Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

I ur!crn W xMiitm 1978. DECEMBER 30., SZOMBAT A ŐO. évfordisBón Ünnepi illést tartott a Kill KB A magyar kommunista ifjúsági mozgalom zászlóbontásának 60. évfordulóján — mint arról az 1. oldalon beszámolunk — a KISZ Központi Bizottsága kibővített ünnepi ülést tartott Budapesten a Várkonyi György úttörő és ifjúsági házban. Az ünnepi ülésen dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet, majd Nemes Dezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, a Kom­munista Ifjúmunkások Magyarországi Szö­vetségének egykori titkára az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében üdvözölte az ün­nepi ülést. A beszédeket a továbbiakban is­mertetjük. A közművelődés központja lesz PILLANATKÉP A SZOBI MŰVELŐDÉSI HÁZRÓL Maróthy lászló: Belső meggyőződésből követjük a magyar kommunisták pártját Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára bevezetőben hangsúlyozta; — Központi Bizottságunk mai kibővített ülésén az első marxista—leninista ifjúsági szervezet, a Kommunista Párt politikáját követő Ifjúmunká­sok Országos Szövetsége lét­rejöttének 60. évfordulójára emlékezünk. A tisztelgés az ifjúsági'1 mozgalom mai tag­jainak feladata, azoké, akik már az ötödik vagy a hatodik osztagot képviselik az ifjú­kommunisták soraiban. Őszin­te öröm számunkra, hogy ün­nepségünkön részt vesznek pártunk képviselői, a kommu­nisták más-más nemzedékei­hez tartozó elvtársaink is. Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy együtt ünnepelhetünk azokkal, akik a 60 év egy-egy szakaszában cselekvő részesei, aktív harcosai, vezetői voltak a kommunista ifjúságnak. Ün­nepi megemlékezésünk első szava hozzájuk szól. Megbe­csüléssel, tisztelettel gondo­lunk munkájukra, harcukra. A KISZ KB első titkára ezt követően felidézte a magyar kommunista ifjúsági mozga­lom létrejöttének politikai és társadalmi körülményeit, tör­ténelmi előzményeit, majd így folytatta: Az Ifjúmunkások Országos Szövetségének 1918. december 30-i összvezetőségi ülésén ho­zott történelmi határozattal a résztvevők kinyilvánították a szövetség függetlenségét. Meg­tartották az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége nevet, de — céljában és tevékenységé­ben kommunista ifjúsági szer­vezetté alakultak át. Ezzel Magyarországon lét­rejött a kommunista ifjúsági mozgalom és a tömegszerve­zetek közül az IOSZ elsőként csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Maróthy László a továbbiak­ban megemlékezett a kommu­nista fiataloknak a Tanács- köztársaság napjaiban kifej­tett tevékenységéről, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjainak a feudálkapitalis- ta ellenforradalmi rendszer elleni küzdelméről és az an­tifasiszta harcról. A kommu­nista ifjúsági mozgalom tör­ténetében Magyarország törté­nelmi sorsfardulója, a felsza­badulás jelentős változást ho­zott. A KISZ KB első titkára el­mondta, hogy a kommunista fiatalok vezetésével hívták életre a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget, majd 1948-ban a kommunista és a baloldali szociáldemokrata fia­talok egyesülésével jött létre a Magyar Ifjúság Népi Szö­vetsége, amely o marxizmus— leninizmus szellemében a szo­cializmus építésére mozgósí­tott. 1950-től az ifjúkommu­nisták a párthoz tartozó dol­gozó ifjúsági szövetségben te­vékenykedtek, majd az ellen- forradalmat követően a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével újjászervezték az ifjúsági mozgalmat. 1937. már­cius 21-én létrehozták a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. — A KISZ születése pilla­natától a párt politikájának szolgálatában állt, céljait a munkásosztály hatalmának helyreállításában, a szocializ­mus felépítésében jelölte meg — húzta alá az ünnepi ülés szónoka. — Ma a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség képviseli az ifjúságunkat, és tagságát arra mozgósítja, hogy legjobb képességei sze­rint vegye ki részét a szocia­lista építőmunkából, a tanu­lásból, a haza védelméből, a békéért és a társadalmi ha­ladásért vívott világméretű küzdelemből. A párt példáját követve és vezetését, támoga­tását élvezve a KISZ több mint két évtizede betölti hi­vatását a magyar társadalom­ban — mondotta. Ezt követően Maróthy László az ifjúsági mozgalom hat évtizedes történetének ta­pasztalatait összegezve le­szögezte : — Első és legfontosabb ta­nulságul az szolgál számunk­ra, hogy mozgalmunkban vég­érvényesen egymásra talált a forradalmi ifjúság és a marxis­ta—leninista elmélet. A ma­gyar kommunisták pártja immár több mint két évtize­de a marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításai­nak alkotó alkalmazásával oldja meg a szocializmus épí­tése során felmerült problé­mákat és ellentmondásokat. Ezzel példát mutat az ifjúság­nak, önálló gondolkodásra, vi­tákra, választásra és döntés­re serkenti, számít a fiatalok­ra a politika kialakításában és végrehajtásában egyaránt. — Mindent egybevetve jó fernes Rezső : érzéssel állapíthatjuk meg, hogy ifjúsági mozgalmunk hat évtizede belső meggyőződésből követi a magyar kommunisták pártját. Igényli és elfogadja vezető szerepét, képviseli és hirdeti politikáját, s annak megvalósítására mozgósítja a fiatalokat. Ezzel a tevékeny­ségével vált a KISZ is a ma­gyar társadalom megbecsült, aktív tényezőjévé. Az ifjúsági szövetség mai tevékenységéről szólva Ma­róthy László elmondotta: az ifjúsági mozgalom egészét át­tekintve megállapíthatjuk, hogy tervszerűen folyik a KISZ IX. kongresszusán ho­zott határozatok végrehajtása. Biztosan — ha nem is mindig könnyen — a párt program- nyilatkozatában felvázolt nagy célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítése útján haladunk. Idősebb és fiatalabb kom­munisták, néoünk és ifjúsá­gunk közös ddlga most, hogy a gazdálkodás nehezebbé vált külső és belső feltételei kö­zepette megvédjük és meg­szilárdítsuk elért eredményein- két, körülményeinkhez igazít­suk lépteinket és erőfeszíté­seinket. — Hat évtizedes kommunis­ta ifjúsági mozgalmunk leg­fontosabb tapasztalatait érez­zük sűrűsödni abban a jelszó­ban, amely a párttól kapott zászlónkon lobog és amely a további évtizedekben is meg­határozza tevékenységünket: Hűség a néphez, hűség a párthoz! — zárta beszédét Ma­róthy László. A KISZ az ország ifjúsága egészének szövetsége lett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője a kommunisták idős nemzedé­ke nevében köszöntötte a KISZ KB jubileumi ülését, majd a kommunista ifjúsági mozgalom hat évtizedes útjára visszatekintve a következőket mondotta: — Amikor az Ifjúmunkások Országos Szövetsége 1918. de­cemberében megalakult, for­radalmi helyzet volt az or­szágban. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja az i orosz testvérek példájának követé­sére, tanácsköztársaság terem­tésére hívta fel a szervezett munkásságot, az elnyomott és kizsákmányolt milliókat, s magasra emelte a szocialista forradalom lobogóját. S alig egy hónappal a KMP megala­kulása után az Ifjúmunkások Országos Szövetsége a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja, a szocialista forradalom ügye mellé állt. Az IOSZ te­vékenysége méltó módon se­gítette diadalra vinni hazánk­ban az első szocialista forra­dalmat. A Tanácsköztársaság kikiál­tása után az ifjúsági szövet­ség felvette a Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsége nevet. Kifejezte ezzel szembenállását a kapitu- lánsokkal, kiállását a proletár- hatalom határozott védelme mellett. Nemes Dezső ezt követően a KIMSZ hazai és nemzetközi tevékenységét, majd a Tanács- köztársaság megdöntése után illegalitásban folytatott harcát méltatta. Szólt a KIMSZ for­radalmi szellemét a felszaba­dulást követően továbbvivő MADISZ országépítő ifjúsági demokratikus frontjának je­lentőségéről, majd az ellen- forradalom előtti események kapcsán megállaoítóttá: — Az 1956 előtti események természetesen nagy nehézsé­get okoztak az ifjúsági moz­galomnak is. Az addig egysé­ges ifjúsági szövetség külön­böző hatásokra rétegszerveze­tekre oszlott, s az egymást ke­resztező törekvésekhez bő te­ret adott a szemléleti zavar és a politikai bizonytalanság. A forradalmi erők újjászerve­ződésével, ellentámadásával az ifjúsági mozgalomban is len­dületet kapott az eszmei, a politikai tisztulás. Ennek eredményeként alakult meg a KISZ, amelynek eszmei, poll tikai befolyása, az MSZMP po­litikája melletti kiállásával, gyorsan terjedt. Magához von­zotta a rétegszervezetek tag­ságát, és hamarosan a magyar ifjúság egészének egységes szövetségévé lett. Több mint két évtizedes tevékenysége a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom különösen jelentős időszaka. Ma a KISZ a fejlett szocialista társadalom építé sén munkálkodó magyar nép ifjúságának kommunista sző vétségéként emlékezik meg a 60 évvel ezelőtt alakult előd jéről és a mozgalom hat évti­zedes útjáról. Olyan helyzet­ben teszi ezt, amelyben orszá­gunk a testvéri szocialista kö­zösség népeivel összefogva ha­lad előre a kommunizmushoz vezető úton — hangsúlyozta Nemes Dezső, majd így foly­tatta: — Hazánk a nemzetközi ha­ladás élvonalában, a szocializ­mus és a béke zászlaját ma­gasra tartva, a népek testvé­riességének szellemében halad a kommunizmus felé. Ez az út olyan lelkesítő feladatokat ál­lít ifjúságunk elé is, amelyek­nek pátosza aligha múlható felül bármivel. Olyan cél ez, amelynek vállalása növeli munkánk lendületét a min­dennapi feladatok teljesítésé­ben. Ezt végezzük fáradhatat­lanul, hűséggel a párthoz, hű­séggel a néphez — mondotta befejezésül Nemes Dezső. fordul a szó. —— Magunknak és a helyi közönségnek tánco­lunk. Hosszú lépcsősoron jutunk le a pincébe, az ifjúsági klub állandó helyére, ahová a tagok maguk készítették a bútorokat. Ügy beszélnek itt mindenről, bárpultról, hangosító berende­zésekről, mint a sajátjukról. Wéber Sándor asztalos az if­júsági klub vezetője. Tőle tudjuk, hogy ennek a közös­ségnek huszonegy állandó tag­ja van, de hét végén negyven­ötven vendég sem szokatlan. — Mi a szerepe a stúdiónak? — kérdezem, amikor az igazga­tó Tasnádi Gyulát bemutatja. — Minden sok zenével! Ez a jelszavunk. Még az ismeret­terjesztő előadások és élmény- beszámolók közönségének is ze­nét adunk a beszélgetések kö­zött. Ez a forma vonzza a fia­talokat. Tanfolyam, klub Középiskolásokból alakult meg az irodalmi színpad, a fo­tókör, a honismereti kör, a német nyelvtanfolyam, kert­barátok klubja — sorolja a ház­ban működő csoportokat Ju­hász Teréz művészeti vezető. Figyelemre méltó kezdemé­nyezés, a korszerű életmód for­málását szolgálja a szülők— gyerekek közös tornája. A nők klubjának tagjai nemcsak be­szélgetni, kézimunkázni gyűl­nek össze a művelődési ház­ban, hanem a község társadal­mi eseményeinek előkészítő, szervező munkáiból is részt vállalnak. — A szabás-varrás tanfo­lyamot az idén már Zebegény- ben tartják, mert Szobon az elmúlt években több ilyen tan­folyam volt, aki akart, az ed­dig megtanulhatta a szükséges ismereteket. A csoportok tag­sága mintegy háromszáz kö­rüli. A könwtár előterében téli­kabátos fiatalok nézik a....tv- műsort. A ház folyosóján is hi­deg légáramlat csap meg. — Itt szoktunk kiállításo­kat rendezni — mutatja a szín­ház- és moziterem tágas elő­terében a művészeti vezető. Ez a helyiség alkalmas lenne nagyobb klubnak is, ha fűteni lehetne. Mozogjunk, hogy ne fázzunk! — adták ki a jelszót a színpa­don is, ahol közben elkezdő­dött a táncpróba. Az felső pil­lantásra is ketiemes benyo­mást keltő nagyterem néző­terén elférnek vagy három­százan. A fűtési rendszer vi­szont itt sem megfelelő. A megoldás költséges lenne, s ezért ma még a ház munka­társai sem tudják, mikor ke­rül rá sor. Holler Kornélia gazdasági vezető négyszáznegyvenötezer forint bevételről és kiadásról készítette el az 1979. évi költ­ségvetést. Ebből csak ötven­ezer forint lesz a művelődési ház saját bevétele. A községi tanács háromszázhatvanötezer forinttal járult hozzá a műkö­dési feltételekhez. A szobi Űj- barázda Tsz és a Gyümölcsfel­dolgozó Közös Vállalkozás ve­zetősége is nyújt támogatást. Jövőre csaknem harmincezer forint várható a két partner­től. Módszertani segítség Ipara, közlekedése Szobot a váci járás északi területének központjává tette. Januártól két község körzeti központja lesz a művelődési intézmény is. — Mit jelent ez a feladat? Pressing Frigyesné igazgató szerint egyaránt jelenti a kul­turális szolgáltatásokat azok­ban a községekben, ahol nincs művelődési ház, központi ren­dezvényeket a körzet lakossá­ga számára Szobon és szakmai, módszertani segítséget a kör­zet négy községi művelődési házának népművelői számá­ra Ezt a feladatot a társadalmi munkásokon és néhány tiszte­letdíjas 'klubvezetőn kívül a két könyvtáros és a négy hivatá­sos népművelő látja majd el. Kovács T. István Monori forrásokból merítve PLATTHY GYÖRGY KIÁLLÍTÁSAI 5 Platthy György Pécsett élő = festőművész kiállítását 1979. ja- = nuár 14-ig Budapesten, a Fé- E nyes Adolf Teremben, január E végétől Szentendrén, a Pest E megyei Művelődési Központban = tekinthetjük meg. HOSSZÜ UTAT járt be Platthy György. Ungváron született 1908-ban, 1933-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, a pécsi tanárképző tanszékvezető . tanáraként ment nyugdíjba. Ez az út egyik vonulata. A másik, hogy festő és rajzpedagógus volt egy személyben; 1932-től kiállítóművész és ismeretes a „Népművészet”-ről írt tan­könyve. Műveit bemutatták Nagykőrösön, Dobáson, Ceglé­den, Budapesten és Pécsett, s várat magára monori tartóz­kodásáról készítendő sorozata. Emlékezés, utazás töltötte be életét, s ez az állandó hely- változtatás lett gondolatainak felismerő terepe. Szellemi fürgeség és mozgékonyság jel­lemzi motívumait, — olyan képi krónikás, aki nem hagy leltározatlanul a fogalom fes­tői értelmében egyetlen arcot, egyetlen sziklát sem. Ebben a képeket felfedező és megörö­kítő szorgalomban formai le­leményei a modellhez igazod­nak. E festői utazások és em­lékezések legfőbb értéke azon lírai többletből származik, melyek ezen külső, belső uta­zások hangulati, állapotbeli kötőanyagai, esszenciái. Meghatja festői értelemben is, ha a velencei öbölben vir­rad rá a hajnal, ha megpil­lantja a rovinji kikötőt, olva­dást, szüretet Szentgyörgyhe- gyen, elemzi a szigligeti alko­tóház zöld lombtengerét, a pulai arénát, Felső-Labint, — egy-egy részlet felerősítésével vagy a teljes panoráma idé­zetével. Érdekesek azon szimul­tán képei, melyekkel Moszk­va, Budapest, Helsinki, Pécs, Velence, Salzburg lelküietét fejezi ki a motívumok egvbe- hordott sűrítéseivel. Ez a mon­tázs a középületek stafétáival érzékelteti a történelmet és a sajátos urbanisztikai együt­test úgy, hogy a budapesti lát­képben együtt rezdül a Vár, a Parlament, a Bazilika, Petőfi- szobor, Erzsébet-híd, a Hősök tere és az Akadémia épülete. Ez az enciklopédikus teljesség jellemzi többi városképét is. Alapossága abban nyilvánul meg, hogy egész sorozatot szentelt üzemi témáknak. En­nek keretében dolgozta fel a pécsi Pannónia Sörgyár hét­köznapjait és a mecseki bá­nyászéletet. Különösen ez utóbbi lényeges része eddigi életművének. E képsorban sze­repet kap a vak bányaló, a leszállás, a vájárok munkája, a műszak utáni fürdés. A ma­gyar bányászélet epikus tel­jességét id. Szabó István és az i ő sorozatai reprezentálják. SZÍNEINEK érzéki bősége a valóság árnyalatait mértékkel fokozza, így jelenik meg Platthy derűs hangszerelésé­ben Tihany, Szigliget, — meg­annyi hazai és külföldi táj, melyekhez élményei és képei csatolódnak. Ebből a földrész­méretű festői otthonból im­már csak az ungvári és mo- nori táj hiányzik; ifjúságának azon törzsanyaga, melyet az emlékezés hevülete festészeté­nek új állomásává fokozhat. Következő kiállításán már ez­zel a megújulással szeretnénk találkozni. Losonci Miklós-V. PJatthy György: Park Ideális környezetben áll a szobi művelődési ház: egy- percnyire a kompkikötőig hú­zódó Duna-parti sétánytól, ahol kitűnőek az adottságok nyári szabadtéri rendezvé­nyekre is. Egy épületben há­rom intézmény. Nevezhetnénk akár a közsé­gi művelődési házak modelljé­nek is, ma még nem minden település dicsekedhet ilyen fel­tételekkel: egy épületben a mű­velődési ház, a könyvtár és a mozi. Egyik kiegészítheti a másikat. Pressing Frigyes könyvtá­rossal a barátságos hangulatú kézikönyvtárban beszélget­tünk. Elmondta, hogy tizen­kétezer kötetre gyarapodott a községi könyvtár állománya. Az ezerkötetes kézikönyvtár elegendő a helyi információs igények kielégítésére. Alkal­mas arra, hogy aki akar, itt készüljön vizsgára, számára ismeretlen fogalmaknak, té­nyeknek nézzen utána, kedve szerint búvárkodjon. Négy na­pilap és csaknem hetvenfajta képeslap és folyóirat találha­tó a polcokon. Zene mindenkinek Kétféle zenei műsort kap­csolhatnak egyszerre a fejhall­gatóval ellátott zenei pulton. A szakmai nyelven fonotéká- nak nevezett berendezés se­gítségével bővíthetik a könyv­tár szolgáltatásait. A zenei anyag mellé verseket, irodalmi anyagot is közvetíthetnek: hangszalagra rögzítik, a rádió irodalmi műsorait. A könyv­tár állományához hasonlóan rendszerezik és kölcsönzik a komolyzenei lemezeket és mag­netofonkazettákat. A művelődési házban két éve alakult meg a tánccsoport, ve­zetőjük Klein Zoltánná, remé­li, hogy még több fiút sikerül a 12 lánynak táncba csalogat­ni — jelenleg csak ötnek akadt párja. — Nem akarunk mi min­denáron zsűri előtt szerepelni, fesztiválokra járni — mondja, amikor eddigi szereplésükre

Next

/
Oldalképek
Tartalom