olcsó Könyvtár kötetek, dedikált példányok és daloskönyvek. Kedves Nemzeti Bank! Most két középkorú hölgy képében bukkant fel a végzet. Az esemény az előbbihez hasonlóan alakult. Míg ők az Éneklő kutyát, a KRESZ-tesz- tet és a Falon túli Kínát vásárolták, én már kissé berúgva a könyvek közelségétől, újabb merényletet követtem el pénztárcám ellen. Darnay Kálmán; Kaszinózó táblabiráit ugyan dagályosan írja le, cirkalmas jelzőkkel zsúfolva mondatait, de Kisfaludy Sándor, Deák Ferenc és a többiek bájos anekdotáit ez sem tudja elrontani. Mindenesetre a lejtő közepén jártam már, ott ért utói Opra Frigyes hangja: — Nekem 5000 kötetes házikönyvtáram van, főleg történelmi munkákat gyűjtök, és az a legnagyobb örömöm, ha felvásárláskor régi metszetekre, térképekre bukkanok. Nekem ez a bolt egyszerre a munkám, a pénzkeresetem és hobbim. Még három évig csinálom, azután nyugdíjba megyek. Egyedül vagyok, rokonságom, 84 éves édesanyám Erdélyben. Szerettem volna valakinek átadni a tapasztalataimat, de ha felveszek egy tanulót, akkor jön az adó... Egyébként ebben a szakmában nincs konkurrencia, úgy értem, még rengeteg antikvárium kellene Pesten is, vidéken is. Van megyeszékhely, ahol nincs ... — Nem érez bizalmatlanságot? — Az áraimra érti, ugye? A maszek, az becsapja az embert, mi? Nos, van irányár jegyzék, ennek alapján ad veszek, pontos kimutatást zetek, a Kulturális Miniszt rium ellenőriz. Nézze például, itt van ez, száz rint, gondolom, megéri? És elém rakja, mint kígyó az almát, pontosan belém lát va, a Rédey-féle Nemzet Színház történetét, amit évek óta keresek. Tisztelt mindenki! A továbbiakról már emlékfoszlányaim vann: agyamat elborította a kői Vettem egy századeleji fn cia szalonvíg játék-gy új ményt, olyan csodálatos bl ségekkel, hogy azt mondj — Ahí gróf, ön az? — comtesse, talán nem várt? Ah, ah,... Vettem egy foss lőtt füzetet, Gábor Andc kupiék első kiadása. Vettei egy — de nem részletezem to vább. Kérem fentiek alapján rendkívüli segély, a szeméi kölcsön, az áruvásárlási hit és egyáltalán, minden kifi tését. Jövő héten ugyanis új Szentendrére kell mennem. Andai György i
