Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. DECEMBER 17., VASÁRNAP "<jCíthm Kiemelt mezőgazdasági ágazatok Hogyan valósul meg a kormányprogram a ráckevei járásban A ráckevei járás termé­szeti adottságai a mezőgaz­dasági termelés számára ked­vezőbbek az országos átlag­nál, ezért a kiemelt gazdasá­gi ágazatokra vonatkozó kor­mányprogram értelmében az átlagosnál nagyobb feladatok hárulnak az itt működő me­zőgazdasági nagyüzemekre. Az ötödik ötéves tervidőszak har­madik évének végén azt vizs­gálta a ráckevei járási hiva­tal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya, van-e remény arra, hogy a járás mezőgazdasága megoldja a feladatait a tervidőszak vé­gére. Nagyhozamú fajták Ha az lenne a cél, hogy jó hírekkel fejezzük be tájékoz­tatásunkat, akkor a búzater­mesztésről szóló beszámolót kellene a végére hagyni, s már az elején túlesni a ne­hezén: az állatállomány ala­kulásának ismertetésén. Még­is kezdjük a jó hírrel: búza- termesztésben a járás már az idén teljesítette azt a programot, amelyet 1980-ra írtak elő számukra. Míg 1975-ben 25 379 tonna búzát termesztettek, az idén — az 1980-ra előirányzott 31345 tonnával szemben — 33 369 tonnát takarítottak be, azaz a tervidőszak befejezése előtt két évvel túlteljesítették fej­lesztési tervüket. A gyors fejlődés annak kö­szönhető, hogy a termelőszö­vetkezetek többsége iparszerű technológia szerint dolgozott, s az utóbbi időben egyre in­kább a korszerű, nagyhoza­mú fajtákat használták fel a termelés növelése érdekében. Az üzemek nagy része fej­lesztette talajművelőgé p-rend- szerét, növelte be takarítógép- kapacitását. Az 1980-ra elő­irányzott 46 mázsa helyett hektáronként átlagosan 46,9 mázsát takarítottak be. A kukoricatermesztés je­lentősége a tervidőszak első két éve után tovább nőtt. A járás szövetkezetei az idén nem tudták elérni az 1975- ös terméseredményeket, de a jelenlegi becslések szerint 1980-ra sikerül megtermelni annak 90 százalékát, s eny- nyi elég is a terv teljesítésé­hez. Nem kis feladat az sem, mert 1975-öt követően a betakarított kukorica mennyisége évről évre csök­kent. A kukoricatermesztés alapvető gépi feltételeit meg­teremtették a gazdaságok; a termékmennyiség a jövőben a technológiai utasítások be­tartása, a fajtaválaszték javí­tása útján növelhető. Az idő­közben módosított szabályozó- rendszer is arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy több ku­koricát termesszenek. Még két év.» Az előirányzat szerint 1980- ra 1975-höz képest 19,7 szá­zalékkal kell növelni a nap­raforgó termesztést. Az azóta megtett út biztató, hiszen ezt már csaknem elérték az idén is. Mindenütt rendszer- szerű termesztés folyik, s az iparszerű technológia alkal­mazása mellett várható, hogy túlteljesítik az előirányzatot. A cukorrépa terméskilátá­sok korántsen ilyen bizta­tóak, a jelek szerint nem tudják a járásban öt év alatt 41 százalékkal növelni a ter­mékmennyiséget, hiszen az idén is csak 7,2 százalékkal termesztettek több cukorrépát, mint 1975-ben, s a jövőben a termékszerkezet átalakítása miatt a termőterület csökke­nése is várható. Tavaly csaknem kétszer- annyi zöldség termett a já­rásban, mint 1975-ben, az idén azonban a tavalyihoz ké­pest több mint egyharmadá- val visszaesett a termelés. Mégis bizakodnak, sőt arra számítanak, hogy 1980-ra túl­teljesítik az előirányzatot, mert öt szövetkezet vette igénybe mostanában a fej­lesztést segítő támogatást. A megtermett gyümölcs mennyisége a járásban a ta­valyi nagy .visszaesés után az idén meghaladta az 1975-ben termett mennyiséget. Sokat várnak a folyamatban lévő és tervezett új telepítésektől, de nem annyit, amennyit az elő­irányzat 1980-ra vár a járás­tól. A szőlőtermesztési terv teljesítésének viszont várha­tóan nem lesz akadálya, an­nál is inkább, mert az eddigi telepítések és rekonstrukciók eredményeképpen máris túl­teljesítették az 1980-ra ter­vezett mennyiséget. Csak a juh A járás állattenyésztő gaz­daságait különösen nagy fel­adatok elé állította ez a tervidőszak; állatállományai­kat 1975-höz képest körülbe­lül a másfélszeresére kellene emelniük 1980-ra. A fejlődés máris jelentős, érezhető, hogy törekszenek a kormányprog­ram megvalósítására, de csak a juhállomány máris tapasz­talt és tervbe vett növekedé­se jogosít fel reményekre. Ér­zékenyen érinti a járást, hogy 1122 szarvasmarha-férő­hely megépítése elmarad. Ta­valy 12 ezer szarvasmarhát tartottak a járásban, ezerrel többet, mint 1975-ben, de a terv 1980-ra 15 és fél ezret irányoz elő. Ezt aligha sike­rül teljesíteni. A sertésállomány növekedé­se ennél jóval gyorsabb volt már eddig is, az állatok szá­ma három év alatt 36 száza­lékkal nőtt, de 1980-ra az elő­irányzat szerint 70 százalék­kal kellene növekednie. A terv teljesítésére nem lehet számítani, noha a fejlődés így is jelentős. Hatos Erzsébet Élelmiszertörvény Differenciáltabbá teszik az ellenőrzést Az élelmiszertörvény — a minőség törvénye — ebből in­dulnak ki az élelmiszerháló­zat szakemberei, akik 'Buda­pesten tartottak országos ér­tekezletet a fontosabb teen­dők meghatározására. A szakemberek beszámol­tak arról, hogy az élelmi­szertörvény végrehajtása so­rán korszerűsítik az élelmi­szerellenőrzés egész rend­szerét. Nem arról van szó, hogy növelik az ellenőrzések számát, inkább differenciál­tabbá teszik ezt a munkát. Azokra a területekre össz­pontosítják a szúrópróbákat, ahonnan a legnagyobb töme­gű áru kerül ki, illetve a legtöbb panasz érkezik a fo­gyasztóktól. Az idén egész sor termelő nagyüzemben került sor átfogó minősítésre s ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ellenőrzési hálózat már nemcsak jobbára a kereske­delemben fejti ki tevékenysé­gét, hanem a nyersanyagoktól kezdve a gyártás egész fo­lyamatát végig kíséri, és ez­zel eleve igyekeznek meg­akadályozni a hibás áruk for- galombahoza tálát. A törvény végrehajtásával kapcsolatban átfogó informá­ciós rendszert dolgoznak ki. Ennek lényege: az eddiginél gyorsabban feldolgozzák a kapott adatokat, és az ered­ményt szélesebb körben is­mertetik. Mindenekelőtt a le­hető legrövidebb úton a gyártókkal közük a minőségi kifogást, de ezzel egyidőben a felügyeleti szervek is érte­sítést kapnak. Még mindig a minőség * KNEB-vizsgálat a bútorfronton A fővárosban és tíz me­gyében folytatott vizsgálat so­rán a népi ellenőrzés 1972. évi tapasztalataihoz hasonlították a jelenlegi helyzetet. Megállapí­tották, hogy a bútoripari re­konstrukció és a bútorimport együttes hatására a kiskeres­kedelemben értékesített bú­torok mennyisége 25 százalék­kal növekedett, s egyidejűleg javult a forgalomba kerülő bútorok választéka is. A ko­rábbiaknál szorosabbá váltak az elsődleges faipari és bútor­ipari vállalatok kapcsolatai is. Az eredmények mellett azon­ban továbbra is gondok vannak a bútorok minőségével, állag- megóvásával, csomagolásával, szállításával és raktározásá­val. Bíznak bennük, becsülik őket Tanácstagként — felelősséggel Gondozott, takaros porták, többségükben tiszta utcák, hozzáértéssel művelt szántó­földek, már meglevő és most épülő óvodák, iskolák... Di­namikusan változik és fejlő­dik a dabasi járás, mely a fel- szabadulás előtt Pest megye egyik legelmaradottabb vidé­ke volt. Megépült a Dabasi Nyomda, s a járás termelőszö­vetkezetei közül nem egy ott van az ország legjobb közös gazdaságainak a sorában. A falvak arculatának formálá­sát, a mozgósítást egy-egy tár­sadalmi feladat megvalósítá­sára hosszú évek óta kitartás­sal segítik a községekben a ta­nácstagok. A puszta mindenese Boros Lajos újlengyeli taní­tót 1950 'októberében válasz­tották először tanácstaggá. A hatvanéves rajztanár ma is ugyanolyan lelkesedéssel in­tézi az őt felkereső emberek ügyes-bajos dolgait, akárcsak huszonnyolc évvel ezelőtt Szalagon a karácsonyi szaloncukor , Ahol a finom csokoládé készül... A Budapesti Csokoládégyár­ban jártunk a karácsonyi ün­nepek előtt, ahol ilyenkor iga­zi csúcsforgalom van. Ki ne szeretne eljutni egyszer a megelevenedett mesék csoda­világába? — különösen a gye­rekek. Ki ne vágyna abba a csodapalotába, melynek eme­letén más-más, finomabbnál finomabb édesség készül. Az első emeleten hatalmas keve­rőüstökben őrlik a kakaóba­bot, a második emeleten a gé­pek ontják a friss tejcsokolá­dét, a következő emelet a sza­loncukor birodalma, fölötte pedig egy ausztráliai gép a zselécukor masszáját főzi, for­mázza és adagolja. Nugát és kakaópor Arra a kérdésre, hogy sok cukorkát, csokoládét fogyasz­tunk-e, egyértelműleg azt vá­laszolták, hogy minden évben többet! Tavasszal és nyáron sok a gyümölcs — kevesebb édesipari áru fogy, ősszel a nagyobb névnapok idején nő a fogyasztás, amely karácsony­kor a legmagasabb. Alig győ­zik fogyasztók igényeit kielé­gíteni, pedig 6 gyár ontja íny­csiklandozó termékeit. A Bu­dapesti Csokoládégyár például az idén 8—10 vagon kará­csonyfafüggeléket hoz forga­lomba és naponta 12—13 ezer kilogramm táblázott csokoládét és nugátot gyárt. Napi terme­lésük ezenkívül 6000 kg ka­kaópor és 40 mázsa csomagolt darabáru — sokféle finom édesség. Az idősebbek még jól Önműködő gép csomagolja a desszertet. emlékeznek a Stühmer-csoko- ládéra, nos a régi gépek kö­zül néhány veterán mind a mai napig megtalálható még az egyre korszerűsödő gyár­ban. Patinás gyár Itt is minden esztendőben új, korszerű gépeket állíta­nak munkába, mert a közön­ség egyre több és jobb minő­ségű csokoládét vár a nagy hagyományokkal rendelkező gyártól. Jogelődjét, a Budapest Csokoládégyárat — ez lett ké­sőbb a Stühmer — éppen 110 évvel ezelőtt, 1868-ban alapí­tották és ezt a mai gyárat 1939—1943 között építették. Azóta a csokoládéipar meste­rei kevés olyan édességet ké­szítettek, amely meg ne nyer­te volna gyorsan a közönség tetszését. Érthető, hiszen első­nek ők maguk kóstolják, bí­rálják készítményeiket és ki sem engedik a gyárból, ha ne­kik nem ízlik... Új ízek Gond persze akad itt is bő­ven, a helyzet nem fenékig csokoládé... Ki hinné, hogy még itt is kevés a munkaerő, 20 évvel ezelőtt még kétszer annyi munkás dolgozott a sza­loncukorgyártáson, mint ma. Világpiaci és szállítási gondok miatt rengeteg alapanyagot, főleg kakaóbabot kell tárol­niuk, a raktárak szűkek és elavultak. A szállítószalagról dobozokba kerül a szaloncukor. A gyárban folyamatos a re­konstrukció, egy év múlva — s ezt ígérik a szakemberek — sokkal finomabb kidolgozású, ízű és zamatú csokoládét gyárthatnak majd, bárki ellen­őrizheti. Ebből a gyárból sem hiányzik az új termék. Nyu­gati licenc alapján itt készül­nek Oetker-puddingporok. S lesz majd más is, de az még titok! Annyit elárulhatunk, hogy a csokoládéüzemben új ízeket kreálnak a Nigériából, Ghánából és Brazíliából érke­ző kakaóbabok keverésével. Kíváncsian várjuk az ered­ményt ... B. I. — Táborfalván választottak meg, nem sokkal később át­jöttem Vatyapusztára, ahol a tanyai iskolában tanítottam — mondja. — Később, 1954-ben az egyik tanyakörzet tanács­tagjának választottak meg. Abban az időben elég sokat je­lentett ez a megbízatás. Min­denes voltam: jogász, orvos, tanár egyszemélyben. — A termelőszövetkezet megalakulása idején a legkü­lönfélébb ügyekkel kerestek fel az emberek. Éjszaka meg­zörgették az ablakomat, kér­ték: beteg a gyerek, jöjjek, se­gítsek. Vatyapusztán egy évig nem volt orvos. Hónapokig engem hívtak egy sebekkel bajlódó férfihoz, hogy a kö­tését cseréljem. Elnéptelenedő tanyák — A tanyai emberekről azt tartja a közvélemény, nogy zárkózottak. Milyen kapcsola­tot alakított ki velük? — A tanyák valóban kies­nek az élet vérkeringéséből, s ezért az itt élő emberek ma- gukrautaltak. Értelmes felada­tokra azonban lehet őket moz­gósítani. Az ötvenes években a vatyapusztai tanyaközpont is­kolájában 60—65 gyerek ta­nult. Mondanom sem kell, eléggé rossz körülmények kö­zött. Egy ispán elhagyott la­kása volt az iskola. Hamaro­san hozzá kellett fognunk egy új építéséhez. A pedagógus­lakás és a kéttantermes iskola 200 ezer forintba került, az ér­téké viszont 660 ezer forint volt. Csak az anyagra kellett a pénz, társadalmi munkában építették a tanyán élő embe­rek. — Fejlődik, javukra válto­zik a tanyákon élő emberek élete? — A tanyákról leginkább elköltöznek az emberek. Az idősebbek maradnak. Meg­szűnt — tanulók híján — az iskola. Beköltöztem én is Új­lengyelre. Az emberek, akik­kel a tanyákon találkoztam, s egy-egy problémájukat elin­téztem, ma is felkeresnek. Jönnek a tanítványaim is, nem egy közülük orvos, mérnök, jogász. A járási hivatalok megalakulásáig járási, most községi tanácstagként tevé­kenykedem. — Milyen feladatok megol­dására mozgósítják napjaink­ban a tanácstagok az újlen­gyelieket? — Tanácstagjaink jól isme­rik lehetőségeinket. Az embe­rek például felvetették, hogy miért nem - épít a tanács gyógyszertárat. Megmagya­ráztuk, hogy az orvosnál meg­találhatók a legszükségesebb patikaszerek. Fontosabb és időszerűbb munkánk volt az iskola, a művelődési ház, az új tanácsháza felépítése. Elöbb-utóbb bővítenünk kell az óvodát, melyhez a hernádi termelőszövetkezet ajánlotta fel a segítségét. Társközségek fejlődése Dr. Molnár Ferencet, a da­basi járás vezető ügyészét má­sodik alkalommal választot­ták tanácstaggá. A járási párt­végrehajtóbizottságnak és a nagyközségi tanács igazgatási bizottságának is a tagja, mint mondja: megbízatásai a gya­korlatban nem választhatókéi egymástól. — Elsőrendű feladatunk — kezdi —, hogy Dabast olyan településsé fejlesszük, amely munkalehetőségével vonzza a környékbelieket. Amikor a mostani társközségekből létre­hoztuk Dabast, számos szemlé­leti kérdéssel kellett megküz- denünk, A tanácsüléseken sok­szor felvetődött, hogy a nagy­község egy-egy kerülete hát­ránybaji van a másikkal szem­ben. Ma már természetesen mások a gondjaink, ám a kí­vülállók is észreveszik a vál­tozásokat. ABC-áruházat, óvo­dákat, bölcsődét, modern la­kásokat építettünk. — El akarjuk érni, hogy a tanácsi határozatok egyértel­műek legyenek, s ezen a terü­leten bőven van tennivaló. Szakszerűbbé és kulturáltabbá kell tennünk a tanácsi mun­kát. Az embereknek minden esetben meg kell érteniük dön­téseinket, azt is, miért utasí­tottuk el egy-egy kérelmü­ket. — Megbecsülik Dabason a tanácstagokat? — A tapasztalat szerint az emberek többsége bizalommal fordul hozzánk, látják, hogy a tanácstagok megtesznek min­dent problémáik orvoslásáért, a község fejlesztéséért, járják a házakat, kilincselnek a hi­vatalokban, ezért becsülik őket. Ösztönzik az embereket — Melyek a legsürgetőbb feladatok az elkövetkező idő­ben? — A legnagyobb gondot az iskolák és az óvodák zsúfolt­sága okozza. Az egyik legfon­tosabb feladatunk az új nyolc­tantermes iskola felépítése, amelynek munkálatai jól ha­ladnak. Az építkezés egyben a társadalmi összefogásban rejlő erőt is bizonyítja. Szinte min­den nap 10—15 helybeli dolgo­zik itt társadalmi munkában. Jelenleg épül két orvoslakás, az egyik tanácsi, a másik ma­gánerőből, s az orvosok lete­lepedését segíti. Nagy erőfe­szítéseket teszünk a község ar­culatának formálásáért, ösztö­nözzük az embereket a járda­építésre, a házak, az utcák és a terek tisztántartására. j Virág Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom