Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

1978. DECEMBER 30., SZOMBAT Megalakult Érd város tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) — Érd munkáslakta telepü­lés még akkor is, ha nem itt ontják füstjüket a gyárkémé­nyek — folytatta nagy figye­lemmel kísért beszédét Fock Jenő. — Az Érden lakó aktív keresők több mint kétharma­da a szocialista iparban, Bu­dapesten és Százhalombattán dolgozik. A dinamikus fejlő­dést jelzi az a tény is, hogy a népesség száma ma már meghaladja a 46 ezer főt, ho­lott néhány évvel ezelőtt a községrendezési terv készítői ezt a lélekszámot csupán 1985- re várták. Történelmi méretű vállalkozás — Sokoldalú település épül, változik, fejlődik mindany- nyiunk szeme előtt. És ezt a folyamatot nemcsak az jelzi, hogy évente mintegy hét- nyolcszáz gyermek születik, nemcsak az, hogy a beköltö­zők száma évente meghalad­ja a kétszáz főt. Érd arculatá­hoz az a történelmi méretű változás is hozzátartozik, amely az utóbbi években ki­bontakozott: hogy ma már itt, Érden, több mint 6 ezer em­bernek. adnak munkalehetősé­get döntően a szocialista ipar, a mezőgazdaság és a szolgál­tatás területén. A Mezőgép­tröszt helyi gyáregysége, a Háziipari Szövetkezet, a Tex- elektro, az Érdi Építőipari Szövetkezet, a Ruhaipari Szö­vetkezet, és a Dél-Budai Szol­gáltató Szövetkezet a foglal­koztatásban és a lakosság el­látásában, az egyre növekvő szolgáltatási igények kielégí­tésében egyaránt jelentős sze­repet játszik. Szólnunk kell az 1948-ban Benta pusztán létre­jött első mezőgazdasági szö­vetkezetről is, a mai Benta völgye Tsz-ről, amely Érd és Százhalombatta egész határá­ban gazdálkodik, a búza-, a kukorica- és gyümölcstermesz­tés mellett a tehenészet orszá­gosan is figyelemre méltó eredményeivel büszkélkedhet. Ezután az előadó arról szólt, hogy a helyi párt- és állami szervek az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy az itt élő munkások, szövetkezeti dolgozók, értel­miségiek és fiatalok számára városi szintű kommunális, szociális, egészségügyi, műve­lődésügyi feltételeket teremt­senek. Emlékeztetett rá, hogy 1970 óta munkálkodnak a vá­rossá fejlesztésen. — A változást azóta kézzel­foghatóan érzékeljük. Azok is, akik itt élnek, azok is, akik átutazóként, vagy csak hírből ismerik e nagy kiterjedésű te­lepülés arculatát. Nem is olyan régen négy tanyai jel­legű iskolában, összevontan tanultak a gyerekek, alsó- és felsőtagozatosok. Jelenleg nyolc általános iskola, gimná­zium, szakmunkásképző, dol­gozók esti iskolája működik itt és további művelődési in­tézmények épülnek, örvende­tes számunkra az, hogy nem­csak a feltételek javultak, ha­nem ezzel párhuzamosan emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala is. A mű­velődési ház, a könyvtár léte­sítésével a kultúra, a közmű­velődés városi szintű feltéte­lei alakultak ki. Érd színtere annak a kezdeményezésnek, melyet az érdi író Csuka Zol­tán indított útjára és amely­nek ma már országos vissz­hangja is van. Ez a kezdemé­nyezés a Jó szomszédság könyvtára néven vált ismertté és jól szolgálja a nemzetisé­gek együttműködését. Az egészségügyi hálózat ma már a környék ellátásában is nél­külözhetetlen szerepet játszik. Jogos igény tehát e terület további fejlesztése, elsősorban új kórház létrehozásával a kö­vetkező tervidőszakban. Tartós, eredményes munkamozgalom — Aki Érd utcáit járja — folytatta a szónok,, megcsodál­hatja a korszerű, minden kö­vetelményt kielégítő magán­lakás-építés eredményeit. Mé­reteire jellemző, hogy évente mintegy 6—700 családi és tár­sasház épül. Mindannyiunk számára megnyugtató irányt jelez, hogy a lakosság össze­fogásával számottevően eny­hült az utóbbi években a nagycsaládosok lakásgondja és ma már alig van olyan la­kás, amely nem felel meg a szociális követelményeknek. — Ügy érzem, ebből a szempontból minőségi válto­zást és Érd fejlődésében dön­tő fordulatot jelez a lakótelep építése is, amely egyben a város központjának kialakí­tását is jelenti. — Ünnepi beszédet mondok ( ezért érthető, hogy min­denekelőtt az eredményekről szólók, melyeket az itt élők áldozatos munkájával elértek. Ennek köszönhető elsősorban, hogy Érd városi rangot kap. Látni kell azonban, hogy a nagyszerű eredmények mel­lett a továbblépés feszítő igénye is jelentkezik a kom- ■ munális, a szociális, művelő­dési munka, az élet szinte minden területén. — Meggyő­ződésem szerint Érd jó úton halad, hogy a jó alapok meg­teremtése után a városi rang birtokában, városi feltételeket is teremtsen az itt élők szá­mára. Ezután Fock Jenő arra kér­te Érd kommunistáit, az új város lakosságát, hogy az ed­digiekhez hasonlóan a továb­biakban is bátran építsenek erejükre, munkájukra, s cél­tudatosan, tervszerűen fej­lesszék nagy múltú települé­süket, új városukat. — Szeretnénk, ha az a munkamozgalom, amely a Mezőgéptröszt érdi gyárának egyik szocialista brigádja kez­deményezésére, a várossá nyilvánítás tiszteletére kibon­takozott, s amelyhez Érd ap- raja-nagyja csatlakozott — tartós és eredményes munka­mozgalommá válna. E közös munka és a közös felelősség teremti meg a város jövőjét, valamennyi lakójának boldo­gulását. Érd város Az Elnöki Tanács határozata A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Érd nagyközséget várossá nyilvánítja. Ezen­túl Érdet megilletik mindazok a jogok, ame­lyeket a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak. A városi tanács vezetői Tanácselnök: dr. Benussi Silvio. Tanácselnök-helyettes: Vogronics László. Vb-titkár: dr. Kara Pál. A végrehajtó bizottság tagjai: Balogh Imre pedagógus, Dékány István a Benta-völ- gye Tsz elnöke, Gulyás Tiborné tisztviselő, Iván lmréné tisztviselő, Nogula Lajos munkás, Pásztor Pál munkás, Piszák Imre alkalmazott, Szerdahelyi János nyugdíjas, Tóth Károlyné alkalmazott, dr. Weidinger István orvos. Esküt tesznek a városi tanács tisztségviselői A szónok ezután kötetlen szavakkal utalt arra, hogy tiszteletre méltó, becsülendő Pest megye lakóinak, közöt­tük az érdieknek igyekezete, hogy o maguk erejéből gyara­pítsák, fejlesszék lakóhelyü­ket. Példaként utalt Dunake­szire, ahol bátran, de meg­alapozott tervek alapján, si­keresen formálják korszerű­vé, igazi várossá lakóhelyü­ket. Fock Jenő ecsetelte annak jelentőségét is, hogy Érd vá­rossá alakulása miként befo­lyásolja a főváros fejlődését is. Budapest érdeke is az agglomeráció gyorsütemű fej­lesztése. Minden megyei kez­deményezés — és sok ilyen van Pest megyében — hasz­nára válik környezetének is! Ha más megyéket tekintünk — mondotta az előadó —, lát­juk, hogy a lakosság nagyobb része tömörül városokban, ugyanakkor Pest megye la­kosságának csak negyede él bennük. Fock Jenő emlékeztetett Váci Mihály szavaira: Ne elé­gedjünk még azzal, ami van, mindennap harcoljunk azért, hogy szebben, jobban éljenek a dolgozók holnap. Beszéde végén azt kívánta Érd lakóinak, oly ütemben fejlődjenek, hogy aki öt-tíz év múlva vetődik e tájra, cso­dálkozhasson, milyen ragyogó, fejlett várossá alakult e tele­pülés. ígérte: ha továbbra is Köszönteni jöttek a város úttörői. Búiról jobbra: Ipacs László, Fock Jenő és Cservenka Ferencné. Bozsán Péter felvételei A fiatalok, az úttörők üdvözletét tolmácsolta Doma Károly 8. osztá­lyos tanuló lankadatlan lesz az érdi vá­rosépítők igyekezete, bizton számíthatnak a megye és a központi szervek támogatásá­ra. Az ünnepség résztvevői nagy egyetértéssel fogadták Fock Jenő szavait és hosszan tartó lelkes taps kísérte az aktust, amikor átnyújtotta a várossá nyilvánító okiratot a tanács elnökének. Az ünnepi beszédet köve­tően Somfa István tanár Érd fiatal állampolgárainak nevé­ben köszöntötte mindazokat, akik Európa egyik legnagyobb községének gyarapodását ön­zetlenül szolgálták. Elmond­ta, hogy a fiatalok mindent megtesznek azért, hogy foly­tassák e hagyományt és se­gítsék a város fejlesztését. Köszöntötte azokat, akik 1978 decemberének utolsó napján még Érd nagyközségben tér­nek nyugovóra és 1979. január elsején Érd városában ébred­nek fel. Felszólalását Csuka Zoltán verssoraival zárta: Vésd hát eszedbe múlta­dat, / jövődet ne feledd: / tiéd a táj, tiéd az arca / és egyre emberebb. Fanfárok hangja és dobper­gés után a bejárattól kék és piros nyakkendős gyerekek vonultak a terembe. Érd út­törőcsapatainak küldöttsége köszöntötte az ünneplőket. Nevükben Doma Károly nyol­cadik osztályos tanuló mon­dott nagy tetszéssel és tapssal fogadott szavakat. Az ünnepséget követően Érd város tanácsa fogadást adott, melyen dr. Benussi Sil­vio, a városi tanács elnöke mondott pohárköszöntőt. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési állan­dó bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésszakon elfogadott határozatok végre­hajtására. A nehézipari miniszter, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, valamint az Or­szágos Tervhivatal elnöke együttes előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az energiataka­rékossági program 1990-ig szóló irányelveit. A kormány megtárgyalta ös jóváhagyta az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság új működési és szervezeti sza­bályzatát, amely a műszaki kutatás és fejlesztés növekvő gazdasági szerepének megfe­lelően bővítette az OMFB fel­adatkörét. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a saját és jóváhagyta bizottságai, vala­mint a Központi Népi Ellenőr­zési, Bizottság 1979. első félé­vére szóló munkatervét A kormány ezután ügyeket tárgyalt. egyéb i ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Hafez al'Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság el­nöke és Mengisztu Hailé Ma­riam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke magyaror­szági hivatalos baráti látoga­tásáról készült jelentéseket. Az Elnöki Tanács megálla­pította, hogy a látogatások és a lefolytatott tárgyalások jól szolgálták az érdekelt orszá­gok kétoldalú kapcsolatainak továbbfejlesztését, tovább erő. sítették a világ haladó erőinek szolidaritását. 1 Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete értelmében a felsőoktatási szervezeti kor* szerűsítések eddigi kedvező ta­pasztalatai alapján, a műszaki, a mezőgazdasági és a közgaz­dasági főiskolákon 1982-ig fo­kozatosan megszüntetik a ka­rok szerinti tagozódást. Ezután az Elnöki Tanács bí­rákat mentett fel és választott meg, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Törvényerejű rendelet egyes főiskolai karok megszüntetéséről A felsőoktatás korszerűsíté­si folyamatának fontos állo­mása az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete, amely a műszaki, a mezőgazdasági és a közgazdasági főiskolai karok megszüntetéséről intézkedik. A jogszabály alapján a főisko­lák szervezetének és működé­si rendjének ésszerűsítése je­gyében 1982 szeptemberéig fo­kozatosan kilenc főiskolán összesen 17 főiskolai kar szű­nik meg. A jövőben az eddi­ginél nagyobb, integrált okta­tási alapegységekben, intéze­tekben oktatják a hallgatókat a Kandó Kálmán Villamos­ipari Műszaki Főiskolán, a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskolán, az Ybl Miklós Építő­ipari Műszaki Főiskolán, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kolán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a Kaposvári és Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskolán. Ugyancsak új főiskolai szer­vezeti rend szerint működik tovább a Bajai Vízgazdálko­dási Főiskola kara, és a Sze­gedi Élelmiszeripari Főiskola hódmezővásárhelyi állatte­nyésztési kara, a korszerűsítés azonban e két intézményt más formában is érinti. A bajai vízgazdálkodási főis­kolai kar — amely eddig a Budapesti Műszaki Egyetem része volt — a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolához tar­tozik majd, tekintve, hogy több vonatkozásban hasonló a szakmai képzési profiljuk. A hódmezővásárhelyi állatte­nyésztési kar — hasonló meg­gondolásból — az Állatorvos- tudományi Egyetem főiskolai kara lesz és 1979. szeptember 1-től módosul a képzés tar­talma is. A nagyüzemi mező- gazdaság igényeit figyelembe- véve az alföldi városban a jövőben állategészségügyi üzemmérnököket fognak ké­pezni. A Minisztertanács 1974-ben foglalkozott a felsőfokú okta­tási intézmények belső szer­vezetével. Korszerűsítésükre hozott határozatában kimond­ta, hogy az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka ha­tékonyságának növelésére a képzést és az oktatási szerve­zeti egységek felépítését job­ban társadalmunk fejlődéséhez, igényeihez kell igazítani. A határozatot követően szá­mos tartalmi és szervezeti jellegű intézkedés történt. A Műszaki, a Mezőgazdasági és a Közgazdasági főiskolán például jól érzékelhetően emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala, korszerű­södött az oktatás tartalma, és korszerűbbek lettek a módsze­rek is. Több szakon új tanter­veket vezettek be, amelyek a korábbinál jobban megfelel­nek a készségfejlesztés és a gyakorlat követelményeinek. Intézkedések születtek a töb­bi között az üzemmérnök- és az üzemgazdász-továbbképzés megszervezésére, az esti és a levelező oktatás hatékonysá­gának növelésére is. Egyide­jűleg megkezdődött a főiskolák szervezetének és működési rendjének ésszerűsítése. Elsőként a Győri Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskolán hozták létre a szét­tagolt tanszéki rendszer he­lyett a képzési szakirányok­nak megfelelő új belső tago­zódást, az intézeteket. Ezek több éves tapasztalatai egy­értelműen kedvezőek. Célsze­rűbbek és a feladatokhoz jobban igazodnak az intézeti hatáskörök, a főiskolán be­lül ésszerűbb az alapegységek, az oktatók munkamegosztá­sa, hatékonyabb a pedagógiai munka és közvetlenebbé vált a hallgatók és az oktatók kap. csolata is. A közvetlen és te­vékeny együttműködést nagy­mértékben segíti, hogy a hall­gatók képzésük teljes idején egy intézethez tartoznak. A törvényerejű rendelet végrehajtásától joggal várha­tó a főiskolai oktató-nevelő és kutatómunka színvonalának további növekedése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom