Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

1978. DECEMBER 30., SZOMBAT xMtao Bevált gyártmányok A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára a termékszerkezet átalakítása, korszerűsítése keretében ké­szítette el a vasalt SIÓMÉ cső gyártmánytervét, techno- Hógiáját. Két kísérleti soroza­tot legyártottak belőle és be­bizonyosodott: a termék meg­felel a kívánalmaknak. Bevált gyártmány a hídpil- lérgyűrű is, mint egyedi ter­mék és megkezdték a SENTAB nyomócsövek készítését is. A gyár 1978-ban az előző évi­hez viszonyítva 12—15 száza­lékos termelékenység-növeke­dést és 1 millió 533 ezer fo­rint anyagmegtakarítást ért el. — Milyen intézkedések szü­lettek a SENTAB-technológia korszerűsítésére a transzport­beton-kapacitás bővítésére? — érdeklődtünk Balogh Jó­zsef gyárigazgatótól. — Saját tervezésben és ki-j vitelezésben elkészült az au­tomatikus betonadalék előállí­tást elősegítő adagolóberende­zés. A transzport betonhoz szükséges cement továbbítá­sához pedig ügyes berendezést terveztünk és építettünk, ugyancsak saját erőből. A mennyiség növelése érdekében szombat-vasárnapi műszako­kat szerveztünk. Y''''s'**'''*sss**ss**sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssst 3% ,' í $ ** v ' ■ • ' '■ • - '• ..... • t W-:* Magasabb hozamok—iparszerűen Eredményesen fejlődik a járás mezőgazdasága A szentendrei járásban két termelőszövetkezet és egy szak- szövetkezet gazdálkodik 6 ezer 597 hektáron, 1970-ben tíz szö­vetkezetnek volt csaknem ugyanennyi területe. Közös va­gyonuk meghaladja az 1,2 milliárd forintot, a termelési érték megkö­zelíti az 1,3 milliard forin­tot. x. Az állattenyésztésen belül di­namikusan fejlődik a szarvas- marha- és tehénállomány. A takarmányozás érdekében vál­toztatni kellett a . vetésszerke­zetet Megnőtt a silókukorica és a pillangósok területe. A járásban kevés az öntö­zött terület, a meglevő beren­dezések elavultak, a szigeti ku­tak iszaposak. Az 1960-as TAKARÉKOSKODÓ HÁZÉPÍTŐK Kedvezményes munkáslakások Az Országos Takarékpénz­tár szentendrei járási fiókjá­nak felmérése szerint az utób­bi években gyors ütemben növekedett a lakosság mező- gazdasági termelésből szárma­zó pénzbevétele, s ennek kö­vetkeztében az OTP-fiókok betétállománya. Takarékos­ságra ösztönzött a takarékle­vél bevezetése is. Az ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok száma jelenleg 1122. Szentend­rén huszonhat fiatal jutott az ifjúsági betét segítségével la­káshoz. Szentendrére a fővárosból és az ország más részeiből sokan költöznek, de sajnos már kevés a családi ház épí­tésére alkalmas telek. Az ál­lami tulajdonú telkek értéke­sítése teljesen megszűnt. A magánforgalomban pedig szin­te a csillagokig szöktek a te­lekárak. Talán javítana a helyzeten, ha ismételten felül­vizsgálnák a teleknagyságokat. Lehetővé kellene tenni, hogy ahol a beépítési mód engedi, 130—150 négyszögöles telekre is lehessen építeni. Az OTP beruházásban épü­lő lakások jelentősen enyhítik a lakásgondokat. Jelenleg a Lenin úti lakások tulajdono­saival kötik a szerződéseket. Jövőre a Vasvári úti lakótelep újabb 50 lakásának építése befejeződik és megkezdődik a Felszabadulás lakótelep bőví­tése. A jövő év végére újabb 70 lakás készül el. Szentendrére nemrég érke­zett az értesítés, hogy a Pénz­ügyminisztérium a várost a kedvezményes munkáslakást építők közé sorolta. Egyelőre az OTP-fiók 80 lakásnál al­kalmazza a nagyfokú kedvez­ményt, de fokozatosan újab­bakra is kiterjeszti. A kiren­deltség a saját beruházásban épített lakásokon kívül foglal­kozik lakáscserével bonyolított lakásvásárlással is. A rendelet lehetővé teszi, hogy bármely 1961 után vásárolt, vagy OTP kölcsönnel épített társasház lakását az OTP visszavásárol­ja és ismételten eladja. Szent­endrén ez iránt nagy az ér­deklődés, ugyanis a takarék- pénztár a tulajdonosnak a napi forgalmi árat fizeti és amíg új otthonát felépíti vagy megveszi, addig lakbér ellené­ben lakhat a már eladott la­kásban. Palackok szilveszterre Jő évet zárt a szentendrei Márka-üzem. A dolgozók a napokban összesen 77 ezer fo­rint jutalmat vettek át. Bár a kereskedelem novem­berben és decemberben a szo­kásosnál jóval kevesebb üdí­tőt rendel, mégis akadt mun­kájuk a „márkásoknak”. Gágány Tibor üzemvezető­től megtudtuk, hogy felké­szültek a termeléscsökkenés­re. Helyette olyan terméket gyártanak a literes palackozó­gépen, aminek a pezsgőhiány miatt most van keletje: hab­zóbort töltenek az üvegekbe. S hogy a meglevő berende­zésekkel és munkásokkal leg­alább félmillió palack szénsa­vas bort tudjanak előállítani, a hagyományos dugó helyett az üvegek koronazárasak. Ezek a habzóborok tehát ol­csóbbak a hagyományos drót­kosaras, műanyag dugósok­nál. A kereslet a vártnál na­gyobb, így az üzemet ezen a héten valamennyi teli palack elhagyja, s a Pest megyei üz­letekbe kerül. Januártól a Márka-tizem­ben ismét a Márka lesz a slá­ger ! A Pest megyei Pincegazdaság Márka-üzemében november­ben és decemberben 500 ezer üveg habzóbort palackoztak. években telepített szőlő- és gyümölcsültetvényeken nem jó a termésátlag. Azért, hogy a 150 hektáros szamócaterüle­tet fenntartsák és ellássák, korszerű, vírusmentes fajták­kal 1977-ben tízhektáros törzs­telepet hoztak (létre állami tá­mogatással. Míg 1970-ben a szentendrei járásban élelmi­szer-feldolgozás nem volt, 1977- ben az ebből származó bevé­ted 70 millió forint volt. A járásban terjednek a termelési rendszerek. A Kék Duna Szakszövetkezet Solánum-rendszerben, iparsze­rűen termeli a burgonyát, az Öbuda Tsz az IDR-rend&zer gazdája, A szövetkezetek és az Áfiész az utóbbi években jól integ­rálta a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelését, így sike­rült megállítani a 70-es évek elején megkezdődött vissza­esést. Tavaly a szakcsoportok és a háztáji ágazatok 50 mil­lió forint értékű árut vásárol­tak fel a háztájiból. A jövedelmezőség javítása és szakosodás érdekében azo­kat a mezőgazdasági ágazato­kat kell fejleszteni, amelyek­nek legjobbak az adottságai: a tejtermelést, a szamóca, a szőlő, a gyümölcs, a virág, a primőr és a zöldség termeszté­sét Javítani kell a takarmá­nyozást, növelni a tejhozamo­kat Fontos: a jelenlegi öntöző- berendezések korszerűsítése és a talajvizes területek meliorá­ciója. Az eddiginél nagyobb ér­vényt kell szerezni a ra­cionális földhasználatnak. Az Öbuda Termelőszövetke­zet budakalászi növényházá­ban termelt primőr zöldség a főváros és a járás ellátását segíti — már ,e feladat figye­lembevételével. A Kék Duna Szakszövetke­zet a Fertődi Kutató Intézet­tel, a dánszentmiklósi Miesu-i rin Tsz-szel és a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központjával együttműködve elégíti ki a vírusmentes palán­taszükségletét. Megkezdik a szőlők és gyü­mölcsösök rekonstrukció­ját. 1985-ig a tervek szerint befe­jeződik a 300 hektár szőlő te­lepítése az Öbuda Tsz-ben és a Kék' Duna Szakszövetkezet­ben, valamint 200 hektár bo­gyós és csonthéjas gyümölcs telepítése az Öbuda Tsz-ben és a Munkaterápiás Intézet­ben. A nagyüzemi telepíté­sekkel együtt hatékonyabban támogatják a kisüzemi gazda­ságokat. Az ültetvények ter­mőre fordulásával szükség lesz közös feldolgozó, tároló és hű­tő raktárra. Automata betéttöltő A pomázi írószerszövetkezet szereldéjében új osztrák betéttöltő gép segítségével egy műszakban 60 ezer négyszínű betétet töltenek meg. Több a gyermekorvos Régóta szerette volna a szentendrei tanács egészség­ügyi osztálya, ha legalább még egy gyermekorvos segít a gyó­gyításban. Ez a kívánság de­cemberben valóra vált, így je­lenleg már négyen látják el a megelőző, gyógyító és gondozó munkát. A rendelési idő is megnövekedett, tehát naponta reggel 8-tól este 7-ig tart. Még egy előnnyel is járt a lét­számgyarapodás: valamennyi iskolának, óvodának jutott egy felelős gyermekgyógyász. Dr. Lázár Sándortól, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának vezető főorvosától megtudtuk azt is, hogy január elsejétől munkába áll a cso­portvezető gyermekgyógyász főorvos, aki kidolgozza a szak­mai és szervezeti tennivaló­kat, felülvizsgálja a gyermek- ápolási táppénzeseket. Sajnos az ügyeleti beosztás feltételei még nem adottak, így a beteg gyermekekhez a felnőtt körzeti orvosok hív­hatók. Újítók az Óbudából Szép hagyományai vannak az újítómozgalomnak az Óbu­da Termelőszövetkezetben. A Víz, fürdő, csatorna Javult a vízellátás, bővül a szennyvíztelep Szentendrén van a központ­ja a Dunamenti Regionális Vízmű jobb parti üzemigaz­gatóságának. Vízszolgáltatás­sal, fürdőüzemeltetéssel és szennyvíztisztítással foglal­koznak. A városban mostaná­ban zavartalan a vízellátás és ezt a déli vízmű, valamint az átemelő gépház üzembe állí­tásával érte el a vállalat, s azzal, hogy vezetékeit a regio­nális hálózathoz kapcsolták. Ezen a nyáron még csúcs­idényben sem kellett korláto­zást elrendelni. Ez persze nem vonatkozik azokra a területekre, ahol a ve­zetékek keresztmetszete szűk és a tározók kicsik. Itt csak a rekonstrukció segíthet. Ennek feltétele a hidrológiai felmé­rés, amelynek alapján elké­szíthetik a terület megbízható vízellátási tervét. A Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Du­na jobb parti üzemigazgató­ságának jelentős feladata a szennyvíztisztítás és a csator­nakarbantartás. Mint Csentős László üzemigazgatótól meg­tudtuk, a Szentendre déli ré­szén működő szennyvíztisztí­tó telepüket teljesen kihasz­nálják. Ezért 1980-ra bővíteni is fogják. Az évek óta tartó gondot, az iszap elhelyezését nemrég megoldották azzal, hogy az Öbuda Tsz a megfe­lelően víztelenített iszapot felhasználja talajerőpótlásra. Szentendrén, a Papszigeten idényfüdő, és a Bükkös-par­ton tisztasági fürdő működik. A strandot idén átépítették, a nagymedence fenékburkolatát és az ehhez csatlakozó csa­tornahálózatot. A nagyme­dencénél új betonjárdát és lépcsőt készítettek. A gyer­mekmedence fenékburkolatát pedig új technológiai eljárás­sal érdesitették, így sikerült elérni, hogy az előző években sűrűn előforduló kisebb sérü­lések az idén megszűntek. Növelték a zöldterületet és a gyepen locsolóberendezése­ket helyeztek el. A korszerű­sítés időszerű volt, hiszen egy­re kedveltebb a Dunakanyar­ban a papszigeti fürdő, ezt bizonyítja, hogy az idén nyá­ron 100 ezer vendége volt. Bár a tisztasági fürdőt az idén újjáépítették és a szol­gáltatások körét újabbakkal bővítették, a látogatók száma csekély, hetenként mindössze 40—50. A következő évek feladatai közül Csentős László elmon­dotta, hogy az Ady Endre út 5. szám alatt építik ki az üzemigazgatóság új telephe­lyét, bővítik a szennyvíztisz­tító telepet. Ez utóbbi lehető­vé teszi a városban már meg­levő és továbbépülő csator­nahálózaton keresztül érkező szennyvizek fogadását és tisz1 títását, a bekötési kérelmek teljesítését. A papszigeti strandon a sokak által igé­nyelt ülőmedencét is megépí­tik. Üj kutat fúrnak, ezzel nö­velik a melegvíz mennyisé­gét, s megépítik a víztisztító, illetve vízforgató berendezést. vezetőség legutóbb elfogadta Kántor Ferenc kazánfűtő újí­tását, amelyben gazdaságosabb fűtési megoldást ajánlott a Mezőpanel I. épületbe. Be ne Mihály ötlete ugyancsak újí­tási díjra érdemes: két ülés felszerelését tervezte meg egy permetezőgépre. Galambos Endrének az iszapkiemelő ka­nálon, Oszkó Andornak, Sze- remley Bélának és Füzesséry Pálnak pedig növényházi per­metezőgépen volt ötletes vál­toztatása, s ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a termelőszövet­kezeten kívül az újítás ter­jesztésével, hasznosításával az Óbuda Tsz foglalkozzon. Hírek innen-onnan — Rendezik a buszmegállók környékét. A tanácstagok ké­résére a szentendrei városi tanács műszaki osztálya pa­dokat helyezett el a régi ren­delőintézet előtti buszmegál­lóknál. Az Izbégi templomnál lévő buszmegálló rendezését az Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat társadalmi mun­kában vállalta. — Üj gyűjtemény. Tanul­mányterv készült a Kmetty- gyűjtemény elhelyezésére. A Városépítési Tervező Intézet vállalta a kiviteli tervek el­készítését. — Bérlakások év végére. Újabb nyolc tanácsi bérlakás készült el december végére Pomázon. Az otthonokat a «napokban adta át a boldog tulajdonosoknak Boros István községi tanácselnök. Reggel hatig vigasság Sok százasi szolgálatban Év végi hajrá van a szent­endrei élelmiszerüzletekben. Ki ne készülődne valamilyen finom étellel, itallal az óév búcsúztatására. A város ven­déglátóhelyein az asztalokat már jóelőre lefoglalták a helybeliek és a kirándulók. Valamennyi szórakozóhelyen lesz ünnepi műsor, s különle­ges választék az ételekből. A Teátrum étteremben szilvesz­terező 150 vendég például ren­delhet a ropogós malacsültből, házi disznótorosból, narancssa­látából, libamájból..., no, de a finomságokból írottan ennyi is elég. Mivel reggel 6 óráig tart a szilveszteri vígság, haj­naltájban bizonyára jólesik majd a csülkös bableves. Persze, jónéhányan szolgála­ti helyeiken töltik az év utolsó napját, s a lehető legszolídab- ban kívánnak egymásnak bol­dog új évet! Ugye, milyen természetes­nek vesszük, hogy mulatsága­ink után felülünk a HÉV-re, és hazautazunk rajta? Szent­endrén 10-en, a Szentendrei HÉV-vonalon összesen 100-an szolgálják ki az utazni vágyó­kat. A helyiérdekűn csak ka­rácsony este tudták figyelem­be venni a beosztásoknál a családi körülményeket. Az édesanyák gyermekeikkel tölt- hették az ünnepeket. Mivel 12—24-es a szolgálati rend, szilveszterkor és az új év első napján nem borítják fel a jóelőre tudott beosztást. — Ki vállalja az ünnepi műszakot? — kérdezte mun­katársaitól Horváth László, a GELKA-szervíz szentendrei ve­zetője. Csak ennyit szólt, még­is tudták a műszerészek, mi­ről van szó. Karácsonykor öten, harminc helyen javítot­ták meg a televíziót. S szil­veszterkor ennél is több be­jelentésre számítanak, bár talán a képcsövek, biztosíté­kok megemberelik magukat. Legalábbis ezt szeretné Kő­vári István és Gellen Gábor műszerész, akik önként vállal­ták az ügyeletet. S kik lesznek december 31- én a postán? — kérdezem Abonyi Sándorné vezetőtől. — A távbeszélő központban dolgodnak majd négyen. Este 7-től, reggel hétig Kertész Péterné, Máté Margit, Janata Károly és Bajusz Ildikó mű­ködik közre abban, hogy a szentendreiek élőszóban kí­vánhassanak minden jót a tá­volban élő szeretteiknek. Reméljük, nem lesz dolguk az 52. hét utolsó napján és az 1979. év első hetének első napján a mentőknek, tűzol­tóknak, rendőröknek, orvosok­nak, gyógyszertárosoknak. Ak­kor lenne valamennyiünknek igazán szép óévbúcsúztatója. Az oldalt írta: Cdvardi Gyöngyi Foto: Halmágyi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom