Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

1978. DECEMBER 23., SZOMBAT ^ÍWíip A népgazdaság 1979. évi terve A Minisztertanács Tájékoz- gazdaság 1978. évi fejlődését, tatási Hivatala közli: a Mi- megtárgyalta és jóváhagyta az nisztertanács értékelte a nép- 1979. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1978. évi fejlődése A kormány megállapította, hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinamikusan fej­lődött. Gyarapodtak a népgaz­daság termelőeszközei, emel­kedett a lakosság életszínvo­nala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi es szociális létesítmények háló­zata. Fejlődtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok; mind a szocialista, mind a nem szo­cialista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szemben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények telje­sítésében azonban elmaradás van, és ez a fő oka, hogy a tervezettnél kedvezőtlenebb a népgazdaság egyensúlyi hely­zete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 százalékkal nő. A növe­kedés teljes egészében az élő­munka termelékenységének emelkedéséből származik. Az eszközök kihasználása azon­ban romlott, az anyagi ráfor­dítások a termelést meghala­dóan emelkednek. A belföldi végső felhaszná­lás a tervezettnél, sőt a nem­zeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a terve­zett ütemben nő. A belföldi felhasználás terven felüli nö­vekedésének számottevő sze­repe van abban, hogy a beho­zatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirányzott. Az ipari termelés a tervezett mértékben, 5,5—6 százalékkal emelkedik. Nem kielégítő azonban az ipari termelés ha­tékonyságának javulása. A ko­rábbi évekkel ellentétben, az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelésnél las­sabban nő. Eltérnek a terve­zettől az értékesítés arányai: a belföldi értékesítés a terve­zettnél lényegesen gyorsabban, a rubel elszámolású kivitel a tervezett mértékben, míg a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval las­sabban emelkedik. Az építési-szerelési teljesít­mény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalékkal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége va­lamelyest elmarad a tervezet­től. A növénytermesztés és az állattenyésztés közel azonos mértékben — 3 százalékkal — fejlődik. A főbb növények termés- eredményei általában kedve­zőek. A búza átlagtermése a tervezett 40 q/ha helyett 42,8 q/ha volt. A tervezett­nél valamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyisége azonban — a kisebb vetésterület miatt — kevesebb a számítottnál. A zöldségfélék, a gyümölcsök és a szőlő termésmennyisége az érési idő elhúzódása és a kora őszi hideg időjárás következ­tében kisebb a tavalyinál. A vágóállatok és az állati ter­mékek termelése tervszerűen fejlődik. Az év végi állatállo­mány várhatóan valamelyest magasabb lesz az elmúlt évi­nél. Nem kielégítő a takar­mányfelhasználás gazdaságos­sága. A közlekedés az áruszállí­tási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól elte­kintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személy­gépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A főváros közle­kedési gondjait enyhítette a Margit-híd felújítása és a Mártírok útjának korszerűsí­tése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emel­kednek, kis mértékben megha­ladják a számítottat. Ezen be­lül a bérek növekedése na­gyobb a tervezettnél. Befeje­ződött a műszakpótlék rende­zése. Áprilisban a területi ügyészségek és a bíróságok dolgozóinak bére, októberben az egészségügy területén dol­gozó orvosok, egyes szakdol­gozók és ügyviteli alkalma­zottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasági termékek érté­kesítéséből származó lakossági jövedelmek és a pénzbeni jut­tatások a tervezettnek megfe­lelően nőnek. A fogyasztói ár­színvonal emelkedése 4,6 szá­zalék. Az egy főre jutó reáljöve­delem a tervezettnél némileg gyorsabban, 3,2—3,5 százalék­kal emelkedik. A munkások és alkalmazottak reálbére az előirányzott 2,8—3 százalék helyett 3,2—3,5 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forgalom a tervezett ütemben, összeha­sonlító áron 4—4,5 százalék­kal emelkedik. Az áruellátás összeségében kielégítő. Az iparcikkekből az ellátás szín­vonala aiz előző évihez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtle­nül befolyásolta viszont a zöldség- és gyümölcsfélék kí­nálatát. Ez évben várhatóan a terve­zettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem sike­rül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakásépítési felada­tot. A tervezettnél több lesz a gyógyintézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több általános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szak­munkásképző intézetekben vi­szont a tervezettnél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előírtnál. * * 1 A szocialista szektor beru­házásainak csökkentésére tett intézkedések nem bizonyultak elegendőnek az előirányzat betartásához. A beruházások­ra fordított összeg 8—9 száza­lékkal, a mennyiségi teljesít­mény 4 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Az állaroi beruházásokra a tervezettet megközelítő össze­get fordítanak. Á nagyberuhá­zások kivitelezésének ütemes­sége javult, de az előkészítési, szervezési hiányosságok to­vábbra is akadályozzák a terv szerinti megvalósítást. Az 1978. évi befejezésre előirány­zott tíz nagyberuházásból nyolc teljesen befejeződik. Az 1979. évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül már ez évben megkezdte termelé­sét a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára, valamint a Borsodi Vegyi Kombinát PVV- gyára. A vállalati beruházások nagysága az átlagosnál na­gyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lénye­gesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a kész­letek állománya a termelésnél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forgalom a tervezettől eltérően alakul. A rubel elszámolású áruforga­lomban a kivitel eléri, a beho­zatal pedig megközelíti a ter­vezettet. A nem rubel elszá­molású áruforgalomban a ki­vitel a tervezettnél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkereskedelmi mérleg hiá­nya a tervezettnél nagyobb lesz. Az 1979. évi terv fő céljai és előirányzatai 1979-ben a minőségi és ha­tékonysági tényezők fokozot­tabb előtérbe állításával biz­tosítani kell a népgazdasági egyensúly helyzetének javítá­sát. A termelés és a nemzeti jö­vedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dina­mikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a ter­melés és a kivitel szerkezeté­nek^ gyorsabb átalakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelékenység javítá­sa. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lassúbb ütemben, de 1979-ben is tovább emelke­dik. A beruházások az 1978 évi szinten maradnak, a készlet- felhalmozás az ésszerű gaz­dálkodás követelményeinek megfelelően az előző évinél kisebb mértékű lesz. 'A belföl­di felhasználásban csökken a felhalmozás, növekszik a fo­gyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági fel­adatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazda­ságpolitikai céljaival, azok el­érésé^ szolgálják. Ennek meg­felelően módosul a gazdasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait megalapozó, gazdaságirányítási intézkedé­seket hoznak. AZ 1979. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI: A nemzeti jövedelem növekedése Az ipari termelés növekedése Az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése A szocialista.szektor beruházásai összesen Az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése Az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos átlagban A fogyasztói árszínvonal növekedése Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálbér növekedése A lakosság fogyasztásának növekedése Az összes lakásépítés Ebből állami lakás 3—4 4 százalék százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd Ft 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1—1,5 százalék 2,5—3 százalék 90 ezer 31 ezer reskedelmi tevékenység fej­lesztésével kell elérni. Az er­re képes vállalatok termelé­süket jelentősen bővíthetik. A gazdaságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termékek termelését az eddi­gieknél határozottabb intéz­kedésekkel kell visszaszorí­tani. Ezt a hazai kereslet meg­felelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a ter­melő és a kereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködésé­vel folyamatosabbá kell tenni az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgalmát, elő kell segíteni a termelés és ér­tékesítés folyamatosságát, meg kell szüntetni a készletek ész­szerűden, indokolatlan felhal­mozását, hasznosítani kell a felesleges készleteket. Az ipar állóeszköz-állomá­nya az 1979. évben is körül­belül 7 százalékkal — a ter­melés tervezett növekedésénél gyorsabban — bővül. Az ipar­ban a termelés növelését tel­jes egészében a termelékeny­ség emelésével kell megala­pozni. Éieifőiraar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kis mértékben haladja meg az 1978. évit. A folyamat­ban levő, elsősorban az 1979— 80. években befejezendő, nagy- beruházásokat kivitelező szer­vezeteknél ugyanakkor szá­mottevően nő az építési fel­adat. Az építőipari kapacitá­sokat ezekre a beruházásokra és a Paksi Atomerőmű építé­sére kell összpontosítani. A terv számol azzal, hogy a ha­tékonyság, ezen belül a mun­ka termelékenysége az építő­iparban: szintén javul, ezért az 1979. évi építési feladatok a jelenleginél kevesebb létszám­mal teljesülnek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is első­rendű követelmény á termelés hatékonysága. A terv azzal számol, hogy az eszközök jobb, különösen a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fe­hérjetakarmányok takaréko­sabb és gazdaságosabb hasz­nálatával legalább 2—3 szá­zalékkal emelkedik a mező- gazdaság hozzájárulása á nemzeti jövedelemhez. A mű­trágyafelhasználás 9 százalék­kal, a növényvédőszer-felhasz- nálás 8 százalékkal növekszik, kielégítőek a mezőgazdasági gépek beszerzési lehetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével szá­mol. Ezt a terméshozamok ja­vításával kell elérni: a gabo­natermés 2 százalékos, a zöld­ségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6—7 száza­lékos növelésével. Az állattenyésztés termelé­sének 2 százalékkal kell nö­vekednie. A szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, valamint a tejtermelés tovább emelkedik. A vágósertés-ter­melésben az eddig elért szín­vonalra építve további növe­kedést kell elérni. Ezt a nagy­üzemi férőhelyek jobb kihasz- 1 nálásával és a takarmányke­reslet megfelelő kielégítésével kell megalapozni. Fontos fel­adat a takarmányfelhaszná­lás javítása. SzáElátás — hírködés szerűsödnek az utak, vasutak és a járműpark. Tovább fejlő­dik a távbeszélő-hálózat. A lakosság iövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 2,5—3 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljö­vedelem 7, a reáljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, a reálbér 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkerese­te egy százalékot némileg meghaladóan nőhet. Fokozni szükséges a jövedelmeknek a végzett munka szerinti diffe­renciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január 1-től differenciál­tan emelkednek a régebben (1970. december 31. előtt) megállapított nyugdíjak: az 1971-től megállapítottak közül pedig a minimális nyugdíjak és a járadékok. Egyidejűleg nagyobb lesz a házastársi pót­lék. Növekszik a tanácsok szociális segélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 4,7—4,9 százalékkal emelkedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is figye­lembe véve — 2,8 százalékkal a központi árintézkedések ár- színvonalnövelő hatása. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlító áron 3—4 száza­lékkal növekedhet. A terv cél­ja, hogy a termelő- és a keres­kedelmi vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek minél jobb kielé­gítésére, a választék bővítésé­re. . i;. . A terv az 1979. évben az öt­éves tervben számítottnál va­lamivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki cé­lul. Állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A tanácsok és a kivitelezők fontos feladata, hogy javuljon az új lakónegye­dek alapfokú intézményellá­tottsága: a lakásokkal össze­hangoltan épüljenek meg a bölcsődék, óvodák, általános is­kolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociális ellátásban a kórháziágy-ellá- tottság tovább javul. 1400 új gyógyintézeti ágy létesül. A já­róbetegellátást 50 új általános és gyermekorvosi körzet, napi 650 új szakorvosi óra szolgál­ja. Mintegy 4200 bölcsődei hqly létesül. Közel 19 ezer új óvodai hely és mintegy 900 általános iskolai osztályterem épül, az utóbbiak háromne­gyede korszerű, új iskolákban. Tovább javulnak a szakmun­kásképzés körülményei az is­kolákban és tanműhelyekben. Az egyetemek és főiskolás nappali tagozatára tizenhat­ezer-háromszáz új elsőéves hallgató vehető fel. A szociális otthoni helyek száma szeré­nyen gyarapodik. Beruházások A szocialista szektor beru­házásaira 204—206 milliárd fo­rint, az 1978. évi várható tel­jesítésénél folyó árakon szá­mítva 4—5 százalékkal maga­sabb összeg fordítható. A be­ruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A beruházási eszközöket a folyamatban le­vő beruházásokra kell össz­pontosítani. Üj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati be­ruházások összege kis mérték­ben emelkedik. Az exportké­pességet növelő vállalati be­ruházások továbbra is előny­ben részesülnek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének elő kell segíte­nie a hatékonyság további nö­velését, a gazdasági egyensúly javítását. A termelés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a be­hozatalnál gyorsabb ütemben kell növelni. A rubel elszámo­lású áruforgalom — az állam­közi megállapodásoknak meg­felelően — 7—8 százalékkal növekszik. Megindulnak a Szovjetunióból a gáz- és villa- mosenergia-szállítások az örenburgi gázvezetéken, Illet­ve a Vinnyica—Albertirsa kö­zött felépített 750 KV-os táv­vezetéken. A terv feladatul adja, hogy a külkereskedelmi vállalatok törekedjenek új piacok meg­szerzésére, a tartós együttmű­ködési kapcsolatok különböző formáinak kialakítására, a piaci lehetőségek jobb kihasz­nálására. Ezért tovább kell fejleszteni a termelő vállala­tokkal a közös érdekeltséget és az együttműködést. A termelő * vállalatok feladata a gazdasá­gosan értékesíthető termékek termelésének fokozása, minő­ségüknek, műszaki színvona­luknak javítása, a szerződé-* sek időben, megfelelő üteme­zésben történő teljesítése, a kapcsolódó szolgáltatások színvonalának növelése, a gaz­daságtalan kivitel fokozatos megszüntetése. t Az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések Boar A terv szerint az ipari ter­melésben erőteljes szerkezeti változást kell elérni. A vál­lalatok, szövetkezetek a ke­resletnek megfelelően növel­jék a belföldi értékesítést, az államközi kötelezettségekkel összhangban fokozzák a szo­cialista kivitelt és bővítsék a nem rubel elszámolású gazda­ságos kivitelt. Meg kell jáví- tani a belföldi kooperációs kapcsolatokat. Növelni szüksé­ges a gazdaságosan előállítha­tó féltermékek, alkatrészek, részegységek és késztermékek gyártását. Ezt a műszaki fej­lesztés meggyorsításával, a technológia és a gyártmányok korszerűsítésével, a termékek minőségének javításával, a ke­1979-ben az áruszállítási tel­jesítmények az ez évinél las­sabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3—3,5 szá­zalékos, ezen belül a vasúti szállítás 1,5—2 százalékos, a közúti szállítás 6—6,5 száza­lékos növekedésével számol. A személyszállítási teljesít­mények várhatóan 5—5,5 szá­zalékkal nőnek, itt a közúti közlekedés fejlődése megha­ladja a vasútét. Tovább kor­Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaság- irányítás központi és helyi szervei a terv céljainak meg­felelő, az össztársadalmi érde­keket kifejezésre juttató egy­séges irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a központi dön­téseket és intézkedéseket, fo­lyamatosan kísérjék figyelem­mel a gazdasági folyamatokat, szükség esetén kezdeményez­zék és tegyék meg a célok el­érését szolgáló további intéz­kedéseket. Az 1979. évi terv fő gazda­ságpolitikai céljainak megva­lósulását szolgálja más intéz­kedések mellett a gazdasági szabályozó rendszer egyes ele­meinek módosítása. Ezek cél­ja olyan gazdálkodási feltéte­lek létrehozása, amelyek a vállalatokat a termelés szer­kezetének erőteljesebb változ­tatására,' a gazdaságos kivitel bővítésére, a takarékosabb gazdálkodásra és a minőségi követelmények előtérbe helye­zésére késztetik. A módosítások összhangban vannak az irányítási rendszer alapelveivel. Következeteseb­ben és egyértelműbben közve­títik az irányítási rendszer alapvető követelményeit. Fo­kozzák a gazdasági hatékony­ság növelésére és a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének ja­vítására irányuló ösztönzést. Teret engednek egyúttal an­nak, hogy a vállalati és a sze­mélyi jövedelmek a tényleges teljesítményektől függően dif­ferenciálódjanak. A gazdasági szabályozó rendszer módosítása, az egyéb döntések és intézkedések csak akkor lehetnek eredménye­sek, ha azokat a gazdasági irá­nyítás és a gazdálkodás min­den szintjén egységesen és kö­vetkezetesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az ál­talános gazdálkodási feltétele­ket egyedi engedményekkel könnyíteni nem lehet. Az 1979. évi terv eddigi eredményeinknek, a népgazda­ság további fejlődésének, hosz- szabb távú céljainak jobb megalapozását szolgálja. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve teljes alkotó erejével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom